Fejezet

 1 1|       makacsul.~- Gondolja meg, kegyelmed - okvetlenkedék Babos -,
 2 2|        ünnepélyesen. - Üljön le kegyelmed, Lestyák Mihály uram közibünk. (
 3 2|        volna!~- Ugyan hagyja el kegyelmed - válaszolt Kriston uram
 4 2|         isten éppen őt, kérdezi kegyelmed, Létasiné asszonyom. Mert
 5 2|         most náspángolja már el kegyelmed a város főbíráját, ha olyan
 6 3|       háborog alant. Nem hallja kegyelmed?~- De hallom - felelte közömbösen.~-
 7 3|           Hát iszen teszünk is. Kegyelmed egy félóra múlva lóra ül.~-
 8 3|    volna eszembe. Helyes, okos! Kegyelmed született diplomata.~- A
 9 5|       odakössem?~- Amint akarja kegyelmed - szólt a leány szelíden,
10 5|         én kívánom.~- De hiszed kegyelmed otthon lesz akkor, és szóval
11 6|         most?~- Majd megmondja, kegyelmed, ha akarja.~Putnoki Balázs
12 6|         visszajár, azt hozza el kegyelmed a város pénztárába, ha-ha-ha.~-
13 6|    rendeléseket. Nem akar addig kegyelmed meggyónni?~- Nem.~Az öreg
14 6| szomorúan.)~- Jó, hogy leszállt kegyelmed arról a lóról, mert úgyis
15 6|         otthon, hova küldik. Ha kegyelmed megy el, vagy megölik, vagy
16 6|    bántják a tatárok, kiválthat kegyelmed; ha pedig csak rabságra
17 7|    szállíthat róla.~- Akkor hát kegyelmed üljön fel, Fekete uram,
18 9|   kesernyésen -, de most legyen kegyelmed, ha tud lenni, férfi az
19 9|       Ágostonnak:~- Olvassa fel kegyelmed! - majd bágyadtan hozzátette: -