300-blond | bobis-elebb | elege-feles | felet-hamis | hangg-jeleu | jelez-kocka | kocos-lovak | lovam-moham | mohon-paris | parit-sos | sosbo-taris | tarka-varo | varod-zurza
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1503 3 | belevág a szakmájába. Ígérje a felét annak, amit kér.~Egy félóra
1504 7 | megint.« Mikor visszahozták, felette nyájas volt Ibrahim: »Nos,
1505 8 | tanítóul Cinnához, de alig egy félév múlva azt mondta a tiszteletes
1506 6 | hogy elégedjen meg a sarc felével, de azért is várjon egy-két
1507 1 | a hétfejű sárkány rendre felfalja a szűzeket. Melyikre kerül
1508 3 | az Ágoston Katáé, nyomban felfedezte a sok feleség közt a legszerencsétlenebbet.~-
1509 8 | verték. Egy meg is holt.~- Felfordított világ!~- A legszebb benne -
1510 4 | összegyűlt népek éljen riadása felhangzik; az itthon maradt asszonyok
1511 4 | selyemszoknyát, hímzett ezüst félholdakkal, hát még a piros karmazsin
1512 6 | mit tud vele csinálni. Felhúzza, és a bég elé megy benne.~
1513 6 | orkán.~- Mondjanak le!~A felizgatott polgárok egyre szűkebb gyűrűben
1514 6 | öreg, mikor neki állott feljebb).~- No, mit akar? - kérdé
1515 7 | kardot, s immár ott állanak félkaréjban a tanácsház kapujánál. Sokkal
1516 9 | mint itt beállt.~- Ki az a félkegyelmű, aki rám öltögeti a fullánkját?
1517 7 | Lestyák Mihály érdemeit, e felkiáltással végzé:~- Válasszuk meg Kecskemét
1518 5 | tekintettel, hogy a főbíró felkiáltott:~- Gyere hát, ülj mellém
1519 8 | és szenvedélyével. Néha felköltötte Cinnát, és megmutatta az
1520 5 | van Marci bácsi, aki, ha felköltötték, mindannyiszor útba igazította
1521 7 | sebtiben az ezüstgombos mentét, felkötötte a csörömpölő kardot, s immár
1522 2 | szakadt volna ketté, és most a fellegverő ordítás úgy hangzanék, mint
1523 6 | ha néhol kegyetlen volt a fellépésük.~Azon az estén is, mikor
1524 4 | kereszt; mindenik tudott felmutatni egy elhíresedett élelmicikket,
1525 6 | Lestyák arcába.~- Nem szoktam félni - mond kevélyen. - Mikor
1526 2 | Nem lehet ám már az ilyen felnőtt legényt szabóinasnak befogni,
1527 5 | Porosznoki Gábor előlépett, felnyitván az almazöldszínű selyem
1528 8 | cselekedtél!«~Felugrott, felöltözött, fejét a hűs ablaktáblához
1529 4 | öltöző szobából kimosakodva, felöltözve, a csodálkozás moraja hangzott.~
1530 3 | lehajtá céklaalakú fejét féloldalt, mint egy bús lúd, de olyan
1531 1 | német és magyar kereskedők a félországból, s mindig szomorú vége lett
1532 6 | triumvirátus addig is, míg a tömeg feloszlanék, a szomszéd benyílóba vonult
1533 5 | rázta ki, hogy egyenletesen felosztva, kitelt volna belőle száz
1534 1 | resze-riszált a leányzó, mikor felpattant az ajtó, s becsörtettek
1535 2 | asszonyom. Mert ő szent felsége mindig a mesteremberek gyermekeivel
1536 2 | eszeveszetten elkezdte rázni a felső gallyakat. A fölséges zamatú
1537 7 | aranypánt lenne rajta.~Az öreg felsóhajt:~- Szegény édesanyád, ha
1538 7 | Mi bajod, hm! A fiamtól félsz tán, te bolond? Nem harap
1539 7 | Íme, itt van a fiadat felszabadító parancsolat ingyen. De el
1540 7 | Cinna ül rajta.~Lestyák felszökött, le se törölte ruhájáról
1541 1 | viszontagságok után végre feltalálták Csuda Istvánt, aki mogorván
1542 7 | Szegény édesanyád, ha feltámaszthatnám erre az egy napra.~Behozzák
1543 7 | legfeljebb a molyok.~Bezzeg nem féltek már a kecskemétiek az ellenségtől,
1544 3 | soká kell menni, míg végre feltör az ajkon önkéntelenül az
1545 7 | zúgtak a harangok, s amint feltűnt Lestyák alakja, tomboló
1546 3 | megindult Lestyák Mátyás felügyelete alatt a lázas tevékenység
1547 3 | a kíváncsiság kerekedett felül, kinek lesz vajon szeme
1548 4 | mindenik kis ezüst csengővel. Felültek kettesével két szekérre
1549 1 | kövér Brunó atyát megfogták, felültették egy öszvérre, mely a zárda
1550 5 | kecskeméti szenátor«, a harmadik felütötte lekonyult fejét és sóhajtva
1551 2 | ez az volt. A városatyák felugráltak, kezet szorítani a kamasszal.
1552 7 | róka volt, gyorsan tudott felugrani a helyzet magaslatára.~-
1553 9 | Olaj bég és Mollah Cselebi felugrottak, hogy a szegélyét megcsókolják,
1554 9 | az egyik sisakos vitéz felvágtatott a vérpadra, s könnyedén,
1555 4 | mutatott a megrándított félvállával.)~- De ha én engedem, a
1556 8 | nem volt akadály, mindjárt félvállról vette; mindig volt valami
1557 5 | a tolmáccsal egyetemben, felvezette őket egy terembe, és átadott
1558 5 | kegyelmetek! Egészen megnyerték, felvidították a szultánt. Semmi kétség,
1559 8 | megadja nektek a szükséges felvilágosításokat, nagy tisztességben lássátok,~
1560 5 | hűlt helye volt; csak annyi felvilágosítást tudott róla adni az egyik
1561 3 | Kecskemét istenfélő lakosai!~Fenekedtek, átkozódtak, lázító beszédeket
1562 8 | tanúk és a vádlottak nagy feneket kerítő unalmas előadását.
1563 5 | figyelmesen méricskélt ott fenn szemeivel.~Egyszerre fölemelkedett
1564 3 | Csak néha csattan egyet fent a légben a villás fecske,
1565 6 | Lestyák uram a tarisznyát és a fentebbi névsort (amelyiket előbb
1566 8 | szemeiből kialudt a bódító fény, szelíd borulat váltotta
1567 9 | éjjel-nappal két viaszgyertya fénye rezgett.~Addig mindenre
1568 9 | ha valami nagy veszély fenyegeti Kecskemétet. Hazajön, beül
1569 2 | csőrében is észreveszi a fényeset.~A nép élénken hullámzott
1570 6 | urunk, Olaj bég, Allah soká fényesítse szakállát.~Valóban a brontes
1571 7 | FEJEZET~A DIKTÁTOR. KECSKEMÉT FÉNYKORA~Lestyák a szárnyéknál maradt,
1572 6 | főbíró szép barna arcán fénylett még bátorság és dac.~Az
1573 5 | csodálkozva emelte rá a szemeit; fénylettek azok a sötétben is.~- Hajolj
1574 7 | korona a gyenge főn is erősen fénylik, de a somfabot a gyenge
1575 2 | MÁSODIK FEJEZET~ÚJ FEŐBÍRÓ. ÚJ KÖRNYÜLÁLLÁSOK~Az elkeseredés
1576 2 | melyen még ott voltak a fércek.~- Hol az a kölyök, hadd
1577 4 | elsőbe a főbíró, Kriston Ferenccel, a kocsis-ülésen befelé
1578 8 | Szentesről a nagyeszű Balogh Ferencet; ott találta a Laci-konyhán
1579 2 | békülékenyen dörmögte Kriston Ferenchez hajolvást:~- Csak az a kecske
1580 1 | István uram; egyenest a Ferenci-szerzet zárdájára rohanván, ráparancsolt
1581 7 | feladatok zúdulnak a közélet férfiainak vállaira), az egész kéziratot
1582 6 | rabszíjra fűzött nőkkel és férfiakkal, s lovas emberektől beküldte
1583 9 | a kétszívű ember biztos, férfias léptekkel hagyta el a termet,
1584 7 | kiigazítom, a lejtős vállakba férfiasságot öntök. Valami az, fiacskám (
1585 5 | ebben a ládában egy öltözet férfiruha, jóféle kamukából; most
1586 7 | vagy özvegy megcsókolja, férjhez megy. Az okosabbak azt állították,
1587 3 | már Nagykőrös!)~Leányok és férjhezmenő özvegy menyecskék szörnyűködve
1588 9 | Fábiánné asszonyom - s egy férjhezmenővel kevesebb.~- Nehéz azokat
1589 5 | ahol egy leánya vagyon férjnél; keveset beszélt, mert nagyon
1590 2 | támadt. Mindenki hozzá akart férkőzni.~Kevélyen, méltóságteljesen
1591 8 | összedúlják...~Megjött a fermán magától; ott volt a Putnoki
1592 7 | vele. Így jutottam én a fermánhoz.~- Elhamarkodta egy kicsit.~-
1593 6 | hazakerült a budai pasa fermánjával, egy időben vele jött a
1594 2 | nem sokat érnek a holt fermánok, írásbeli biztosítékok,
1595 8 | ha a szandzsák-basától fermánt eszközöl ki, mert anélkül
1596 2 | jelvénye Kecskeméten.~De rá is fért nemzetes bíró uramra - mert
1597 5 | jelentett keleti nyelven: Ne fertőztessétek őket egy percig sem buja
1598 4 | púpos Imecs György, rosszul fest, de jól beszél törökül,
1599 6 | Porosznoki nagy pátosszal festé: »és megjelentünk szerdán
1600 6 | érctelenné vált; de a közömbösség festékje rajta volt.~- És mit mondjak
1601 2 | mert egy kicsit furcsán festett az ezüst gombos dolmányú
1602 8 | köntös.~Csak a főbíró uram feszengett a széken kényelmetlenül,
1603 8 | ömlik, nyargal az ereiben, feszíti a halántékait. S míg vére
1604 8 | Ámbátor a madár megépíti fészkét, még ha tart is tőle, hogy
1605 9 | siralomházban. Imádkozott a feszület előtt, melyen éjjel-nappal
1606 7 | bebörtönöztet; hiába esküdöztem a feszületre, hogy a színét se láttam
1607 5 | kezekkel a szultán mellett, s feszült várakozás leskelődött vérbe
1608 7 | vagyunk.) Íme, itt van a fiadat felszabadító parancsolat
1609 7 | küldözték legszívesebben fiaikat; akkor jelentek meg Kecskemét
1610 6 | Miféle fiúért?~- Hát a fiamért. Hazaviszem szegénykét.~-
1611 7 | fűzfavessző.~- Mi bajod, hm! A fiamtól félsz tán, te bolond? Nem
1612 5 | kis csillagnak, amelyik a fiastyúknál oldalog.~Otthon volt ő az
1613 6 | milyen hallatlan injuria, fiát a tatár had torkába küldeni.
1614 2 | mondom, nem kell elkergetni a fiatalembert, hanem ide kell hozni, hogy
1615 2 | mintha nem is a régi lenne. A fiatalság pírja égett arcán, szemeit
1616 8 | levegőt. A Ráró kevélyen ficánkolt alatta. A házak előtti kis
1617 3 | némelyek.~- A szenátorok fifikája, hogy a saját bőrüket téli
1618 5 | kihányva, mindenféle szeszélyes figurákban, s mintegy megdöbbenve kérdék
1619 Szer| figyelemmel kísérték, s levelekben figyelmeztettek az egyes fordulatoknál,
1620 7 | szálljon a Lestyák uraim fiivadékaira a főbírói pálca.~Zeke Gerzson:
1621 3 | drágakövekkel, valamint egy filigrán fokost, ugyancsak aranyból
1622 4 | énekelt még ezeknél szebbeket Firduzi!~Indulhattak most már.~Vasárnap
1623 7 | Habsburg-famíliára száll firól-fira elsőszülöttek líneáján a
1624 3 | csercséket, vakító násfákat drága fityegőkkel. De el ne felejtsék kegyelmetek
1625 7 | aztán előbukkant hátul a fiús csitri haja.~Puszta Máté
1626 1 | nagy kontóval a városra: fizesse ki a kereskedők kárát, vagy
1627 7 | éppen a nagykőrösi ember fizet tíz dénárt. (Ez is igen
1628 8 | megalkudtunk, ötezer aranyat fizetnek, ötszázat előre adtak. Mind
1629 3 | kacsintva.~- Talán adót jött fizetni?~- Ugyan menjen.~S csipkés
1630 5 | felelte a kajmakán nagy flegmával. - A szultán jó szívvel
1631 3 | dobszó mellett kihirdette a főbb utcákon penecilus-hangján:~-
1632 3 | mennydörögve folytatá a főbenjáró részt:~- Miszerint aki a
1633 2 | már el kegyelmed a város főbíráját, ha olyan nagy potentát!~
1634 8 | mióta olyan naggyá lett a főbírájuk, hogy Kecskemét már kicsinek
1635 2 | választásban. De ma, midőn a főbírák egész sora mártíromságot
1636 3 | ÁGOSTON KRISTÓF KÖVETSÉGE~A főbíró-választás első mámorát kialudták.
1637 8 | valamit előbb, hogy egy főbírónét eltarthassak.~Ugyanis a
1638 7 | hogy neki még az örökös főbíróság is kurta idő.~- A holta
1639 7 | Lestyák Mihály holtiglani főbíróságát.~Mondani sem kell tán, hogy
1640 7 | Mert én tettelek téged főbíróvá, Misi, tudd meg azt. (Az
1641 3 | marad továbbra is, testemet föláldozom a városomért.~- Szép, szép!
1642 6 | távol eső tanyákra. Olaj bég fölbukkanása a láthatáron rémületbe öltözteté
1643 7 | hópillangók: meg se látta, fölbukott benne.~És amint odaütődék
1644 5 | annak az egyik csücske a földet söpörte, ahelyett, hogy
1645 5 | hogy »sarat raknak a sár fölébe, nevezvén azt országútnak«,
1646 7 | Mire Lestyák Mihály uram fölemelé fejét, s miként a bölcs
1647 5 | fenn szemeivel.~Egyszerre fölemelkedett a szekéren és átkiáltott
1648 4 | kerub, a lángpallos helyett fölemelt mogyorófa pálcával.~Olyan
1649 6 | ők ezt! - kiáltá ökleit fölemelve, mint egy színpadi hős. -
1650 8 | elkezdtek vékony póklábakon fölfelé mászni a falon. »Ne, te
1651 8 | alig várom, Cinna, de jól fölfogva a dolgot nem árt, ha még
1652 3 | városomért.~- Szép, szép! Majd följegyzem a nevét.~Még egy pár pocsék
1653 5 | kitörülte könnyeit, és hangosan fölkacagott.~- Jó lesz, igazán jó lesz!
1654 5 | mérgesen és tiszteletlenül fölkapta a medvebőrrel bélelt köntöst,
1655 7 | megölelte) - akkor aztán őt is fölkapták, vitték, vitték, és ahol
1656 4 | annak adják ki magukat.~Majd fölkászmálódtak molnár-kék ezüstcsattos
1657 7 | immár »Kecskemét diktátora«, fölkelt, odament a zokogó emberhez,
1658 8 | egyre megy, akármelyik. Fölkerestek, mondom, és így szóltak: »
1659 8 | Nézzetek oda!~A csodálkozás fölkiáltása hangzott ajkaikról.~Két
1660 7 | fiacskám (s a vén szabó föllelkesedve borzolta ritkás kender haját).
1661 5 | főbíró beszédét és az Ágoston föllépését. Maga Ágoston uram teljesen
1662 6 | tekintélyesebb polgárok fölmentek a terembe, meghallgatni
1663 2 | Kecskemétre.~A szenátorok mind fölnéztek:~- Ki az a vakmerő? Ki beszél
1664 3 | mint a nyugtalan utas. Föloszlanak, futnak és alakulnak...~
1665 5 | legnagyobbika! Legyen kegyes fölséged megtekinteni az ablaknál.~
1666 4 | elébe a tükröt, amire az fölsikoltott az örömtől; egy mesebeli
1667 2 | uram lett.~A meglepetés fölszisszenése nyisszant végig a tömött
1668 5 | hozott. Az urak szintén föltápászkodtak a térdig érő vízből a kocsikra,
1669 2 | ablakot.~Porosznoki Gábor fölugrott, mintha valami villamos
1670 2 | testbe, sőt még a színét is fölveszi. Az öreg Lestyák szabó úgy
1671 5 | fegyvereit.~A szultán lehajolt, fölvette a karikást és nézegette
1672 6 | nád szerencsére nem volt fölvéve a tatár értékek közé, mert
1673 9 | Brunó atya fogta kezén, hogy fölvezesse az emelvényre, hol a hóhér
1674 7 | fogytak el onnan; az iskola fölvirágzott, a lakosok mesés gyorsasággal
1675 6 | szegény pára. Isten szépen fölvitte a dolgát, tegnap még a városi
1676 6 | egyenkint szállingózának a főemberek a tanácsházba: egy kis pénzt
1677 5 | nézegette nagy figyelmesen a fönséges boltozatot milliárd hunyorgató,
1678 5 | levetett ruhákat odarakod a fövényre, fűzfabokor mellé, ahogy
1679 7 | gyerek ott?~- Akkor kellett fogadnom, mikor interveniálni mentem
1680 2 | zsibbasztó tetszésrivalgással fogadta, csak Katona Bálint kurjantott
1681 7 | pusztuljanak el íziben. Szót fogadtak, elpusztultak.~Lestyák Mihálynak
1682 4 | gyöngyök, fehérlettek ki a fogai. (Az a vén mamlasz észre
1683 9 | leugrott az emelvényről, vacogó fogakkal rohant a városházára:~-
1684 6 | ő súlyos bal keze alatt fogamzott meg bennük a plánum, mely
1685 3 | rázták a fejöket: »Nem lészen foganatja.«~A hívők ellenben csodálkozának
1686 3 | Csudáék éppen arra... Ily foganatos volt az Ágoston Kristóf
1687 5 | országútnak«, még akkor meg nem fogantatott, mert egyáltalában nem raktak
1688 9 | tetted volna: a szíve volt a fogantyúja. Rátaláltál. Minden szétesett.
1689 3 | nincs hatalmunk, sem el nem fogathatjuk őket, sem el nem tilthatjuk
1690 5 | is láthatom mindennap.~- Fogd be a lepcsest! Ne nyihogj,
1691 9 | nagy szakajtó aranyat.~- Fogjad fiam, Erzsi; eredj a kis
1692 8 | olyan várost, ahol kötéllel fogják a kádit.~Ekképpen végezvén
1693 6 | Csináljatok zendülést, fogjatok fejszét, vasvillát, jertek,
1694 7 | kíséretében.~- Isten hozta! Foglaljanak helyet minálunk. Mi járatban
1695 6 | juttattad Csuda kezére. A város foglya vagy!~- Kinek a rendeletéből? -
1696 9 | bűnösre!«~- Úgy van! Én is ki fogom azt mondani.~Rakoncátlan
1697 6 | Rabszolgákkal kereskedik. Legfeljebb fogságra hurcol. Mindenesetre elmegyek.«~
1698 7 | valahol lejjebb a holttestét fogták ki.~- Ah! - szólt közbe
1699 5 | gyöngéden, mente-szárnyaiknál fogva, a kifelé iparkodó elöljárókat,
1700 6 | a másikat érte.~Gyorsan fogyott a tekintély. Csak az első
1701 7 | diákfejek, melyek azóta sem fogytak el onnan; az iskola fölvirágzott,
1702 1 | összetették a nők s ájtatosan fohászkodának a város patrónusához, Szent
1703 8 | akarnak vele elvétetni, s főispán lenne belőle - Thököly Imrének
1704 8 | bizonykodott a főbíró fojtott, érctelen hangon.~A nagy
1705 6 | jöttek be a város urai, főképpen Putnoki, kinek egy jó gondolata
1706 3 | aranykarikából összetűzve? Az a főkötő. Mert a négy virágból hajadon
1707 3 | Arany karikás, arany fokos, nemzeti pántlikás ökrök
1708 3 | arany karikással, arany fokossal, és az ajánlkozó fehér népekből
1709 8 | fülébe önti, és a forró folyadék ömlik, nyargal az ereiben,
1710 7 | mint egy folyton dagadó folyam. Zsibongás, élet lüktetett
1711 3 | regényes Tisza, a mi édes vizű folyamunk. Balról kis viskó fehérlik,
1712 2 | testén. Ez a processzus folyik századok óta a nagy magyar
1713 1 | mert midőn éppen javában folynék, felhő kerekedett a homokos
1714 8 | éppen olyan közönséges »folyó ügy«, mintha egy megdühödt
1715 7 | Hullámzott a lakosság, mint egy folyton dagadó folyam. Zsibongás,
1716 7 | mert a korona a gyenge főn is erősen fénylik, de a
1717 5 | koronátlan fejjel.~Aztán babrálva fonta ki a tekercsből a nehéz
1718 3 | Titkos követségben megy, fontos ügyben.~- Hova?~- Üljenek
1719 9 | ilyen szomorú nyakazást - fontoskodék Tóth István -, pedig sokat
1720 5 | pasa tolmácsa, Nazur bég, fordítá le az orációt a szultánnak,
1721 5 | Gebedjetek meg!~Ezzel hátat fordított nekik, miután előbb törökösen
1722 2 | emberek szeretik a meglepő fordulatokat, s ez az volt. A városatyák
1723 Szer| figyelmeztettek az egyes fordulatoknál, hogy »no, most mindjárt
1724 5 | egzisztenciáját.~Majd egy rétori fordulattal, lendületteljesen ecsetelé,
1725 6 | aztán szelíden mondá:~- Fordulj meg kérlek, derék fiú, ha
1726 7 | szekeresek, hej emberek, forduljatok, igazodjatok visszafelé.
1727 6 | nagyságos Koháry Imre uramhoz fordulni Szécsénybe. Ezek az érdemes
1728 1 | lötyögtetőt járta; éppen javában forgatta, mártogatta a legény, s
1729 6 | és négyezerötszáz váltó forintokat, délután magam megyek be
1730 8 | kezdték a fölséges minta formáit. Szeme lángolt, homloka
1731 3 | fehér csipkéből ingváll formálódik; olyan lesz, mint a hab.
1732 8 | szajkó módjára darálta el a formulárét:~- Nemes nemzetes és vitézlő
1733 8 | halántékait. S míg vére lázasan forr, a szobagerendák repedéseiből
1734 6 | magában az utas, s bosszútól forrt a vére.~Fölemelte az öklét. »
1735 5 | csodaszörnyek, lepedős kísértetek foszladoztak ki. Az égbolton egyetlen
1736 1 | cívisek a mellékjövedelmünktől fosztanak meg.~Hanem iszen voltak
1737 1 | Hát mennyiben volnánk a főtisztelendőre nézve?~- Három aranyért
1738 6 | az Erzsike szolgáló pedig főz neki és szemmel tartja,
1739 6 | a budai események, hogy főzték le a kőrösiek Kecskemétet,
1740 4 | egyszer felpróbálta! Két frájj font a hajába pompás szalagokat,
1741 3 | Kecskeméten) a ruhavarró frájjaikat.~Mindenütt kegyesek voltak
1742 3 | Mátyás mester egy szekér frajlával érkezhetett haza.~Mikor
1743 9 | ítéletnél.~Mintha nyargaló friss vért eresztett volna az
1744 2 | szerényebb és az első »hahaha« frissebb, akkor az éljen szakadt
1745 5 | vöröses fehér volt, mint a frissen fejt tej, félig átlátszó,
1746 5 | Csakhogy elugrott a kis fruska!~A viszontagságoknak vége
1747 1 | gvárdiánt. Kegyelmedtől függ, vitézlő uram.~- Nem lehet -
1748 6 | mellényéről, hol egy láncon függött, a város pecsétjét, és odavágta
1749 3 | mindent szem nem látta, fül nem hallotta pompában. Úgy
1750 7 | benne.~És amint odaütődék füle ebben a keserű pillanatban
1751 5 | amit mondok. Tedd ide a füledet az arcomhoz. Még közelebb.
1752 7 | szellő. Hiszen a Midász nagy fülei is kisültek. Úgy tűnt föl
1753 2(2)| Pestmegye Füleken székelt. ~~~~~~
1754 9 | mint bizalmi férfi, elhozta Fülekről a hóhért. (A szenátoroknak
1755 2 | bekiáltottál valamit, ami az én fülemet megütötte. Ne restelld bővebben
1756 7 | Jó, jó - hagyta rá a fürge legényke, csakhamar eltűnve
1757 4 | köpenyeikben szenátor uraimék a fürhéces kocsikra. Az elsőbe a főbíró,
1758 8 | észre az Olaj bég vizsga, fürkésző tekintetét, mely még mindig
1759 8 | tökéletes. Látni akarom, fürödni akarok a dicsőségben.«~-
1760 5 | estszürkület, a kémények füstje és összeszűrődött a köddel,
1761 7 | tarisznyába abraknak.~Tajtékzott, füstölgött, maga Fekete uram is csurom
1762 6 | zöld selyem köntös. Még fütyörészett is, mikor a kengyelbe tette
1763 3 | messze lehet a víz sem. Törpe füzek között kanyarog a regényes
1764 6 | Csípősebb szél kezdett fújni. Ez a Csalános tavától mérgesedik.
1765 4 | szabad-e?~Gyuri bácsi nagyot fújt előbb, majd méltatlankodva
1766 7 | lányos pajkossággal hősiesre fújta fel arcocskáját:~- Hát az
1767 9 | kelsz fel?~A leány melléből fuldokló, görcsös zokogás tört ki.~-
1768 6 | lehangoltságot keltett a fullajtár, mogorván, morcosan nézték
1769 9 | félkegyelmű, aki rám öltögeti a fullánkját? Ha tudtam volna, hogy a
1770 9 | nyitni! Rosszul lettem... a fullasztó levegőtől.~Ágoston uram
1771 3 | protestánsok előtt csak olyan furcsának látszik a turbán, mint a
1772 6 | szabadlábra jut. Sok ésszel, sok furfanggal van a koponyája megbélelve.~-
1773 6 | Mindég új emberek után fut. Akivel már egyszer szeretkezett
1774 5 | útszéli kórók, kákák őrült futásnak eredtek, s ő egész önfeledten
1775 9 | kihaltak, akik mint gyerekek futkároztak egykor a kaftány után, de
1776 6 | városházán. A hajdúk lóhalálban futkostak házról házra, hogy kenyeret
1777 3 | nyugtalan utas. Föloszlanak, futnak és alakulnak...~Mély halotti
1778 7 | örömrivalgás viharzott fel. Mint a futó tűz terjedt a csoda híre,
1779 8 | zavartan, szórakozottan futotta át a levelet, aztán odatolta
1780 8 | idegen vásárosok kíváncsian futottak össze, látni a hatalmas
1781 2 | lágy pehely, melyet az első fuvallat visz, visz a magasba, hemperget,
1782 6 | pár arra menő nagykőrösi fuvaros még jobban emelte az ingerültséget.
1783 5 | lenni; sokszor hallottam a fuvarosoktól, hogy a tavak közt jutnak
1784 6 | karóba húzat, vagy rabszíjra fűz.~Putnoki vállat vont:~-
1785 5 | ruhákat odarakod a fövényre, fűzfabokor mellé, ahogy öngyilkos leányok
1786 7 | remegett, mint egy meglóbázott fűzfavessző.~- Mi bajod, hm! A fiamtól
1787 6 | alatt, tömérdek rabszíjra fűzött nőkkel és férfiakkal, s
1788 8 | be a főbíró, Porosznoki Gábort és Ágoston Kristóf uraimékat,
1789 1 | vala rendeleteket, sőt a gácsi szolgabíró, nemzetes Darvas
1790 8 | ezt az elejét, ez itt a gallérja, ez az ujja!«~Hát még mikor
1791 1 | hirtelen hátrahajtotta ráncos gallérú kék köpönyegének egyik szárnyát
1792 7 | egész környéken; vékony gallyacskáit belepték a kicsi hópillangók:
1793 7 | a vén körtefa megőszült gallyai, künn az udvaron elébe ugrik
1794 2 | eszeveszetten elkezdte rázni a felső gallyakat. A fölséges zamatú körték,
1795 9 | aranyakat az út homokjába, a garádokba, a bozótok közé.~A főbíró
1796 8 | a nagy tüszőjét, és egy garmada aranyat öntött ki az asztal
1797 3 | van a töröknél«, de ez nem gátolta, hogy meg ne induljon a
1798 8 | Azért kerestünk fel, hogy gazdaggá és halhatatlanná tegyünk.« - »
1799 7 | lakosok mesés gyorsasággal gazdagodának.~Persze, minden jónak van
1800 1 | engednénk mi? Végre is a saját gazdájuk van első sorban hivatva.~
1801 6 | mely e pillanatban termett gazdátlanul a csőcselék száján:~Boldog
1802 2 | városi ügyeket! Kékre verem a gazembert!~- Abból ugyan semmi sem
1803 5 | Porosznoki uram. - Kell valahol gázlónak lenni; sokszor hallottam
1804 9 | mindjárt segít arról Szekeres Gazsi, a borbély, ki fürgén ugrott
1805 5 | legyen az, nem teljesíti. Gebedjetek meg!~Ezzel hátat fordított
1806 7 | uram. Nem hagyhatom azon a gebén szégyenszemre.~- Jó ez nekem.
1807 6 | szárnyával megcsapkodta a gebét, mitől felbuzdult egy kicsit
1808 3 | húzván belőle, átnedvesedett gégével, mennydörögve folytatá a
1809 5 | megtekinteni az ablaknál.~Nazur bég gépiesen tolmácsolta, és a szultán
1810 1 | eladván egyik kőházát, Doma Gergellyel asszonyaik után indultak.
1811 1 | menyecske-feleségét, valamint Doma Gergelyné asszonyomat.~Az egész város
1812 6 | hogy amint Olaj bég dühre gerjedve, a város ellen indul, már
1813 2 | imposztornak. Pozdorjává töröm a gézengúzt. Odaadom neki a vasat ezelőtt
1814 7 | homlokán a megdicsőülés glóriája ragyogott e szóra, de a
1815 6 | nézték, ameddig láthatták a gömörödő köd miatt. Putnoki uram
1816 5 | Látod-e, édes fiam, a Göncöl szekerén innen azt a két
1817 9 | leány melléből fuldokló, görcsös zokogás tört ki.~- Én vagyok
1818 9 | sürgeté Porosznoki.~A főbíró görcsösen fogta a szék támláját, a
1819 8 | orrlyukai ziháltak, a hangja a gőgtől rezgett. »Nézd ezt az elejét,
1820 4 | ha elmondhatták: »Nem a gólya költött engem; rajta volt
1821 8 | Laci-konyhán már a hatodik gombnál4 (de jó lesz ő még így is).
1822 2 | furcsán festett az ezüst gombos dolmányú tekintélyes szenátorok
1823 8 | borzongatták, mint valami jéghegyű gombostűk, hogy megvacogott a foga
1824 8(4)| ember minden messzelynél egy gombot old ki a mellényén, hogy
1825 6 | cudar idő volt, nagy köd gomolygott, és a hó is pilinkélt csöndesen.~
1826 6 | miképpen jaj volt Sodomának és Gomorának.~- Ránk mosolyoghat még
1827 5 | bóbiskoltak, a szenátorok komoly gondokba mélyedve, szótlanul ültek
1828 3 | tudom, csiklandozott ingerlő gondolat. De a szemérem azt mondta: »
1829 7 | Nehéz fejében szétfolytak a gondolatok, mint a megolvadt ólom,
1830 1 | rázta ez a fejét makacsul.~- Gondolja meg, kegyelmed - okvetlenkedék
1831 6 | ilyen igazságtalanságot. Gondoljatok arra, hogy mennyire szerettétek
1832 1 | szegény szerzetest. Mit gondolna rólunk a kereszténység?~
1833 8 | dolog, Cinna el nem bírta gondolni. Mindössze egy körülmény
1834 2 | szavait:~- Én bizony azt gondoltam, nemzetes urak, hogy aminő
1835 2 | Amint ekképp tanácskoznának gondterhelten a szenátorok a városházán,
1836 8 | vallomásözön, a terembeli gőz; a szédület környékezte
1837 5 | őrködött ránk a küszöbön guggolva, hogy aludjon el, és elaludt.~-
1838 4 | már.~Vasárnap beállított a gulya, száz villás ökör, mindenik
1839 5 | öreg csikós előtt (kik most gulya-ménes nélkül jönnek üresen) -,
1840 3 | megbarnult szárnyék, ahová a gulyák, ménesek jutnak »fedetlen«
1841 5 | az sokszor hajtott már gulyákat Pestre esős ősz évadján
1842 3 | mindent. Aztán meghagyta a gulyásoknak, csikósoknak, hogy mához
1843 4 | a ménest viszi, másik a gulyát. Ágoston uram, aki a másik
1844 7 | zöld kaftányt.~- Megér ez a gúnyácska valamit, Lestyák Mihály
1845 5 | brokátszalagokat, míg Mihály a gúnyát szedegette ki a ládából
1846 8 | unokáimat!), aranyakkal fognak gurigázni.~Az öreg egy csomó aranyat
1847 2 | férfiak is lehajoltak a guruló körték után.~- Egyetek,
1848 2 | Szegény Brunó atyát jó hogy a guta nem ütötte meg.~Pintyő Gyuri,
1849 5 | ideig hallgattak. Lestyák gyakran dörzsölgette kezével a homlokát.~-
1850 6 | ette volna meg). Szégyen, gyalázat! De hogy volt szemük hazajönni
1851 1 | egy kecskefejbe szúrva.~(Gyanakszom, hogy sub clausula benne
1852 6 | kiválthat Lestyák Mihály gyanánt. Ide hát szaporán azzal
1853 6 | élősködött.) Bürüék a hegedűjüket gyantázták, szóval nagy készülődések
1854 8 | döfnének bele ilyenkor. Az a gyanúja nő, hogy Mihály fél tőle,
1855 8 | pletyka! Maguk a kecskemétiek gyártják, mióta olyan naggyá lett
1856 6 | megyek, örökre halott vagyok gyáva híremmel; ha elmegyek, még
1857 7 | Rosszul cselekedtem, önző gyávaság volt.«~Kínos nyugtalanság
1858 9 | egy fél óráig ne mutassak gyengeséget.«~- Azután? - vette át a
1859 8 | annyi pénzed van, hogy a kis gyerekeid, ha lesznek (nem kell ám
1860 2 | Éppen nem látszik meg a gyereken.~Valóban mindenki olvashatta
1861 6 | rabságba, asszonyostul, gyerekestül, mindenféle pereputtyostul,
1862 4 | észre sem vette.)~Egész gyermek volt még, nyúlánk bár, de
1863 2 | felsége mindig a mesteremberek gyermekeivel dolgoztat. Krisztus urunk
1864 9 | hibázva.«~- Mit akarsz, gyermekem? - kérdé most a szentesi
1865 6 | ököl se mozdult; hiszen gyökerük csak az élőfáknak van...
1866 7 | a hófejű Puszta Máté, s gyönge, darázsdongású hangon emelvén
1867 7 | halántékain hideg verejték gyöngyözött. - A cigányleány! Hess,
1868 8 | kettővel is). Régen nem gyönyörködtem már levágott kecskeméti
1869 1 | menyecskét«, azért már akkor is gyönyörűek voltak. Ezt még a kőrösi
1870 4 | karcsúra, arra adták fel a gyönyörűséges ingvállt, a pruszlikot,
1871 8 | folytatá a főbíró széles gyönyörűséggel - a Kecskemét nimbusza,
1872 3 | harmateszű, szöszke Ugi Györgyné -, amíg reggelenként elpáholja
1873 8 | szemeire. Gonosz víziók gyötörték. Az aranyak, melyeket egy
1874 3 | hömpölyögnek szemkápráztató gyorsaságban, mintha ezer meg ezer láthatatlan
1875 7 | fölvirágzott, a lakosok mesés gyorsasággal gazdagodának.~Persze, minden
1876 3 | aztán holta napjáig nem győzött emlegetni nagy előszeretettel,
1877 2 | kívánatosan rozsdapiros gyümölcseit; az alátámasztott hatalmas
1878 5 | pecsenye, háromféle ízletes gyümölcsök. Volt ott tán mamalyiga
1879 2 | asszonyok összeröffentek, és a gyümölcsre vetették magukat, mint mikor
1880 1 | hozzáfogtak a váltságdíj gyűjtéséhez, házról-házra járván a perselyekkel.~-
1881 1 | volt hazaérve megindítani a gyűjtést. Özvegy Fábián Pálné, a
1882 3 | Nem!~- Talán a papoknak gyűjtöget? - folytatá a főbíró csípősen.~
1883 5 | Hajtsatok most egyenesen annak a gyulladozó kis csillagnak, amelyik
1884 2 | mintha váratlanul egy fáklya gyúlna ki a sötétben.~- Vivát! -
1885 7 | hol az álldogáló és egyre gyűlő népnek nagy lelkendezve,
1886 7 | álmélkodás. Az elbukott, gyűlölt szenátorok újra kijöttek
1887 1 | benne hagyni.~Száz arany gyűlt össze, azzal indultak el
1888 6 | kaftánnyal!~Másnap nagy tömegek gyűltek a városháza elé; a tekintélyesebb
1889 8 | városházára, hol már össze volt gyűlve a fogott bíróság, kikhez
1890 8 | Kecskemétnek.~A Góliát sietve gyúrta a köpönyege alá.~Egyet csikordult
1891 6 | felizgatott polgárok egyre szűkebb gyűrűben tódultak a zöld asztal felé.~
1892 5 | egyetlen szál, melyet az egyik gyűrűje körül csavargatott.~- Hó!
1893 3 | Csattogtak-kopogtak az ollók, gyűszűk, csillogtak-villogtak a
1894 6 | kegyelmed a város pénztárába, ha-ha-ha.~- De hisz az engem menten
1895 3 | formálódik; olyan lesz, mint a hab. Hát ez a tarajos bolondság
1896 7 | csobogással siklik, a szőke habokat hasogatva, ő maga azon mereng: »
1897 8 | Biztos, hogy a leányt sohase háborgatja többé a basa.~- Most már
1898 7 | hírét?) imigyen felelt: »Ne háborítsátok köreimet - azaz takarodjatok
1899 3 | főbíróhoz:~- Nagy baj van. A nép háborog alant. Nem hallja kegyelmed?~-
1900 7 | kegyelméből dicsőségesen uralkodó Habsburg-famíliára száll firól-fira elsőszülöttek
1901 7 | kuksol, egy bolhabetűs írást habzsolva pislogó nyúlszemeivel.~-
1902 3 | Kecskeméten török hatóság legyen, hacsak egyetlen csausz is, és azt
1903 6 | hallatlan injuria, fiát a tatár had torkába küldeni. Meghallgatás
1904 1 | szerte csatangoló tatár hadak, a kalgai szultán emberei
1905 6 | jósolt, de az is volt. A hadakozó felek sok nyomorúságot állottak
1906 1 | egy protestáns szellemű hadcsapatban.~Legtöbb esze volt Porosznoki
1907 1 | meghökkenve pislantott a hadnagyra, nem tréfál-e, de biz annak
1908 7 | erősen ütögette a mellét, és hadonászva integetett, hogy nagyon
1909 7 | tartá az ellenséget. Egy hadsereg, amelynek nem kell mondur
1910 7 | szerepet játszani.~A köntös egy hadsereggel ért fel, mely féken tartá
1911 1 | például Kecskemét, mert ahol a hadviselő felekből ott tartózkodék
1912 3 | Ember lesz belőle! Nem hagy magával packázni. Jól megleckéztette
1913 7 | Lestyák Mihály uram. Nem hagyhatom azon a gebén szégyenszemre.~-
1914 2 | kecske apja ne volna!~- Ugyan hagyja el kegyelmed - válaszolt
1915 5 | szokták, kik a ruháikat itt hagyják, csak a bánatukat viszik...~-
1916 1 | szerzetes is hazakerült.~Hagyján, ha ezzel vége lett volna,
1917 6 | szilárd hangon mondá:~- Hagyjátok el Kecskemét határát még
1918 5 | nyárfalevél.~- Ne félj, nem hagylak el, ha egyszer kimondtam.
1919 1 | előkotorászta zsebéből a hagyományos harisnyát, megcsördítvén
1920 6 | barmokkal egyetemben, nem hagyva hátra mást, mint a sertéseket,
1921 6 | kaftány rajta lesz!~Nagy hahota zuhogott fel erre, és piros
1922 2 | csoportokon. Az első száj hahotára nyílt talán: »hahaha«, »
1923 4 | felpróbálta! Két frájj font a hajába pompás szalagokat, derekát
1924 8 | fejét, és a nagy fekete hajában babrált. (Kedvenc mulatsága
1925 5 | maradnál mellettem, és egy hajad szála se mozdulna.~- Nem
1926 5 | is én, csókoljon meg.~- A hajadat le kell nyírni.~- Hát bánom
1927 9 | Várod-e még egyszer, míg a hajam megnő?~A vitéz tisztán,
1928 7 | mater! A Laci legény. (A hajáról ösmert rá.)~A főbíró mosolygott:~-
1929 9 | NAPJA~Porosznoki minden hajaszála az égnek meredt.~- Irtóztató!~
1930 7 | föllelkesedve borzolta ritkás kender haját). Kár pedig a kamaszért,
1931 2 | Lestyák szabó úgy néz ki fakó hajával, kerek fejével, mint egy
1932 5 | volt a főbíró kezében a hajból, csak egyetlen szál, melyet
1933 3 | ingerlőn csalogatón a fehér hájdarabka.~Ki kell a csalétket tenni
1934 6 | kapott, agyon akarta verni a hajdúkat, mikor azt kicsavarták a
1935 2 | Zaládi Márton (s intett a hajdúnak): - Csukja be kend az ablakot.~
1936 5 | éles vas; csett-csatt! és a hajerdő el volt vágva.~Mosolygott
1937 5 | Megfogta a tömött, gazdag hajfonatát ingerkedve.~- No, odakössem?~-
1938 5 | markolta föl a gyönyörű hajkévét, aztán apró részekben kezdte
1939 2 | mindig városi ügyek után hajkuráz. Majd adok én neked városi
1940 3 | megalkuszik vele, mennyiért volna hajlandó még egyszer elrabolni a
1941 6 | szabó hazament, de a pirkadó hajnal már ott találta a széképület
1942 8 | küldé valamiért?~Estétől hajnalig dolgozott hátulsó szobájába
1943 5 | fénylettek azok a sötétben is.~- Hajolj közelebb, Cinna, hogy a
1944 2 | dörmögte Kriston Ferenchez hajolvást:~- Csak az a kecske apja
1945 8 | felelte Mihály. - Kurta hajon furcsán venné ki magát a
1946 7 | magisztrátusra.~Még egy hajszál, és királyi város lesz belőle!~ ~
1947 5 | keze, hát még mikor a remek hajtekercset fogta, hogy megsemmisítse.~-
1948 3 | határozottan.~Makacs és hajthatatlan volt abban, amit egyszer
1949 7 | szikrai Marci az ökröket hajtotta nagy káromkodva. A szekerek
1950 8 | szultán. Egy falka birkáját hajtották el duhaj kecskeméti legények
1951 5 | két csillag közepe felé hajts, szógám! Arra vagyon az
1952 5 | útba igazította őket.~- Hajtsatok most egyenesen annak a gyulladozó
1953 6 | triumvireken, a város fehér hajú aggastyánjain. Azok mind
1954 8 | várossal. Éhen azért nem hal.~- Igaz, igaz - szólt Cinna
1955 5 | Itt sincs! Itt sincs!~- Hála istennek - rebegték a szenátorok
1956 3 | Egész vasárnapig egyetlen halacska sem akadt a horgon.~Azaz,
1957 7 | szultán; legott küldte fel a haláleset bizonyítékait a padisahhoz,
1958 2 | mind a négy oldalán egy-egy halálfej volt, keresztbe tett kaszákkal,
1959 6 | Meghallgatás s védelem nélküli halálítélet ez! »Ne engedjetek, jó emberek,
1960 9 | várost. Én pallos általi halálra ítélem.~Utána Börcsök uram
1961 9 | röpködését. Két szavazat a halált kívánta, a másik kettő meghagyta
1962 1 | volna meg a kereszténység a haláltól, azt kegyelmetek nem tudják.~
1963 4 | remegés fogta el tagjait, halántéka lüktetett, s ilyenkor rászólt
1964 7 | kiáltá rémülten, és a halántékain hideg verejték gyöngyözött. -
1965 8 | nyargal az ereiben, feszíti a halántékait. S míg vére lázasan forr,
1966 9 | láttalak, jó ember.~A főbíró hálásan nézett rá, mintha mondaná: »
1967 8 | megcsípett Szegedről vagy Halasról, szajkó módjára darálta
1968 4 | szokott muzsikálni. (A »Nyalka halász« hírhedett csárda volt a
1969 7 | Messze Szeged alatt, míg a halászlegény sajkája lágy csobogással
1970 4 | öreg Bürüé, aki a »Nyalka halásznál« szokott muzsikálni. (A »
1971 3 | elöljárók, kikelt arcokkal, halaványan: némelyiknek a rémület rítt
1972 8 | kerestünk fel, hogy gazdaggá és halhatatlanná tegyünk.« - »Mit akartok?« - »
1973 3 | kajmakám megbízott embere Halil effendi, aki oda jött Kecskemétre
1974 2 | költözködjünk ki innét, vagy haljunk meg itt, de így nem élhetünk.~-
1975 8 | szinte hallani vélte a levegő halk rezgésében láthatatlan trombiták
1976 7 | mintha távolodnék, egyre halkabb-halkabb, majd elenyész bágyadó morajban.
1977 6 | kiabálta be a várost, milyen hallatlan injuria, fiát a tatár had
1978 6 | tartozol nekem egy élettel. Hallgass, nem úgy kell azt fölvenni.
1979 8 | a mátka-gyűrűvel, hogy a hallgatását biztosítsa.~Napról-napra
1980 7 | színe elé.~- Készséggel hallgatjuk meg kegyelmeteket - mondá
1981 9 | ha lesz - felelt fel a hallgatók padjáról Permete uram kesernyésen -,
1982 5 | arccal, nagy életuntsággal hallgatta ezeket. Egyébként igen jóképű,
1983 5 | Lestyákhoz.~Hosszú-hosszú ideig hallgattak. Lestyák gyakran dörzsölgette
1984 6 | nyer.~Eleinte csöndesen hallgatták, és a csinos beszéd, úgylehet,
1985 5 | mondta Lestyák, lélegzetét hallgatva. Azzal kivette a saraglyából
1986 8 | ültek a fogott bírák közt, hallgatván a tényálladékot a kalgai
1987 9 | megnő?~A vitéz tisztán, hallhatóan felelte:~- Nem, Cinna, nem
1988 9 | Halál! - ejté ki tisztán, hallhatón.~A leány rémülten tekintett
1989 7 | lópatkónak tompa dübörgése hallik, és nagy suhogás kél a levegőben.~
1990 3 | Nem hallja kegyelmed?~- De hallom - felelte közömbösen.~-
1991 2 | zöldasztalhoz a város vénei közé. Hallott már valaha valaki ilyen
1992 2 | szép meleg szavakat rég nem hallottak, ilyen szép érces hang még
1993 5 | mondaná:~- A beszédet már hallottuk, lássuk most az érveket.~
1994 9 | Milyen szép, s meg kell halnia - sopánkodék Zeke Gerzson.~-
1995 8 | vasládába, aztán a Cinna hálókamrájába nyitott be, átadni a kulcsot,
1996 1 | a szájnak jó, azt mind halomra hordták ide a török, német
1997 6 | mennem. Ha nem megyek, örökre halott vagyok gyáva híremmel; ha
1998 9 | többé Lestyák Mihályt a halottak között, hanem hazavárták
1999 3 | futnak és alakulnak...~Mély halotti csönd van. Csak néha csattan
2000 6 | a tömlöcből.~Egy kicsit haloványan jelent meg, de a fejét emelten
2001 7(3)| ha Bíró megengedte, ott háltak saját költségen, és ha pedig
2002 1 | akcentus (ott akkoriban hamis pénzverők tanyáztak). Mikor
2003 3 | uram, miért jöttem? - szólt hamiskásan kacsintva.~- Talán adót
2004 5 | majdhogy elszakadtak a hámistrángok, de voltaképpen nem tudta,
|