bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 1 | elkedvetlenedett, mikor előadták, hogy egy kérésök lenne:~- Csak
2 1 | nagyot, kegyelmes uram, hogy még azt is sokalljuk, amink
3 1 | rendelet I. Leopoldtól, hogy a kecskeméti vásárok ezentúl
4 1 | vizes-hordós talyigát, s hogy az átkozódó, kapálózó szent
5 1 | diplomáciai érintkezést, hogy, azt mondja, az öszvért
6 1 | rögtön átlátott a szitán, hogy a hadnagy kétszáz aranyat
7 1 | okvetlenkedék Babos -, hogy Krisztus Urunkat harminc
8 1 | kuruc hadnagy -, mert igaz, hogy Krisztus Urunkat harminc
9 1 | ezüst pénzért adták el, de hogy mennyiért váltotta volna
10 1 | pátriához közeledtek, alig hogy elhagyták Nagykőröst, melynek
11 1 | papokkal való kereskedés, hogy valahányszor egy kis apró
12 1 | János annyira elkeseredett, hogy rögtön letette a főbíró
13 1 | tartják, de örökre - úgy, hogy ő más asszonyt vehessen
14 1 | szultán váltig üzengeté, hogy a legszebb tíz asszonyra
15 1 | kecskefejbe szúrva.~(Gyanakszom, hogy sub clausula benne volt
16 1 | isten rendelése - add uram, hogy inkább a Csuda huszárjai
17 2 | törvényszéket.1 Most pedig, hogy Szűcs János a főbírói pálcát
18 2 | mondom, hallja kegyelmetek, hogy nem elkergetni kell a törököt,
19 2 | A Lestyák szabó fia!~- Hogy mer az a mi beszédünkbe
20 2 | fiatalembert, hanem ide kell hozni, hogy meghallgassuk.~A komoly
21 2 | kevesebb.~Aztán elbeszélte, hogy az apja hőbölygős; egyik
22 2 | elküldte hozzá a kabátját, hogy vegye ki belőle a zsírpecsétet.
23 2 | zsírpecsétet. Ki is vette, de úgy, hogy a pecsétes helyeket kivágta
24 2 | Szegény Brunó atyát jó hogy a guta nem ütötte meg.~Pintyő
25 2 | gondoltam, nemzetes urak, hogy aminő viszonyok közt a mi
26 2 | magunknak egy zsarnokot, hogy megélhessünk!~A tanácsnokok
27 2 | orvosi szakközlönyben nemrég, hogy ha egy fehér ember sebét (
28 2 | Kimondták egy lélekkel, hogy Kecskemét ez idő szerinti
29 2 | becsülnek? Lehetséges-e, hogy nem a közbizalom, hanem
30 2 | ácsorgó tömegbe a Miska esete: hogy ültek ott a szenátorok reggel
31 2 | reggel óta megdermedt ésszel, hogy jött Miska az ablak alá,
32 2 | gonosz pogánytól megmenteni. Hogy miért szemelte ki az isten
33 2 | Kicsoda? A Miska? Hát hogy ment az oda? Előlem bújt
34 2 | vasat ezelőtt egy órával, hogy melegítse meg, mert még
35 2 | kegyelmeteknek a tanács nevében, hogy e mai naptól számítva egy
36 2 | mellényben, ingujjban. Vagy hogy ezért volt ez érdekes látnivaló,
37 2 | apró szürke szemeit, vagy hogy talán az előszivárgó könnycseppeket
38 2 | szűrben. Kis ember ő arra, hogy én varrjak neki mentéket.~
39 3 | A szenátorok fifikája, hogy a saját bőrüket téli pihenésre
40 3 | őrzött Szolnok várából«, hogy egy nemes cselekedettel
41 3 | orrolta meg a városházán, hogy egy szakálltalan ifjonccal
42 3 | uram parancsából hoztam, hogy ezzel tanácskozzék az úr,
43 3 | közvéleménynek.~Beszélték, hogy a főbíró magához hívatta
44 3 | dolgozna szüntelen, vagy hogy csak a napsugár mozog és
45 3 | szereti, ha lyukát elhagyja, hogy visszatalálhasson rá...
46 3 | gulyásoknak, csikósoknak, hogy mához négy hétre virradóra
47 3 | bús lúd, de olyan ügyesen, hogy a szája a dolmány belső
48 3 | mert mégiscsak szép az, hogy a török császár Kecskemétről
49 3 | szarvacskáit. Híre jött, hogy a szultán, IV. Mahomet,
50 3 | magyarázta Tóth Máté -, hogy otthon háromszázhatvanhat
51 3 | van háromszázhatvanhat, hogy minden napra jusson egy.~(
52 3 | Máté sem, dohogott valamit, hogy »másforma kalendáriom van
53 3 | töröknél«, de ez nem gátolta, hogy meg ne induljon a pityergésig
54 3 | sem akadt a horgon.~Azaz, hogy ott járt Fábiánné asszonyom,
55 3 | mifelénk való fehérnép, hogy a basák basája; s a basáról
56 3 | híres, remeklő szabó volt), hogy kölcsön kérje tőlük városi
57 3 | kettő. Mondani sem kell tán, hogy mennyi leány és asszony
58 3 | sehogy sem tetszett a terv, hogy Kecskeméten török hatóság
59 3 | szavakat a fiatal főbíró, hogy még a vasjellemű Porosznokinak
60 4 | az a sok »csiri-csári«, hogy még ő is elandalodott rajtok.~-
61 4 | visszaéléssel az öreget, sem hogy megvesztegettette magát (
62 4 | szekérre a leányok, azaz hogy menyecske belőlük kettő;
63 4 | lekapni fejükről kendőiket, hogy lobogtathassák; a kocsisok
64 4 | volnának.~Igazán mulatságos, hogy még a nagy alföldi városok
65 4 | különbözik a kenő asszonytól, hogy nem zsírral kenegeti ki
66 4 | ügyeskedni s »érvelni«, hogy az audiencia meglegyen.~
67 5 | állapotát oly híven, oly szépen, hogy a négy mögötte álló szenátor
68 5 | szóvirág után oda konkludált, hogy azon esedezéssel borulnak
69 5 | lesz is, mint a kis ujjam, hogy őket a portyázóktól megmentse.
70 5 | Már pusztán az a tény, hogy a fölséges szultánnak egy
71 5 | kedvetlenül kelt fel a szófáról, hogy az ablakhoz lépjen, ahonnan
72 5 | mondja nektek, hitetlenek, hogy kívánságaitokat fontolóra
73 5 | volt ragadtatva.~- Ugye, hogy érek én valamit? Van ám
74 5 | Az történt, ti szamarak, hogy a nagykőrösi küldöttség
75 5 | megígértettétek a szultánnal, hogy a nagykőrösiek kívánságát,
76 5 | mert olyan hideg rázta ki, hogy egyenletesen felosztva,
77 5 | földet söpörte, ahelyett, hogy csókjaival érintené szegélyét,
78 5 | róla adni az egyik kocsis, hogy a szekéren elvitette magát
79 5 | de annyit mégis mondott, hogy sohase látja többé Kecskemétet.~
80 5 | ha az egyik azt mondta: »Hogy adjuk át otthon a nagy semmit?«,
81 5 | sem restellt leugrani.~- Hogy kerülsz ide, te csóka?~-
82 5 | Kriston. - Tudod-e te azt, hogy minket mindnyájunkat felakasztanak
83 5 | csodálatos tekintettel, hogy a főbíró felkiáltott:~-
84 5 | ránk a küszöbön guggolva, hogy aludjon el, és elaludt.~-
85 5 | aludjon el, és elaludt.~- Hogy tudtál vele törökül beszélni?~-
86 5 | meg fejét a fiatal férfi, hogy elhúzza a kezétől, bosszús
87 5 | nagy varkocsodat a lőcshöz, hogy a fejed meg ne mozdíthasd
88 5 | ne mozdíthasd errefelé. Hogy megzavarod az embert.~Megfogta
89 5 | szólt végre susogva -, hogy ezt a varkocsodat le kell
90 5 | Hajolj közelebb, Cinna, hogy a kocsis meg ne hallja,
91 5 | nekem nincs elég hatalmam, hogy megvédjelek. Velem különben
92 5 | a gyűrűt, jeléül annak, hogy én kívánom.~- De hiszed
93 5 | remek hajtekercset fogta, hogy megsemmisítse.~- Nincs bátorságom -
94 5 | útcsinálástól. Az a panasz, hogy »sarat raknak a sár fölébe,
95 5 | kezdtek.~- Annyi bizonyos, hogy a »pokol tavaknál« vagyunk -
96 5 | hallottam a fuvarosoktól, hogy a tavak közt jutnak át a
97 5 | merre? Addig keresgéljük, hogy belepusztulunk.~- Fel kell
98 5 | másért biz én, csak avégett, hogy tudja-e kend az utat Kecskemétre?~-
99 5 | lubickol. Nézzen körül kend, hogy merre kellene kijutni.~Marci
100 5 | Hát nem száll le kend, hogy a helyet lássa?~- Mit lássak
101 5 | Nem káptalan az én fejem, hogy kiismerjem magam a füvek
102 5 | olyan világosan látta ő azt, hogy szinte porzott.~ ~
103 6 | vágtasson előre híradással, hogy otthon semmi komédiát ne
104 6 | eresztettek a budai események, hogy főzték le a kőrösiek Kecskemétet,
105 6 | kőrösiek Kecskemétet, azaz, hogy Kecskemét önmagát, mint
106 6 | Szégyen, gyalázat! De hogy volt szemük hazajönni azzal
107 6 | sűrűen látogatja Kecskemétet, hogy immár idevaló lakosnak lehetne
108 6 | benne), nem tehetnek arról, hogy a plánum dugába dőlt. Igaz,
109 6 | láncostul a törvényasztalhoz, hogy az onnan a terem túlsó szögletébe
110 6 | isten és emberek előtt, hogy a város ellenségeivel trafikáltál,
111 6 | ellenségeivel trafikáltál, hogy anyaszentegyházunk oszlopait
112 6 | Én azt indítványozom, hogy míg érett megfontolás után
113 6 | kieszközölni egy kis parancsot, hogy nyomban eresszék szabadon.
114 6 | is érvényes. Tegyük fel, hogy a szolnoki basa is rossz
115 6 | futkostak házról házra, hogy kenyeret süssenek a hatalmas
116 6 | a hatalmas Olaj bégnek, hogy a fát összeharácsolják,
117 6 | írónádjából a tintát anélkül, hogy egy kis kedélyességet ne
118 6 | támadt az éjjel; sietett, hogy kitálalhassa társainak.~-
119 6 | uram kiadta a rendeletet, hogy Lestyák Mihályt vezessék
120 6 | a bégnek?~- Mondja neki, hogy elégedjen meg a sarc felével,
121 6 | fejeikkel bólintgattak, hogy igazságos az ítélet. Elrettentő
122 6 | igazságtalanságot. Gondoljatok arra, hogy mennyire szerettétek őt
123 6 | nóták kétszáz esztendeig, hogy miképpen indult utolsó útjára...~
124 6 | a mellékutcákra kerülve, hogy az összeverődött kíváncsiak
125 6 | kecskeméti tülköt! (Mert hogy tülköléssel volt szokás
126 6 | szekerekre rakni a sarcot, hogy amint Olaj bég dühre gerjedve,
127 6 | Lestyáknak. Látta lóhátról, hogy egy széles fekete kalapú,
128 6 | Szerencsétlen leány, hogy kerülsz te ide? Ejnye, de
129 6 | bágyadtan, szomorúan.)~- Jó, hogy leszállt kegyelmed arról
130 6 | De milyen csodálatos az, hogy itt vagy.~Zavartan nézegette,
131 6 | akarnak öletni, észreveszik, hogy nő vagyok, s a nőt nem bántják
132 7 | egyszerre hallotta, érezte, hogy az messze innen megdobban,
133 7 | történt, jelentem alássan, hogy elkergettem a tatár sereget.
134 7 | parancsolok. Én azt parancsoltam, hogy pusztuljanak el íziben.
135 7 | mellyel a várost elárasztá; hogy egy lelketlen ruhadarab
136 7 | innen!«~- Nem bizonyos ám, hogy azt Seneca mondta! - süvített
137 7 | megzavarni:~- De az meg bizonyos, hogy jönnek vissza a kenyeres
138 7 | köntös« csodáját. Persze, hogy mindenik varrt még rá egy
139 7 | a Szent Miklós-toronyba, hogy alkalmas percben meglódítsa
140 7 | amiből nyilván kitetszik, hogy nem egyenlő feladatok zúdulnak
141 7 | megértetheté magát, dacára annak, hogy erősen ütögette a mellét,
142 7 | és hadonászva integetett, hogy nagyon érdekeset akar mondani.~-
143 7 | megtudván a megtudandókat, hogy neki még az örökös főbíróság
144 7 | iktassuk protokollumba, hogy valamiképpen az isten kegyelméből
145 7 | mondja ki tehát a gyűlés, hogy a triumvirátus, mely úgyis
146 7 | főbíróságát.~Mondani sem kell tán, hogy minden így történt. A főbíró,
147 7 | marcangolta lelkét a tudat, hogy ezt egyszerre szétfújhatja
148 7 | már ki is hűlt; éppen jó, hogy jönnek.~- De nem is mondtam,
149 7 | beszélhettem volna veled, hogy legénnyel dolgozom, azaz,
150 7 | legénnyel dolgozom, azaz, hogy most már ketten nem dolgozunk.~
151 7 | ámbár nemigen veszem észre, hogy csak egy szalmát is keresztbe
152 7 | Annyiban, édes fiam, hogy dereka van, mert különben
153 7 | dühös volt rám, kevés híja, hogy én is nem kerültem hűvösre.~-
154 7 | Nem harap ám az azért, hogy nagy úr.~- Köszönöm, nem
155 7 | végett haragudott Ibrahim?~- Hogy, azt mondja, veletek szökött
156 7 | esküdöztem a feszületre, hogy a színét se láttam azóta.~-
157 7 | meg a hivatalos tudósítás, hogy a ruháit megtalálták a Tisza
158 7 | imént emelt le a kályháról, hogy az asztalra adja.~A mester
159 7 | tekintve -, nem hiszem, hogy sokat konyítson a szabósághoz.
160 7 | szelíd, kedves arca van, hogy bízvást lehetne belőle leány
161 7 | pecsenyéből, ne restelld, hogy a földre esett. Van még
162 7 | vállamat: »Látom - mondá -, hogy igazjáratú emberek vagytok.« (
163 7 | De el ne mondd, kutya, hogy ingyen kaptad, mert megrontasz
164 7 | okosan van); a másik az, hogy a köntöst harminc álló napig
165 7 | folytatá Puszta Máté -, hogy áthozattuk Szent Miklós
166 7 | uramnak küldi a gyűlés, hogy vigyázzon rá, mint a két
167 7 | lesz ebből is valamikor: hogy lett a szabólegényből főbíróné.~
168 7 | ha egyszer belenyugodtak, hogy a Tiszába veszett.~- Majd
169 7 | Gáspár csakugyan megszólalt, hogy a nemzetes főbíró uram a
170 7 | minden ujjára tizenötöt, de hogy ez az alacsony származás
171 7 | kegyelmednek az ellenkezőt, hogy nem az egyiptomi királyoktól
172 7 | asszonynak elég, ha annyit tud, hogy: ha rácsorog az eső, be
173 7 | budai basához, beárulni, hogy a cigányleány él, elrejtve
174 7 | kérdé: »Tehát azt állítod, hogy él?« »Igenis, él.« Intett
175 7 | referálom a fölséges szultánnak, hogy nem él, az hatlábnyi mélyen
176 7 | kedvteléssel lesték-várták, hogy egy-egy portyázó török sereg
177 7 | mindenféle zagyva toldalékkal, hogy a köntös a veszély idején
178 7 | okosabbak azt állították, hogy a köntös nem valami különös
179 7 | isten csodája; az az egész, hogy a szultán póklábas aláírásával
180 7(3)| köntöst«, meghagyá nekik, hogy haza menjenek, és ha valaki
181 7(3)| elébb állottak.« Nemcsak, hogy meg nem toldottam tehát
182 8 | élet és halál fölött, és hogy mint elnöknek még nagyobb
183 8 | szólította, és sürgette Miskát, hogy siessen - mert bizisten
184 8 | fészkét, még ha tart is tőle, hogy kegyetlen kezek összedúlják...~
185 8 | Putnoki talpán. Biztos, hogy a leányt sohase háborgatja
186 8 | ha még tanulsz egy ideig, hogy főbíróné lehess, nekem pedig
187 8 | szereznem kellene valamit előbb, hogy egy főbírónét eltarthassak.~
188 8 | lett. Beszélték szerteszét, hogy egy Beniczky-kisasszonyt
189 8 | naggyá lett a főbírájuk, hogy Kecskemét már kicsinek látszik
190 8 | kicsinek látszik hozzá!~Oh, hogy fájt a Cinna szíve. Azon
191 8 | melyikről; ne mondd soha, hogy te voltál ott... Olaj bég
192 8 | ilyenkor. Az a gyanúja nő, hogy Mihály fél tőle, de nem
193 8 | magához a mátka-gyűrűvel, hogy a hallgatását biztosítsa.~
194 8 | Az öreg Lestyák megijedt, hogy beteg; kitalálta, miért
195 8 | becsületes. Hiszen persze hogy itt nálam is elélhetnétek,
196 8 | tudnék én mondani olyat, hogy táncra perdülnél.~Titokzatosan
197 8 | kelengyét csináltatok neked, hogy a Fáy-kisasszonyokat kiveri
198 8 | mert annyi pénzed van, hogy a kis gyerekeid, ha lesznek (
199 8 | amit teszek, mert tudom, hogy Miska pénz nélkül el nem
200 8 | akarok hagyni magam után, hogy ezer év múlva is emlegessék
201 8 | város nevében jöttek, de hogy melyik nevében, előttem
202 8 | legnagyobb! Azért kerestünk fel, hogy gazdaggá és halhatatlanná
203 8 | városáéhoz hasonló kaftányt, de hogy azzal tökéletesen egyezzék,
204 8 | kaftánya, ez az egész. Meg az, hogy a török, aki most talán
205 8 | lesz a koszorú, a cipellő, hogy adnak oda Mihálynak az ötezer
206 8 | négyezret: »Itt van, ne mondd, hogy a feleséged semmit sem hozott.«
207 8 | vakkantásaival, ami azt jelentette, hogy idegen emberszagot érez.~
208 8 | bizonytalanság emészt fel, hogy mi lett vele. Nem látom
209 8 | éppen az újat?~- Mert tudom, hogy azt adja ide.~Lestyák sértődve
210 8 | valami jéghegyű gombostűk, hogy megvacogott a foga tőlük.
211 8 | Majd úgy rémlett előtte, hogy az ördöngös aranyat megfogja
212 8 | a Kecskemét nimbusza, hogy immár a kalgai szultán a
213 8 | kér orvoslást, ahelyett, hogy elégtételt venne magának
214 8 | nyerget, átüzent Lestyákékhoz, hogy az öreg úr jöhet már.~Lestyák
215 8 | infesztálta őkegyelmeiket, hogy a város előtt zsaroló éhes
216 8 | lássák, vigyék szét hírét, hogy a kecskeméti főbíróval milyen
217 8(4)| gombot old ki a mellényén, hogy az összeszámításnál a korcsmáros
218 9 | midőn megmagyarázták neki, hogy az öreg küldetésben volt
219 9 | Legott megparancsolta, hogy a holttestet vigyék haza,
220 9 | Mollah Cselebi felugrottak, hogy a szegélyét megcsókolják,
221 9 | fullánkját? Ha tudtam volna, hogy a köntös nem az igazi, nem
222 9 | törököknek a kívánt sarcot, hogy két bajból három ne legyen...~
223 9 | városból emberek jövének, hogy varrjon nekik egy, a mienkhez
224 9 | csapásra nem volt elkészülve.~- Hogy vetemedhettél erre? - fortyant
225 9 | az aranyakból négyezret, hogy fia, kivel harmadfél éve
226 9 | azt hitte, mutatni akarta, hogy mindegy. S ma azért húzta
227 9 | azért húzta fel magára, hogy élvezze remekművének hatását.~-
228 9 | Mihályt biztatják arra, hogy férfi legyen.~Szeme villámló
229 9 | következett:~- Nem tudta, hogy halálos veszedelem származik
230 9 | felé, akik nem akarták, hogy ezt a gyönyörű fehér nyakat
231 9 | darabig, mint kapkodják, hogy marakodnak rajtuk az arra
232 9 | Brunó atya fogta kezén, hogy fölvezesse az emelvényre,
233 9 | pedig sokat láttam. Egy az, hogy egyetlen nedves szem sincs.
234 9 | muzsikálni, már egy hete. Más az, hogy az ember ebben az esetben
235 9 | lakosok.~A szenátorok örültek, hogy csak Cinnát vitték el, s
236 9 | mennyre-földre esküvének, hogy a sisakrostélyos vitéz,
237 Szer| az egyes fordulatoknál, hogy »no, most mindjárt elromlik«,
238 Szer| Nevezetesen sokan kifogásolták, hogy miért megy Olaj bég elé
239 Szer| isten szerelmeért?« Tény az, hogy talán kissé túlságosan ragaszkodtam
240 Szer| valóban kerekebb, egyöntetűbb, hogy úgy mondjam, esztétikaibb
241 Szer| ezt már önök ítélik meg.~Hogy a kaftányról is megemlékezzünk,
|