Rész

  1 Bev|            Pongrácz István grófot, az ő vitézi cselekedeteit, hadjáratát,
  2 Bev|       Pongrácz:~- Csak hadd legyen az ő valódi neve alatt. Ha ma
  3 Bev|               ma felkelne a sírjából, ő maga örülne a legjobban,
  4 1  |          sántított egy kicsit. Azt is ő maga akarta így. Mikor egy
  5 1  |            Pongrácz enélkül csinálta. Ő saját maga ellen viselt
  6 1  |             osztott sereg egyik felét ő vezette a kocka szerint,
  7 1  |             grófra - ki tovább élt az ő különcködéseinek. Délelőtt
  8 1  |        hányta-vetette a kevély fejét, ő egészen nyugodtan kötögetett.
  9 1  |            másnap ébren, amit éjszaka ő közöttük álmodott.~Hogy
 10 1  |             dolgait, ahogy történtek.~Ő maga is tudott arról, hogy
 11 1  |           jövő évi konvencióban, hogy ő is bejárhasson ezentúl a
 12 1  |              miért ne gyönyörködhetne ő is a művészetben?)~Nem,
 13 1  |              sem csillapítja le, hogy ő báró. Sok eltévedt falusi
 14 1  |              volt már, és voltaképpen ő maga, Pál báró prüsszentett,
 15 1  |          vakmerőbb lett, utoljára már ő kezdte dirigálni István
 16 1  |            megnősüljön (itt akart már ő meghalni), figyelmessé tette
 17 1  |           csak az imént pajzán arcát.~Ő vette észre legelőbb, hogy
 18 1  |               Bizony nem igen volt az ő szemérme megsértve, nem
 19 1  |            fiú kezdeményező lépésein, ő csak Pongrácz Istvánnak
 20 1  |             Persze. De hát hol is van ő most voltaképpen?~- Lent
 21 1  |         házamhoz, mint földönfutót, s ő mégis hozzád nyúlt, pedig
 22 1  |                de a sötét lyukban sem ő nem látta a foglyot, sem
 23 1  |            vállára (pehely volt ez az ő acélizmainak), és megindult
 24 1  |              a másik bűntény az, hogy ő maga megszökött.~- Ő nem
 25 1  |             hogy ő maga megszökött.~- Ő nem volt rab.~- De a patvarba,
 26 1  |               leányzóval, kit hatszáz o. é. forintokért vettünk
 27 1  |              Forget uram, lévén ez az ő találmánya.~Leghátulra maradt
 28 2  |               Egy egész országrészből ő vette meg a sejteket és
 29 2  |            országrész méhei voltak az ő rabszolgái.~A középső fiú,
 30 2  | kultúrmissziójáról van itt szó (ahogy ő nevezte e rossz tréfát),
 31 2  |          városházára lóhalálban, hogy ő akarja a gyámságot elvállalni,
 32 2  |      csörtetett a városházára, miután ő vállalkozott elsőnek a lánykáról
 33 2  |             éppen így gondolkozott és ő sem adott az Apolka fenntartásához
 34 2  |        férjével, ezzel a vadállattal, ő se bírt.~A szegény kis Apolka,
 35 2  |      elfeledkezett. Úgy elvegyült már ő a többi szegény gyerekek
 36 2  |            meg amaz a gazdag ember az ő nagybácsija, de ez is csak
 37 2  |            reményt a jövőre. Tudta is ő, mi a nagybácsi, és mi a
 38 2  |             bizony több hasznát vette ő, mint Árpád vezér; ez volt
 39 2  |               Árpád vezér; ez volt az ő immunitása.~Az árvára most
 40 2  |               mit hozott a gyámapa az ő báránykájának. Ide hamar
 41 2  |           rálicitált Péter úrra, mert ő Bécsből rendelte meg a gyermek
 42 2  |     szerecsenjök is van, nosza rögtön ő is kerített egy szerecsent,
 43 2  |          adhatja, mert így, mert úgy, ő is bolondja a bogárnak,
 44 2  |           korbácsot Miloszláv, futott ő is az Apolka után, kit éppen
 45 2  |            rossz tréfát és megnézi az ő szeretett öcsécskéjének
 46 2  |             füst tudja az útját, csak ő nem tudja, hová menjen.~
 47 2  |              a tavasz azt hiszi, hogy ő az úr s zöld selyembe öltözteti
 48 2  |           Isten akarta így! Bizonyára ő akarta. Jer, Apolka!~A leányka
 49 2  |          megállj! - ordítá azután. És ő is utána iramodott. De pocakos
 50 2  |         vidrafogásra indult az éjjel. Ő találta meg Apolkát elájulva
 51 2  |               kelő Aphroditéén - mert ő is a hullámokból jött, ragyogó
 52 3  |            HARMADIK RÉSZ~A TÚSZ~Igen, ő volt, s utána húzódék gazdag
 53 3  |       sajnálta elindítani lábát, hogy ő is odaérjen s hozzájuk csatlakozzék.
 54 3  |            ráztam, hogy hasztalan, de ő csak egyre mosolygott hamiskásan
 55 3  |               fejét rázta:~- Nincs az ő elméjének más baja, csak
 56 3  |         Pruzsinszky, hogy van szöveg, ő azt felelte volna: »Hja,
 57 3  |               mosolygott, jól ösmerte ő a maga emberét; olyan általános
 58 3  |               csak az szükséges, hogy ő mondjon el valamit, arra
 59 3  |             kiemelkedő szent női arc. Ő az, ő. Csak a pajzs hiányzik
 60 3  |       kiemelkedő szent női arc. Ő az, ő. Csak a pajzs hiányzik alúla
 61 3  |            megtalálni?~Lengeffy (mert ő volt a vezérlő szónok) újra
 62 3  |              látta az aggastyánoktól, ő is éppúgy meghajlott, olyan
 63 3  |            hajdan a Kenyérmezőn, hogy ő két törököt tartott a kezében
 64 3  |           vélte Bakra Ferenc és ivott ő is, szalonnát pirítva a
 65 3  |             gyújtatott Pamutkay uram, ő maga a kapuban levett föveggel
 66 3  |              nélkül való (nem játssza ő magát se gyorsra, se erősre),
 67 3  |   szerencsétlenség? - kérdé Apolka és ő is elpityeredett.~- Jaj,
 68 3  |               sokat elosztogatott, de ő is gondolt a maga tekintélyére
 69 3  |               elméjét is. Mert látod, ő jó ember, és én úgy szeretem,
 70 3  |            egy kedves fecsegő mama az ő engedetlen gyerekét.~- Menjen!
 71 3  |              a fiskális bizonyosan az ő jövendő sorsával van összeköttetésben -
 72 3  |           Hálával kell lennie iránta, ő gyógyította meg.~- Jó, hát
 73 3  |              ön is a szobáiba.~- Nem, ő itt maradhat.~Mind eltávoztak,
 74 3  |               forrása, és azt hiszem, ő is szeret.~- Az lehetetlen! -
 75 3  |              igenis, visszatarthatom. Ő nálam haditúsz. Csak cserébe
 76 3  |           találja az ambícióját, hogy ő jó. Találkoznak egyéniségek,
 77 3  |            aki arra volt hiú, hogy az ő sógora megveszett. Éveken
 78 3  |          Tarnóczy Emilé az volt, hogy ő talpig becsületes.~És az
 79 3  |      elégedett meg; nem érte be, hogy ő valóban becsületes, hanem
 80 3  |            nagybátyám vagyonát, akkor ő gazdagabb lesz nálamnál,
 81 3  |          Pamutkay rejtélyesen.~- Úgy? Ő már végzett?~- Igen, ő már
 82 3  |                Ő már végzett?~- Igen, ő már nem lesz ott.~Kurka
 83 3  |            elárulni.~- Majd megmondja ő maga annak idején. Mire
 84 4  |          fölött a címer-terembe, ahol ő elnökölt egy trónszerű széken,
 85 4  |             Pruzsinszky vitte a szót, ő maga szenvtelenül, mereven
 86 4  |              én nem látom be, hogy ha ő megbolondult, mi is bolondot
 87 4  |               miért csinál? Hiszen az ő fazeka az emberek. Az ő
 88 4  |               ő fazeka az emberek. Az ő dolga az, hogy hol és miképp
 89 4  |           akiket más nem látott, csak ő, ősapák szellemei szólították,
 90 4  |           szellemei szólították, csak ő hallotta és beszélt velök,
 91 4  |         közelebb-közelebb, de csak az ő számára.~A külső események
 92 4  |            végrendelet végrehajtójául ő (t. i. Blázy) neveztetett
 93 4  |                Ahelyett azonban, hogy ő kérdezősködhetett volna
 94 4  |             mindent, miként került az ő menyasszonya a Beszterce
 95 4  |            nehézségeket fog csinálni. Ő, tetszik tudni, nagyon megszokta
 96 4  |            kép, a legszebb asszony az ő fantáziájában és az egyetlen,
 97 4  |         milyen nemes ízlése volna, ha ő akarná, másrészt hadd lássák
 98 4  |             van, hát csak állj.~Ezzel ő maga elhagyta a termet és
 99 4  |               én kicsikéim - szólt az ő természetes naivságával -,
100 4  |             hangon.~- Gonosz emberek. Ő, az az ügyvéd, hiszen tudod.
101 4  |               borral, éppen azt ivott ő maga is. »Jó-e?« kérdé az
102 4  |            mintha valaki más volna az ő földi hüvelyébe elbújtatva.
103 4  |             látogatási ürügyet, s még ő panaszkodott, hogy ezt az
104 4  |            lefeküdni küldé kíséretét, ő maga alkalmasint nem aludt,
105 4  |        méricskélje ott az időt, ahova ő most megy - annyi van ott
106 4  |           kívántam az istentől, abból ő nem teljesített semmit,
107 4  |              teljesített semmit, amit ő kívánt tőlem, azt én mind
108 4  |            eltemették, nem úgy, amint ő kívánta, híres fekete kancáján
109 Fug|        kezdtek bánni a pincérek, amit ő is észrevett s valóságosan
110 Fug|        meghalt - mintha az is csak az ő kívánságára történt volna.~