Fejezet
1 1| összenézett, nagy mosolyogva, mintha mondanák: »olcsó, bizisten
2 2| Porosznoki Gábor fölugrott, mintha valami villamos erő lökte
3 2| itt tanácstalanul, s íme mintha váratlanul egy fáklya gyúlna
4 2| magyarázta élénk mozdulatokkal, mintha köpülne:~- Megnyilatkozott
5 2| méltóságteljesen lépdelt, mintha nem is a régi lenne. A fiatalság
6 3| szemkápráztató gyorsaságban, mintha ezer meg ezer láthatatlan
7 3| legyen az eszük igazítva, mintha négy herceglány bálba készülődnék,
8 4| patkó? Eredj a pokolba!~Mintha mindenik szó egy felhő lett
9 4| úgy tűnnek fel az utasnak, mintha az előbbi faluból valók
10 5| vérbe borult kis szemeiben, mintha mondaná:~- A beszédet már
11 5| fiú, s olyan gesztusokkal, mintha egy bokréta lenne a kezében,
12 5| kicsit rézsunt vitte őket, mintha röpdösnének, a zöldes víz
13 6| Lestyák.~Meghökkent Putnoki, mintha a nyelvét vágták volna ki,
14 6| Ideges mozdulatot tett, mintha távozni akarna.~- Nem oda,
15 7| fénylő szem, a Csalános tava. Mintha hunyorgatva hívogatná: »
16 7| ellen!«~De pszt, a dobogás mintha távolodnék, egyre halkabb-halkabb,
17 7| kérem, mert jönni találnak. Mintha látnék is fekete, mozgó
18 7| Kellemetlenül izgett-mozgott székén. Mintha a nyeldeklőjét szorítaná
19 7| tűnt föl előtte e dicsőség, mintha lopná, nem tudott neki örülni,
20 7| vet a barna ajtó aljára, mintha széles aranypánt lenne rajta.~
21 7| Kopogás hallatszott az ajtón, mintha az ördög jönne a hívó szóra.
22 8| magát. A nyomorult kutyabőr mintha átalakította volna, mintha
23 8| mintha átalakította volna, mintha csakugyan megkékülne tőle
24 8| akkor engem elveszítesz.~Mintha kést döfnének bele ilyenkor.
25 8| közönséges »folyó ügy«, mintha egy megdühödt tojásáruló
26 9| főbíró hálásan nézett rá, mintha mondaná: »Még egyszer visszaadtál
27 9| lenni, férfi az ítéletnél.~Mintha nyargaló friss vért eresztett
28 9| is csak ember vagyok.~De mintha csakhamar megröstellné,
29 9| léptekkel hagyta el a termet, mintha semmi se történt volna,
|