Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Mikszáth Kálmán
A Beszélo köntös

IntraText - Concordances

(Hapax - words occurring once)


300-blond | bobis-elebb | elege-feles | felet-hamis | hangg-jeleu | jelez-kocka | kocos-lovak | lovam-moham | mohon-paris | parit-sos | sosbo-taris | tarka-varo | varod-zurza

                                                    bold = Main text
     Fejezet                                        grey = Comment text
1001 6 | szabadon van eresztve!~Elégedetlen zúgás támadt a teremben.~- 1002 3 | elejtett megjegyzésben az elégedetlenség. De a külső hatalmasságok 1003 5 | szóbeli kifejezést is adott elégedetlenségének.~- Egyebet nem üzent őfelsége?~- 1004 6 | bégnek?~- Mondja neki, hogy elégedjen meg a sarc felével, de azért 1005 6 | aranyat képvisel. Meg lesz elégedve, he-he-he, és ami még visszajár, 1006 8 | orvoslást, ahelyett, hogy elégtételt venne magának a saját szeszélyei 1007 3 | lutheránusok, kiknek magvető elei több mint száz év előtt 1008 7 | törölte ruhájáról a mocskot, eleibe futott lázas lihegéssel.~- 1009 8 | nekividulva. - Én megyek eleibük!~- Nagyon jól van. Pintyő, 1010 7(3)| bírák, nagy ajándékokkal elejben menvén, egy csauszt kértek 1011 7 | hm, ilyen tán a világ eleje óta se történt.~De csak 1012 4 | hiúságnak édes éhségével, eléje áll ismét a kerub:~- No, 1013 7(3)| bíró az köntöst rávevén, elejekbe ment, kit látván a törökök, 1014 8 | gőgtől rezgett. »Nézd ezt az elejét, ez itt a gallérja, ez az 1015 9 | is szétfutottak. A hóhér elejté pallosát, és ő is futott.~ 1016 3 | rügyet eresztett egy-egy elejtett megjegyzésben az elégedetlenség. 1017 6 | rossz esztendő miatt az élelem is szűkecskén volt, nemcsak 1018 8 | persze hogy itt nálam is elélhetnétek, szegényesen, de tudod, 1019 4 | felmutatni egy elhíresedett élelmicikket, Debrecen a kolbászt, Kecskemét 1020 8 | alól mennek Kékkő alá, és élelmiszerekért üzentek be hajnalban. Éppen 1021 4 | vetette le szívesen.~Még élemedettebb nőszemélyeket is majd kilelt 1022 7 | Halljuk! - hangzott egyre élénkebben, követelőbben.~Nem volt 1023 7 | egyre halkabb-halkabb, majd elenyész bágyadó morajban. Csupán 1024 2 | közgyűlölet emelne a közügyek élére embereket? Én lehetségesnek 1025 5 | Hirtelen megrestellte... elereszté.~- No, no, no... mi az ördögöt 1026 7 | a csipetkés tyúkpörkölt elérte a tökéletességet, a malac 1027 8 | enyelgett vele pajkosan.~Mihály elértette a célzást.~- Bizony itt 1028 7 | Laci legény; más tányért, élesebb kést. »Szaladj, fiam, a 1029 1 | szottyant kedve egy kis élésre vagy pénzre: »Nosza fiam, 1030 3 | főbírót érdekelte a puszták élete; sorba nézegetett mindent. 1031 9 | Mihályt, jobban, mint az életemet, jobban, mint a városomat. 1032 9 | másik kettő meghagyta az életet.~A ceglédi mézeskalácsosra 1033 8 | volt, ragyogott az arca az életkedvtől. Éppen most végezte be öltözését. 1034 6 | úgyis tartozol nekem egy élettel. Hallgass, nem úgy kell 1035 5 | szenvtelen arccal, nagy életuntsággal hallgatta ezeket. Egyébként 1036 Szer| Végre, mikor már majdnem elfeledkezett róla, váratlanul előkerült.~ 1037 8 | várjon csak Pintyő, majd elfelejtettem. Mindenekelőtt menjen kend 1038 9 | megcsókolják, de közelérve hozzá, elfintorítá rút arcát a bég:~- Allahra 1039 6 | határozata volt a Lestyák Mihály elfogatása.~Sírt-rítt az öreg Lestyák, 1040 9 | követte e szavakat. A főbíró elfordítá sápadt arcát a fal felé. 1041 4 | is megbabonázta a pipere. Elfordult, könnyezett, és a könnyeket 1042 9 | ausztriai császár...~Hangja elfúlt, hörgővé lett, kezeit reszketegség 1043 3 | ürge is szereti, ha lyukát elhagyja, hogy visszatalálhasson 1044 6 | ellen oltalmazza. Amolyan elhagyott szárnyék volt, csak egy 1045 6 | egyszer szeretkezett és elhagyta, vissza nem tér ahhoz.~Majd 1046 9 | kezeit Porosznoki.~Mint elhajított parittyakő, úgy zúgtak a 1047 8 | kalgai szultán birkanyájainak elhajtásáról, a tanúk és a vádlottak 1048 5 | vásár.«~Azzal újra elhallgattak, újra merőn bámultak a fehéres 1049 8 | melyik nevében, előttem is elhallgatták. Nem kérdeztem, egyre megy, 1050 7(3)| tehát a puszta tényt, de még elhallgattam belőle a háromszáz aranyakat; 1051 9 | szót Cinna meggyötörve, elhaló hangon. - Igen, azután. 1052 3 | búsan szegte le fejét és elhalóan nyögte:~- Ha ki nem találja, 1053 2 | nép.~Az öreg Lestyák hol elhalványodott, hol bíborvörös lett.~- 1054 7 | jutottam én a fermánhoz.~- Elhamarkodta egy kicsit.~- Kicsoda? Én?~- 1055 8 | látogatóba, ő viszont Cinnát elhanyagolta. Egy nemesember nem turbékolhat 1056 2 | sok apró kellemetlenséget elhárítana a fejünkről. Szabad város 1057 8 | ide-oda; míg végre hirtelen elhatározással betoppant a fiához, ahol 1058 3 | lesz hát elintézve, amint elhatároztuk.~Annyi eréllyel, olyan keményen 1059 2 | haljunk meg itt, de így nem élhetünk.~- Csinálni kell valamit.~- 1060 4 | mindenik tudott felmutatni egy elhíresedett élelmicikket, Debrecen a 1061 4 | nézd meg magad!«~Erre aztán elhozták elébe a tükröt, amire az 1062 5 | fejét a fiatal férfi, hogy elhúzza a kezétől, bosszús mormogással: » 1063 1 | Nyilván processzió jön elibünk.~- Lesz dikció is reverendissime, 1064 5 | Kecskemét városáig. Úgy eligazodott, olyan világosan látta ő 1065 4 | félénken, mint az őzike, elindítá szemeit szendén, de azok 1066 4 | FEJEZET~NÉGY REZEDASZÁLLAL ELINDULNAK VALA~A papokat elvitték - 1067 8 | egyszer a kaftányt, aztán elindult Szegedre, hol előkelő török 1068 3 | mi intézzük. Úgy lesz hát elintézve, amint elhatároztuk.~Annyi 1069 3 | külső hatalmasságok siettek elismerni az új főbírót. Zülfikar 1070 7 | szakítá félbe, általánosan elismert bölcs ember.~- Zeke uramnak 1071 9 | fürgén ugrott ollójával az elítélthez, s lenyisszantotta hatósági 1072 1 | lakott, oda mind a három eljárt epret szedni.~Egy nap a 1073 8 | cimboraságot kötöttek vele, eljártak hozzá látogatóba, ő viszont 1074 9 | soraiból pisszegés hallatszott, éljenekkel vegyesen.~- Mégis nagy ember! - 1075 7 | főbírájának!~Rengett a fal az éljenektől, percekig tartott, míg Permete 1076 2 | uralmat magához ragadott első éljenhez, nagy széles és hömpölygő 1077 2 | elakadt, megtompult, részint éljenné hegyesedett ki. És utána 1078 2 | meg száz hang mind-mind éljennek csatlakozott a kidomborodó, 1079 2 | jobbra-balra.~A harsogó éljenzésekre az utcák önteni kezdték 1080 7 | szíttak be az emberek az éljenzéstől meghasadozott levegőből. 1081 5 | biztattam, de nem akartak eljönni. Itthon napszámba kellett 1082 8 | az úri kastélyokban), ha eljött is, ha mondott is neki néhány 1083 6 | kérdé Putnoki nyersen.~- Eljöttem azért a fiúért, nagy 1084 1 | tisztelendőt!~- Az öszvérért inkább eljövünk máskor - toldotta ki Babos.~ 1085 6 | Lestyák se megy, meglehet, elkanyarodik valamerre, nagy a világ, 1086 1 | elbeszélése szerint nagyon elkedvetlenedett, mikor előadták, hogy egy 1087 7 | ruhadarab mintegy megszólalt, s elkergette a dúló ellenséget határainkról. 1088 7 | jelentem alássan, hogy elkergettem a tatár sereget. Takarodnak 1089 2 | FEŐBÍRÓ. ÚJ KÖRNYÜLÁLLÁSOK~Az elkeseredés nőttön-nőtt. A város ügyei 1090 1 | Szűcs János annyira elkeseredett, hogy rögtön letette a főbíró 1091 1 | lesz. Nem ártana válaszra elkészülni.~Brunó atya szemeiben könnyek 1092 8 | mikor tizenöt nap múlva elkészült a másolatkaftány, az utolsó 1093 4 | török császár elé.~A ruhák elkészültek, s az utolsó három napon 1094 9 | Ilyen csapásra nem volt elkészülve.~- Hogy vetemedhettél erre? - 1095 6 | amit éppen most varrt meg, elkezdett dirib-darabra szabdalni, 1096 8 | kigondolnak egy örökségi mesét, s elkezdődik a soha meg nem szűnő boldogság.~ 1097 7 | uram, ha egyszer a csodák elkezdődnek. Krónika lesz ebből is valamikor: 1098 2 | koronáig, s eszeveszetten elkezdte rázni a felső gallyakat. 1099 8 | söprött, és az ágy alá dugott, elkezdtek vékony póklábakon fölfelé 1100 8 | pénze volna. De ami van is, elkockázza a Fáyakkal, Beniczkyekkel. 1101 7 | furcsa szavaid? Mit akarsz elkövetni?~- Elveszem feleségül.~- 1102 3 | kik ez időben egy csomóban elkülönözve laktak a temetőutcában, 1103 6 | némelyek, mint Inokai uram, ellágyulva, csak a főbíró szép barna 1104 6 | amely tisztátalan állatok ellenkezésben állanak a Szent Koránnal. 1105 6 | le is húzta róla.~Mihály ellenkezett:~- Nem, nem! Hová gondolsz? - 1106 7 | nehéz, mint kegyelmednek az ellenkezőt, hogy nem az egyiptomi királyoktól 1107 9 | szétcsap, mint a villám, az ellenségeink között.~Vártak, soká vártak. 1108 6 | emberek előtt, hogy a város ellenségeivel trafikáltál, hogy anyaszentegyházunk 1109 8 | szeszély. Ha legközelebb ellenséges csapat lesz Kecskeméten, 1110 7 | köntös nemcsak azt mondta az ellenségnek: »Takarodjatok el innen 1111 7 | féltek már a kecskemétiek az ellenségtől, sőt inkább nagy kedvteléssel 1112 4 | szobában.~És ki állott volna ellent? Volt-e szív, amelyik meg 1113 2 | legtekintélyesebb szenátornak nem mertek ellentmondani, csak Ágoston Kristóf duzzogott:~- 1114 8 | nyugodt hangot, feldúlt arca ellentmondott annak. Nem találta sehol 1115 3 | baltára kapatja a népet ellenünk.~- Az a kérdés, mi intézzük-e 1116 3 | lett-e, mióta a gvárdián ellenzi?~- Nem lett rosszabb - szólt 1117 6 | Éppen mellette kellett ellovagolnia Lestyáknak. Látta lóhátról, 1118 1 | estét - kiáltá, amint ellovagolt utasaink mellett -, viszitek 1119 7 | Cicerója«, kipótolni dúsan az elmaradt szereplést.~- Megyek, hogyne 1120 8 | este, aznap, mikor végképp elmaradtak, vidáman vette ölébe a Cinna 1121 5 | átöltöztél, de jól ide vigyázz, elmégy a Tisza-parthoz, ahol a 1122 8 | anyagot beszerzett, a teremtő elmék lázas mohóságával hozzálátott 1123 8 | kik és mit akarnak, hanem elmélyedve, begombolkozva járt-kelt 1124 6 | Pedig mitől fél úgy? - elméskedett csípősen a triumvir - hiszen 1125 4 | adott az asszonyoknak, ha elmondhatták: »Nem a gólya költött engem; 1126 8 | vigyázz, gyerekecském, mindent elmondok neked. Érted teszem egyrészt, 1127 7 | büszke pluráliszban.~Röviden elmondták, a gyűlés mit végzett az 1128 1 | Bulki Klára, Litkei páter elnöklete alatt legott hozzáfogtak 1129 8 | éppen átadni készült az elnökletet Porosznokinak, körülbelől 1130 8 | Kristóf uraimékat, ő maga elnökölvén hetediknek.~Meglátva édesapját, 1131 7 | tüzes »Sármány«-nak, úgy elnyargalt a nagy szónokkal, mint a 1132 1 | elkedvetlenedett, mikor előadták, hogy egy kérésök lenne:~- 1133 2 | nem való másra a sehonnai? Előbb-utóbb is felakasztják. Persze, 1134 9 | mellékutcán.~Nagy lassan előbujkáltak a megriadt minden rendű 1135 7 | szemeire; persze, emiatt aztán előbukkant hátul a fiús csitri haja.~ 1136 2(1)| kikerülése végett szerették az elődök. ~~~~~~ 1137 5 | fogva, a kifelé iparkodó elöljárókat, s imígy szólt a tolmácshoz:~- 1138 6 | Biz az elég meleg volt az elöljáróknak odafönn.~Sötéten ültek a 1139 7 | szólásommal buktattam meg ezt az elöljáróságot ezelőtt tizenkét héttel, 1140 5 | árnyéka mozgott az úton.~Az elölmenőknek lovai meghőköltek. A kocsis 1141 2 | Majd új tárgyra tért át az »elölülő« Porosznoki:~- Hátra van 1142 6 | hiszen gyökerük csak az élőfáknak van... Legfeljebb a rozmaringos, 1143 9 | között, hanem hazavárták az élők közül.~Ha eltűnt, oka volt 1144 8 | aztán elindult Szegedre, hol előkelő török kereskedők voltak, 1145 7 | volt a nagyterem a város előkelőivel), szót emelt a hófejű Puszta 1146 1 | s benyúlt a nadrágzsebbe előkeresni a három aranyat.~- Ehol 1147 7 | mozsarakat a piacra, útközben előkeresvén a »Három almánál« a tűzmestert ( 1148 Szer| elfeledkezett róla, váratlanul előkerült.~ 1149 1 | kedélyeskedés, minélfogva előkotorászta zsebéből a hagyományos harisnyát, 1150 2 | Miska? Hát hogy ment az oda? Előlem bújt el? Hanem iszen bevárom 1151 4 | hangzott.~Álom játéka-e vagy élőlény? Olyan volt, mint egy vakító 1152 5 | következtek.~Porosznoki Gábor előlépett, felnyitván az almazöldszínű 1153 8 | nemességet a »kecskeméti« előnévvel. Kaftányos lovag áll a címerpajzson, 1154 1 | csenevész fái, abból is előrémlett a száguldó csapatok dübörgése: » 1155 6 | és bölcs férfiú mondásain élősködött.) Bürüék a hegedűjüket gyantázták, 1156 3 | nem győzött emlegetni nagy előszeretettel, mindig csillogóbban, regényesebben, 1157 2 | szemeit, vagy hogy talán az előszivárgó könnycseppeket törülte el. - 1158 Szer| szereplésének idejére, száz év előttről, vagy száz év utánról. Néhol 1159 1 | esti lila ködben, jobbról elővillant Kecskemét karcsú tornya 1160 3 | Györgyné -, amíg reggelenként elpáholja őket.~- Bolond vagy, fiacskám; 1161 6 | Szerencse? - és az öreg megint elpityeredett, mint egy vén anyóka. - 1162 7 | el íziben. Szót fogadtak, elpusztultak.~Lestyák Mihálynak nyitva 1163 6 | egy pap vagy szép leány elrablásával beérték. Az emberséges Olaj 1164 3 | volna hajlandó még egyszer elrabolni a gvárdiánt és Litkei pátert - 1165 4 | lánya vagy? - kérdé a főbíró elragadtatva.~- Az öreg Bürüé, aki a » 1166 7 | hogy a cigányleány él, elrejtve tartotta Lestyák Mihály, 1167 6 | esetben a Csuda uram is elrendelheti a kibocsátást, ha ugyan 1168 Szer| hogy »no, most mindjárt elromlik«, nem lesz fölösleges néhány 1169 6 | pernye aztán az egész.~- Elsinkófálták a tömérdek jószágot.~- Karbunkulus-ruhákat 1170 4 | a fürhéces kocsikra. Az elsőbe a főbíró, Kriston Ferenccel, 1171 7 | Habsburg-famíliára száll firól-fira elsőszülöttek líneáján a szentséges magyar 1172 9 | selyempillái lezáródtak. Azt hitte, elsüllyed szégyenletében, de csak 1173 2 | egy, meglehet szokásból, elszabadult »éljen«-nel, minélfogva 1174 5 | verte a lovat, majdhogy elszakadtak a hámistrángok, de voltaképpen 1175 7 | esik ma, a holt malacok is elszaladnak.« (Mert a szép ropogósra 1176 3 | kedélyesen köhécselt.~- Elszámítottuk magunkat. Könnyebb volna 1177 5 | kerülsz ide, te csóka?~- Elszöktem! - felelte Cinna kurtán.~- 1178 3 | Itt-ott kipattant a bosszúság, elszólta magát az irigység, rügyet 1179 8 | Kecskeméten.~- Már mint én...~- Eltalálta ked. Nos, mit parancsol?~- 1180 8 | előbb, hogy egy főbírónét eltarthassak.~Ugyanis a főbíró a nagytudományú 1181 3 | csélcsap szolgát az egyik Úr eltaszítja magától, és a másik Úr föl 1182 6 | volna ki, Lestyák pedig eltávozott, becsapva maga után a teremajtót.~ 1183 3 | saját bőrüket téli pihenésre eltehessék.~Itt-ott kipattant a bosszúság, 1184 7 | meg a nagy öröm miatt. Úgy éltem én Budán, mint a Toldi Miklós 1185 2 | szünetelt, mióta a vásárokat eltörülték, mert nem volt honnan bírákat 1186 9 | Végre a negyedik nap - amint eltülkölték a Szent Miklós-templom tornyán 1187 7 | fürge legényke, csakhamar eltűnve a »Szoknyás fa« dűlő felé.~ 1188 5 | megkönnyebbülten. - Csakhogy elugrott a kis fruska!~A viszontagságoknak 1189 5 | Örültem a ruháknak.~- És már eluntad?~- Megutáltam, visszakívánkozom 1190 5 | meg, te kis áspis?~- Mert eluntam magam.~- Huh kutya mája, 1191 9 | csapat úgy, amint jött, ismét elvágtatott egy mellékutcán.~Nagy lassan 1192 2 | önfeláldozás a főbírói pálca elvállalása, s egy polgártársunkat sincs 1193 7 | Mit akarsz elkövetni?~- Elveszem feleségül.~- Te, Kecskemét 1194 8 | előtt - mert akkor engem elveszítesz.~Mintha kést döfnének bele 1195 8 | Beniczky-kisasszonyt akarnak vele elvétetni, s főispán lenne belőle - 1196 1 | az emberektől, amiből az elvevőnek semmi haszna.~De csak mégis 1197 7 | Kecskemét a sereg elé jött élvezni a mámorító jelenetet, amint 1198 9 | azért húzta fel magára, hogy élvezze remekművének hatását.~- 1199 1 | nézve?~- Három aranyért elvihetik.~Három emberünk összenézett, 1200 5 | küldöttség terhesnek és elviselhetetlennek találván maga számára ügyes-bajos 1201 3 | Miklós püspök városát, aki elviszi szüzeinket, eladja lelki 1202 8 | adjam oda? Ne lássam többé? Elviszik isten tudja merre, és nem 1203 5 | kocsis, hogy a szekéren elvitette magát Vácra, ahol egy leánya 1204 4 | ELINDULNAK VALA~A papokat elvitték - a kecskeméti népforradalom 1205 4 | Az első szerep a »kenő emberé«, aki csak annyiban különbözik 1206 1 | hadak, a kalgai szultán emberei és a különböző portyázó 1207 8 | szolgáltatsz, hidd meg, embereid még a turbánomat is lelopják 1208 1 | lehet az? - tanakodtak embereink.~- Nyilván processzió jön 1209 8 | ablakon. Éjfélre rendelte oda embereit, kik a környéken lappangtak 1210 4 | kenegeti ki a csömört az emberekből, hanem aranyakkal. Őneki 1211 8 | utánaszaladt a bekecsű embereknek, s ha valamely tekintélyes 1212 8 | levágott kecskeméti fejekben.~Emberemet, Olaj béget, aki megadja 1213 2 | lassanként megfehéredik a fehér emberen, és viszont a fehér bőr 1214 5 | fölséges szultánnak egy emberét tudják ott, megmenti a város 1215 7 | fölkelt, odament a zokogó emberhez, kézen fogta:~- És most 1216 4 | ennélfogva őt viszik »kenő embernek«.~Az összegyűlt népek éljen 1217 3 | mindjárt ám. Erre a két emberre nincs egy ideig szükségünk.~ 1218 1 | labanc, se kuruc, s a magok emberségéből éldegéltek, mint például 1219 8 | jelentette, hogy idegen emberszagot érez.~Csakugyan jöttek. 1220 1 | aranyért elvihetik.~Három emberünk összenézett, nagy mosolyogva, 1221 6 | ez órában!~Olaj bég égre emelé aluszékony birka szemeit, 1222 8 | kecskeméti cívisek mosolyogva emelgették előtte a kalapjaikat: a 1223 2 | közbizalom, hanem a közgyűlölet emelne a közügyek élére embereket? 1224 5 | vagyok én püspökDe amint emelné, egyszerre összefolyt előtte 1225 6 | haloványan jelent meg, de a fejét emelten hordozá.~- Lestyák Mihály! - 1226 9 | kezén, hogy fölvezesse az emelvényre, hol a hóhér várta, egyik 1227 9 | Brunó atya leugrott az emelvényről, vacogó fogakkal rohant 1228 8 | szereplését. Kínos bizonytalanság emészt fel, hogy mi lett vele. 1229 7 | kendőt a szemeire; persze, emiatt aztán előbukkant hátul a 1230 3 | holta napjáig nem győzött emlegetni nagy előszeretettel, mindig 1231 7 | A cigányleány miatt, ha emlékszel . De nem sós tán az a 1232 5 | hitte, ideje valami örök emlékű dolgot cselekedni; visszarángatta 1233 8 | bezárkózva, és az öreg sohasem említette, kik és mit akarnak, hanem 1234 4 | különbeket a szultán, s nem énekelt még ezeknél szebbeket Firduzi!~ 1235 Szer| mely rendelkezésemre állt. Enélkül valóban kerekebb, egyöntetűbb, 1236 7 | lógó kulcsot a főbírónak.~- Engedelmeskedem a közgyűlésnek.~Átvette, 1237 7 | aláírásával bele van szőve: »Engedelmeskedjetek e kaftány viselőjének.« 1238 6 | triumvir megjuhászodva. - Engedelmeskedünk a parancsnak. Most azonban 1239 8 | a mi népeink felett. Az engedelmetlenség nem javaltatván!~Csakhamar 1240 4 | félvállával.)~- De ha én engedem, a város főbírája.~Ránézett 1241 4 | selyempruszlik tündér idomokat engedett sejtetni, a rokolya kecsesen 1242 1 | négy arabs lónak az árát.~- Engedje vitézlő uram külön a tisztelendőt!~- 1243 6 | nélküli halálítélet ez! »Ne engedjetek, emberek, ilyen igazságtalanságot. 1244 1 | maga szolgáit, miért ne engednénk mi? Végre is a saját gazdájuk 1245 7 | hangzott jobbról-balról.~- Ennekutána válasszák meg kegyelmetek 1246 8 | Lehetséges-e tökéletesebb alkotás ennél?«~Éppen éjjel volt. A kakasok 1247 5 | kérdék egymástól: »Hát csak ennyi?«~Porosznoki uram szóbeli 1248 3 | újságlapok Kecskeméten, entrefiletben ritkított betűkből hozta 1249 8 | Egy megkötözött főbíró! - enyelgett vele pajkosan.~Mihály elértette 1250 9 | őszintén szánó-bánó; a nyíltság enyhíti a bűnt.~Cinna szívére szorította 1251 5 | annak a csausznak; kőházat építenek neki, megbecsülik, kiszolgálják, 1252 Szer| elbeszélést például történelmi epizódnak Kecskemét múltjából, mert 1253 1 | oda mind a három eljárt epret szedni.~Egy nap a budai 1254 2 | nép élénken hullámzott az épület előtt. Néha egy-egy hang 1255 2 | nem hallottak, ilyen szép érces hang még nem csengett ebben 1256 8 | bizonykodott a főbíró fojtott, érctelen hangon.~A nagy termetű bég 1257 6 | dobogott, hangja csuklóvá, érctelenné vált; de a közömbösség festékje 1258 2(1)| fogott bírák intézményét az érdekeltség kikerülése végett szerették 1259 7 | integetett, hogy nagyon érdekeset akar mondani.~- Én, Permete 1260 Szer| SZERZŐ UTÓSZAVA~Azoknak az érdeklődőknek, kik e történetet oly feltűnő 1261 7(3)| Ferenc, Magyarország és Erdély I. k. Kecskemét története, 1262 7 | emelvén ki a Lestyák Mihály érdemeit, e felkiáltással végzé:~- 1263 2 | Katona Bálint, a fiú mai nagy érdemére gondolva.~- Itt süllyedjek 1264 5 | Tisza-parthoz, ahol a legközelebb éred, és a levetett ruhákat odarakod 1265 6 | terembe, meghallgatni az út eredményét, hivatalos szájakból. Minden 1266 5 | kórók, kákák őrült futásnak eredtek, s ő egész önfeledten odaszorította 1267 9 | vért eresztett volna az ereibe Permete uram. Őt, Lestyák 1268 8 | folyadék ömlik, nyargal az ereiben, feszíti a halántékait. 1269 4 | ruhában.~Ugyan melyiknek van ereje azt mondani: »Kacaglak benneteket«, 1270 5 | ragadtatva.~- Ugye, hogy érek én valamit? Van ám itt ész, 1271 7 | Szent Miklós templomából az ereklyetartó láncos vasládát, abban lesz 1272 3 | amint elhatároztuk.~Annyi eréllyel, olyan keményen mondta ki 1273 9 | Azontúl veszteni kezdé az erélyét.~Cinna búsan rázta a fejét:~- 1274 6 | parancsot, hogy nyomban eresszék szabadon. Ha a budai basa 1275 7 | az eső, be kell menni az eresz alá.~- Itt ugyan hiába beszélünk - 1276 5 | hatalmas urát, bágyadtan ereszkedett vissza szófájára.~...De 1277 4 | leány arcára, homlokára ereszkednék, olyan szomorú lett. Még 1278 4 | meglegyen.~A padisah szerdán ereszté fényes ábrázata elé Kecskemétet.~ ~ 1279 6 | nagy!~Még az este szárnyat eresztettek a budai események, hogy 1280 3 | egy szakálltalan ifjonccal eresztik össze tanácskozni, mire 1281 6 | mennydörgött a hang. - Nem eresztlek! Parancsolom, megállj!~Hanem 1282 6 | ünnepélyesen - szabadon van eresztve!~Elégedetlen zúgás támadt 1283 3 | Megbolondult a főbíró, vagy mi?~- Éretlen gyerek! - dohogtak sokan.~ 1284 6 | indítványozom, hogy míg érett megfontolás után új tisztikart 1285 8 | hogy idegen emberszagot érez.~Csakugyan jöttek. A szabó 1286 7 | testéhez, egyszerre hallotta, érezte, hogy az messze innen megdobban, 1287 5 | ahelyett, hogy csókjaival érintené szegélyét, nagy dirrel-durral 1288 1 | vette át újból a diplomáciai érintkezést, hogy, azt mondja, az öszvért 1289 3 | mester egy szekér frajlával érkezhetett haza.~Mikor nagy ládákban 1290 3 | szultán, IV. Mahomet, Budára érkezik, azt is beszélték széltében, 1291 7 | gesztusokkal adták tovább az érkezőknek Fekete Pál uram nyomán a » 1292 2 | biztosítékok, százszor többet érne egy eleven bég, vagy legalább 1293 2 | szülővárosunk van, nem sokat érnek a holt fermánok, írásbeli 1294 2 | mintha valami villamos erő lökte volna fel.~- Én pedig 1295 5 | föltápászkodtak a térdig érő vízből a kocsikra, de mire 1296 8 | lakodalmas szekér elé.~De hiába erőltette a nyugodt hangot, feldúlt 1297 6 | megingott a lábain. De hirtelen erőt vett. Mintegy magának mondá: » 1298 4 | volt még, nyúlánk bár, de erőteljes. Sokáig settenkedett, habozott, 1299 2 | felelt semmit, kezeiből erőtlenül hullott ki a rőf, szemeit 1300 5 | fejed meg ne mozdíthasd errefelé. Hogy megzavarod az embert.~ 1301 7 | Igaz, Cinna, ne szólj ám erről senkinek! Köszönöm, amit 1302 1 | Ahol ez nem nyitotta meg az erszényt, Fábián Pálné hozzátette:~- 1303 8 | mindent elmondok neked. Érted teszem egyrészt, amit teszek, 1304 5 | volt. Most már baj nélkül értek tanya után falut, falu után 1305 1 | hirtelen leszállt a papok értéke a zérusra, s más portéka 1306 6 | nem volt fölvéve a tatár értékek közé, mert különben az se 1307 7 | Én?~- Nem. A basa.~- Nem értelek.~- Hát nézzen oda!~A nyitott 1308 2 | jött zavarba, világosan, értelmesen szőtte-fonta a szavait:~- 1309 3 | derültséget keltettek a jól értesült körökben. Másnap, hétfőn, 1310 5 | A szultán bizonyára nem értette meg a magyar szavakat, de 1311 3 | értem!«~Lestyák Mihály ahhoz értő asszonyokat küldött szét, 1312 6 | ládája üresen állt. Egy ilyen érvágást nemigen bírnak most el.~ 1313 5 | hallottuk, lássuk most az érveket.~Rögtön következtek.~Porosznoki 1314 6 | Hová gondolsz? - De Cinna érvelése hatott . - Ez így van, 1315 4 | Pilátusig, ügyeskedni s »érvelni«, hogy az audiencia meglegyen.~ 1316 5 | főbíróék után, s helybe érvén a szekereikhez, behajította 1317 6 | basához, annak a parancsa is érvényes. Tegyük fel, hogy a szolnoki 1318 8 | Tűkön ült, kellemetlen érzések közt, ehhez járult az órákig 1319 8 | művén, szíve megtelt édes érzésekkel: »Lehetséges-e tökéletesebb 1320 1 | körülráspolyozva, megpengette, nem érzik-e hangjukon egy kis erdélyi 1321 7 | Kell valami? Inkább az Erzsinek szólnék. Ez ügyetlen - szólt 1322 5 | oda konkludált, hogy azon esedezéssel borulnak le a leghatalmasabb 1323 7 | is jobban tetszett az »új esemény« Putnoki Balázsnak. Még 1324 6 | még bátorság és dac.~Az út eseményeit Porosznoki ecsetelte szépen 1325 7(3)| háromszáz aranyakat; hogyha esetleg be nem találtak róla bíró 1326 7 | restelld, hogy a földre esett. Van még egy kis forgácsfánk 1327 3 | szólt Porosznoki -, de az eshetőségekkel számolnunk kell. Két hét 1328 7 | elmosolyodott: »Sok csoda esik ma, a holt malacok is elszaladnak.« ( 1329 8 | többé a basa.~- Most már esküdhettek, gyerekek! - biztatá őket 1330 8 | téged, ha mondom, meg is esküdne veled mindjárt holnap, ha 1331 7 | is bebörtönöztet; hiába esküdöztem a feszületre, hogy a színét 1332 9 | jelenetet, mennyre-földre esküvének, hogy a sisakrostélyos vitéz, 1333 5 | hajtott már gulyákat Pestre esős ősz évadján is: hátha ösmeri 1334 6 | mogorván, morcosan nézték estefelé az ablakokból és kerítések 1335 6 | volt a fellépésük.~Azon az estén is, mikor a vén Lestyák 1336 1 | megint jönnek a portyázók!« Estende apró kezeiket összetették 1337 8 | neki kedvében járni, mikor esténkint megsimogatta a tüskés állát, 1338 8 | főbíró maga küldé valamiért?~Estétől hajnalig dolgozott hátulsó 1339 1 | házai még látszottak az esti lila ködben, jobbról elővillant 1340 5 | hazaindultak a mieink, leszállt az estszürkület, a kémények füstje és összeszűrődött 1341 3 | volt abban, amit egyszer eszébe vett.~- Bokréta nélkül nem 1342 3 | A makacsság nem mindig eszélyesség, főbíró uram. A baj megvan; 1343 7 | szereted a fejét, mi?~- Eszem már, de ked még mindég nem 1344 3 | No, ez sem jutott volna eszembe. Helyes, okos! Kegyelmed 1345 6 | meghúzták volna, ha a jobbik eszét elő nem veszi Porosznoki 1346 2 | fel egész a koronáig, s eszeveszetten elkezdte rázni a felső gallyakat. 1347 2 | Akkor hát a legvégső eszközhöz kell nyúlnunk, melyet akkor 1348 8 | szandzsák-basától fermánt eszközöl ki, mert anélkül mégse lehetne. 1349 5 | nagy ritkán cserélvén ki eszméiket.~Pedig bízvást cserélhettek, 1350 8 | Lestyák már rég kibékült az eszmével. A kis semmiházi jószág 1351 8 | címerekben nagyon sokat esznek, Cinna fiam.~Cinna sóhajtott 1352 2 | aki a bagoly csőrében is észreveszi a fényeset.~A nép élénken 1353 6 | és ha meg akarnak öletni, észreveszik, hogy vagyok, s a nőt 1354 5 | Eltűnt a beállott zavarban észrevétlenül, csak a nagy szétbontott 1355 6 | sírva-ríva a nóták kétszáz esztendeig, hogy miképpen indult utolsó 1356 6 | karácsonyig. A tavalyi rossz esztendő miatt az élelem is szűkecskén 1357 3 | huszonkilencedikén van sorban, olyan esztendőben, mikor a februáriusnak huszonnyolc 1358 Szer| egyöntetűbb, hogy úgy mondjam, esztétikaibb lehetne a mese.~De bármennyire 1359 1 | tréfálkozék a csalafinta eszű Csuda István.~- Mind a kettőért, 1360 3 | pompában. Úgy legyen az eszük igazítva, mintha négy herceglány 1361 7 | az egy napra.~Behozzák az ételt, annak a biztató párája 1362 5 | tenyerükből édes mézzel etetik stb.~Most a budai pasa tolmácsa, 1363 6 | viszonzásául egy kaftányt (ette volna meg). Szégyen, gyalázat! 1364 7 | rabkoszt. Ámbár iszen én sem ettem azóta. Azelőtt a nagy búbánatom, 1365 9 | nem-e, a isten tudja, de ettől a naptól nem keresték többé 1366 5 | gulyákat Pestre esős ősz évadján is: hátha ösmeri az utat. 1367 9 | hogy fia, kivel harmadfél éve vagyok mátkaságban, nőül 1368 3 | érdekes újságot. Csúfolódtak, évelődtek egymással csintalan beszédekkel 1369 2 | szenátorok közt egy huszonkét éves suhanc, vedlett mellényben, 1370 2 | csüngtek az útra.~Mint az evet, oly gyorsan mászott fel 1371 2 | utána nyúljon. Hiszen nem evett nadragulyát senki! Négy-öt 1372 1 | nálunk száz vagy kétszáz évig lakott a török.«~Azok a 1373 2 | mai naptól számítva egy évre a város főbírája törvényeink 1374 6 | budai basa nem a római pápa, ex-főbíró uram, zárakat nyithat, csukhat, 1375 6 | mondá kissé bosszúsan az exfőbíró -, ez se tart mindég.~- 1376 6 | hivatalos szájakból. Minden nagy expedíció után ez volt a patriarchális 1377 1 | sub clausula benne volt ezekben az imádságokban: »ha pediglen 1378 1 | szakállukra dolgoztak. Tessék ezekkel valamennyiökkel barátságos 1379 3 | bele nem okvetetlenkednek.~Ezeknek sehogy sem tetszett a terv, 1380 4 | szultán, s nem énekelt még ezeknél szebbeket Firduzi!~Indulhattak 1381 3 | és asszony van, az mind ezekről a csodaruhákról beszélt 1382 7 | kicsinylőleg nyilatkozott:~- Nincs ezen semmi különös. Ilyet én 1383 3 | pocsék kofa jelentkezett ezenkívül is. Nagy Panna a ceglédi 1384 4 | amelyik ott nem veszett? Az ezeregyéj minden ragyogása semmi se.~ 1385 7 | prédikátor, nagytiszteletű Mokros Ézsaiás uram.~Fekete Pál nem engedte 1386 3 | ugyancsak aranyból a nyelét, ezüstből a baltáját. Éjnek a napot 1387 4 | fölkászmálódtak molnár-kék ezüstcsattos köpenyeikben szenátor uraimék 1388 7 | félóra alatt sebtiben az ezüstgombos mentét, felkötötte a csörömpölő 1389 8 | bár éhes, ha nem teheti ezüsttányérra. Miska pedig éppen ebben 1390 3 | lemondás, valami szívet facsaró melankólia.~- Micsoda! Csak 1391 7 | álljanak itt, mint három fadarab.~Erre az ösztökélésre Permete 1392 6 | uram vitézeiből száz darab fagyott el karácsonyig. A tavalyi 1393 1 | a Talfája-erdő csenevész fái, abból is előrémlett a száguldó 1394 3 | Volt a hangjában valami fájdalmas lemondás, valami szívet 1395 9 | határait is túlhaladja a nagy fájdalom, mely érte.~Mihály összerázkódott, 1396 8 | látszik hozzá!~Oh, hogy fájt a Cinna szíve. Azon a kis 1397 6 | termen a visszhang, mint a fákat szaggató orkán.~- Mondjanak 1398 2 | íme mintha váratlanul egy fáklya gyúlna ki a sötétben.~- 1399 2 | Lestyák szabó úgy néz ki fakó hajával, kerek fejével, 1400 7 | hármas színű szárnyak. Bizony fakók már egy kicsinyég; a nagyságos 1401 8 | kalgai tatár szultán. Egy falka birkáját hajtották el duhaj 1402 8 | Cinna szíve. Azon a kis falócán a kertben a nagy körtefa 1403 5 | értek tanya után falut, falu után tanyát.~Csak néha-néha 1404 7 | ingváll volt rajta, piros falú, fekete pettyes karton viganó: 1405 1 | szerrül-szerre minden városba, faluba lóháton hordozzátok, különben 1406 4 | utasnak, mintha az előbbi faluból valók volnának.~Igazán mulatságos, 1407 5 | Csak messze-messze valami falucskában zúgott-kongott egy siránkozó 1408 5 | nélkül értek tanya után falut, falu után tanyát.~Csak 1409 1 | Kecskemétet és a környékes falvakat. Minden áldott héten vetett 1410 3 | bejárni a szomszédos nagyúri famíliákat; a Vayakat, Fáyakat és a 1411 4 | Imitt-amott felbukkan egy-egy fanélküli magányos tanya, fehér házikó, 1412 7(3)| A kaftány esete nem írói fantázia szüleménye. Káldi György 1413 9 | ha olyan messziről ide fáradott.«~Sokan, akik kerítések 1414 8 | Büntesd meg, kérlek, e gonosz farkasokat, mert ha elrettentő példát 1415 3 | mondogatták. »Valóságos farsangi tréfa!«~- Nevetségessé teszik 1416 5 | odakiáltott a budai vezérnek:~- Fátyolt reájok gyorsan, Ibrahim! ( 1417 3 | homokból. Azóta már megfogták a faültető unokák, akkor még szabad 1418 8 | csináltatok neked, hogy a Fáy-kisasszonyokat kiveri tőle az irigység 1419 3 | nagyúri famíliákat; a Vayakat, Fáyakat és a Báriusokat, akiknek 1420 8 | ami van is, elkockázza a Fáyakkal, Beniczkyekkel. Ösmerem 1421 8 | én szemem meglát.«~Cinna fázékonyan bújt az öreg szabóhoz.~- 1422 5 | kocsik újra megindultak.~- Te fázol - mondta Lestyák, lélegzetét 1423 6 | szűkecskén volt, nemcsak fáztak a katonák, hanem amellett 1424 3 | annak mi jut szegénynek, aki februárius huszonkilencedikén van sorban, 1425 3 | olyan esztendőben, mikor a februáriusnak huszonnyolc a napja?~Ezt 1426 5 | a tihaja bég. - Szaporán fecsegjetek, mert még sok küldöttség 1427 6 | mutatni a közvagyon könnyelmű fecsérlőinek.~- Vigyenek inkább vissza 1428 3 | egyet fent a légben a villás fecske, mely nem átall erre röpülni. 1429 5 | sem szabad megtudni, kit fed a legényruha. Én úgy kívánom.~- 1430 3 | gulyák, ménesek jutnak »fedetlen« hajlék alá.~A főbírót érdekelte 1431 5 | fölséges császár, Kecskemét fegyvereit.~A szultán lehajolt, fölvette 1432 5 | elhallgattak, újra merőn bámultak a fehéres ködbe, melyből azok a szeszélyes 1433 3 | menne be a csapdába, ha nem fehérlenék ott ingerlőn csalogatón 1434 4 | fényes keleti gyöngyök, fehérlettek ki a fogai. (Az a vén mamlasz 1435 3 | folyamunk. Balról kis viskó fehérlik, a pusztabíró lakása. Dús 1436 3 | annyit tud a mifelénk való fehérnép, hogy a basák basája; s 1437 1 | ágyasházakból húzzák ki a becses fehérnépeket maholnap! A kalgai szultán 1438 6 | mert elég a bírónak egy fej. Jól megértsétek!«~Lett 1439 7 | fogjon, merre menjen. Nehéz fejében szétfolytak a gondolatok, 1440 5 | odaszorította útközben a szép fejecskét melléhez.~Hirtelen megrestellte... 1441 5 | varkocsodat a lőcshöz, hogy a fejed meg ne mozdíthasd errefelé. 1442 3 | kicsit a protestáns erdélyi fejedelmekkel pajtáskodó kontyosokat. 1443 6 | török császár előtt, ki fejedelmi ornátusban ült ott«, közbe 1444 6 | Gyuri meg a Muska Pista fejéhez.~- Nem kell a dolgot sokba 1445 6 | katonáimmal, és a kecskeméti bíró fejeiből levágok kettőt, mert elég 1446 2 | A komoly városi atyák a fejeiket csóválták, de a legtekintélyesebb 1447 8 | már levágott kecskeméti fejekben.~Emberemet, Olaj béget, 1448 5 | lósóska. Nem káptalan az én fejem, hogy kiismerjem magam a 1449 8 | turbánomat is lelopják a fejemről. Szeretném, ha egy kosár 1450 7 | csemete-lányokat öltöztettek talpig fejérbe az asszonyok, érdemes polgárok 1451 7 | Cinna.~Cinna fülig pirult, s fejéről egy önkéntelen mozdulattal 1452 8 | Szeretném, ha egy kosár fejet küldenél (a tolvajokból 1453 1 | stílusából nem hiányzott a »Fejetekkel jádzotok«.~De nem másként 1454 5 | Mosolygott a leány koronátlan fejjel.~Aztán babrálva fonta ki 1455 4 | Szeged a paprikát. (Egyformán fejlődtek azóta is, mindenik megmutatván, 1456 3 | kétkedő mosollyal rázták a fejöket: »Nem lészen foganatja.«~ 1457 8 | mormogta Olaj bég élénk fejrázással.~- Pedig én vagyok Lestyák 1458 9 | irányában, míg ráakad a fejre és a bűn nyitjára.~- A kaftányt 1459 6 | Csináljatok zendülést, fogjatok fejszét, vasvillát, jertek, vezetlek 1460 5 | fehér volt, mint a frissen fejt tej, félig átlátszó, melyből 1461 Szer| veszedelme szöget ütvén fejükbe, rám írtak bosszankodva: » 1462 4 | asszonyok sietnek lekapni fejükről kendőiket, hogy lobogtathassák; 1463 5 | menned - mond a főbíró -, fejünkkel játszunk.~A leány összerázkódott, 1464 2 | kellemetlenséget elhárítana a fejünkről. Szabad város vagyunk, nemzetes 1465 7 | hadsereggel ért fel, mely féken tartá az ellenséget. Egy 1466 7 | legokosabb lesz, ha ide fekszel, ezüst takaróval takarózol, 1467 9 | mióta nemes lett, keresztbe fektetve szokott előtte állni az 1468 7 | kapujánál. Sokkal nehezebb feladat jutott azonban Fekete Pál 1469 7 | kitetszik, hogy nem egyenlő feladatok zúdulnak a közélet férfiainak 1470 2 | valakinek végzetes kimenetelű feladatot kell a szenátorok közül 1471 6 | egyik, kenyeret, fát jött felajánlani a másik, már korán reggel. 1472 5 | hogy minket mindnyájunkat felakasztanak miattad? Takarodsz vissza 1473 2 | sehonnai? Előbb-utóbb is felakasztják. Persze, mindig városi ügyek 1474 5 | Kecskemétet kívánta egy felállítandó török hatóság székhelyének.~- 1475 6 | MEGCSÚFOLT VÁROS~Pintyő felállította a megtöltött mozsarakat 1476 7 | utcai Deák János szakítá félbe, általánosan elismert bölcs 1477 5 | előtt ugráltak, a kocsi felborulni látszott, az útszéli kórók, 1478 4 | végből vannak. Imitt-amott felbukkan egy-egy fanélküli magányos 1479 6 | megcsapkodta a gebét, mitől felbuzdult egy kicsit a szegény pára. 1480 1 | dolgot a nagyfejű emberek, s felcihelődtek a nádorhoz, ki is Fekete 1481 9 | mint a mák virágharangja, felcsúszott kissé, s látni lehetett 1482 8 | erőltette a nyugodt hangot, feldúlt arca ellentmondott annak. 1483 8 | kettéosztott pajzs másik felében három aranypólyán egy ágaskodó 1484 9 | volt a te megölő betűd. Felébresztették benned ezt a magyar vadállatot. 1485 8 | duhaj kecskeméti legények a félegyházi határból, és a négy tatárt, 1486 3 | drága fityegőkkel. De el ne felejtsék kegyelmetek asszonynéném 1487 6 | de az is volt. A hadakozó felek sok nyomorúságot állottak 1488 1 | Kecskemét, mert ahol a hadviselő felekből ott tartózkodék az egyik, 1489 1 | állatot, barátom!~Ezalatt páni félelem fogta el a kecskemétieket. 1490 5 | át?~Mindenkitől megjött a felelet: Itt sincs! Itt sincs!~- 1491 5 | Lestyák Mihály uram adta meg a feleletet:~- Nagykőrös és Kecskemét 1492 8 | kakasoknak Bodri kezdett felelgetni a vakkantásaival, ami azt 1493 6 | szégyen a városunkon...~- Erre feleljenek kegyelmetek!~A szálas termetű 1494 7 | vidáman mosolygott. Mielőtt felelne, lányos pajkossággal hősiesre 1495 3 | ritkított betűkből hozta volna a felelős szerkesztő. Így csak a boros 1496 5 | Mit cselekszik?~- Az én felelősségemre!~- Juventus ventus - dörmögte 1497 8 | én tűm mindent megvarr - feleltem -, amit az én szemem meglát.«~ 1498 3 | nyomban felfedezte a sok feleség közt a legszerencsétlenebbet.~- 1499 8 | Itt van, ne mondd, hogy a feleséged semmit sem hozottErre 1500 3 | fiacskám; nem veri az a feleségeit, mint téged Ugi uram, nem 1501 3 | csizmákban, és ha hites feleséget keresne. De a török szultán! 1502 7 | illendő e nagy napot ilyen feleselésekkel zavarni. Maradjunk a tiszteletre


300-blond | bobis-elebb | elege-feles | felet-hamis | hangg-jeleu | jelez-kocka | kocos-lovak | lovam-moham | mohon-paris | parit-sos | sosbo-taris | tarka-varo | varod-zurza

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License