300-blond | bobis-elebb | elege-feles | felet-hamis | hangg-jeleu | jelez-kocka | kocos-lovak | lovam-moham | mohon-paris | parit-sos | sosbo-taris | tarka-varo | varod-zurza
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
4006 8 | valami? - kérdé a szabó mohón.~- Kara Musztafa nagyvezér
4007 8 | beszerzett, a teremtő elmék lázas mohóságával hozzálátott a munkához.~
4008 7 | prédikátor, nagytiszteletű Mokros Ézsaiás uram.~Fekete Pál
4009 4 | lett. Még ezt a vadon nőtt mókust is megbabonázta a pipere.
4010 3 | valami tiszai gazdag deli molnár lenne, csinos testhez álló
4011 4 | magukat.~Majd fölkászmálódtak molnár-kék ezüstcsattos köpenyeikben
4012 7 | árthat semmi, legfeljebb a molyok.~Bezzeg nem féltek már a
4013 1 | nagy mosolyogva, mintha mondanák: »olcsó, bizisten olcsó«.
4014 3 | Ha ki nem találja, hiába mondanám.~Volt a hangjában valami
4015 7 | Kecskemét város főbírája, mondanék valamit. Ezer szerencséd
4016 2 | adta tudtára, mit kelljen mondania, szegény városunkat hogyan
4017 6 | tiszteletre méltó és bölcs férfiú mondásain élősködött.) Bürüék a hegedűjüket
4018 9 | szavahihető személy, a Cinna egyik mondását hallotta, amit az a vitézhez
4019 6 | rabságba viszik, igaz-e?~- Mondasz valamit, Cinna! De milyen
4020 6 | elő a helyzethez alkalmas mondatokat, s mint valami mennyköveket
4021 6 | festékje rajta volt.~- És mit mondjak a bégnek?~- Mondja neki,
4022 7 | később kisült. Meghallgatta, mondják, figyelmesen, és összeráncolt
4023 Szer| kerekebb, egyöntetűbb, hogy úgy mondjam, esztétikaibb lehetne a
4024 6 | hogyne váltanálak ki! Az mondod, úgyis tartozol nekem egy
4025 3 | Mégiscsak bolondság volt«, mondogatták. »Valóságos farsangi tréfa!«~-
4026 9 | Messzeeső város«, nekem azt mondotta.~- Arra a városra rá kell
4027 7 | a Cinna leány regényét. Mondták is mindenütt ma este a tereferélő
4028 7 | hadsereg, amelynek nem kell mondur és muníció, amelynek nem
4029 5 | én megmondok, az meg van mondva.~A leány lehajlott a Lestyák
4030 9 | aranyért.~Haragos, vészjósló moraj követte e szavakat. A főbíró
4031 4 | felöltözve, a csodálkozás moraja hangzott.~Álom játéka-e
4032 7 | halkabb-halkabb, majd elenyész bágyadó morajban. Csupán egyetlen ló közeledik
4033 6 | keltett a fullajtár, mogorván, morcosan nézték estefelé az ablakokból
4034 5 | elhúzza a kezétől, bosszús mormogással: »Nem vagyok én püspök.«
4035 7 | ugyan nem okosan tette - mormogott a főbíró. - Hát aztán?~-
4036 8 | asztalfőre.~- Nem lehet az - mormogta Olaj bég élénk fejrázással.~-
4037 9 | kecskemétiek.~- Rossz ember! - morogta Mollah Cselebi.~Mindezzel
4038 6 | arcokon, s innen kezdve egyik mosdatlan közbeszólás a másikat érte.~
4039 5 | után tanyát.~Csak néha-néha mosódott el az út, míg a reggeli
4040 3 | tudták, mi a cél, kétkedő mosollyal rázták a fejöket: »Nem lészen
4041 7 | Pál uram orációját, egy mosolygó pillantást vetett a fehér
4042 5 | mosolygott, s ha a szultán mosolyog: a nap süt, a füvek nőnek,
4043 6 | Sodomának és Gomorának.~- Ránk mosolyoghat még a szerencse - vigasztalta
4044 8 | szép szó.~- Ne sóhajtozz, mosolyogj már egy kicsit, mint azelőtt;
4045 5 | tolmács közbenjötte nélkül is mosolyogni méltóztatott. Majd vígan
4046 4 | is a protekcióját igéző mosolyokkal, sonkával, kaláccsal, s
4047 3 | városatyák komoly ábrázata mosolyra derült; nem volt már sápadt
4048 9 | holttestet vigyék haza, mossák meg, s két lovas drabant
4049 5 | kuruttyoltak a pesti mocsarakban (a mostani Lánchíd téren), a müezzinek
4050 4 | ismét régi, ütött-kopott motyóiba?~Mind meg akarta próbálni -
4051 5 | lőcshöz, hogy a fejed meg ne mozdíthasd errefelé. Hogy megzavarod
4052 9 | Megösmerték a termetéről, mozdulatairól, a villogó dióbarna szemeiről.
4053 6 | kétségbeesetten, egy őrült mozdulatával kapta fel az ollót, s egy
4054 2 | csoportnak magyarázta élénk mozdulatokkal, mintha köpülne:~- Megnyilatkozott
4055 6 | semmit sem felelt. Ideges mozdulatot tett, mintha távozni akarna.~-
4056 7 | s fejéről egy önkéntelen mozdulattal csúsztatta lejjebb a piros
4057 5 | mellettem, és egy hajad szála se mozdulna.~- Nem értem kegyelmedet.~-
4058 7 | Mintha látnék is fekete, mozgó szekereket a város felől.~
4059 3 | vagy hogy csak a napsugár mozog és ugrándoz rajtuk. Állatnak,
4060 7 | s mivelhogy a megye nem mozoghat szabadon, a vérbírósági
4061 3 | apró homokszemekre, melyek mozognak, hömpölyögnek szemkápráztató
4062 5 | mostani Lánchíd téren), a müezzinek kiállhatatlanul kiabáltak
4063 7 | Lestyák Mátyás uram, aki műértőleg nézegette meg a világhírű
4064 7 | uram -, ritka szép beszédet mulasztott el a bég.~Lestyák elbeszélte
4065 8 | hajában babrált. (Kedvenc mulatsága volt ez őkegyelmének.)~-
4066 4 | faluból valók volnának.~Igazán mulatságos, hogy még a nagy alföldi
4067 Szer| történelmi epizódnak Kecskemét múltjából, mert a mese benne a fő:
4068 7 | amelynek nem kell mondur és muníció, amelynek nem árthat semmi,
4069 8 | Nem nem! A siker biztos. A munka tökéletes. Látni akarom,
4070 8 | ruhadarab mellett.~»A magam munkáját adjam oda? Ne lássam többé?
4071 1 | zárda kertjének volt hű munkása, cipelgetvén a vizes-hordós
4072 6 | vagdosta a Pintyő Gyuri meg a Muska Pista fejéhez.~- Nem kell
4073 6 | Legfeljebb a rozmaringos, muskátlis ablakokban komorodott el
4074 1 | másként járt el a szolnoki Muszta bég, zsákmányolván Ceglédet,
4075 8 | kérdé a szabó mohón.~- Kara Musztafa nagyvezér egyik csapatja
4076 5 | De ha befogad anélkül, ne mutasd a gyűrűt, apám se sejtse,
4077 9 | még most egy fél óráig ne mutassak gyengeséget.«~- Azután? -
4078 7(3)| bántaná őket, az köntöst mutatnák meg neki; ez okáért miháján
4079 8 | a Góliát a két kaftányra mutatva. - Melyik a mienk?~Lestyák
4080 9 | futott.~Egy szempillanat műve volt, az egyik sisakos vitéz
4081 8 | öltésig, s végigtekintvén művén, szíve megtelt édes érzésekkel: »
4082 8 | szobájába bezárkózva, egy művész ihletével és szenvedélyével.
4083 8 | aki akkor előttem, az én művészetem előtt borul le? Nem nem!
4084 4 | megindul a fényes menet, muzsikaszó mellett, mert a száz ökör
4085 6 | szöglet állt belőle. (A nád szerencsére nem volt fölvéve
4086 3 | vadkacsapár hápog. Ott valahol nádas van. Majd bölömbika huhhant
4087 3 | terülnek el mögötte, zúgó nádasokkal. Amott egy cserény, szemben
4088 6 | egy szárnyék barnállott. Nádból font, hordozható fal, ahol
4089 8 | szultán írta, majdnem mézes náddal:~»Édes fiam, vitéz Lestyák
4090 1 | vegye el a vásárainkat!~A nádor gondolkozott, köhécselt:~-
4091 1 | emberek, s felcihelődtek a nádorhoz, ki is Fekete Pál uram elbeszélése
4092 2 | nyúljon. Hiszen nem evett nadragulyát senki! Négy-öt rendeletet
4093 1 | egyik szárnyát s benyúlt a nadrágzsebbe előkeresni a három aranyat.~-
4094 8 | kecskemétiek gyártják, mióta olyan naggyá lett a főbírájuk, hogy Kecskemét
4095 6 | Az emberséges Olaj bég nagyban dolgozott. Ritkán jött,
4096 8 | viselt embert, Szentesről a nagyeszű Balogh Ferencet; ott találta
4097 1 | megtanácskozták a dolgot a nagyfejű emberek, s felcihelődtek
4098 1 | csakugyan Litkei páter volt: nagykarimájú kalapját, óriási termetét
4099 1 | közeledtek, alig hogy elhagyták Nagykőröst, melynek bogárhátú házai
4100 4 | akik jöhetnek.~Pintyő bácsi nagyra vitte: ő határozta meg ki
4101 9 | szegény leányt... Hitegettem, nagyravágyó álmok vittek... Íme, hova
4102 8 | mondott, magával hozta a nagyszakállú Mollah Cselebit Budáról,
4103 7 | a zaj (mert tömve volt a nagyterem a város előkelőivel), szót
4104 7 | a református prédikátor, nagytiszteletű Mokros Ézsaiás uram.~Fekete
4105 8 | eltarthassak.~Ugyanis a főbíró a nagytudományú Molitorisz uramat járatta
4106 3 | megbízásából, bejárni a szomszédos nagyúri famíliákat; a Vayakat, Fáyakat
4107 2 | abeundit, hahaha. - Kicsapták Nagyváradról. Hadd adjon tanácsot, igenis.
4108 3 | hivatalát, ha kiváltaná a nála lévő két szerzetest. Csuda
4109 5 | én volnék a hatalmasabb náluknál, akkor te most itt maradnál
4110 1 | panaszkodnak: »Sokat szenvedtünk; nálunk száz vagy kétszáz évig lakott
4111 1 | komoly most a hosszúkás, napbarnított ábrázata (verje meg a ragya),
4112 7 | szenátorok újra kijöttek a napfényre; a nép közé. Porosznokit
4113 2 | Négy-öt rendeletet kapni napjában, csupa lehetetlen kívánságokkal,
4114 3 | követsége, melyet aztán holta napjáig nem győzött emlegetni nagy
4115 1 | volt kifogni.~Péter-Pál napján betörtek a szolnoki törökök
4116 8 | örülj! Megjött már a te napod is. Most már meglesz az
4117 5 | pityergett:~- Szép lassan, napok múlva hazavergődöl Kecskemétre,
4118 1 | érzett. Tízszer megrettent naponként egy-egy kerekedő porfelhőtől,
4119 8 | hallgatását biztosítsa.~Napról-napra szomorúbb lett, a piros
4120 5 | akartak eljönni. Itthon napszámba kellett járniok, ott pompás
4121 4 | pirosságával a rubintos násfáján, kondor fekete varkocsa
4122 3 | rubintos csercséket, vakító násfákat drága fityegőkkel. De el
4123 2 | fel nem tartja.~- No, most náspángolja már el kegyelmed a város
4124 5 | volna belőle száz borzongató nátha.~- Most már akár hazamehetnénk -
4125 9 | láttam. Egy az, hogy egyetlen nedves szem sincs. Az öreg Bürü
4126 2 | evett nadragulyát senki! Négy-öt rendeletet kapni napjában,
4127 2 | szurkáltak agyon pikáikkal, a negyediknek a hitvesét rabolták el,
4128 9 | vele többé Kecskeméten.~*~Negyednapra tűzték ki a Cinna lefejeztetését.
4129 4 | csinálni.~Meg is láthatták azt negyedóra múlva. Mikor kilépett az
4130 3 | négy legszebbet.~- Csak négyet? - vihogott fel pajkosan
4131 6 | be nyolc szekér kenyeret, negyven ökröt, húsz szekér fát és
4132 5 | rokonszenves alak volt, körülbelül negyvenéves. Nagy ritkán bólintott gyengén
4133 5 | falu után tanyát.~Csak néha-néha mosódott el az út, míg a
4134 9 | leeresztett sisakrostéllyal néhányan, nehéz, izmos termetű lovakon.~-
4135 7 | tanácsház kapujánál. Sokkal nehezebb feladat jutott azonban Fekete
4136 8 | bizalmasa lett, »menyem«-nek, »lányom«-nak szólította,
4137 5 | folytatá Ágoston Kristóf nekibátorodva -, láttuk odakünn a nagykőrösi
4138 7 | Ilyet én is varrok, ha nekidűlök.~A kaftány csodaereje bűvös
4139 8 | Pompás! - rikkantott fel nekividulva. - Én megyek eleibük!~-
4140 2 | szokásból, elszabadult »éljen«-nel, minélfogva részint elakadt,
4141 6 | Meghallgatás s védelem nélküli halálítélet ez! »Ne engedjetek,
4142 9 | temetőkön van olyan borzalmas némaság, mint itt beállt.~- Ki az
4143 3 | kikelt arcokkal, halaványan: némelyiknek a rémület rítt ki szemeiből.~-
4144 4 | nőszemélyeket meg biztatta némelykor; ez is a tisztéhez tartozott.~-
4145 8 | Cinnát elhanyagolta. Egy nemesember nem turbékolhat mindig,
4146 8 | király megküldte neki a nemességet a »kecskeméti« előnévvel.
4147 1 | halomra hordták ide a török, német és magyar kereskedők a félországból,
4148 2 | egy orvosi szakközlönyben nemrég, hogy ha egy fehér ember
4149 1 | haszna.~De csak mégis megjött nemsokára a rendelet I. Leopoldtól,
4150 2 | kihajolt:~- Tiszteletreméltó népei Kecskemét városának! - szólt
4151 8 | illendő, törvényt látni a mi népeink felett. Az engedelmetlenség
4152 3 | fokossal, és az ajánlkozó fehér népekből neki választják ajándékul
4153 2 | az utcák önteni kezdték a népeket. Mindenünnen kíváncsiak
4154 6 | utcák szokatlanul korán népesedtek. A lakosok részint batyukban,
4155 3 | kaszára, baltára kapatja a népet ellenünk.~- Az a kérdés,
4156 4 | elvitték - a kecskeméti népforradalom elaludt, s közeledett a
4157 3 | kiknek nagy befolyása van a népre, kaszára, baltára kapatja
4158 9 | hullámzás támadt az összegyűlt néptömeg közt. Megkondult a lélekharang.
4159 7 | sárga bőrtáskában hozván a »nervus rerum«-ot. Az meg ott az
4160 4 | tiszaparti tanyák között.)~- Mi a neved?~- Cinna.~- Velünk jössz
4161 6 | akarja.~Putnoki Balázs gonosz nevetéssel folytatá:~- Elhozta ked
4162 3 | lett erre izgés-mozgás, nevetgélés Kecskeméten.~- Megbolondult
4163 6 | kíváncsiak ne rikoltozzanak, ne nevetgéljenek. Hiszen siratni való dolog
4164 7 | szobában ráugrik a Cirmos, nevetnek a mázas korsók, ismerős
4165 8 | nyíló jázminok és liliomok nevettek rá, a saját ablakukból Cinna
4166 5 | alföld, melyet nyílt könyvnek nevez Petőfi. Nappal a délibábjával
4167 4 | elaludt, s közeledett a nevezetes nap, mikor Budára indulnak
4168 5 | sarat raknak a sár fölébe, nevezvén azt országútnak«, még akkor
4169 6 | tarisznyát és a fentebbi névsort (amelyiket előbb találja
4170 2 | Az öreg Lestyák szabó úgy néz ki fakó hajával, kerek fejével,
4171 5 | raktak semmit. Az volt a nézet, »az utat magok a szekerek
4172 7 | Puszta Máténak az volt a nézete: »Tudja a főbíró, mit miért
4173 4 | tündért látva benne.~S mikor nézné magát vágytól pihegve, ziháló
4174 9 | be a szemeit.~- Iszonyat nézni - szólt Nagy Pálné, és behunyta
4175 9 | közé.~A főbíró az ablakból nézte egy darabig, mint kapkodják,
4176 1 | volnánk a főtisztelendőre nézve?~- Három aranyért elvihetik.~
4177 3 | kiáltja az egyik: »gyere nézz meg«, biztatja a másik: »
4178 9 | az! Lestyák Mihály uram, nézze csak meg. Ez a leány volt
4179 3 | baltáját. Éjnek a napot ne nézzék, hanem megfordítva. Egy
4180 8 | szabó beeresztette őket.~- Nézzetek oda!~A csodálkozás fölkiáltása
4181 8 | gyönyörűséggel - a Kecskemét nimbusza, hogy immár a kalgai szultán
4182 1 | nézegetett meg Csuda uram, nincsenek-e körülráspolyozva, megpengette,
4183 3 | végtelen darabon sem víz, sem növény; a nap liliom-színekben
4184 2 | abban holnap Pest megyéhez Nógrád megyébe.2 Most aztán bekiáltok
4185 5 | felpislantott. Egy lágy női hang megcsendült:~- Álljanak
4186 6 | tömérdek rabszíjra fűzött nőkkel és férfiakkal, s lovas emberektől
4187 5 | mosolyog: a nap süt, a füvek nőnek, a kövek hárfáznak, s minden
4188 1 | kis élésre vagy pénzre: »Nosza fiam, Dervis bég, írj a
4189 6 | észreveszik, hogy nő vagyok, s a nőt nem bántják a tatárok, kiválthat
4190 1 | kecskeméti lányokról az a játszi nóta: »aki legény, innen hozzon
4191 6 | emlegessék sírva-ríva a nóták kétszáz esztendeig, hogy
4192 9 | a gömbölyű betűk, mik a nótárius tolla alatt nagy szaporasággal
4193 8 | a szegedi Börcsök Pált, nótáriusságot viselt embert, Szentesről
4194 4 | szomorú lett. Még ezt a vadon nőtt mókust is megbabonázta a
4195 9 | éve vagyok mátkaságban, nőül vegyen. Eddig is csak azért
4196 5 | csöppet sem. Még akkor a Ts. Ns. vármegyék szűzek voltak
4197 1 | hurok volt, amelyet mindenki nyaka környékén érzett. Tízszer
4198 5 | beszélni?~- Lekapcsoltam nyakamról a násfát, és odaadtam neki.~-
4199 9 | hogy ezt a gyönyörű fehér nyakat a hóhérbárd ketté szelje.~
4200 6 | látom, nagyon viszket a nyakatok.«~- Ez már más - szólt a
4201 9 | láttam még ilyen szomorú nyakazást - fontoskodék Tóth István -,
4202 5 | körültekerőzött a szoborszerű nyakon, úgyhogy a vége a leány
4203 1 | Néhány szerzetes atya a nyakukon maradt, mire hirtelen leszállt
4204 3 | tenni kell valamit, míg a nyakunkra nem nő.~- Hát iszen teszünk
4205 5 | teste megreszketett, mint a nyárfalevél.~- Ne félj, nem hagylak
4206 8 | a forró folyadék ömlik, nyargal az ereiben, feszíti a halántékait.
4207 9 | férfi az ítéletnél.~Mintha nyargaló friss vért eresztett volna
4208 8 | tántorodtak vissza.~A Ráró nyargalt szilajan, megvadulva a városház
4209 8 | suttogtak azelőtt együtt szép nyári estéken, ahol Cinna olyan
4210 8 | Miska pedig éppen ebben a nyavalyában szenved most. Hagyjuk, míg
4211 7 | izgett-mozgott székén. Mintha a nyeldeklőjét szorítaná össze láthatatlan
4212 3 | melynek színaranyból legyen a nyele, kirakva topázzal, smaragddal
4213 3 | fokost, ugyancsak aranyból a nyelét, ezüstből a baltáját. Éjnek
4214 1 | keserű kortyokat pediglen nyelhette a nemes város, mert ha a
4215 6 | Meghökkent Putnoki, mintha a nyelvét vágták volna ki, Lestyák
4216 3 | pajkosan csettentett őkelme a nyelvével.)~Éles asszonyi ész, az
4217 6 | azt gondolták, aki mer, az nyer.~Eleinte csöndesen hallgatták,
4218 9 | könnyedén, mint a pelyhet, nyergébe emelte a remegő Cinnát.~
4219 6 | harsányan kiáltva:~- Indulunk! Nyergeljetek!~ ~
4220 6 | De sokáig nem jön.~Éppen nyergelték már lovát a városház udvarán.
4221 8 | Nagyon jól van. Pintyő, nyergeltessen apámnak egy hátaslovat!~-
4222 8 | zabbal, aztán rácsatolván a nyerget, átüzent Lestyákékhoz, hogy
4223 8 | jól van, szívecském; ott nyerít már az ágy alatt a négyezer
4224 5 | Fogd be a lepcsest! Ne nyihogj, mint a kis csikó. Komoly
4225 7 | van), nagyon kicsinylőleg nyilatkozott:~- Nincs ezen semmi különös.
4226 8 | házak előtti kis kertekből nyíló jázminok és liliomok nevettek
4227 9 | Légy őszintén szánó-bánó; a nyíltság enyhíti a bűnt.~Cinna szívére
4228 5 | nyírni.~- Hát bánom is én, nyírja le.~- Aztán le kell szállanod
4229 2 | meglepetés fölszisszenése nyisszant végig a tömött csoportokon.
4230 5 | szerszámnak.~Csett-csatt! nyiszogott az éles vas; csett-csatt!
4231 6 | ex-főbíró uram, zárakat nyithat, csukhat, de bűnöket fel
4232 9 | ráakad a fejre és a bűn nyitjára.~- A kaftányt húzzátok le
4233 9 | Ki kell az ablakokat nyitni! Rosszul lettem... a fullasztó
4234 1 | kereszténység?~Ahol ez nem nyitotta meg az erszényt, Fábián
4235 7 | öreg Inokainak kalapemelve nyitottak utat mindenütt. Kriston
4236 6 | délelőtt nem küldtök be nyolc szekér kenyeret, negyven
4237 8 | NYOLCADIK FEJEZET~A MÁSIK KAFTÁNY~
4238 7 | érkezőknek Fekete Pál uram nyomán a »beszélő köntös« csodáját.
4239 8 | nevetségessé teszi magát. A nyomorult kutyabőr mintha átalakította
4240 6 | volt. A hadakozó felek sok nyomorúságot állottak ki. A Thököly uram
4241 8 | fejét a hűs ablaktáblához nyomva várta be a reggelt. Nagy
4242 8 | elé.~De hiába erőltette a nyugodt hangot, feldúlt arca ellentmondott
4243 8 | tekintetét, mely még mindig rajta nyugszik.~Tűkön ült, kellemetlen
4244 7 | önző gyávaság volt.«~Kínos nyugtalanság tövisekkel szurkálta. Sötéten
4245 8 | neki fehér kendővel.~Minden nyugtalansága elmúlt, se bágyadt nem volt,
4246 8 | be a reggelt. Nagy lelki nyugtalanságot érzett, de magának se merte
4247 9 | el; levegő után kapkodva nyújtá át a dekrétumot Ágostonnak:~-
4248 3 | csigabiga, egyre kijjebb nyújtogatta a szarvacskáit. Híre jött,
4249 1 | vitézeire:~- Semmihez se nyúljatok, gyerekek, csak a gvárdiánt
4250 2 | letette, nem akadt, aki utána nyúljon. Hiszen nem evett nadragulyát
4251 2 | legvégső eszközhöz kell nyúlnunk, melyet akkor rendelnek
4252 7 | írást habzsolva pislogó nyúlszemeivel.~- Ni, ni, Lestyák Mihály -
4253 3 | mondta: »csitt!«~Meg is nyúlt a főbíró ábrázata mihamar.
4254 9 | Milyen eset! milyen eset! - óbégatott Ágoston uram. - Bár csak
4255 5 | mecsetekről, míg a pesti ócska várból kísértetiesen huhogtak
4256 2 | Pozdorjává töröm a gézengúzt. Odaadom neki a vasat ezelőtt egy
4257 5 | Lekapcsoltam nyakamról a násfát, és odaadtam neki.~- Hát a többiek?~-
4258 6 | áll a kegyetlen Olaj bég, odaát a Csalános taván túl. Nagy
4259 3 | holnap rátalál? A buckák odább sietnek, mint a nyugtalan
4260 2 | sincs jogunk választás útján odadobni a szerencsétlenség torkába.
4261 5 | nem vártam meg.~- Hiszen odafelé te is jó kedvvel jöttél
4262 6 | meleg volt az elöljáróknak odafönn.~Sötéten ültek a székeikben:
4263 5 | kivette a saraglyából az odagyömöszölt császári kaftánt; végigterítette
4264 9 | most már semmi se kötelezi. Odahajolt kedveséhez, fölemelte, megcsókolta,
4265 6 | utasításban. Mert egész odáig úgyse mehetnének, kár volna
4266 7 | megszólítást kitörülvén, odaírni »Dicső hazafi!« Az »Eljöttünk
4267 8 | már Mihály (néha hetekig odajárt az úri kastélyokban), ha
4268 2 | Gábor felkelt helyéről, odajárult Lestyák Miskához és megveregette
4269 3 | törökkel trafikál, neki akarván odajátszani szent Miklós püspök városát,
4270 6 | sőt még a tarkójához is odakapott ijedten, mert a jó budai
4271 5 | méltóztatott. Majd vígan odakiáltott a budai vezérnek:~- Fátyolt
4272 2 | az a vakmerő? Ki beszél odakint?~- A Lestyák szabó fia!~-
4273 5 | hajfonatát ingerkedve.~- No, odakössem?~- Amint akarja kegyelmed -
4274 5 | a kezemet, mert mindjárt odakötöm ezt a nagy varkocsodat a
4275 8 | városház felé, rajta ült odakötözve az öreg Lestyák a kaftányban -
4276 7 | közgyűlésnek.~Átvette, felállt, odalépett Cinnához, és a nyakába akasztotta.~-
4277 5 | csikók sörényét rendezgették odamenet, mikor kivette a főbíró,
4278 7 | Kecskemét diktátora«, fölkelt, odament a zokogó emberhez, kézen
4279 8 | mire Ágoston Kristóf uram odamutatott könyökével az asztalfőre.~-
4280 7 | somfabotot ennélfogva nem lehet odanyomni látatlanban az utódok kezébe.
4281 5 | éred, és a levetett ruhákat odarakod a fövényre, fűzfabokor mellé,
4282 9 | megröstellné, amit mondott, odaszólt Pintyőnek:~- Ki kell az
4283 5 | eredtek, s ő egész önfeledten odaszorította útközben a szép fejecskét
4284 5 | gyönyörű idomait, amikhez odatapadt.~- Nem akarok visszamenni -
4285 2 | behívatta az utcáról, és odaültette a zöldasztalhoz a város
4286 7 | fölbukott benne.~És amint odaütődék füle ebben a keserű pillanatban
4287 6 | függött, a város pecsétjét, és odavágta láncostul a törvényasztalhoz,
4288 9 | szem sincs. Az öreg Bürü is odavan Szabadkán muzsikálni, már
4289 1 | nem történt semmi kár, míg odavoltak. De az asszonyok, az egészen
4290 8 | helyét. Mint a szédült légy ődöngött ide-oda; míg végre hirtelen
4291 6 | lakik benne. »Hanem aztán, öcsém, Lackó (ugye Lacinak hívnak
4292 6 | Majd kieresztjük Mihály öcsénket reggel.~A szabó hazament,
4293 6 | Megkeserülik még ők ezt! - kiáltá ökleit fölemelve, mint egy színpadi
4294 2 | mentéket.~S ezzel, mint egy öklelőző bika, utat vert magának
4295 6 | forrt a vére.~Fölemelte az öklét. »Hej, csak haza kerülhetnék
4296 6 | bömbölő hangon, fenyegető öklökkel dörgé:~- Mondjanak le! Takarodjanak
4297 6 | triumvirátus csúfneve.)«~Egy ököl se mozdult; hiszen gyökerük
4298 5 | sóhajtva tette hozzá: »Száz ökörért, ötven paripáért egy zöld
4299 7 | fát, a szikrai Marci az ökröket hajtotta nagy káromkodva.
4300 8 | beteg.~- Ne töprengj. Ne öld magad, kis rezedaszálam.
4301 8 | elmaradtak, vidáman vette ölébe a Cinna fejét, és a nagy
4302 6 | Mihálynak, és ha meg akarnak öletni, észreveszik, hogy nő vagyok,
4303 9 | Sokan, akik kerítések és ölfarakások mögül nézték a jelenetet,
4304 3 | apránkint alakot kezdének ölteni a sok szögletes bársony-
4305 8 | másolatkaftány, az utolsó öltésig, s végigtekintvén művén,
4306 9 | az a félkegyelmű, aki rám öltögeti a fullánkját? Ha tudtam
4307 9 | sírva hozta Pintyő a véres öltönyt. Olaj bég és Mollah Cselebi
4308 8 | életkedvtől. Éppen most végezte be öltözését. Az is egészen más, mint
4309 5 | itt ebben a ládában egy öltözet férfiruha, jóféle kamukából;
4310 4 | múlva. Mikor kilépett az öltöző szobából kimosakodva, felöltözve,
4311 7 | legendák színpompázó ruháiba öltözött. Szép csendes estéken őróla
4312 6 | fölbukkanása a láthatáron rémületbe öltözteté az arcokat. Mert a derék
4313 7 | bimbókat, csemete-lányokat öltöztettek talpig fejérbe az asszonyok,
4314 4 | Válassz a ruhák közül, öltözz fel!~Habozva nézett fel
4315 8 | önti, és a forró folyadék ömlik, nyargal az ereiben, feszíti
4316 7 | alakja, tomboló rivalgás ömlött az utcákon, mint a lavina,
4317 9 | tétova... Szép szemeiből ömlöttek a könnyek.~- Mit akarsz
4318 2 | rabolták el, ma, mondom, hősies önfeláldozás a főbírói pálca elvállalása,
4319 5 | fűzfabokor mellé, ahogy öngyilkos leányok szokták, kik a ruháikat
4320 2 | van, ha kegyelmetek közül önként vállalná valaki a főbírói
4321 7 | fülig pirult, s fejéről egy önkéntelen mozdulattal csúsztatta lejjebb
4322 3 | míg végre feltör az ajkon önkéntelenül az örömkiáltás: fű, fű!
4323 Szer| föl mögötte. S e színeket önkényesen hoztam össze a kaftány szereplésének
4324 6 | Kecskemétet, azaz, hogy Kecskemét önmagát, mint vetett nekik végre
4325 Szer| eleven és találó.~De ezt már önök ítélik meg.~Hogy a kaftányról
4326 2 | harsogó éljenzésekre az utcák önteni kezdték a népeket. Mindenünnen
4327 8 | hirtelen megolvasztja, a fülébe önti, és a forró folyadék ömlik,
4328 7 | lejtős vállakba férfiasságot öntök. Valami az, fiacskám (s
4329 8 | és egy garmada aranyat öntött ki az asztal közepére.~-
4330 7 | lankadtság fogta el, lelkét az önvád diribdarabra tépdelé: »Rosszul
4331 7 | tépdelé: »Rosszul cselekedtem, önző gyávaság volt.«~Kínos nyugtalanság
4332 3 | innen, te deszka, ki az ördögnek kellenél te?«~Egy szeplős
4333 9 | szemei előtt mint apró ördögök gúnyosan táncoltak azok
4334 5 | elereszté.~- No, no, no... mi az ördögöt csinálsz te Cinna? Ne okoskodj,
4335 8 | rémlett előtte, hogy az ördöngös aranyat megfogja egy vigyorgó
4336 8 | szenátor rásegítette az öregre. Ez volt a hivatalos ceremónia.~-
4337 8 | cserélődött ki azóta.~- Öregszik az ember, hiába.~- Egyébiránt
4338 4 | vagy pedig ha tetszik, járj örökké ilyen ruhában.~Ugyan melyiknek
4339 8 | Végre kigondolnak egy örökségi mesét, s elkezdődik a soha
4340 3 | az ajkon önkéntelenül az örömkiáltás: fű, fű! Most már nem messze
4341 7 | csodálatos szereplését.3~Lázas örömkitörések tarkították előadását, mindenki
4342 7 | és Lestyák Mihály.~Nagy örömrivalgás viharzott fel. Mint a futó
4343 4 | amire az fölsikoltott az örömtől; egy mesebeli tündért látva
4344 1 | hazafelé.~De nem sokáig volt örömük, mert amint a szűkebb pátriához
4345 7 | mintha lopná, nem tudott neki örülni, pedig rászolgált, akármi
4346 5 | kedvvel jöttél velünk.~- Örültem a ruháknak.~- És már eluntad?~-
4347 5 | az uralkodó válaszát.~- Örvendezzetek! A kegyelmes padisah fontolóra
4348 7 | kend, Hupka uram, ha istent ösmer. - »Csak még egy kortyot!« -
4349 8 | Fáyakkal, Beniczkyekkel. Ösmerem én Misit, tele van hóborttal,
4350 5 | esős ősz évadján is: hátha ösmeri az utat. Hé! kis csikós,
4351 7 | Laci legény. (A hajáról ösmert rá.)~A főbíró mosolygott:~-
4352 6 | láb alatt.~Ugyan rosszul ösmerték. Amint ott lépkedett egyedül
4353 7 | mert a lutheránusok mind összecsengnek), de meg kíváncsi is volt,
4354 8 | aki leborul a szegélyét összecsókolni, és aki akkor előttem, az
4355 8 | tőle, hogy kegyetlen kezek összedúlják...~Megjött a fermán magától;
4356 5 | amint emelné, egyszerre összefolyt előtte a világ, kavargott,
4357 5 | a budai vezér ott állt összefont kezekkel a szultán mellett,
4358 7 | háromszor, alázatosan, összegörnyedve kérdvén: »Mit parancsolsz,
4359 6 | Olaj bégnek, hogy a fát összeharácsolják, de legnehezebb volt kiteremteni
4360 3 | kender-tillónál, és ahol összejöttek.~A főbíróék terve, mint
4361 8 | már ő is tudja.~Mihály is összekuporgatott egy kis pénzt addig, de
4362 1 | elvihetik.~Három emberünk összenézett, nagy mosolyogva, mintha
4363 2 | megélhessünk!~A tanácsnokok összenéztek, ámultan, megbabonázva.
4364 7 | mondják, figyelmesen, és összeráncolt homlokkal kérdé: »Tehát
4365 2 | cup«. Gyerekek, asszonyok összeröffentek, és a gyümölcsre vetették
4366 8(4)| ki a mellényén, hogy az összeszámításnál a korcsmáros rá ne szedje.~
4367 6 | várjon egy-két napig, míg összeszedjük. Vagy pedig, teringette,
4368 6 | megy benne.~Miska szíve összeszorult. Ez váratlanul jött. Majdnem
4369 5 | estszürkület, a kémények füstje és összeszűrődött a köddel, a békák utálatosan
4370 9 | Sejk-el-iszlam jegye.~Mollah Cselebi összetette mellén kezeit, és kenetesen
4371 1 | Estende apró kezeiket összetették a nők s ájtatosan fohászkodának
4372 9 | Minden szétesett. Itt állok, összetörve... Nem tudtam megbecsülni
4373 3 | ezer apró aranykarikából összetűzve? Az a főkötő. Mert a négy
4374 6 | mellékutcákra kerülve, hogy az összeverődött kíváncsiak ne rikoltozzanak,
4375 9 | rá a főbíró, szemöldíveit összevonva. - Menj haza sírni!~- Itt
4376 7 | bírói pálca somfából.~E kis összezördülést a Cegléd utcai Deák János
4377 7 | mint három fadarab.~Erre az ösztökélésre Permete Gáspár csakugyan
4378 1 | akar a gvárdiánért, és az öszvér-dolog egyszerű kedélyeskedés,
4379 1 | pap keveset ér, hanem az öszvérnek hasznát vesszük. A tábori
4380 1 | megfogták, felültették egy öszvérre, mely a zárda kertjének
4381 3 | egymással csintalan beszédekkel öt napig a kutaknál, a kender-tillónál,
4382 1 | meg.~Hanem iszen voltak ötleteik nekik is, s húsvét előtt
4383 5 | ÖTÖDIK FEJEZET~A CSÁSZÁR ELŐTT.
4384 8 | ötezer aranyat fizetnek, ötszázat előre adtak. Mind a tied
4385 3 | Brassóból ide szakadt híres ötvöst, Walter Vencel uramat: készítsenek
4386 5 | mire a főbíró visszament az övéhez - Cinna már nem volt ott.~
4387 8 | begombolkozva járt-kelt az övéi közt.~Végre egy este, aznap,
4388 1 | huszonöt aranyat kínált, ha az övét hazaeresztik, százat, ha
4389 3 | házasodik. Jó ízlése van őfelségének. (No, most beszélj már Nagykőrös!)~
4390 5 | arra kérjük mély alázattal őfelségét, bármit kérnének is őkegyelmeik
4391 7(3)| köntöst mutatnák meg neki; ez okáért miháján valami török sereget
4392 5 | őfelségét, bármit kérnének is őkegyelmeik ne adja meg nekik.~A tihaja
4393 8 | csöppet sem infesztálta őkegyelmeiket, hogy a város előtt zsaroló
4394 8 | Kedvenc mulatsága volt ez őkegyelmének.)~- Örülj, Cinnus, örülj!
4395 5 | Nagy díszben jelentek meg őkelmeik, panyókásan, kardosan. Lestyák
4396 7 | megcsókolja, férjhez megy. Az okosabbak azt állították, hogy a köntös
4397 5 | a négy szoknya suhogása okozta. A kecskeméti leányok léptek
4398 3 | Mit akarsz itt ezzel az oktalan állattal, te hitetlen kutya?~-
4399 3 | és Litkei páter bele nem okvetetlenkednek.~Ezeknek sehogy sem tetszett
4400 1 | Gondolja meg, kegyelmed - okvetlenkedék Babos -, hogy Krisztus Urunkat
4401 7 | csúsztatta lejjebb a piros olajos kendőt a szemeire; persze,
4402 8(4)| minden messzelynél egy gombot old ki a mellényén, hogy az
4403 7 | Fekete Pál azonban a szellemi oldalát vette a dolognak:~- Egy
4404 1 | kétszáz aranyat adott az oldalbordácskáért, Doma Gergely azonban csak
4405 5 | csillagnak, amelyik a fiastyúknál oldalog.~Otthon volt ő az ég fényes
4406 6 | csukhat, de bűnöket fel nem oldhat. Azokat le kell vezeklenie.~
4407 5 | szeredásban volt egy nagy olló, mellyel a csikók sörényét
4408 9 | borbély, ki fürgén ugrott ollójával az elítélthez, s lenyisszantotta
4409 3 | Csattogtak-kopogtak az ollók, gyűszűk, csillogtak-villogtak
4410 2 | pecsétes helyeket kivágta ollóval. Szegény Brunó atyát jó
4411 7 | gondolatok, mint a megolvadt ólom, tagjait zsibbasztó lankadtság
4412 2 | vállalnia. Hozza be Pintyő az ólomládát!~A hajdú egy kis ólomládikát
4413 2 | ólomládát!~A hajdú egy kis ólomládikát hozott be a szomszéd benyílóból,
4414 7 | nem lehet akárki, írásban, olvasásban jártas, minden dolgokban
4415 8 | Éppen négyezerötszáz darab. Olvasd meg mester, ha nem hiszed!~-
4416 2 | gyereken.~Valóban mindenki olvashatta egy orvosi szakközlönyben
4417 9 | Felkelt, ünnepélyesen kezdé olvasni:~- Mi Első Leopold, isten
4418 1 | Nem jó kormányzat, amici, olyasvalamit elvenni az emberektől, amiből
4419 8 | szólhatnék, tudnék én mondani olyat, hogy táncra perdülnél.~
4420 9 | sziszegte: »Minden dől, omlik, minden el volt hibázva.«~-
4421 4 | Sok égő, keserves könny omlott ezért.~Nem akarom vádolni
4422 4 | emberekből, hanem aranyakkal. Őneki kellett lótni-futni Ponciustól
4423 5 | almandinokkal díszített opálköves gyűrűt vont le ujjáról,
4424 5 | ész, atyafiak.~Vagy másfél óra múlva újra visszajött a
4425 7 | meghallgatta a Fekete Pál uram orációját, egy mosolygó pillantást
4426 9 | most, csak még most egy fél óráig ne mutassak gyengeséget.«~-
4427 1 | budai törökök is minden órán jöhetnek.~Bár még akkor
4428 9 | Miklós-templom tornyán a kilenc órát - nagy hullámzás támadt
4429 2 | neki a vasat ezelőtt egy órával, hogy melegítse meg, mert
4430 7 | Putnoki; hanem az olyan ordas szerencse is ritkaság, mint
4431 2 | ketté, és most a fellegverő ordítás úgy hangzanék, mint a mélységes
4432 8 | déltájban, midőn a rémület ordítása hangzott, hömpölygött az
4433 9 | hoztál magadra, reám és őreá. Nem voltál rossz ember,
4434 6 | visszhang, mint a fákat szaggató orkán.~- Mondjanak le!~A felizgatott
4435 5 | törököt, aki az ajtónál őrködött ránk a küszöbön guggolva,
4436 6 | császár előtt, ki fejedelmi ornátusban ült ott«, közbe nem kiált
4437 7 | öltözött. Szép csendes estéken őróla mesélgetnek a kunyhókban,
4438 5 | káromkodott, Kristonnak az orra vére indult meg ijedtében,
4439 7 | kelletlenül vakarva pisze orrát -, hm, ilyen tán a világ
4440 8 | lángolt, homloka izzó volt, orrlyukai ziháltak, a hangja a gőgtől
4441 3 | Kecskemétre adóügyeket rendezni, orrolta meg a városházán, hogy egy
4442 7 | Legendák röpködtek az országban a beszélő köntösről, mindenféle
4443 2 | csak nem verhetjük ki az országból mi magunk, ha a császár
4444 7 | ruhadarabot (mert külső országokban is híre van), nagyon kicsinylőleg
4445 5 | sár fölébe, nevezvén azt országútnak«, még akkor meg nem fogantatott,
4446 8 | törvényeink szerint kér orvoslást, ahelyett, hogy elégtételt
4447 3 | levelet írt neki a »jól őrzött Szolnok várából«, hogy egy
4448 2 | kerek fejével, mint egy ostyépka, míg Miska már tojásdad
4449 9 | fortyant fel Porosznoki. - Légy őszintén szánó-bánó; a nyíltság enyhíti
4450 9 | Jöjjön, nemzetes uram. Oszlassuk szét a törvényszéket. A
4451 6 | hogy anyaszentegyházunk oszlopait te juttattad Csuda kezére.
4452 1 | császáriak részéről Szécsényből oszt vala rendeleteket, sőt a
4453 8 | azonfelül két ítélő szenátort osztott be a főbíró, Porosznoki
4454 4 | ahogy kinek-kinek ki volt osztva.~Az első szerep a »kenő
4455 8 | mi szerény székházunkba, ottan bölcsen és igazsággal, mint
4456 9 | Mindezzel nem törődött semmit, otthagyta a bírói asztalt - most már
4457 6 | csintalankodj a leánnyal, óva intlek, mert az nekem a
4458 4 | körül félénken, mint az őzike, elindítá szemeit szendén,
4459 3 | belőle! Nem hagy magával packázni. Jól megleckéztette az effendit.
4460 7 | sírdogált csendesen a hátulsó padban.~A hatalmas főbíró, immár »
4461 7 | haláleset bizonyítékait a padisahhoz, engem pedig magához hívatván,
4462 9 | a helye, de a vádlottak padján.~- Csend! - kiálta a főbíró,
4463 7 | Mielőtt felelne, lányos pajkossággal hősiesre fújta fel arcocskáját:~-
4464 3 | protestáns erdélyi fejedelmekkel pajtáskodó kontyosokat. A protestánsok
4465 4 | Miklós-toronnyal, melyen rajta volt jó pajtásságban a kálvinista kakas, a lutheránus
4466 8 | mezőben, a kettéosztott pajzs másik felében három aranypólyán
4467 1 | valde bene - szólt közbe a palatinus mosolyogva.~- Azt kérjük
4468 5 | Márton bátyádat!~A nyalka Palinak se kellett több szó, jól
4469 6 | alatt, s lóra nem ülteti Palit, a nyalka csikóst, vágtasson
4470 9 | szétfutottak. A hóhér elejté pallosát, és ő is futott.~Egy szempillanat
4471 9 | rendeletre. Ne legyen útjában a pallosnak!~Majd felállt egy székre
4472 9 | kezében a széles pengéjű pallossal, másikban egy fehér kendővel.
4473 8 | megfogta a szegedi Börcsök Pált, nótáriusságot viselt embert,
4474 2 | puhább anyagban dolgozó pályatársának, hogyan jutott be Miska
4475 5 | voltak az útcsinálástól. Az a panasz, hogy »sarat raknak a sár
4476 1 | a városok, melyek arról panaszkodnak: »Sokat szenvedtünk; nálunk
4477 3 | suhintott Lestyák felé.~- Talán panaszkodni jött valakire?~- Nem!~-
4478 8 | Képzelje, apám uram, ki a panaszos. Nem kisebb személy, mint
4479 1 | állatot, barátom!~Ezalatt páni félelem fogta el a kecskemétieket.
4480 3 | jelentkezett ezenkívül is. Nagy Panna a ceglédi utcáról, özvegy
4481 3 | ötven a ménesből, nemzeti pántlikával befont sörénnyel; nemzeti
4482 5 | díszben jelentek meg őkelmeik, panyókásan, kardosan. Lestyák Mihály
4483 6 | A budai basa nem a római pápa, ex-főbíró uram, zárakat
4484 5 | lenne a kezében, melyet a papának ad át, szégyenlősen szavalta:~-
4485 9 | kölykeztek a protokollum papírján. Ajkait vérig harapta: »
4486 4 | REZEDASZÁLLAL ELINDULNAK VALA~A papokat elvitték - a kecskeméti
4487 1 | rendeletet:~- Egy kecskeméti papra van szükségem! (Az már bizonyos
4488 5 | volt a méregtől, mint a paprika.~- No, disznók - kiáltá
4489 4 | Kecskemét az almát, Szeged a paprikát. (Egyformán fejlődtek azóta
4490 6 | felbuzdult egy kicsit a szegény pára. Isten szépen fölvitte a
4491 7 | az ételt, annak a biztató párája nyájasan kóvályog a szülői
4492 6 | szolnoki basához, annak a parancsa is érvényes. Tegyük fel,
4493 3 | hitetlen kutya?~- A főbíró uram parancsából hoztam, hogy ezzel tanácskozzék
4494 6 | megjuhászodva. - Engedelmeskedünk a parancsnak. Most azonban késő este
4495 7 | van a fiadat felszabadító parancsolat ingyen. De el ne mondd,
4496 6 | úri személyek mindnyájan parancsolnak Kecskeméten.~Éppen kapóra
4497 4 | keresztül nevetve.~- Te parancsolnál itt? Igazán?~- Pintyő -
4498 7 | kérdezte nagy alázattal, mit parancsolok. Én azt parancsoltam, hogy
4499 6 | a hang. - Nem eresztlek! Parancsolom, megállj!~Hanem iszen beszélhetett
4500 7 | mit parancsolok. Én azt parancsoltam, hogy pusztuljanak el íziben.
4501 7 | mesebeli csikók, akik izzó parazsat kapnak a tarisznyába abraknak.~
4502 8 | törzsből a vér csepegett. A paripa, a kaftány befecskendezve
4503 5 | hozzá: »Száz ökörért, ötven paripáért egy zöld köntös - jó vásár.«~
4504 6 | kiejtéssel. - Ugyancsak rossz paripát adtak alád a kecskeméti
4505 4 | határozta meg ki a szép. - Párisnak csak egy aranyalmája volt,
|