300-blond | bobis-elebb | elege-feles | felet-hamis | hangg-jeleu | jelez-kocka | kocos-lovak | lovam-moham | mohon-paris | parit-sos | sosbo-taris | tarka-varo | varod-zurza
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
6006 9 | vitézhez intézett útközben.~- Várod-e még egyszer, míg a hajam
6007 8 | Varrj nekünk egy a Kecskemét városáéhoz hasonló kaftányt, de hogy
6008 5 | Pestről nemes Kecskemét városáig. Úgy eligazodott, olyan
6009 2 | Tiszteletreméltó népei Kecskemét városának! - szólt a tömeghez stentori
6010 3 | odajátszani szent Miklós püspök városát, aki elviszi szüzeinket,
6011 9 | Mátyásnak, kihez idegen városból emberek jövének, hogy varrjon
6012 3 | Indoknak indok. Hm!~- A városért teszem - folytatá fülig
6013 8 | biztos.~Elvitte a kaftányt a városházi vasládába, aztán a Cinna
6014 3 | szegődik a király fia a nemes városhoz számadó-bojtárnak.~De még
6015 1 | Számot tartott a jómódú városokra vitézlő Koháry Imre uram
6016 9 | életemet, jobban, mint a városomat. Az öreg nekem szánt az
6017 3 | is, testemet föláldozom a városomért.~- Szép, szép! Majd följegyzem
6018 8 | beérni százkilencvenkilenc várossal. Éhen azért nem hal.~- Igaz,
6019 3 | mihelyt hazaérkeztek a várostartó urak, s ha lettek volna
6020 2 | kelljen mondania, szegény városunkat hogyan kell a gonosz pogánytól
6021 6 | kaftány!« Ilyen szégyen a városunkon...~- Erre feleljenek kegyelmetek!~
6022 6 | jószágot.~- Karbunkulus-ruhákat varrattak azoknak a perszónáknak!
6023 8 | tegyünk.« - »Mit akartok?« - »Varrj nekünk egy a Kecskemét városáéhoz
6024 2 | Kis ember ő arra, hogy én varrjak neki mentéket.~S ezzel,
6025 9 | városból emberek jövének, hogy varrjon nekik egy, a mienkhez hasonló
6026 8 | gyerekecském.~- De meg tudja-e úgy varrni?~- Én? (És a szemei kigyúltak.)
6027 7 | semmi különös. Ilyet én is varrok, ha nekidűlök.~A kaftány
6028 8 | lappangtak addig, míg ő a köntöst varrta.~A kakasoknak Bodri kezdett
6029 6 | lett; lélegzet-elfojtva várták a következőket.~- Határainkon
6030 5 | mamalyiga is. A vacsorát már nem vártam meg.~- Hiszen odafelé te
6031 9 | és hozzátok fel.~Kis idő vártatvást sírva hozta Pintyő a véres
6032 7 | hátratántorodék.~- Erős várunk nekünk az isten! - kiáltá
6033 2 | egy hörcsög és ráteríté a vasalatlan új mentét, melyen még a
6034 6 | elhurcolták a tömlöcbe. Először a vasalóhoz kapott, agyon akarta verni
6035 2 | legényt szabóinasnak befogni, vasalómelegítéssel kínozni.~- A saját portájáról
6036 1 | kegyelmességedtől, vegye el a vásárainkat!~A nádor gondolkozott, köhécselt:~-
6037 8 | visszakérte I. Lipóttól a vásárait), az öreg Pintyő bekukkantott
6038 1 | mindig szomorú vége lett a vásárnak, kivált a »kirakodónak«,
6039 1 | húsvét előtt való fekete vasárnapon betört csapatával Kecskemétre
6040 2 | törvénykezés szünetelt, mióta a vásárokat eltörülték, mert nem volt
6041 8 | igazi levente.~Az idegen vásárosok kíváncsian futottak össze,
6042 2 | bíróság volt úzusban. A vásárra jött idegenekből állították
6043 9 | meglássátok, itthon toppan, vasderes paripán, arany kantárosan,
6044 1 | a legszebb tíz asszonyra vásik a foga. A budai törökök
6045 3 | fiatal főbíró, hogy még a vasjellemű Porosznokinak is imponált,
6046 7 | szorítaná össze láthatatlan vaskéz. Elmondani az Olaj béggel
6047 4 | villás ökör, mindenik csinos vaskolomppal, pántlikás szarvval, beállított
6048 2 | pigra massa« minél nagyobb, vaskosabb, annál könnyebb, mint egy
6049 9 | mézeskalácsos.~- Én adtam oda a vasláda kulcsát Lestyák Mátyásnak,
6050 8 | aztán kiemelvén a köntöst a vasládából sajátkezűleg, két ott álló
6051 8 | kulcsa révén a városházbeli vasládához, körülnézegette még egyszer
6052 7 | templomából az ereklyetartó láncos vasládát, abban lesz a kaftány elcsukva
6053 6 | közönségesebb nép, asszonyok, vásott suhancok künn duhajkodtak,
6054 6 | zendülést, fogjatok fejszét, vasvillát, jertek, vezetlek benneteket,
6055 3 | szomszédos nagyúri famíliákat; a Vayakat, Fáyakat és a Báriusokat,
6056 7 | megtudja.~- A basa ellen is véd a köntös. Különben Cinnát
6057 7 | Szurok a markodba, te mafla! Vedd fel, aztán kotródj a szemem
6058 6 | küldeni. Meghallgatás s védelem nélküli halálítélet ez! »
6059 4 | posztó a másikhoz, ha egy végből vannak. Imitt-amott felbukkan
6060 6 | A drabantok csak a város végéig kísérték Lestyákot, ahogy
6061 4 | házikó, kútgém. A községek végén kipeckelt szárnyaikkal a
6062 4 | mennybolt lehajlása vet véget, a tompa szürke talaj, melyből
6063 7 | nem beszélte el a budai út végét.~- Hát mondom, amint megjött
6064 8 | életkedvtől. Éppen most végezte be öltözését. Az is egészen
6065 8 | fogják a kádit.~Ekképpen végezvén a dolgát, bement a városház
6066 1 | betörtek és a dúsgazdag Végh Tamás Vica nevű hajadon
6067 5 | sásokban, mocsarakban, amiken végiggázolt; bámulni lehetett gyönyörű
6068 6 | előbbi zömök fickó.~A bég végigtekintett figyelmesen a követen és
6069 8 | másolatkaftány, az utolsó öltésig, s végigtekintvén művén, szíve megtelt édes
6070 5 | odagyömöszölt császári kaftánt; végigterítette a térdén.~Majd a homlokát
6071 8 | Végre egy este, aznap, mikor végképp elmaradtak, vidáman vette
6072 3 | vándorolt, hömpölygött a végtelenbe megszakadozott hullámokban,
6073 3 | Budára a török kereskedőkhöz, vegyék össze a legszebb selyem-brokát
6074 9 | vagyok mátkaságban, nőül vegyen. Eddig is csak azért nem
6075 5 | Cinna vagyok, a cigányleány. Vegyenek fel hamar a kocsira.~Az
6076 9 | hallatszott, éljenekkel vegyesen.~- Mégis nagy ember! - súgták
6077 6 | egy kis kedélyességet ne vegyítsen a komoly sorok közé. Most
6078 1 | az anyaföldet:~- Honnan vegyük, honnan? Hiszen nem a körmöci
6079 8 | zagyva beszédbe nem ritkán vegyült egy-egy ásítás is a tekintélyes
6080 7 | érdemeit, e felkiáltással végzé:~- Válasszuk meg Kecskemét
6081 2 | szokásaink, ha valakinek végzetes kimenetelű feladatot kell
6082 1 | úgy, hogy ő más asszonyt vehessen el. Zülfikar aga gondolkozott
6083 8 | Miska pénz nélkül el nem vehet. Egyrészt mondtam, igenis,
6084 6 | most már bízvást nyakába veheti Lestyák uram a tarisznyát
6085 7 | Ibrahim?~- Hogy, azt mondja, veletek szökött el, és ameddig vissza
6086 5 | szelíden ringatta, s körülfonta velök a vízi liliomokat, a sásokat,
6087 9 | rémülten tekintett rá, és egy velőthasító sikollyal összeesett.~A
6088 3 | szakadt híres ötvöst, Walter Vencel uramat: készítsenek egy
6089 2 | a zöldasztalhoz a város vénei közé. Hallott már valaha
6090 8 | ahelyett, hogy elégtételt venne magának a saját szeszélyei
6091 5 | felelősségemre!~- Juventus ventus - dörmögte Inokai.~Cinna
6092 5 | feszült várakozás leskelődött vérbe borult kis szemeiben, mintha
6093 3 | nagy a hasa«.~Hiszen a veréb se lépne be a tőrbe, a fehér
6094 7 | és a halántékain hideg verejték gyöngyözött. - A cigányleány!
6095 2 | neked városi ügyeket! Kékre verem a gazembert!~- Abból ugyan
6096 9 | vártatvást sírva hozta Pintyő a véres öltönyt. Olaj bég és Mollah
6097 9 | ablakon beosont pillangónak a vergődő röpködését. Két szavazat
6098 2 | mit? A törököt csak nem verhetjük ki az országból mi magunk,
6099 3 | Bolond vagy, fiacskám; nem veri az a feleségeit, mint téged
6100 9 | protokollum papírján. Ajkait vérig harapta: »Oh csak még most,
6101 9 | mint a vas; keményebb, ha verik.)~- Milyen csapás, milyen
6102 1 | napbarnított ábrázata (verje meg a ragya), sokkal derengőbb
6103 6 | vasalóhoz kapott, agyon akarta verni a hajdúkat, mikor azt kicsavarták
6104 9 | lovas drabant rohanjon a vérnyomok irányában, míg ráakad a
6105 3 | vasárnap nyugtalan csoportok verődtek össze a szent prédikáció
6106 7 | mint a Lestyák Mihályé. Verőfényes pompában sütött rá a nap.
6107 3 | liliom-színekben szórja verőfényét a milliárd apró homokszemekre,
6108 9 | Az ácsok megépítették a vérpadot, a városház zöld kapujával
6109 8 | rezgésében láthatatlan trombiták vérpezsdítő harsogását: »Előre, fel
6110 6 | hangokon keresve melódiát egy versezetnek, mely e pillanatban termett
6111 8 | lett, mint a barack, aminek vérszíne átveri magát a héján. Nem
6112 2 | egy öklelőző bika, utat vert magának a csoportosuláson,
6113 9 | ítéletnél.~Mintha nyargaló friss vért eresztett volna az ereibe
6114 8 | aki őrizte, agyba-főbe verték. Egy meg is holt.~- Felfordított
6115 7 | jártas, minden dolgokban verzátus és okos perszónának kell
6116 1 | hanem az öszvérnek hasznát vesszük. A tábori dobot cipeli.~
6117 2 | virtusoknak. Az egész város részt vesz a választásban. De ma, midőn
6118 9 | Nem tudta, hogy halálos veszedelem származik belőle a városra.
6119 Szer| kaftányt, mire aztán Kecskemét veszedelme szöget ütvén fejükbe, rám
6120 7 | mesterséghez, ámbár nemigen veszem észre, hogy csak egy szalmát
6121 5 | padisah. Bizonyára jó hasznát veszitek!~A szenátorok búsan tekintettek
6122 9 | ötezer aranyért.~Haragos, vészjósló moraj követte e szavakat.
6123 6 | Takarodjanak a zöld asztaltól!~Vészjóslón száz torokból süvített végig
6124 5 | fontolóra veszi. Legyetek addig veszteg és várjatok odakünn.~A tolmács
6125 9 | a gyenge oldala. Azontúl veszteni kezdé az erélyét.~Cinna
6126 9 | csatalármával száguldtak a vesztőhely felé. Elöl leeresztett sisakrostéllyal
6127 5 | is besüppedt.~- Mind itt veszünk! Ki tudja az utat?~Mindnyájan
6128 9 | volt elkészülve.~- Hogy vetemedhettél erre? - fortyant fel Porosznoki. -
6129 2 | összeröffentek, és a gyümölcsre vetették magukat, mint mikor koronázáskor
6130 9 | mindennek az oka. Én vagyok a vétkes.~- Ugyan miben, te szelíd
6131 4 | kerub:~- No, de elég volt, vetkezz le már - vagy pedig ha tetszik,
6132 5 | jóféle kamukából; most vettem magamnak Budán. Mikor a
6133 8 | Erre ő megkérdi: »Hol vettétek?« Erre mi azt mondjuk: »
6134 6 | nem oldhat. Azokat le kell vezeklenie.~Idegbántó csönd lett; lélegzet-elfojtva
6135 7 | amint lehajlanak a török vezérek a köntös-csókolásra, s amint
6136 6 | szultán egy csapatja Olaj bég vezérlete alatt, tömérdek rabszíjra
6137 5 | vígan odakiáltott a budai vezérnek:~- Fátyolt reájok gyorsan,
6138 6 | rendeletet, hogy Lestyák Mihályt vezessék elő a tömlöcből.~Egy kicsit
6139 6 | csak a tatár tábornál.~- Vezessetek a vezér elé. Én Lestyák
6140 9 | Megkondult a lélekharang. Most vezetik Cinnát a vesztőhelyre. Egyszerű
6141 1 | akasztófára való Ali Mirze aga vezette őket.~- Jó estét, jó estét -
6142 3 | be, egy vén kecskebakot vezetve kötélen.~- Mit akarsz itt
6143 8 | hatalmas főbíró apját, kinek vézna tagjain a tavaszi szélben
6144 5 | gúnyosan vigyorgó törpék, viaskodó sárkányok, pikkelyes csodaszörnyek,
6145 9 | melyen éjjel-nappal két viaszgyertya fénye rezgett.~Addig mindenre
6146 1 | és a dúsgazdag Végh Tamás Vica nevű hajadon leányát ragadták
6147 8 | urad~és barátod a krimiai vice-kán~(kalgai szultán).«~Lestyák
6148 8 | nagyobb lábon kezdett élni; a vidéki nemes urak cimboraságot
6149 8 | nem szűnő boldogság.~Cinna víg lett, nevetett, még a kezecskéivel
6150 7 | falú, fekete pettyes karton viganó: az Erzsike ünneplő ruhája.~
6151 6 | mosolyoghat még a szerencse - vigasztalta Miska.~- Szerencse? - és
6152 6 | ne csináljanak, mert ok a vígságra nincsen.~Nagy lehangoltságot
6153 6 | közülök), a fickó addig vigyáz a házra, átveszi a megrendeléseket,
6154 7 | uramnak küldi a gyűlés, hogy vigyázzon rá, mint a két szeme világára,
6155 7 | édesapám, hanem ő maga.~- Vigyen el az ördög, ha hiszem.~
6156 6 | könnyelmű fecsérlőinek.~- Vigyenek inkább vissza a börtönbe -
6157 3 | keleti homályossággal:~»Vigyetek neki lovat, fegyvert, pecsenyét
6158 8 | rekedt hangon -, azért is vigyétek el a régit... az igazit.
6159 5 | hasonlóképpen egész homlokáig vigyorgóra vált arccal adta át az uralkodó
6160 9 | formás bokákat.~Olaj bég vigyorogva rúgta ki maga alól a széket.~-
6161 8 | dicsőségért.~- Melyiket vigyük? - kérdé a Góliát a két
6162 7 | Mihály.~Nagy örömrivalgás viharzott fel. Mint a futó tűz terjedt
6163 3 | legszebbet.~- Csak négyet? - vihogott fel pajkosan a lekvárfőzésnél
6164 7 | vigyázzon rá, mint a két szeme világára, s olyan helyen tartsa,
6165 5 | reggeli szürkület meg nem világítá a keréknyomokat, de sebaj,
6166 4 | csakhamar kitágultak és világolni kezdtek, mint két lobogó
6167 5 | kell leszöknöd, míg nem világosodik.~A szeredásban volt egy
6168 9 | hogy férfi legyen.~Szeme villámló szikrát vetett.~- Az leszek -
6169 2 | fölugrott, mintha valami villamos erő lökte volna fel.~- Én
6170 5 | Inokai.~Cinna szeme megint villant egyet; az ebhűség melege
6171 9 | termetéről, mozdulatairól, a villogó dióbarna szemeiről. Ne is
6172 2 | meg, mert még ma haza kell vinnem ezt a mentét a halasi polgármesternek,
6173 1 | kell lefogni és magunkkal vinni, mert azt kiváltják.~A gvárdiánt,
6174 5 | de a szultán, Kecskemét virágaira gondolva, még mindig mosolygott,
6175 3 | Az a főkötő. Mert a négy virágból hajadon lesz kettő, menyecske
6176 9 | szoknyája, olyan, mint a mák virágharangja, felcsúszott kissé, s látni
6177 4 | követi voltából hirtelen virágkertésznek vedlett alá - ilyen a politika!...
6178 6 | el talán egy bús sóhaj a viráglevelek közt: »Szegény Lestyák Miska!«~
6179 3 | virágot!«~Meg kell lenni a virágnak, punktum.~Hiszen persze
6180 3 | szöveteket. Arany, ezüst virágokkal átvert posztókat, finom
6181 3 | legszebb rózsa a kecskeméti virágos kertben? Kiket választana
6182 4 | került elő a bokréta legszebb virágszála. A többi is könnyen. Csak
6183 7 | valók. Azóta nem is igen virágzottak a kecskeméti házfedelek.~
6184 8 | már.~Lestyák Mátyás uram virgonc léptekkel sietett a városházára,
6185 3 | csikósoknak, hogy mához négy hétre virradóra száz lombos szarvú fehér
6186 7 | igazodjatok visszafelé. Nagy nap virradt fel Kecskemétre!~Majd leperdült
6187 9 | ember, jól tudom én... A virtus volt a te megölő betűd.
6188 2 | időkben jutalma ez a polgári virtusoknak. Az egész város részt vesz
6189 7 | Engedelmeskedjetek e kaftány viselőjének.« Maga Lestyák Mátyás uram,
6190 8 | Börcsök Pált, nótáriusságot viselt embert, Szentesről a nagyeszű
6191 8 | kibontotta (mert úriasan viselte most koszorúnak a feje körül),
6192 6 | suhancok künn duhajkodtak, visítoztak, idétlen hangokon keresve
6193 3 | vizű folyamunk. Balról kis viskó fehérlik, a pusztabíró lakása.
6194 9 | mintha mondaná: »Még egyszer visszaadtál magamnak«, majd a foga közt
6195 4 | akarom vádolni hivatali visszaéléssel az öreget, sem hogy megvesztegettette
6196 7 | forduljatok, igazodjatok visszafelé. Nagy nap virradt fel Kecskemétre!~
6197 7 | aztán hozd be megint.« Mikor visszahozták, felette nyájas volt Ibrahim: »
6198 6 | elégedve, he-he-he, és ami még visszajár, azt hozza el kegyelmed
6199 5 | Vagy másfél óra múlva újra visszajött a tihaja. Dühösen kalimpált
6200 7 | Eljöttünk hozzád« helyett »Visszajöttél hozzánk« stb. - (Mindegy,
6201 8 | kaftány megvan, Kecskemét is visszakérte I. Lipóttól a vásárait),
6202 5 | innenső hóna alól megint visszakerült Lestyákhoz.~Hosszú-hosszú
6203 5 | már eluntad?~- Megutáltam, visszakívánkozom a rongyaimba.~- Ej, ej -
6204 5 | odatapadt.~- Nem akarok visszamenni - dünnyögte dacosan és fehér
6205 5 | emlékű dolgot cselekedni; visszarángatta tehát gyöngéden, mente-szárnyaiknál
6206 3 | ha lyukát elhagyja, hogy visszatalálhasson rá... Ej, ki próbálna itt
6207 8 | alatt a kaftányt, hajnalban visszavitte. A főbíró szobájába szabad
6208 6 | süvített végig a termen a visszhang, mint a fákat szaggató orkán.~-
6209 7 | kivívta.~- Igazságot! - visszhangzott ezer torokból.~Hullámzott
6210 1 | földön több. Vagy a pénzt visszük haza, vagy a gvárdiánt.
6211 7 | Sötéten nézett maga elé. Merre viszen most az én utam?...~Szétfoszlott
6212 1 | ellovagolt utasaink mellett -, viszitek haza a papot, jó emberek.
6213 6 | szó: »Úgy látom, nagyon viszket a nyakatok.«~- Ez már más -
6214 1 | kerékgyártó. Tarka kalandok és viszontagságok után végre feltalálták Csuda
6215 5 | elugrott a kis fruska!~A viszontagságoknak vége volt. Most már baj
6216 Szer| Csak mint a régi városi viszontagságos élet képe bír e történet
6217 2 | nemzetes urak, hogy aminő viszonyok közt a mi édes szülővárosunk
6218 6 | sok drága ajándék, kincs viszonzásául egy kaftányt (ette volna
6219 7 | kedélyeskedék a triumvir -, viszünk neki szegénynek egy kis
6220 6 | állottak ki. A Thököly uram vitézeiből száz darab fagyott el karácsonyig.
6221 1 | zárdájára rohanván, ráparancsolt vitézeire:~- Semmihez se nyúljatok,
6222 7(3)| vala, ki azon által menő vitézektől megoltalmazná őket, az Császár
6223 9 | mondását hallotta, amit az a vitézhez intézett útközben.~- Várod-e
6224 1 | atyát, kit nagy diadallal vitt most már a küldöttség hazafelé.~
6225 Szer| kaftányhoz, másutt a kaftányt vittem a színekhez.~Csak mint a
6226 2 | lennie, az az egy modus vivendi van, ha kegyelmetek közül
6227 5 | föltápászkodtak a térdig érő vízből a kocsikra, de mire a főbíró
6228 9 | keressék azt csendes tó vizében.~Deák Jánosné, aki szavahihető
6229 2 | elő. Némelyek csáklyákkal, vizes vödrökkel: »Hol a tűz?«
6230 1 | hű munkása, cipelgetvén a vizes-hordós talyigát, s hogy az átkozódó,
6231 5 | ringatta, s körülfonta velök a vízi liliomokat, a sásokat, a
6232 8 | nem jött szemeire. Gonosz víziók gyötörték. Az aranyak, melyeket
6233 5 | a szárazföldet mutogatja víznek, éjjel a vizet mutogatja
6234 8 | vette észre az Olaj bég vizsga, fürkésző tekintetét, mely
6235 3 | regényes Tisza, a mi édes vizű folyamunk. Balról kis viskó
6236 2 | Némelyek csáklyákkal, vizes vödrökkel: »Hol a tűz?« vagy pedig
6237 5 | keresztény harang.~A köd vöröses fehér volt, mint a frissen
6238 9 | látható zavarba jött, fülig vörösödött. Ez volt a gyenge oldala.
6239 8 | potentátok.~Eközben fülig vörösödve vette észre az Olaj bég
6240 2 | Lestyák uram is húz.~- Ha voksa van, húznia is kell - vélte
6241 2 | megveregette a vállait.~- Voksod van, fiú, ezentúl - szólt
6242 1 | mégis megadták a módját.~- Volna-e lelke a hadnagy úrnak annyi
6243 7 | játékot űztél velem? Ha nem volnál most Kecskemét város főbírája,
6244 1 | fejeikkel.~- Hát mennyiben volnánk a főtisztelendőre nézve?~-
6245 4 | másik kocsin ül, követi voltából hirtelen virágkertésznek
6246 5 | elszakadtak a hámistrángok, de voltaképpen nem tudta, merre tartson,
6247 3 | még plenipotenciás követ voltam a Thököly uram őfelsége
6248 7 | És mi Lestyákok azok is voltunk és vagyunk.) Íme, itt van
6249 5 | Komoly állapot ez. Ha az öreg vonakodnék bevenni, megmutatod neki
6250 3 | elárulja, amit mondok, bűnperbe vonatom.~- Úgy beszél, mint egy
6251 7 | kívánták hallani. Nem is vonogatózott őkegyelme sokáig, felállt
6252 7 | ugyan hiába beszélünk - vonogatta a vállait Permete uram,
6253 5 | szegélyét, nagy dirrel-durral vonszolá a főbíróék után, s helybe
6254 5 | tenni, a szultán lassú, vontatott szavakkal közölt valamit
6255 9 | Porosznokié volt az első vótum:~- E hajadon elárulta a
6256 3 | ide szakadt híres ötvöst, Walter Vencel uramat: készítsenek
6257 8 | Rárót, megetette egy kis zabbal, aztán rácsatolván a nyerget,
6258 7 | Mihelyt kissé lecsillapult a zaj (mert tömve volt a nagyterem
6259 2 | tartom, nemzetes urak. (Zajos tetszés.)~- Igaz! Úgy van!~-
6260 2 | felső gallyakat. A fölséges zamatú körték, az ő féltett kincsei,
6261 6 | római pápa, ex-főbíró uram, zárakat nyithat, csukhat, de bűnöket
6262 1 | felültették egy öszvérre, mely a zárda kertjének volt hű munkása,
6263 1 | egyenest a Ferenci-szerzet zárdájára rohanván, ráparancsolt vitézeire:~-
6264 7 | lyukain kibújtak imitt-amott a zászlónyelekről azok a lelket csiklandozó,
6265 7 | napot ilyen feleselésekkel zavarni. Maradjunk a tiszteletre
6266 6 | három hónappal. Csináljatok zendülést, fogjatok fejszét, vasvillát,
6267 1 | jöhetnek.~Bár még akkor nem zengett a kecskeméti lányokról az
6268 1 | leszállt a papok értéke a zérusra, s más portéka után néztek
6269 4 | nézné magát vágytól pihegve, ziháló mellel, a hiúságnak édes
6270 8 | homloka izzó volt, orrlyukai ziháltak, a hangja a gőgtől rezgett. »
6271 6 | Márton-lúd csontja erős zimankós telet jósolt, de az is volt.
6272 2 | utcáról, és odaültette a zöldasztalhoz a város vénei közé. Hallott
6273 9 | melléből fuldokló, görcsös zokogás tört ki.~- Én vagyok mindennek
6274 7 | diktátora«, fölkelt, odament a zokogó emberhez, kézen fogta:~-
6275 7 | szeretettel, tekintetének fényes zománcával a behavazott zöld kaftányt.~-
6276 9 | vetett.~- Az leszek - szólt zordonan, kihúzván a zsebéből egy
6277 1 | el a szolnoki Muszta bég, zsákmányolván Ceglédet, Kőröst, Kecskemétet
6278 5 | letette a szultán előtt levő zsámolyra mind a kettőt.~- Lábadhoz
6279 2 | Keressünk magunknak egy zsarnokot, hogy megélhessünk!~A tanácsnokok
6280 8 | őkegyelmeiket, hogy a város előtt zsaroló éhes ellenség áll. Csigavér!
6281 3 | a szája a dolmány belső zsebében levő lapos butykos csücséhez
6282 5 | átöltözöl valahol (teszek a zsebedbe egy pár aranyat is) legénynek.
6283 7 | egy folyton dagadó folyam. Zsibongás, élet lüktetett mindenfelé -
6284 5 | ruhadarabra, mely aranyos zsinórokkal és paszomántokkal volt kihányva,
6285 2 | hogy vegye ki belőle a zsírpecsétet. Ki is vette, de úgy, hogy
6286 4 | kenő asszonytól, hogy nem zsírral kenegeti ki a csömört az
6287 6 | zsongást-bongást; az a tatár tábor zsivaja. Menjünk, tátos, menjünk!~
6288 7 | Ferenc uramat ellenben élénk zsivajjal kívánták hallani. Nem is
6289 2 | Néha egy-egy hang kivált a zsongásból: Éljen Lestyák Miska! Lássuk
6290 6 | hallani lehet már távoli zsongást-bongást; az a tatár tábor zsivaja.
6291 7 | hogy nem egyenlő feladatok zúdulnak a közélet férfiainak vállaira),
6292 6 | van eresztve!~Elégedetlen zúgás támadt a teremben.~- Nagy
6293 1 | porfelhőtől, s ha éjjel zúgni kezdtek a Talfája-erdő csenevész
6294 3 | legelők terülnek el mögötte, zúgó nádasokkal. Amott egy cserény,
6295 2 | cselekszik).~Az emberek hangosan zúgolódtak.~- Vagy költözködjünk ki
6296 5 | messze-messze valami falucskában zúgott-kongott egy siránkozó keresztény
6297 6 | rajta lesz!~Nagy hahota zuhogott fel erre, és piros vér szökött
6298 9 | kotródott, amerre látott.~Nagy zűrzavar támadt. Brunó atya leugrott
|