Fejezet

 1 2| Mihály, hehehe!« Az első hang tán még így indult, de egy másik
 2 3|   melankólia.~- Micsoda! Csak tán nem ajánlkozni jött?~- Özvegy
 3 3|       kettő. Mondani sem kell tán, hogy mennyi leány és asszony
 4 3|   laktak a temetőutcában, még tán szerették is egy kicsit
 5 4|  törölgette.~Szerencse - vagy tán nem szerencse - éppen bent
 6 5|  ízletes gyümölcsök. Volt ott tán mamalyiga is. A vacsorát
 7 6|   készülődések történtek, még tán a harangokat is meghúzták
 8 7|      ment el a vendég.~- Csak tán nem! - selypített közbe
 9 7|      pisze orrát -, hm, ilyen tán a világ eleje óta se történt.~
10 7| főbíróságát.~Mondani sem kell tán, hogy minden így történt.
11 7|      emlékszel rá. De nem sós tán az a leves? Hozd be a sósbödönt,
12 7|    bajod, hm! A fiamtól félsz tán, te bolond? Nem harap ám