1-500 | 501-582
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
501 8 | látni a mi népeink felett. Az engedelmetlenség nem javaltatván!~
502 8 | a poklok mélyére kívánta az olyan várost, ahol kötéllel
503 8 | átüzent Lestyákékhoz, hogy az öreg úr jöhet már.~Lestyák
504 8 | álló szenátor rásegítette az öregre. Ez volt a hivatalos
505 8 | mint egy igazi levente.~Az idegen vásárosok kíváncsian
506 8 | Előre, fel a diadalra!«~Míg az ő alakja eltűnt az út porában,
507 8 | Míg az ő alakja eltűnt az út porában, a szenátorok
508 8 | a tekintélyes szájakból. Az ugyan egy csöppet sem infesztálta
509 8 | ellenség áll. Csigavér! Az ellenség most csak éppen
510 8 | körülhordozván héjatekintetét az érdemes bírákon, megütődve
511 8 | uram odamutatott könyökével az asztalfőre.~- Nem lehet
512 8 | asztalfőre.~- Nem lehet az - mormogta Olaj bég élénk
513 8 | bosszúsan mordult fel.~- Vagy az én szemem káprázott harmadfél
514 8 | cserélődött ki azóta.~- Öregszik az ember, hiába.~- Egyébiránt
515 8 | fülig vörösödve vette észre az Olaj bég vizsga, fürkésző
516 8 | érzések közt, ehhez járult az órákig tartó vallomásözön,
517 8 | s éppen átadni készült az elnökletet Porosznokinak,
518 8 | ordítása hangzott, hömpölygött az utcákon, mindig közelebb-közelebb,
519 8 | közelebb-közelebb, megreszkettetve az ablaktáblákat.~A bírák megriadva
520 8 | bírák megriadva rohantak az ablakhoz, és holtra sápadva
521 8 | felé, rajta ült odakötözve az öreg Lestyák a kaftányban -
522 8(4)| old ki a mellényén, hogy az összeszámításnál a korcsmáros
523 9 | KILENCEDIK FEJEZET~AZ ÍTÉLET NAPJA~Porosznoki
524 9 | Porosznoki minden hajaszála az égnek meredt.~- Irtóztató!~
525 9 | Irtóztató!~A főbíró leborult az asztalra és zokogott.~-
526 9 | megmagyarázták neki, hogy az öreg küldetésben volt a
527 9 | Allahra mondom, ez nem az igazi kaftány! Hiányzik
528 9 | közbeszólások röpködtek.~- Nem az elnöki székben van a helye,
529 9 | fektetve szokott előtte állni az asztalon. - Itt ülök az
530 9 | az asztalon. - Itt ülök az elnöki székben, és itt maradok.
531 9 | némaság, mint itt beállt.~- Ki az a félkegyelmű, aki rám öltögeti
532 9 | volna, hogy a köntös nem az igazi, nem küldtem volna
533 9 | rögtön indult, de még mielőtt az ajtóhoz ért volna, kinyílt
534 9 | ajtóhoz ért volna, kinyílt az nagy robajjal és berohant
535 9 | Menj haza sírni!~- Itt az én helyem!~És térdre roskadt.
536 9 | kissé, s látni lehetett az ingerlő formás bokákat.~
537 9 | maga alól a széket.~- Ez az, ez az! Lestyák Mihály uram,
538 9 | alól a széket.~- Ez az, ez az! Lestyák Mihály uram, nézze
539 9 | Azontúl veszteni kezdé az erélyét.~Cinna búsan rázta
540 9 | ki.~- Én vagyok mindennek az oka. Én vagyok a vétkes.~-
541 9 | Lestyák Mihályt, jobban, mint az életemet, jobban, mint a
542 9 | jobban, mint a városomat. Az öreg nekem szánt az aranyakból
543 9 | városomat. Az öreg nekem szánt az aranyakból négyezret, hogy
544 9 | varrt egy másik hasonlót. Az elmúlt éjjel vitték el a
545 9 | se tudta. Titokban ment az egész. »Messzeeső város«,
546 9 | hangon a főbíró. (Ez volt az első szava a vallomás alatt.)~-
547 9 | szava a vallomás alatt.)~- Az akkor lesz, ha lesz - felelt
548 9 | kegyelmed, ha tud lenni, férfi az ítéletnél.~Mintha nyargaló
549 9 | friss vért eresztett volna az ereibe Permete uram. Őt,
550 9 | villámló szikrát vetett.~- Az leszek - szólt zordonan,
551 9 | odaszólt Pintyőnek:~- Ki kell az ablakokat nyitni! Rosszul
552 9 | szavazás!~Porosznokié volt az első vótum:~- E hajadon
553 9 | a másik kettő meghagyta az életet.~A ceglédi mézeskalácsosra
554 9 | gondolkozott, üstöke csapzott az izzadságtól.~- Elég lesz
555 9 | egyformán álltak a szavazatok. Az elnöknek kell dönteni. Milyen
556 9 | szórta a tündöklő aranyakat az út homokjába, a garádokba,
557 9 | a bozótok közé.~A főbíró az ablakból nézte egy darabig,
558 9 | hogy marakodnak rajtuk az arra menő népek.~De mire
559 9 | Addig mindenre telt idő. Az ácsok megépítették a vérpadot,
560 9 | csáklyákkal a kecskeméti tavakban az eltűnt főbírót.)~Végre a
561 9 | nagy hullámzás támadt az összegyűlt néptömeg közt.
562 9 | fürgén ugrott ollójával az elítélthez, s lenyisszantotta
563 9 | fogta kezén, hogy fölvezesse az emelvényre, hol a hóhér
564 9 | pedig sokat láttam. Egy az, hogy egyetlen nedves szem
565 9 | egyetlen nedves szem sincs. Az öreg Bürü is odavan Szabadkán
566 9 | muzsikálni, már egy hete. Más az, hogy az ember ebben az
567 9 | már egy hete. Más az, hogy az ember ebben az esetben sehonnan
568 9 | az, hogy az ember ebben az esetben sehonnan se várhatja
569 9 | kendő lobogását; harmadik az...~De már nem volt ideje
570 9 | támadt. Brunó atya leugrott az emelvényről, vacogó fogakkal
571 9 | szempillanat műve volt, az egyik sisakos vitéz felvágtatott
572 9 | mondását hallotta, amit az a vitézhez intézett útközben.~-
573 9 | között, hanem hazavárták az élők közül.~Ha eltűnt, oka
574 9 | szétcsap, mint a villám, az ellenségeink között.~Vártak,
575 9 | egykor a kaftány után, de az unokák azért még mindig
576 Szer| SZERZŐ UTÓSZAVA~Azoknak az érdeklődőknek, kik e történetet
577 Szer| levelekben figyelmeztettek az egyes fordulatoknál, hogy »
578 Szer| mintegy kiegészítésül, az elbeszéléshez is.~Nevezetesen
579 Szer| helyett Cinna? Mire való az? Mások türelemmel bevárták,
580 Szer| bosszankodva: »Mit csinál, az isten szerelmeért?« Tény
581 Szer| isten szerelmeért?« Tény az, hogy talán kissé túlságosan
582 Szer| mégse kívánom tekintetni az elbeszélést például történelmi
1-500 | 501-582 |