Rész
1 1 | fokon. Ösmertem valaha egy öreg cincárt (görögöt), a Dugali
2 1 | odaköltözése? Gyógyíts engem, öreg, fájdalom nélkül!~Így maradt
3 1 | s gyakorta szólt így az öreg:~- Mindenünk fogytán van,
4 1 | szerzeménye elfogyott, addig az öreg Pál báró (ámbár még nem
5 1 | báró (ámbár még nem volt öreg, csak negyvenhét éves) okvetlenül
6 1 | aggodalmakkal, reményekkel várta az öreg, ráhagyván, miket vásároljon
7 1 | de Károly nem jött, az öreg éjfélig várta, csak egyre
8 1 | Hát itt vagy? - kiáltá az öreg örvendezve. - No, kutyamája,
9 1 | Hogy-hogy? - kérdé az öreg tompán.~- Ez egyszer fülön
10 1 | nekik a harangunkat!~Az öreg Pál csak úgy nyelte a szót
11 1 | apjával meghasonlott, az öreg el akarta adni a tornyukbeli
12 1 | királynak, meg azután később az öreg Hunyadinak... Azok az ős
13 1 | Mindent én vállalok.~Az öreg úr egyszeribe pedzeni kezdé
14 1 | drót karikáról a rozsdás, öreg börtönkulcsot.~Estella lábujjhegyen
15 2 | fölcseperedtek, a haldokló öreg úr pályaválasztásra szólította
16 2 | akiknek a piciny lábai öreg emberek levetett cipőiben
17 2 | lenni, elkapja a fütyürésző öreg úr gyűrűkkel rakott szőrös
18 2 | kezét és megcsókolja.~Az öreg ránéz a rongyos gyermekre
19 2 | leányka szobájában.~De az öreg Trnowszky mégis csak makacsul
20 2 | felsőmagyarországi flóra!«~Az öreg Tarnóczy nem sokat vett
21 2 | kell futkároznod?~Nem, az öreg Gáspár semmi mást nem sejtett,
22 2 | a napfényen melengette öreg hátát. Egy gesztenyeszínű
23 2 | mehetsz el többé innen.~Az öreg Gáspár megnyomkodta pipájában
24 2 | Miloszláv odalépett az öreg elé, lehajolt és kezet csókolt
25 2 | menjen el többé tőlünk.~Az öreg csodálkozó szemeket meresztett
26 2 | kezét szívére szorítva, az öreg Gáspár pedig az indulattól
27 2 | nem akar engem látni?~Az öreg kisasszony elcsoszogott,
28 2 | hasztalan is lett volna, az öreg kegyetlen kézintéssel mutatott
29 2 | udvaron, hogy visszahívja az öreg. »Gyere no vissza, Apolka,
30 2 | felrántotta a vendéglő-ajtót az öreg Kubikné, a tímárné, s utat
31 2 | akarod mondani, hogy én meg öreg vagyok. Persze, hogy persze.
32 2 | Rebernyiket:~- Derék fickó vagy, öreg, hogy megmentetted. Ne,
33 2 | elmondott őszintén. A becsületes öreg úr meg volt hatva és fel
34 3 | szelíd Garam partján a szép öreg Beszterce város, nem is
35 3 | csak én.~- Jól van, jól, öreg - mondá Pruzsinszky, kibontakozva
36 3 | negyedik követ is fehérhajú öreg úr volt. (Már jó levegője
37 3 | és meghajoltak.~Az apró, öreg emberke egyet köhintett
38 3 | fordult: - Balra tarts, öreg Matyko, nyisd ki a Pongrácz
39 3 | kutaccsal a golyóbist. Az öreg Kovács sírt, Pamutkay uram
40 3 | öregebb embert hoz. Mert az öreg róka mindig többet tud,
41 3 | dolog is aggasztotta. Az öreg Blázy, akivel közölte a
42 3 | általános örökös. Maga az öreg állítólag már pedzette is
43 3 | akarom kérni feleségnek.~Az öreg prókátor gondolataiba elmélyedve
44 3 | Bolond egy világ - dohogta az öreg Kurka -, azelőtt a haldoklók
45 3 | szívességet.~- Hm - morgott az öreg -, jó, jó, én nem bánom,
46 4 | éjjel azt álmodtam, egy öreg ember jött hozzám, ősz szakállal,
47 4 | szivárogjék az állapotáról.~Az öreg Kovács helyeslőleg integetett
48 4 | nem tudsz erről. Ezek az öreg fák még talán hallották
49 4 | nincs kérdeni valóm.~De te, öreg bagoly, aki most ott huhogsz
50 4 | Te talán többet tudsz, öreg bagoly, aki ott huhogsz
51 4 | megdöfte az ügyvédet.~- Ni, az öreg báró!~Tarnóczy ösmerte az
52 4 | fonállal.~- Hozol-e madarakat, öreg? - kérdé mogorván a belépőt.~-
53 4 | Nem igen - felelte az öreg hősies nyugalommal, s ez
54 4 | vagy csípve, apuskám!~Az öreg fáradtan ereszkedett le
55 4 | dohányt.~Megtöltötte az öreg úr cseréppipáját, melynek
56 4 | most már hallgatlak.~Az öreg megvárta előbb, míg jól
57 4 | Károly! - csillapítá az öreg. - Ilyet egy kannibál se
58 4 | keresztül, Krivánka felé.~Az öreg utána iramodék, de utolérni
59 4 | Dehogy volt azonban otthon az öreg Pál, az anyóka egyedül találta
60 4 | Estella! - kiáltá az öreg. - Hol vagy, Estella? Fiacskám,
61 4 | egyebet. Menj isten hírével, öreg!~Szinte megkönnyebbült,
62 4 | kommenciós ellenfél. Az öreg őrnagy el nem bírta képzelni,
63 4 | Monstrum egy gondolat. Az öreg Kovács elájult, mikor megpillantotta
64 Fug| István«-ba. Azt mondja a nagy öreg úr:~- Elmegyek, legalább
65 Fug| hölgy« Armandjával, egy öreg kalandorral, aki a Gleichenberg
66 Fug| hátú, villogó fekete szemű öreg urat Seffert pasának hítták.
|