Rész

  1 1|            A nedeci várhoz csinos kis uradalom járult, annak a
  2 1|      Normális agyvelő volt-e, egy kis különcködéssel, vagy pedig
  3 1|      selypíté szégyenlősen:~- Egy kis festéket hozhatnál, uraság!~-
  4 1|    hozhatnál, uraság!~- Ejnye, te kis ringyó! - kiáltá a gróf
  5 1|      csinos fiatalember volt. Egy kis svihákságot sem kellett
  6 1|       valaki, akin lehetséges egy kis eret vágni. Az isten bölcsen
  7 1|      felelte Rozsákné gúnyosan, a kis fakalitkára mutatva, ahol
  8 1|           húst a mészárostól, egy kis cukrot, kávét a lapusnyai
  9 1|  Rozsáknét is.~- Képzelje csak, a kis báró nem jött haza.~- Hát
 10 1|       uram. Én majd ébren várom a kis bárót, és ha eljön, felébresztem.~
 11 1|          Rozsákné, hanem csak egy kis politika.~Hát igaz is, nem
 12 1|         ide kardomat - folytatá a kis báró pátosszal - a te szolgálatodra.~-
 13 1|           István gróf nekiesett e kis asszonyitest-színű virágoknak,
 14 1|         égitestekről diskurált, a kis medvéről, a nagy medvéről,
 15 1|           süllyesztőt.~Ah, ravasz kis Estella. Bizony nem igen
 16 1|       kacér zománc. Hiszen ez egy kis vallomás volt.~Hangja játszi
 17 1|         az egyik lovásznak.~Míg a kis fekete bontalábú lovat nyergelték,
 18 1|           mákszemeket szétraknák: kis mákszemek, nagy mákszemek.~
 19 1|           is vittek magukkal, egy kis szürke kancát vezetéken,
 20 1|   ezüstpaszomántos dolmánykáikon; kis gyíklesőt viseltek; azonfelül
 21 1|          muskétás ágyú váltja fel kis kerekeken, apró hegyi lovak
 22 2|          az késznek ajánlkozott a kis Apollóniát magához venni
 23 2|          fogta Gáspár nagybácsi a kis árvát, ott az egész gyászoló
 24 2|   Apollóniát a kezébe.~- Ne sírj, kis rubintom. (Megtörülgette
 25 2| vadállattal, ő se bírt.~A szegény kis Apolka, aki olyan szépen
 26 2|   nevezetes eset; ki törődnék egy kis féreggel? Az emberek egy
 27 2|       azután másért szidták, és a kis féregről mindenki elfeledkezett.
 28 2|          lesz.~- Gyere utánam, te kis fruska!~Bementek, az ajtó
 29 2|       füle hegyéig és elfutott. A kis szappan-kocka annyi mindent
 30 2|            életre ébresztve azt a kis szörnyeteget, mely, mint
 31 2|     elküldte a professzort, meg a kis bonne-t, elcsukta a szép
 32 2|         szellemben kell nevelni a kis Apolkát. Egy elveszendő
 33 2|           ott a kontesszeknek egy kis szerecsenjök is van, nosza
 34 2|     rendelve. A nagykertjében egy kis palotaszerű villát építtetett
 35 2|      szamárságot a világon!«~De a kis fruska olyan szép volt!
 36 2|          vén talp, a már említett kis néger (azóta se láttak Zsolnán
 37 2|        pattogott ostorával, míg a kis pónik lesütötték okos fejeiket,
 38 2|       üvegfolyosón, ki az utcára, kis kezét szívére szorítva,
 39 2|       megsuhintá ostorát, s a két kis póni megindult vígan kocogva,
 40 2|           Búza-utcába, átmentek a kis kőhídon, ahol már hallani
 41 2|          már!~- Nem gondolnám, te kis kígyó - szólalt meg dörgő
 42 2|          fakadt, még összetette a kis kezeit, még ráemelte könyörgő
 43 2|           a koldus is visz valami kis batyut, de neki semmije
 44 2|       korán kezded a mesterséget, kis pondró. Elpusztulj innen,
 45 2|           de e mézbe az égiek egy kis rókazsírt is csöppentenek.~
 46 2|          forint havonkint, csinos kis összeg és nem verheti el
 47 2|            Ah, milyen szép volt a kis Mátyás virágos, szoknyás
 48 2|          ember fogja kikiáltani a kis Mátyást királlyá a Duna
 49 2|     Miloszláv! Te is kóstold meg, kis egérkém, legalább a szájacskádat
 50 2|         no, hol szedted fel azt a kis virágot?~- No, ugye, fölséges
 51 2|      Hiszen éppen arra gondoltam, kis bolondom, ha már te veszed
 52 2|          is csak apád maradok, te kis csacsi. Apád, aki rólad
 53 2|        Kip, kop! dobogtak a kövek kis cipői alatt, amerre futott.~
 54 2|           nem igaz. Gyere vissza, kis rozmaringom!~Majd újra szaladt
 55 2|           engedte.~- Nem hagylak, kis lányom, mert én keresztény
 56 3|         lehet vele. Hozassunk egy kis vörös bort! Finom vágújhelyi
 57 3|          a füvet, meg a leányt.~A kis eleven, vézna emberke méltatlankodva
 58 3|            ami megmozdul, van egy kis lelkiismeret. Én ugyan nem
 59 3|    közönséges réti lóhere, de egy kis lúdnyelvű fűvel és ördögcérnával2
 60 3|           beleszállott a hejehuja kis ördöge, erőnek erejével
 61 3|         csapodárságáról.~- Eredj, kis Apolka, ne hallgasd ezeket.
 62 3|         leszállott a lováról és a kis pónihoz lépve, saját karjaival
 63 3|          most már itthon vagyunk, kis »hadizsákmánykám«. Fölvezetlek
 64 3|          vagy a rétre, s mint egy kis királynét, nyolc kicsiny
 65 3|           tojásait és felneveli a kis kacsákat, anélkül, hogy
 66 3|    dolgoztak. Meg is tették ezt a kis robotot egy ideig becsületesen,
 67 3|   leszorított haját.~- Ej, ej, te kis árulkodó! No, lássa meg
 68 3|        Sohase kellett volna ezt a kis békát idehozni - morogta
 69 3|           A leány kötött mellette kis kosárkájával az ölében,
 70 3|      mindjárt most ebéd után.~Egy kis csirke-becsináltat evett
 71 3|            Ne légy olyan zsarnok, kis férgecském.~Végigment a
 72 3|          valamit.~Ahogy az Apolka kis udvarhölgyei eljárták fehér
 73 3|         magamért, hanem e miatt a kis zsivány miatt, aki nekem
 74 3|            Valóban, mindössze két kis papírkocka fityegett alá
 75 3|         eszed! Itt hagynál engem, kis férgecském? (és egészen
 76 3|        gyászév letelik, fölkeresi kis unokahúgát és feleségül
 77 3|         kíváncsiság?~Kurka úr egy kis burnótot szítt fel szelencéjéből,
 78 3|        tárgy után kapott, hát egy kis ezüst gyűszű volt, és a
 79 3|           ezüst gyűszű volt, és a kis gyűszűbe belegyömöszölve
 80 4|          járt, ezen a barázdán... kis cipője nyomán hogy zörögtek
 81 4|    kaviccsal.~- Itt van neked egy kis előleg, Makovnyik.~Látszott,
 82 4|        pedig egy szál ember olyan kis súllyal esik a latba. Hja,
 83 4|  szuronyok strázsálnák, állt ez a kis kastély. És éppen az volt
 84 4|          kedvetlenül harapdálta a kis szőke bajszát, s nyakazta
 85 4|            Az pásztortűzből való.~Kis negyedóra múlva elérték
 86 4|     pillanatnyi helyzetünkben egy kis kölcsönt visszautasítanánk,
 87 4|           Vissza csak egy kicsit, kis spektábilis! Elfelejtettem
 88 4|           hozzá kell tapadnia egy kis prózának. Az isten verje
 89 4|        mehetnél Krivánkára. Hol a kis báró?~Estella mély alázattal
 90 4|    uraatyjának.~Valóban ott ült a kis báró az ebédlőben. A gonosz
 91 4|      miből töltsem meg? - szólt a kis báró habozva.~- Van dohányod.~-
 92 4|           aztán elnevette magát a kis báró és megadta magát.~-
 93 4|           jól járunk mi, mert egy kis pénzmag csordul, és végül
 94 4|           a meglepetéstől, mert a kis báró villámgyorsan felugrott,
 95 4|          méltóztattak veszni?~*~A kis báró elérvén Krivánkára,
 96 4|     legyen. Bizonyára vegyült egy kis hiúság is a polgármester
 97 4|           ládádba. Minden a tied, kis »hadizsákmánykám«.~A leányka
 98 4|        Pruzsinszkyt, hogy »ma egy kis víg napot csapunk, cimbora«.
 99 4|        Erre aztán földhöz vágta a kis szilvóriumos poharat István
100 4|      mosolygását.~Pruzsinszky egy kis kölcsönt kért az útra, István
101 4|          legjobb lutri), csak egy kis szerencse kell hozzá.~De
102 4|           helyezte maga mellé egy kis szekrényre.~- No így, most
103 4|      álmodtál az éjjel. Te pedig, kis apródom, mondd meg a toronyőrnek,
104 4|        elfakadt sírva.~- Ne sírj, kis hadizsákmánykám. Ne okoskodj.
105 4|           künn, Apolka összetette kis kezeit és imádkozni kezdett: »