300-blond | bobis-elebb | elege-feles | felet-hamis | hangg-jeleu | jelez-kocka | kocos-lovak | lovam-moham | mohon-paris | parit-sos | sosbo-taris | tarka-varo | varod-zurza
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
5006 7 | tán az a leves? Hozd be a sósbödönt, te Lackó!~Laci úgy remegett,
5007 2 | városának! - szólt a tömeghez stentori hangon, mire síri csend
5008 1 | nyomban a levél, melynek ékes stílusából nem hiányzott a »Fejetekkel
5009 1 | szúrva.~(Gyanakszom, hogy sub clausula benne volt ezekben
5010 2 | érdemére gondolva.~- Itt süllyedjek el, ha föl nem képelem.~
5011 7 | Mert a szép ropogósra sült állat egészen az ágy alá
5012 9 | holtig Vácon.~- Nos, aztán? - sürgeté Porosznoki.~A főbíró görcsösen
5013 8 | lányom«-nak szólította, és sürgette Miskát, hogy siessen - mert
5014 7 | meghasadozott levegőből. Mindenki sürgött, mozgott, mindenki mást
5015 7 | a szülői asztal felett, sürög-forog Erzsi meg a Laci legény;
5016 6 | házról házra, hogy kenyeret süssenek a hatalmas Olaj bégnek,
5017 5 | szultán mosolyog: a nap süt, a füvek nőnek, a kövek
5018 7 | Mihályé. Verőfényes pompában sütött rá a nap. Hatalma nőttön-nőtt,
5019 9 | még hátra.~- Halál reá! - süvíté ridegen.~Megint egyformán
5020 6 | állt meg; már rajta volt sugár termetén a kaftány, s a
5021 8 | átadni a kulcsot, és a fülébe súgni gyöngéden:~- Minden jól
5022 7 | magához a főbíró, s valamit súgott a fülébe. - Most már kimehetsz.~-
5023 9 | fölemelte, megcsókolta, és azt súgta a fülébe:~- Ne félj, megmentelek.~-
5024 9 | vegyesen.~- Mégis nagy ember! - súgták egymásnak a kecskemétiek.~-
5025 8 | jöttek, majdnem lopva, sokáig súgtak-búgtak a hátulsó szobában bezárkózva,
5026 2 | közt egy huszonkét éves suhanc, vedlett mellényben, ingujjban.
5027 6 | közönségesebb nép, asszonyok, vásott suhancok künn duhajkodtak, visítoztak,
5028 3 | szélű kendőjével kacéran suhintott Lestyák felé.~- Talán panaszkodni
5029 3 | kezdve minden ördög bennük suhog, csörög; kiáltja az egyik: »
5030 7 | dübörgése hallik, és nagy suhogás kél a levegőben.~Összerázkódott. »
5031 5 | beosonni. Talán a négy szoknya suhogása okozta. A kecskeméti leányok
5032 8 | bársonykelmét, a skófiumot, a sújtást, a paszomántot, a bélésre
5033 6 | lehetne tekinteni). Az ő súlyos bal keze alatt fogamzott
5034 1 | szükségem! (Az már bizonyos summát jelentett a pénzpiacon.)~
5035 6 | őket Lestyák Mátyás, midőn sunyi alázatossággal besompolygott (
5036 6 | kezdvén az istennel (aki olyan sűrűen látogatja Kecskemétet, hogy
5037 2 | körték, az ő féltett kincsei, sűrűn potyogtak a tömeg közé, »
5038 3 | másik: »próbálj fel engem!«, susogja a harmadik: »kárhozz el
5039 5 | gondolkozom - szólt végre susogva -, hogy ezt a varkocsodat
5040 8 | Egy este bizalmas édes suttogás közt kibontotta (mert úriasan
5041 8 | körtefa alatt, ahol annyiszor suttogtak azelőtt együtt szép nyári
5042 8 | bácsi!~Némelyek irigykedve suttogták:~- Boldog apa, boldog ember!~
5043 8 | miről van szó.~Az öreg suttogva folytatá:~- Két idegen ember
5044 9 | Az öreg Bürü is odavan Szabadkán muzsikálni, már egy hete.
5045 6 | dolog lesz az, ha Lestyák szabadlábra jut. Sok ésszel, sok furfanggal
5046 2 | vagyunk, nemzetes urak, de szabadságunk láncokból van kovácsolva.
5047 6 | én onnan, kijárom én a te szabadulásodat.~No bizony, nagy dolog is
5048 6 | elkezdett dirib-darabra szabdalni, rekedten hörögve:~- Romolj
5049 8 | fázékonyan bújt az öreg szabóhoz.~- És mibe állapodtak meg?~-
5050 2 | az ilyen felnőtt legényt szabóinasnak befogni, vasalómelegítéssel
5051 5 | én apámhoz, mint vándorló szabólegény munkát keresni.~Cinna kitörülte
5052 7 | is valamikor: hogy lett a szabólegényből főbíróné.~A leány arcán,
5053 2 | ácsmester fia volt, ez meg egy szabómester fia. De ahol jön, ni!~A
5054 7 | hogy sokat konyítson a szabósághoz. Mert nagyszerű mesterség
5055 1 | váltságdíjába?~- Annak a szabott ára - ropogtatta meg Csuda
5056 8 | Mátyás, ne járjon el a szád, Mátyás!«~Mi lehetett az
5057 6 | visszhang, mint a fákat szaggató orkán.~- Mondjanak le!~A
5058 1 | a többiek oda se mertek szagolni, de ahol az egyik sem lakott,
5059 1 | fái, abból is előrémlett a száguldó csapatok dübörgése: »Jaj,
5060 9 | karddal, nagy csatalármával száguldtak a vesztőhely felé. Elöl
5061 3 | Szikrára.~Szikra a Kecskemét Szaharája. Egy tenger, homokból. Azóta
5062 2 | tömött csoportokon. Az első száj hahotára nyílt talán: »hahaha«, »
5063 6 | Gáspár:~- Volt-e pipa a szájában?~Nagy derültség hasadt ki
5064 4 | nyitva maradt, és a nyitott szájából, mint fényes keleti gyöngyök,
5065 6 | gazdátlanul a csőcselék száján:~Boldog lehetsz most már
5066 8 | Szegedről vagy Halasról, szajkó módjára darálta el a formulárét:~-
5067 1 | voltak. Ami a szemnek szép, a szájnak jó, azt mind halomra hordták
5068 7 | mellette pediglen az aranyos szájú Fekete Pál kuksol, egy bolhabetűs
5069 3 | nemzetes urak, de lakat a szájukra, mert aki elárulja, amit
5070 9 | szobába, kikereste a nagy szakajtó aranyat.~- Fogjad fiam,
5071 8 | Az aranyak, melyeket egy szakajtóba söprött, és az ágy alá dugott,
5072 3 | tanácskozzék az úr, mert ennek van szakálla.~Tetszett Kecskeméten a »
5073 6 | bég, Allah soká fényesítse szakállát.~Valóban a brontes termetű
5074 3 | meg a városházán, hogy egy szakálltalan ifjonccal eresztik össze
5075 1 | csapatok, melyek a saját szakállukra dolgoztak. Tessék ezekkel
5076 7 | Cegléd utcai Deák János szakítá félbe, általánosan elismert
5077 2 | mindenki olvashatta egy orvosi szakközlönyben nemrég, hogy ha egy fehér
5078 3 | dolga, azonfelül belevág a szakmájába. Ígérje a felét annak, amit
5079 5 | a hajból, csak egyetlen szál, melyet az egyik gyűrűje
5080 5 | mellettem, és egy hajad szála se mozdulna.~- Nem értem
5081 4 | kondor fekete varkocsa addig szalad rajta lefelé, míg csak valamit
5082 7 | tányért, élesebb kést. »Szaladj, fiam, a pincébe, de itt
5083 4 | frájj font a hajába pompás szalagokat, derekát befűzték karcsúra,
5084 5 | leszórogatni a mocsárba. A fekete szálak szép csöndben hulltak alá,
5085 6 | feleljenek kegyelmetek!~A szálas termetű Berkesi József felugrott,
5086 5 | nyírja le.~- Aztán le kell szállanod a kocsiról...~A leány nyugtalanul
5087 6 | Követeléseinek hírére egyenkint szállingózának a főemberek a tanácsházba:
5088 7 | ültetett rá, egy le nem szállíthat róla.~- Akkor hát kegyelmed
5089 6 | indul, már útban találja a szállítmányt.~A drabantok csak a város
5090 6 | batyukban, részint talyigákon szállították féltett holmijukat a távol
5091 6 | kecskeméti követ vagyok.~- Szállj le a lórul, jó ember, oda
5092 7 | magyar korona, azonképpen szálljon a Lestyák uraim fiivadékaira
5093 5 | állnak előttem. Le kell hát szállnod, az bizonyos.~- De miért?~-
5094 3 | karikákba, ha nem volnának a szalma közt megszórva pirosló búzamaggal.
5095 7 | kecskeméti főbíró? Arany szalonnát uzsonnál, karbunkulusz késsel...«~
5096 3 | király fia a nemes városhoz számadó-bojtárnak.~De még nagyobb lett a csodálkozás
5097 5 | szerelmeért?~- Az történt, ti szamarak, hogy a nagykőrösi küldöttség
5098 1 | istrángokkal kötözték oda.~Nem számítottak rosszul. Nagy riadalom lett
5099 2 | nevében, hogy e mai naptól számítva egy évre a város főbírája
5100 8 | ha úrhatnámja van, még a szamócát se eszi meg, bár éhes, ha
5101 7(3)| találtak róla bíró uraimék számolni - én magam ne kompromittáljam
5102 3 | de az eshetőségekkel számolnunk kell. Két hét alatt a két
5103 6 | kísérték Lestyákot, ahogy a száműzötteket szokás. Úgy volt utasításban.
5104 3 | induljon a pityergésig menő szánakozás a háromszázhatvanhatodik
5105 9 | lélegzettek fel, akiknek szívét a szánalom himbálta a leány mentségei
5106 6 | Kemény koponya, az igaz, de a szandzsák basával mégsem húzhatunk
5107 2 | karóba húzatott a budai szandzsák-basa, egy a konstantinápolyi
5108 8 | akkorra volt kitűzve, ha a szandzsák-basától fermánt eszközöl ki, mert
5109 3 | a szenátoroknak a budai szandzsák-pasa bizalmas levelét, aki tudakozódására:
5110 9 | Porosznoki. - Légy őszintén szánó-bánó; a nyíltság enyhíti a bűnt.~
5111 9 | városomat. Az öreg nekem szánt az aranyakból négyezret,
5112 2 | ni!~A szomszéd házikóból szapora léptekkel csörtetett elő
5113 9 | nótárius tolla alatt nagy szaporasággal kölykeztek a protokollum
5114 7 | mégis szörnyűség!~De a szapuló asszonyoknál is jobban tetszett
5115 5 | Nappal a délibábjával a szárazföldet mutogatja víznek, éjjel
5116 5 | éjjel a vizet mutogatja szárazföldnek. (Mikor higgyen neki az
5117 7 | de hogy ez az alacsony származás mégse konveniál az ő nagy
5118 4 | községek végén kipeckelt szárnyaikkal a szélmalmok - úgy tűnnek
5119 7 | kígyózva röpkedő, hármas színű szárnyak. Bizony fakók már egy kicsinyég;
5120 6 | úgyis elég nagy!~Még az este szárnyat eresztettek a budai események,
5121 1 | gallérú kék köpönyegének egyik szárnyát s benyúlt a nadrágzsebbe
5122 6 | A kaftány egyik lelógó szárnyával megcsapkodta a gebét, mitől
5123 6 | köpönyeges férfi áll a szárnyékban; talán a szitáló hó elől
5124 7 | KECSKEMÉT FÉNYKORA~Lestyák a szárnyéknál maradt, és azon töprengett,
5125 3 | egyre kijjebb nyújtogatta a szarvacskáit. Híre jött, hogy a szultán,
5126 3 | szalagok csüggjenek le az ökrök szarváról is.~Ez az intézkedés sem
5127 3 | hétre virradóra száz lombos szarvú fehér ökör legyen a városháza
5128 4 | vaskolomppal, pántlikás szarvval, beállított a ménes, ötven
5129 6 | ami szó, nem volt afféle szatócs, mint Csuda uram, vagy a
5130 9 | főbíró. (Ez volt az első szava a vallomás alatt.)~- Az
5131 8 | csucsorodott:~- Aztán ügyelj a szavadra, Cinna, édes kis galambom,
5132 9 | vizében.~Deák Jánosné, aki szavahihető személy, a Cinna egyik mondását
5133 7 | S mit jelentsenek furcsa szavaid? Mit akarsz elkövetni?~-
5134 9 | szegények vagyunk. Hittem a szavainak, átadtam neki a kulcsot.~
5135 2 | értelmesen szőtte-fonta a szavait:~- Én bizony azt gondoltam,
5136 5 | szultán lassú, vontatott szavakkal közölt valamit a tolmáccsal.~-
5137 5 | papának ad át, szégyenlősen szavalta:~- Egy kis virágot hoztunk,
5138 5 | volt irántatok, de amire szavát adta, azt be kellett váltania.
5139 9 | vérbírósági joggal.~- Következik a szavazás!~Porosznokié volt az első
5140 9 | vergődő röpködését. Két szavazat a halált kívánta, a másik
5141 9 | Megint egyformán álltak a szavazatok. Az elnöknek kell dönteni.
5142 2 | torkába. Mert kire adnák ma szavazatukat az egyesek! Arra-e, akit
5143 9 | ítélem.~Utána Börcsök uram szavazott:~- Pallos! - mondá röviden.~
5144 6 | s több effélék. Az ékes szavú Fekete Pál éppen orációt
5145 2 | Ez a processzus folyik századok óta a nagy magyar városokban.
5146 7 | béggel történt jelenetet, százaknak... Egy olyan jelenetet,
5147 1 | ha az övét hazaeresztik, százat, ha ott tartják, de örökre -
5148 1 | ropogtatta meg Csuda a szavakat - százkilencvenhét darab arany.~A cívisekben
5149 8 | harácsol, kénytelen lesz beérni százkilencvenkilenc várossal. Éhen azért nem
5150 2 | írásbeli biztosítékok, százszor többet érne egy eleven bég,
5151 4 | nem énekelt még ezeknél szebbeket Firduzi!~Indulhattak most
5152 6 | Koháry Imre uramhoz fordulni Szécsénybe. Ezek az érdemes úri személyek
5153 1 | ki a császáriak részéről Szécsényből oszt vala rendeleteket,
5154 5 | brokátszalagokat, míg Mihály a gúnyát szedegette ki a ládából egy csomóba.~-
5155 6 | kicsavarták a kezéből, a bibliából szedett elő a helyzethez alkalmas
5156 9 | felállt, bámulatos lelkierővel szedhette össze magát; ruganyosan
5157 8(4)| összeszámításnál a korcsmáros rá ne szedje.~
5158 1 | mind a három eljárt epret szedni.~Egy nap a budai pasának
5159 5 | ellenben Ágoston uram, iszkiri, szedte a sátorfáját, ment egyenesen
5160 8 | vallomásözön, a terembeli gőz; a szédület környékezte már, s éppen
5161 8 | találta sehol a helyét. Mint a szédült légy ődöngött ide-oda; míg
5162 4 | biz isten olyanok, akiket Szegeden megégetnének.~Végre is be
5163 4 | Csokonai Vitéz Mihálya támadt, Szegednek Dugonics Andrása, Kecskemétnek
5164 8 | tekintélyes perszónát megcsípett Szegedről vagy Halasról, szajkó módjára
5165 8 | itt nálam is elélhetnétek, szegényesen, de tudod, milyen a bolond,
5166 6 | Hát a fiamért. Hazaviszem szegénykét.~- Már ha eresztjük tudniillik.~-
5167 9 | Ágoston uraimék mereven szegezték szemeiket a főbíróra, aki
5168 3 | ökrök és csikók! Talán ide szegődik a király fia a nemes városhoz
5169 7 | Aztán akadozva beszélte el szegről-végről még egyszer a kaftány csodálatos
5170 3 | csípősen.~Fábiánné búsan szegte le fejét és elhalóan nyögte:~-
5171 8 | kell ám azért pirulni, mit szégyenled az unokáimat!), aranyakkal
5172 9 | lezáródtak. Azt hitte, elsüllyed szégyenletében, de csak mégis el kell azt
5173 5 | melyet a papának ad át, szégyenlősen szavalta:~- Egy kis virágot
5174 7 | Nem hagyhatom azon a gebén szégyenszemre.~- Jó ez nekem. Köszönöm.
5175 9 | Hazajön, beül a főbírói székébe, és szétcsap, mint a villám,
5176 6 | odafönn.~Sötéten ültek a székeikben: némelyek, mint Inokai uram,
5177 2(2)| Pestmegye Füleken székelt. ~~~~~~
5178 8 | főbíró uram feszengett a széken kényelmetlenül, mióta a
5179 7 | Kellemetlenül izgett-mozgott székén. Mintha a nyeldeklőjét szorítaná
5180 6 | hajnal már ott találta a széképület kapujában. Pedig cudar idő
5181 5 | majd befordult a Kristonék szekere egy kenderáztatóba (ott
5182 7 | látnék is fekete, mozgó szekereket a város felől.~Mihály homloka
5183 6 | polgárokhoz:~- Most pedig siessünk szekerekre rakni a sarcot, hogy amint
5184 5 | Mindnyájan leugrottak a szekerekről és tanakodni kezdtek.~-
5185 5 | Látod-e, édes fiam, a Göncöl szekerén innen azt a két kis csillagot,
5186 9 | iszen mindjárt segít arról Szekeres Gazsi, a borbély, ki fürgén
5187 7 | helyzet magaslatára.~- Hej szekeresek, hej emberek, forduljatok,
5188 7 | Csakugyan szemben találta a nagy szekérsort; hozták a kenyeret, fát,
5189 8 | terhére átfáradni a mi szerény székházunkba, ottan bölcsen és igazsággal,
5190 5 | felállítandó török hatóság székhelyének.~- Mi pedig... - dadogta
5191 6 | lökdösött magának az elnöki székig Berkesi József uram.~- Én
5192 7 | sem köszöni meg, ha olyan székkel kínáljuk, ahol még ül valaki.
5193 9 | pallosnak!~Majd felállt egy székre Kriston Ferenc, és felolvasta
5194 8 | vézna tagjain a tavaszi szélben csillogva hullámzott a világhírű
5195 6 | valamerre, nagy a világ, és négy széle van - de hát úgyis jó, meneküljön,
5196 5 | felhő igazkodott lomhán, szélesen...~Mire a pesti házakat
5197 9 | nyakat a hóhérbárd ketté szelje.~Ágoston uram volt még hátra.~-
5198 7 | beleszólni.«~Fekete Pál azonban a szellemi oldalát vette a dolognak:~-
5199 1 | szolgálatokat végzett egy protestáns szellemű hadcsapatban.~Legtöbb esze
5200 4 | kipeckelt szárnyaikkal a szélmalmok - úgy tűnnek fel az utasnak,
5201 3 | érkezik, azt is beszélték széltében, neki viszik a száz ökröt
5202 3 | Ugyan menjen.~S csipkés szélű kendőjével kacéran suhintott
5203 5 | tüzesebb, de apróbb, éppen szembe vannak egymással?~- Látom
5204 5 | egyszerre kivált egy kísértet. Szembetűnőbb, igazibb a többinél, az
5205 9 | uraimék mereven szegezték szemeiket a főbíróra, aki látható
5206 9 | mozdulatairól, a villogó dióbarna szemeiről. Ne is keressék azt csendes
5207 2 | pogánytól megmenteni. Hogy miért szemelte ki az isten éppen őt, kérdezi
5208 6 | Szécsénybe. Ezek az érdemes úri személyek mindnyájan parancsolnak
5209 7 | vetett a Lestyák Mihály személyére is. Az ő története, hatalma
5210 8 | fogjon négy bírónak való személyt, lehet köztük török is,
5211 3 | csiklandozott ingerlő gondolat. De a szemérem azt mondta: »csitt!«~Meg
5212 3 | Özvegy vagyok - mondá szemérmetesen.~- Indoknak indok. Hm!~-
5213 3 | melyek mozognak, hömpölyögnek szemkápráztató gyorsaságban, mintha ezer
5214 6 | egy szép pej lovon; éppen szemlét tartott volt a csapatai
5215 6 | szolgáló pedig főz neki és szemmel tartja, mi lakik benne. »
5216 1 | híres vásárok voltak. Ami a szemnek szép, a szájnak jó, azt
5217 3 | Miska gúnyosan nézett a szemök közé.~- Az a kérdés, rosszabb
5218 9 | itt? - riadt rá a főbíró, szemöldíveit összevonva. - Menj haza
5219 3 | Fábiánné asszonyom, kifestett szemöldökkel, ropogós szoknyában.~- Találja
5220 9 | pallosát, és ő is futott.~Egy szempillanat műve volt, az egyik sisakos
5221 5 | de annyi bájjal, annyi szemrehányással tele, olyan csodálatos tekintettel,
5222 6 | gyalázat! De hogy volt szemük hazajönni azzal a kaftánnyal!~
5223 4 | lábára, hát még a násfát, a szemvakító kincseket. »Uccu lelkem,
5224 2 | de a legtekintélyesebb szenátornak nem mertek ellentmondani,
5225 7 | kegyelmetek újból a régi szenátorokat, és akkor iktassuk aztán
5226 2 | közt, miután a főbírónak a szenátorokból kell lennie, az az egy modus
5227 8 | kikhez azonfelül két ítélő szenátort osztott be a főbíró, Porosznoki
5228 2 | hogyan jutott be Miska a szenátusba, mikor nagy robajjal megnyílt
5229 2 | kell lennie.~- Bent van a szenátusban.~- Kicsoda? A Miska? Hát
5230 4 | őzike, elindítá szemeit szendén, de azok csakhamar kitágultak
5231 9 | és felolvasta a halálos szentenciát.~Most Brunó atya fogta kezén,
5232 9 | gyermekem? - kérdé most a szentesi Balogh Ferenc. - Mért nem
5233 8 | nótáriusságot viselt embert, Szentesről a nagyeszű Balogh Ferencet;
5234 3 | szalagok, csipkék. Ez is egy szentháromság, de a pokol szentháromsága.
5235 3 | szentháromság, de a pokol szentháromsága. A Belzebubtól kezdve minden
5236 7 | elsőszülöttek líneáján a szentséges magyar korona, azonképpen
5237 3 | kegyelmedet már majdnem szentté tették?~- Misét szolgáltatok
5238 8 | éppen ebben a nyavalyában szenved most. Hagyjuk, míg jóllakik
5239 8 | egy művész ihletével és szenvedélyével. Néha felköltötte Cinnát,
5240 2 | egész sora mártíromságot szenvedett, egyet karóba húzatott a
5241 1 | a török.«~Azok a helyek szenvedtek igazán, ahol se török nem
5242 1 | arról panaszkodnak: »Sokat szenvedtünk; nálunk száz vagy kétszáz
5243 5 | orációt a szultánnak, ki szenvtelen arccal, nagy életuntsággal
5244 4 | hozni a tilalmat. Csak a szépek, árvák és szegények próbálhatták
5245 8 | kiveri tőle az irigység szeplője. Nevess no, Cinna, mert
5246 3 | ördögnek kellenél te?«~Egy szeplős leánynak ezt mondta haragosan:~-
5247 4 | találtatott hivatalosan szépnek, s ki »alkalmatlannak«.
5248 4 | Olyan volt, mint egy vakító szépségű királyleány. A cseresznyeszín
5249 1 | orációt?~- Alkalmasint a szépszavú Litkei páter. Persze, persze.
5250 8 | mennyországban van. De meg szépült is napról napra, kerekebb
5251 3 | tilthatjuk a szószéktől. Egyetlen szer van csak: Csuda István.~-
5252 5 | míg nem világosodik.~A szeredásban volt egy nagy olló, mellyel
5253 9 | Mollah Cselebi így szólt:~- Szerelemből tette. Nem bűnös!~Balogh
5254 5 | szekér más irányban próbált szerencsét. Az is besüppedt.~- Mind
5255 5 | messziről -, agyonröfögtétek a szerencséteket!~A derék urak sóbálvánnyá
5256 6 | amire leugrott a lováról.~- Szerencsétlen leány, hogy kerülsz te ide?
5257 2 | választás útján odadobni a szerencsétlenség torkába. Mert kire adnák
5258 8 | legyék terhére átfáradni a mi szerény székházunkba, ottan bölcsen
5259 2 | Ám ha az első »éljen« szerényebb és az első »hahaha« frissebb,
5260 4 | ki volt osztva.~Az első szerep a »kenő emberé«, aki csak
5261 7 | Kecskemét kezdett nagy szerepet játszani.~A köntös egy hadsereggel
5262 Szer| önkényesen hoztam össze a kaftány szereplésének idejére, száz év előttről,
5263 7 | kipótolni dúsan az elmaradt szereplést.~- Megyek, hogyne mennék!
5264 8 | magad, kis rezedaszálam. Szeret az téged, ha mondom, meg
5265 7 | kis forgácsfánk is. Nem szereted a fejét, mi?~- Eszem már,
5266 9 | a szomorú órában.~- Mert szeretek, szeretem Lestyák Mihályt,
5267 9 | órában.~- Mert szeretek, szeretem Lestyák Mihályt, jobban,
5268 3 | imponált, csak Ágoston Kristóf szeretett volna szurkálózni.~- A makacsság
5269 7 | előbb megsimogatta nyájasan, szeretettel, tekintetének fényes zománcával
5270 2 | ki erre. A magyar emberek szeretik a meglepő fordulatokat,
5271 6 | fut. Akivel már egyszer szeretkezett és elhagyta, vissza nem
5272 8 | csapat lesz Kecskeméten, én szeretnék elibük menni a kaftányban.~-
5273 4 | is majd kilelt a hideg; szerettek volna mérkőzni - biz isten
5274 6 | Gondoljatok arra, hogy mennyire szerettétek őt ezelőtt három hónappal.
5275 8 | főbíróné lehess, nekem pedig szereznem kellene valamit előbb, hogy
5276 2 | ki: minden áron törököt szerezni.~Majd új tárgyra tért át
5277 7 | akármi történjék is, ő szerezte a kaftányt. És mégis, mégis
5278 2 | lélekkel, hogy Kecskemét ez idő szerinti politikája oda megy ki:
5279 3 | betűkből hozta volna a felelős szerkesztő. Így csak a boros kancsók
5280 1 | írván: »Ez úri levelet szerrül-szerre minden városba, faluba lóháton
5281 3 | vagyonba kerül a két ékes szerszám.~(Hát van a városnak az
5282 5 | duzzogott a leány, utánakapva a szerszámnak.~Csett-csatt! nyiszogott
5283 8 | szeszélyesebb lett. Beszélték szerteszét, hogy egy Beniczky-kisasszonyt
5284 3 | harmadnap este a jámbor szerzeteseket megkötözve vitték Csudáék
5285 Szer| A SZERZŐ UTÓSZAVA~Azoknak az érdeklődőknek,
5286 8 | parancsol?~- Csekélység, egy kis szeszély. Ha legközelebb ellenséges
5287 8 | vette; mindig volt valami szeszélye.~Az első határnap akkorra
5288 8 | elégtételt venne magának a saját szeszélyei szerint. Ezt se csinálta
5289 8 | megkékülne tőle a vére, még szeszélyesebb lett. Beszélték szerteszét,
5290 5 | észrevétlenül, csak a nagy szétbontott varkocsa sötétlett alul
5291 9 | beül a főbírói székébe, és szétcsap, mint a villám, az ellenségeink
5292 9 | fogantyúja. Rátaláltál. Minden szétesett. Itt állok, összetörve...
5293 7 | merre menjen. Nehéz fejében szétfolytak a gondolatok, mint a megolvadt
5294 7 | viszen most az én utam?...~Szétfoszlott kissé a köd, s megcsillant
5295 3 | is, melynek arany porzója szétfrecseg a magasból a szürke-barnás,
5296 7 | tudat, hogy ezt egyszerre szétfújhatja egy váratlan szellő. Hiszen
5297 9 | visznek!~A szenátorok is szétfutottak. A hóhér elejté pallosát,
5298 1 | Burinak hítták az öszvért), szíjakkal, istrángokkal kötözték oda.~
5299 2 | Lestyák-gyereket.~Csinos, szikár kamasz volt, olyan sertehajjal,
5300 7 | hozták a kenyeret, fát, a szikrai Marci az ökröket hajtotta
5301 2 | dobta közéjük a bölcsesség szikráját, mire fogta magát Porosznoki
5302 3 | kihajtattak a város négy lován a Szikrára.~Szikra a Kecskemét Szaharája.
5303 9 | férfi legyen.~Szeme villámló szikrát vetett.~- Az leszek - szólt
5304 5 | boltozatot milliárd hunyorgató, szikrázó csillagjával.~- Hát nem
5305 3 | városháza előtt és ötven szilaj csikó, a legszebb hibátlan
5306 6 | habozott egy kissé, majd szilárd hangon mondá:~- Hagyjátok
5307 7 | nőttön-nőtt, tekintélye kifelé is szilárdult. Kecskemét kezdett nagy
5308 3 | karikás ostort, melynek színaranyból legyen a nyele, kirakva
5309 8 | levéllel.~A főbíró kitűnő színben volt, ragyogott az arca
5310 Szer| történelmi események csak mint színek bukkannak föl mögötte. S
5311 Szer| másutt a kaftányt vittem a színekhez.~Csak mint a régi városi
5312 5 | kenderáztatóba (ott valahol a Nemzeti Színház helyén), egyet mozdult a
5313 5 | Valami másról gondolkozom.~És színlelt közömbösséggel átdobta a
5314 6 | ökleit fölemelve, mint egy színpadi hős. - Jaj neked Kecskemét,
5315 7 | hatalma hasonlóan a legendák színpompázó ruháiba öltözött. Szép csendes
5316 3 | topázzal, smaragddal és más színtjátszó drágakövekkel, valamint
5317 7 | nagy lelkendezve, szónoki szironnyal kitulipánozva hirdeté az
5318 7 | Meghalt a leány?~- Ah! - szisszent föl a Laci legény, és leejtette
5319 6 | Vesztőhelyre küldenek!« sziszegett magában az utas, s bosszútól
5320 9 | magamnak«, majd a foga közt sziszegte: »Minden dől, omlik, minden
5321 6 | áll a szárnyékban; talán a szitáló hó elől vonult oda.~Az ember
5322 1 | mert ő rögtön átlátott a szitán, hogy a hadnagy kétszáz
5323 8 | volt most. Tele tüdővel szítta be a balzsamos levegőt.
5324 7 | szíveket rezegtető lelkesedést szíttak be az emberek az éljenzéstől
5325 8 | neki a jövendő képe abban a szivárványos tükörben, amit Lestyák elébe
5326 8 | gyöngéden:~- Minden jól van, szívecském; ott nyerít már az ágy alatt
5327 9 | volt, hallani lehetett a szívek dobogását, egy ablakon beosont
5328 7 | hímet.~Hatalmas lendületet, szíveket rezegtető lelkesedést szíttak
5329 4 | próbálni - egyik sem vetette le szívesen.~Még élemedettebb nőszemélyeket
5330 9 | lélegzettek fel, akiknek szívét a szánalom himbálta a leány
5331 5 | flegmával. - A szultán jó szívvel volt irántatok, de amire
5332 8 | míg vére lázasan forr, a szobagerendák repedéseiből rémes hangok
5333 3 | Egy párt ki is kergetett a szobájából a főbíró. »Ejnye, takarodsz
5334 5 | ennyi?«~Porosznoki uram szóbeli kifejezést is adott elégedetlenségének.~-
5335 5 | ostor, és körültekerőzött a szoborszerű nyakon, úgyhogy a vége a
5336 Szer| aztán Kecskemét veszedelme szöget ütvén fejükbe, rám írtak
5337 6 | szárnyék volt, csak egy szöglet állt belőle. (A nád szerencsére
5338 6 | hogy az onnan a terem túlsó szögletébe gurult nagy csörömpöléssel.~-
5339 3 | alakot kezdének ölteni a sok szögletes bársony- és selyemdarabkák.
5340 7 | volt, megszűnik.~- Maguktól szöktek meg! Egy sincs itt! - hangzott
5341 6 | igaz.~- Ne tréfáljon most, szörnyű ember! Ha rabságra viszik,
5342 3 | férjhezmenő özvegy menyecskék szörnyűködve beszélték meg az érdekes
5343 7 | mekkorát botlik, mégis szörnyűség!~De a szapuló asszonyoknál
5344 3 | vág közbe a harmateszű, szöszke Ugi Györgyné -, amíg reggelenként
5345 3 | a legszebb selyem-brokát szöveteket. Arany, ezüst virágokkal
5346 5 | bágyadtan ereszkedett vissza szófájára.~...De most megnyílt a teremajtó,
5347 5 | szultán kedvetlenül kelt fel a szófáról, hogy az ablakhoz lépjen,
5348 5 | csillag közepe felé hajts, szógám! Arra vagyon az út.~Azzal
5349 2 | útközben, egy, meglehet szokásból, elszabadult »éljen«-nel,
5350 6 | kegyelmetek rám!~Az utcák szokatlanul korán népesedtek. A lakosok
5351 3 | kifestett szemöldökkel, ropogós szoknyában.~- Találja el, főbíró uram,
5352 4 | mellénykét, leoldozni a bámulatos szoknyácskákat, lehúzni a hetyke karmazsin
5353 9 | Piros, alul csipkézett szoknyája, olyan, mint a mák virágharangja,
5354 7 | legényke, csakhamar eltűnve a »Szoknyás fa« dűlő felé.~Lestyák a
5355 5 | ahogy öngyilkos leányok szokták, kik a ruháikat itt hagyják,
5356 6 | a Lestyák arcába.~- Nem szoktam félni - mond kevélyen. -
5357 7 | Permete Gáspár pedig, aki egy szólásommal buktattam meg ezt az elöljáróságot
5358 1 | rendeleteket, sőt a gácsi szolgabíró, nemzetes Darvas János uram
5359 1 | Ha az isten engedi a maga szolgáit, miért ne engednénk mi?
5360 1 | kompromittált egyéniség, aki tábori szolgálatokat végzett egy protestáns szellemű
5361 5 | ügyes-bajos dolgaikban és szolgálmányaik teljesítésében úgy a budai,
5362 6 | kuncsaftokat... az Erzsike szolgáló pedig főz neki és szemmel
5363 3 | szentté tették?~- Misét szolgáltatok a lelkemért. Lelkem az egyházé
5364 8 | ha elrettentő példát nem szolgáltatsz, hidd meg, embereid még
5365 3 | Allahhal. Mert a csélcsap szolgát az egyik Úr eltaszítja magától,
5366 8 | mint azelőtt; hiszen ha szólhatnék, tudnék én mondani olyat,
5367 8 | menyem«-nek, »lányom«-nak szólította, és sürgette Miskát, hogy
5368 7 | elborult:~- Igaz, Cinna, ne szólj ám erről senkinek! Köszönöm,
5369 7 | Majd akad, aki besúgja. De szóljanak már kedtek is, az isten
5370 1 | Pálné hozzátette:~- S mit szólna hozzá Nagykőrös?~De már
5371 7 | valami? Inkább az Erzsinek szólnék. Ez ügyetlen - szólt a fiú
5372 3 | levelet írt neki a »jól őrzött Szolnok várából«, hogy egy nemes
5373 8 | Fölkerestek, mondom, és így szóltak: »Mester! szabók szabója,
5374 8 | mint két búzaszem.~- Mit szóltok ehhez? - kérdé a mester.~
5375 9 | megritkítani - vélte a rossznyelvű Szomor János.~- Sohasem láttam
5376 8 | biztosítsa.~Napról-napra szomorúbb lett, a piros rózsák hulladoztak
5377 5 | a bemenetre váró kőrösi szomszédoknak. Néhány perc múlva kiosont
5378 7 | népnek nagy lelkendezve, szónoki szironnyal kitulipánozva
5379 7 | nak, úgy elnyargalt a nagy szónokkal, mint a mesebeli csikók,
5380 5 | leventét mutatott.~Ő tartotta a szónoklatot, lefestvén Kecskemét szomorú
5381 9 | eredj a kis kertbe, és szórd ki a nép közé!~A siránkozó
5382 7 | székén. Mintha a nyeldeklőjét szorítaná össze láthatatlan vaskéz.
5383 2 | városatyák felugráltak, kezet szorítani a kamasszal. Még Ágoston
5384 3 | a nap liliom-színekben szórja verőfényét a milliárd apró
5385 8 | kecskeméti főbíróval milyen szőrmentében beszélgetnek a potentátok.~
5386 7 | varázsereje volna?~- Így történt szórul-szóra. De nincs idő a sok beszédre,
5387 1 | valahányszor egy kis apró költségre szorult meg valamelyik csapatvezér,
5388 3 | sem el nem tilthatjuk a szószéktől. Egyetlen szer van csak:
5389 9 | ámult-bámult, de csak mégis szótfogadott a város hatalmas főbírájának,
5390 5 | komoly gondokba mélyedve, szótlanul ültek egymás mellett, nagy
5391 2 | zavarba, világosan, értelmesen szőtte-fonta a szavait:~- Én bizony azt
5392 7 | póklábas aláírásával bele van szőve: »Engedelmeskedjetek e kaftány
5393 5 | haza.) A beszéd sok ékes szóvirág után oda konkludált, hogy
5394 1 | Egy kecskeméti papra van szükségem! (Az már bizonyos summát
5395 3 | emberre nincs egy ideig szükségünk.~A városatyák komoly ábrázata
5396 5 | Tisztelet adassék kendnek, öreg szülém, de nem másért biz én, csak
5397 7(3)| esete nem írói fantázia szüleménye. Káldi György egyházi beszédében
5398 3 | Helyes, okos! Kegyelmed született diplomata.~- A kényszerűség
5399 3 | nyoma. Ez a föld nem lehet szülője még egy picinyke ürgének
5400 7 | legbátorságosabb« városba, a szülők ide küldözték legszívesebben
5401 2 | viszonyok közt a mi édes szülővárosunk van, nem sokat érnek a holt
5402 2 | néztek ki. A törvénykezés szünetelt, mióta a vásárokat eltörülték,
5403 3 | láthatatlan seprő dolgozna szüntelen, vagy hogy csak a napsugár
5404 3 | szétfrecseg a magasból a szürke-barnás, egyszínű világ fölött.~
5405 5 | el az út, míg a reggeli szürkület meg nem világítá a keréknyomokat,
5406 3 | püspök városát, aki elviszi szüzeinket, eladja lelki üdvösségünket.~
5407 6 | esztendő miatt az élelem is szűkecskén volt, nemcsak fáztak a katonák,
5408 3 | nem az!~Ki rajong a török szultánért? Ha még valami tiszai gazdag
5409 5 | pedig megígértettétek a szultánnal, hogy a nagykőrösiek kívánságát,
5410 5 | pecsenyét hoztunk, nagy szultánok legnagyobbika! Legyen kegyes
5411 8 | elkezdődik a soha meg nem szűnő boldogság.~Cinna víg lett,
5412 2 | felelte:~- Menjen őkelme szűrben. Kis ember ő arra, hogy
5413 3 | Kristóf szeretett volna szurkálózni.~- A makacsság nem mindig
5414 7 | nyugtalanság tövisekkel szurkálta. Sötéten nézett maga elé.
5415 2 | rabságban, egyet a kurucok szurkáltak agyon pikáikkal, a negyediknek
5416 7 | indulatosan mordult rá:~- Szurok a markodba, te mafla! Vedd
5417 2 | Miskának Katona Bálint, a szűrszabó.~- Nem lehet ám már az ilyen
5418 8 | elcsípni, pedig a hideg lábai szúrták, borzongatták, mint valami
5419 1 | képpel tart egy kecskefejbe szúrva.~(Gyanakszom, hogy sub clausula
5420 5 | az első két kocsi már szutyokban lubickol. Nézzen körül kend,
5421 5 | akkor a Ts. Ns. vármegyék szűzek voltak az útcsinálástól.
5422 1 | sárkány rendre felfalja a szűzeket. Melyikre kerül a sor, ki
5423 6 | zsongást-bongást; az a tatár tábor zsivaja. Menjünk, tátos,
5424 7 | hiba volt el nem mennie a táborba. Az ördög hozta útjába azt
5425 6 | meg sem állt, csak a tatár tábornál.~- Vezessetek a vezér elé.
5426 8 | harmadfél év előtt, mikor táboromban találkoztunk, vagy a kelmed
5427 1 | azzal indultak el a kuruc tábort felkeresni az asszonyok
5428 6 | az ollót, s egy gyönyörű tafota dolmányt, amit éppen most
5429 1 | még a kőrösi legények sem tagadták.~Csöppet se csoda hát az
5430 6 | tisztikart választunk, három tagból álló bizottság vigye a város
5431 8 | főbíró apját, kinek vézna tagjain a tavaszi szélben csillogva
5432 7 | a tarisznyába abraknak.~Tajtékzott, füstölgött, maga Fekete
5433 6 | öklökkel dörgé:~- Mondjanak le! Takarodjanak a zöld asztaltól!~Vészjóslón
5434 7 | elkergettem a tatár sereget. Takarodnak immár lóhalálban.~- Ne beszélj!~
5435 7 | lesz, ha ide fekszel, ezüst takaróval takarózol, puha homokvánkoson
5436 7 | fekszel, ezüst takaróval takarózol, puha homokvánkoson álmodol!...
5437 4 | vet véget, a tompa szürke talaj, melyből lila tónusokat
5438 3 | a boros kancsók mellett találgatták a cívisek:~- Arany karikás,
5439 2 | indult, de egy másik hanggal találkozott útközben, egy, meglehet
5440 8 | előtt, mikor táboromban találkoztunk, vagy a kelmed feje cserélődött
5441 7 | siessen kérem, mert jönni találnak. Mintha látnék is fekete,
5442 3 | a császárnak négy anyát találni Kecskeméten, mint négy odaliszkot.~-
5443 9 | Arra a városra rá kell találnunk - vélte Ágoston uram szomorúan.~-
5444 Szer| történet beccsel, ha eleven és találó.~De ezt már önök ítélik
5445 4 | lefelé, míg csak valamit talált belőle.~- Kinek a lánya
5446 7(3)| aranyakat; hogyha esetleg be nem találtak róla bíró uraimék számolni -
5447 4 | mentek-mendegéltek, míg végre ott találták magukat a nagy hangyabolyban,
5448 6 | szolnoki basa is rossz kedvében találtatnék, akkor a kalgai szultánt
5449 4 | kin nem volt a ruha; ki találtatott hivatalosan szépnek, s ki »
5450 8 | mondjuk: »A lyukas hídon találtuk.« Végre kigondolnak egy
5451 5 | terhesnek és elviselhetetlennek találván maga számára ügyes-bajos
5452 7 | és leejtette a pecsenyés tálat, melyet az imént emelt le
5453 1 | ha éjjel zúgni kezdtek a Talfája-erdő csenevész fái, abból is
5454 5 | mint mikor egy nagy ezüst tallér egy kék harisnyába pottyan.~
5455 7 | ezt az embert, üttess a talpára ötven korbácsot, aztán hozd
5456 7 | csemete-lányokat öltöztettek talpig fejérbe az asszonyok, érdemes
5457 6 | részint batyukban, részint talyigákon szállították féltett holmijukat
5458 1 | cipelgetvén a vizes-hordós talyigát, s hogy az átkozódó, kapálózó
5459 1 | betörtek és a dúsgazdag Végh Tamás Vica nevű hajadon leányát
5460 6 | megölik, akkor senki se támasztja fel többé.~- No, már az
5461 9 | főbíró görcsösen fogta a szék támláját, a világ forgott vele, szemei
5462 7 | És mégis, mégis a magas támlájú főbírói karszék mögött ott
5463 2 | Jelentem kegyelmeteknek a tanács nevében, hogy e mai naptól
5464 7 | ott állanak félkaréjban a tanácsház kapujánál. Sokkal nehezebb
5465 6 | szállingózának a főemberek a tanácsházba: egy kis pénzt hozott az
5466 2 | lendülettel indult most meg a tanácskozás. Kimondták egy lélekkel,
5467 2 | császár se bírja.~Amint ekképp tanácskoznának gondterhelten a szenátorok
5468 3 | parancsából hoztam, hogy ezzel tanácskozzék az úr, mert ennek van szakálla.~
5469 2 | zsarnokot, hogy megélhessünk!~A tanácsnokok összenéztek, ámultan, megbabonázva.
5470 6 | akkor a kalgai szultánt tanácsos felkeresni, vagy átrándulni
5471 2 | teremben. Reggel óta ülnek itt tanácstalanul, s íme mintha váratlanul
5472 3 | körökben. Másnap, hétfőn, tanácsülés lévén, magok a szenátorok
5473 5 | leugrottak a szekerekről és tanakodni kezdtek.~- Annyi bizonyos,
5474 1 | porfelleg.~- Mi a kő lehet az? - tanakodtak embereink.~- Nyilván processzió
5475 8 | pinty; bizony szeretném már táncban látni azokat a piskóta lábaidat.~
5476 9 | mint apró ördögök gúnyosan táncoltak azok a gömbölyű betűk, mik
5477 8 | mellére ugrott, ott járt őrült táncot. »Ejnye, megállj, megfoglak!«
5478 8 | tudnék én mondani olyat, hogy táncra perdülnél.~Titokzatosan
5479 3 | diplomata.~- A kényszerűség jó tanító, jobb néha a tapasztalásnál.
5480 8 | Molitorisz uramat járatta tanítóul Cinnához, de alig egy félév
5481 8 | ablakhoz, és holtra sápadva tántorodtak vissza.~A Ráró nyargalt
5482 7 | megelégedetten dörzsölte a kezeit: »Tanuld meg, te emberséges ember,
5483 8 | a dolgot nem árt, ha még tanulsz egy ideig, hogy főbíróné
5484 1 | atyát. Gyönyörű prédikációt tanult be a húsvéti szent napra,
5485 4 | csárda volt a tiszaparti tanyák között.)~- Mi a neved?~-
5486 6 | féltett holmijukat a távol eső tanyákra. Olaj bég fölbukkanása a
5487 5 | kakaskukorékolás hangzott a pesti tanyákról. A lovak kedvetlenül cammogtak,
5488 5 | tanya után falut, falu után tanyát.~Csak néha-néha mosódott
5489 1 | akkoriban hamis pénzverők tanyáztak). Mikor aztán minden tisztára
5490 5 | Porosznoki is.~A hold fénylő tányérja most bukkant ki, s bevilágítá
5491 7 | Erzsi meg a Laci legény; más tányért, élesebb kést. »Szaladj,
5492 3 | kényszerűség jó tanító, jobb néha a tapasztalásnál. A papok ellen nincs hatalmunk,
5493 7 | boldogságtól, kezét szívére tapasztva rohant ki.~A szabó felugrott
5494 5 | milyen sima, milyen édes tapintású. A főbíró vére bizseregni
5495 4 | de tény, ami tény, sok tapintatlanságot csinált. Ott van például
5496 3 | üdvösségünket.~Jó száraz tapló a magyar szív; minden szikra
5497 9 | könnyeket.~- Erős vagyok. Egy tapodtat se megyek, míg bosszút nem
5498 5 | térdén.~Majd a homlokát tapogatta meg a tenyerével, forró
5499 8 | nevetett, még a kezecskéivel is tapsolt, annyira tetszett neki a
5500 7 | díszkocsi késett el, de a tarackok idején dördültek meg, ünnepiesen
5501 3 | lesz, mint a hab. Hát ez a tarajos bolondság ezer apró aranykarikából
5502 2 | törököt szerezni.~Majd új tárgyra tért át az »elölülő« Porosznoki:~-
5503 7 | szekerek, az ökrök, a pénzes tarisznya, a triumvir és Lestyák Mihály.~
5504 7 | akik izzó parazsat kapnak a tarisznyába abraknak.~Tajtékzott, füstölgött,
5505 6 | nyakába veheti Lestyák uram a tarisznyát és a fentebbi névsort (amelyiket
|