Rész

1501 2  |               könnyeket, aztán odatántorgott a nagybácsihoz, kezet csókolt
1502 2  |                visszacsókolta homlokán, majd a Miloszlávnak nyújtott kezet,
1503 2  |                        Hát persze - motyogta a fiú síri hangon.~Pedig dehogy
1504 2  |                     tél, már éppen kezdődött a tavasz. A télikertté alakított
1505 2  |                    éppen kezdődött a tavasz. A télikertté alakított folyosó
1506 2  |                      mintha bekéredzkednének a fűtött helyiségbe. Bent
1507 2  |                      fűtött helyiségbe. Bent a sorjába rakott kaktuszok,
1508 2  |                álomból látszottak ébredezni. A külső melegtől mintha észlelni
1509 2  |                   Szegény hiszékeny virágok!~A macska kint az udvaron nyújtózkodott,
1510 2  |                    az udvaron nyújtózkodott, a napfényen melengette öreg
1511 2  |                   gangosan sétálgatott velök a hó alul kiszabadult különféle
1512 2  |                között. Olyan egyformák most, a fehér hó mind sárgára festette.
1513 2  |                  hogy melyik himbálta tavaly a tulipánt, melyik a basarózsát,
1514 2  |                    tavaly a tulipánt, melyik a basarózsát, vagy a pimpót.
1515 2  |                    melyik a basarózsát, vagy a pimpót. Szegény rövidéletű
1516 2  |                rövidéletű virágok.~Mindenütt a tavasz langyos lehelete
1517 2  |              szívében volt tél, azért mondta a Miloszlávnak: »Most már
1518 2  |                     léptekkel, elöl eresztve a hosszú folyosón a Péter
1519 2  |                   eresztve a hosszú folyosón a Péter nagybácsi cselédjeit,
1520 2  |                      aludna el egyszerre, és a két nap helyén két patak
1521 2  |               Megállj, gyere vissza, Apolka.~A lányka néhány lépést tett
1522 2  |                Gáspár megnyomkodta pipájában a hamut:~- Miféle beszédek
1523 2  |                   cobolyprémes bundát tartva a karján, átadta a finom ruhadarabot
1524 2  |                      tartva a karján, átadta a finom ruhadarabot a komornyiknak,
1525 2  |                   átadta a finom ruhadarabot a komornyiknak, s maga Apolkához
1526 2  |                 közeledve, megrángatta kissé a szoknyáját.~- Gyerünk már,
1527 2  |                   Gyerünk már, kisasszonyka! A pónik fáznak odakünn.~-
1528 2  |                       mondá behízelgőn, azon a régi gyermekes hangján,
1529 2  |                  menjen?~Miloszláv lesütötte a szemeit, mint egy leányka.
1530 2  |                   fölött. Zavartan keresgélt a feleletek közt, végre is
1531 2  |                      mondjam, hogy lett erre a szóra Apolka bíborpiros
1532 2  |                   hangon ordított fel:~- Hol a korbácsom, hol a korbácsom!~
1533 2  |                         Hol a korbácsom, hol a korbácsom!~Hanem iszen nem
1534 2  |             korbácsom!~Hanem iszen nem várta a korbácsot Miloszláv, futott
1535 2  |                    kit éppen akkor emelt fel a kocsira Skultéty kisasszony.
1536 2  |                 kocsira Skultéty kisasszony. A komornyik is elhelyezkedett
1537 2  |              komornyik is elhelyezkedett már a bakon, hanem jó szerencse,
1538 2  |                   bakon, hanem jó szerencse, a szerecsen még nem kapaszkodott
1539 2  |                    nem kapaszkodott volt fel a kocsi hátuljára.~Miloszlávnak
1540 2  |                      Apolka teste reszketett a meleg cobolybundában, melyet
1541 2  |                      Mikor, mikor? - sürgeté a fiú kétségbeesetten.~Apolka
1542 2  |                    súgta, hogyha hallanák is a cselédek, meg ne értsék:~-
1543 2  |         szenvedéllyel.~- Nem tudom - felelte a leányka elhaló hangon, végtelenül
1544 2  |                hangon, végtelenül szomorúan.~A kocsis megsuhintá ostorát,
1545 2  |                 kocsis megsuhintá ostorát, s a két kis póni megindult vígan
1546 2  |                     vígan kocogva, keresztül a piacon, a Trnowszky Péter
1547 2  |                 kocogva, keresztül a piacon, a Trnowszky Péter háza felé.~
1548 2  |                   Trnowszky Péter háza felé.~A kíváncsiak, az ácsorgók,
1549 2  |                      akik meglátták útközben a fényes fogatocskát, a fejedelmi
1550 2  |               útközben a fényes fogatocskát, a fejedelmi szolgaszemélyzettel,
1551 2  |              figyelmeztették:~- Ni, ott megy a »hercegkisasszonyka«, az
1552 2  |      hercegkisasszonyka«, az egyik bolondtól a másik bolondhoz.~A főpiacról
1553 2  |                 bolondtól a másik bolondhoz.~A főpiacról betértek rézsút
1554 2  |                    főpiacról betértek rézsút a Búza-utcába, átmentek a
1555 2  |                      a Búza-utcába, átmentek a kis kőhídon, ahol már hallani
1556 2  |                    ahol már hallani lehetett a nyíló kapu csikorgását a
1557 2  |                     a nyíló kapu csikorgását a Trnowszky-portán.~- Itthon
1558 2  |                 ezúttal nem várta az udvaron a cselédek között, mint máskor.
1559 2  |                 angol komornyik segítette le a kocsiról, azután elöl eresztve
1560 2  |                   elöl eresztve végigvezette a szobákon. Skultéty kisasszony
1561 2  |             Csakugyan remekül volt bútorozva a budoár; pici rokokó-székek,
1562 2  |               Babának való szobák.~- Ezekben a szekrényekben vannak a kisasszony
1563 2  |               Ezekben a szekrényekben vannak a kisasszony ruhái.~- Jó,
1564 2  |                  kisasszony ruhái.~- Jó, jó, a ruhákat ráérek megnézni,
1565 2  |                      ráérek megnézni, de hol a bácsika, édes Skultéty kisasszony?~-
1566 2  |                  édes Skultéty kisasszony?~- A bácsika? Nem tudom, kisasszony.~-
1567 2  |                kisasszony elcsoszogott, csak a hosszú hajú, zordon angol
1568 2  |                 némán, miután szépen lerakta a kocsiról lehozott plédeket.~-
1569 2  |                  magát. - Persze, én vagyok, a jó bolond Péter bácsi vagyok.
1570 2  |                bolond Péter bácsi vagyok. És a jó bolond Péter bácsinak
1571 2  |                      szeretett öcsécskéjének a háztartását színről színre,
1572 2  |                     soha senki se tudja meg. A testvéri szeretet vonzott.
1573 2  |                azonfelül gondoltam magamban, a húgocska fészkét is megnézem,
1574 2  |                húgocska fészkét is megnézem, a szegény ártatlan gyermekét.
1575 2  |                     fel, leány - förmedt rá, a gúnyolódó hangból egyszerre
1576 2  |                   hangból egyszerre átcsapva a haragosba. - Ebben a házban
1577 2  |                átcsapva a haragosba. - Ebben a házban nincs helyed többé!~
1578 2  |                   házban nincs helyed többé!~A »Dudu« papagáj a mennyezetes
1579 2  |                      többé!~A »Dudu« papagáj a mennyezetes nyoszolyácska
1580 2  |                      könyörületből, hogy azé a gézengúzé légy, a halálos
1581 2  |                   hogy azé a gézengúzé légy, a halálos ellenségem fiáé?
1582 2  |                    le is út, takarodj rögtön a házamból!~A szegény Apolka
1583 2  |                  takarodj rögtön a házamból!~A szegény Apolka keserves
1584 2  |               sírásra fakadt, még összetette a kis kezeit, még ráemelte
1585 2  |                     egyetlen szó nélkül. Még a koldus is visz valami kis
1586 2  |                  neki semmije nincs. Elfogta a bizonytalanság rémülete.
1587 2  |                     hang se szólította, csak a papagájé. »Jó napot, Apolka,
1588 2  |                  napot!«~Künn volt az utcán, a széles, nagy világban. Hogy
1589 2  |                   háborgott, hogy zajlott az a szegény szíve. Úgy érezte,
1590 2  |                    hogy kinyílik az ablak, s a nagybácsi inteni fog. De
1591 2  |                     mutatkozott az ablaknál, a nyitott ajtón is csak a
1592 2  |                      a nyitott ajtón is csak a Garam kutya sompolygott
1593 2  |                    visszafordult morogva. Ez a morgás volt a búcsúztató.~
1594 2  |                    morogva. Ez a morgás volt a búcsúztató.~Hát mármost
1595 2  |                    mármost hová menjen? Azok a többi házak két sorjában
1596 2  |          ismeretlenül, idegenül meredtek rá. A kémények hogy füstölögnek.
1597 2  |              Mindenik házban főznek ilyenkor a városban. Hát neki hol főznek?
1598 2  |               városban. Hát neki hol főznek? A füst vidáman szállt, szállt
1599 2  |                  füst vidáman szállt, szállt a felhők közé. Minden kéményből
1600 2  |                  Minden kéményből oda szállt a füst, minden füst tudja
1601 2  |                menjen.~Hova egyebüvé, ha nem a másik nagybácsihoz?~Meggyorsítá
1602 2  |                    nagybácsihoz?~Meggyorsítá a lépteit, mert fázott, didergett.
1603 2  |                   ruhácska volt rajta, s bár a napfény nyájasan nevetgélt,
1604 2  |                 vitte, hogy elkergette volna a telet. Makacs kutya az,
1605 2  |                  Makacs kutya az, kivált itt a felvidéken, harapdál, incselkedik,
1606 2  |             vissza-visszafordul, s mikor már a tavasz azt hiszi, hogy ő
1607 2  |                      zöld selyembe öltözteti a vidéket, még akkor is megteszi
1608 2  |                    még akkor is megteszi azt a hóbortos tréfát, hogy bekukkan
1609 2  |                      fehérre.~Futva érkezett a Tarnóczy Gáspár házához
1610 2  |                 Gáspár házához s megrántotta a kapuajtón a csengettyűt.~
1611 2  |                      megrántotta a kapuajtón a csengettyűt.~Gáspár nagybácsi
1612 2  |                  óvatosságból kinézett előbb a kémlőlyukon. Csodálkozva
1613 2  |                    akarok, hogy fogadjon be; a Péter nagybácsi elkergetett
1614 2  |                  Péter nagybácsi elkergetett a házából.~Gáspár úr méregbe
1615 2  |                      Gáspár úr méregbe jött, a szemei szikrát szórtak.~-
1616 2  |                  szórtak.~- Úgy? Elkergetett a zsivány? És most ide akarsz
1617 2  |                  volna, még jobban behálózni a fiamat? Nagyon korán kezded
1618 2  |                  fiamat? Nagyon korán kezded a mesterséget, kis pondró.
1619 2  |                       Elpusztulj innen, mert a kutyákat uszítom rád. Hallani
1620 2  |                  ajtót, s Apolka künn maradt a hidegben.~Még egy óra előtt
1621 2  |                    irigyelt kisasszony volt, a két testvér gyűlölködő szeszélyének
1622 2  |                      most félénken lapul meg a házak mellett, amint a mellékutcákon
1623 2  |                   meg a házak mellett, amint a mellékutcákon át egyenesen
1624 2  |              egyenesen Klivényiék felé tart. A korhely írnokban van egyetlen
1625 2  |                ismerős már nincsen, csak még a Vág, az örökké siető vén
1626 2  |                     örökké siető vén folyam. A Vág befogad mindenkit, a
1627 2  |                     A Vág befogad mindenkit, a Vág nem válogatós. Akinek
1628 2  |                     amint megösmerte Apolkát a küszöbön, elébe futott,
1629 2  |                 elébe futott, összecsókolta, a néni pedig sírva fakadt
1630 2  |                   nekünk, édes galambocskám?~A leányka szomorúan rebegte:~-
1631 2  |           terjedelmesen, hogy bántak el vele a nagybácsik. És irulva-pirulva
1632 2  |                      bevallotta azt is, hogy a Miloszláv az oka mindennek.
1633 2  |                  Miloszláv az oka mindennek. A szegény Miloszláv, aki azt
1634 2  |                haragudott meg Gáspár bácsi s a komornyiknak átöltözött
1635 2  |                       Jaj, olyan gyerekes ez a Miloszláv; micsoda bajt
1636 2  |               homlokkal, hol fölkacagva. »Oh a zsiványok, a zsiványok« -
1637 2  |                 fölkacagva. »Oh a zsiványok, a zsiványok« - azután így
1638 2  |                     az nekem. Ezentúl megint a mi leányunk leszel, punktum.~
1639 2  |             agátköves ékszert pillantott meg a füleiben. Vígan dörzsölte
1640 2  |                füleiben. Vígan dörzsölte meg a kezeit, míg ellenben a szemeit
1641 2  |                   meg a kezeit, míg ellenben a szemeit az égre emelte:~-
1642 2  |                 minden nélkül eresztettek el a zsiványok, így minden nélkül!~-
1643 2  |                     izélj! Dolgozni, ezekkel a te remek fehér kezeiddel.
1644 2  |                   hogy ne hagyjam.~- De hisz a bácsika szegény és nem tarthat
1645 2  |                      becsülni, mi mire való. A csizmatalpba a király se
1646 2  |                    mire való. A csizmatalpba a király se veret aranyszögeket.
1647 2  |           aranyszögeket. Az volna, fiacskám, a nagy pénzpocsékolás, ha
1648 2  |                     kemény munkában rontanád a karcsú derekadat, finom
1649 2  |                 derekadat, finom varrásokban a ragyogó szemeidet. Az volna
1650 2  |                  ragyogó szemeidet. Az volna a nagy pénzpocsékolás, kutyamája!~
1651 2  |                   pénzpocsékolás, kutyamája!~A lányka csak hallgatta, de
1652 2  |                Klivényiéknél maradt, és most a korhely sokkal szelídebben
1653 2  |                  hollétét és sokat őgyelgett a ház körül, hogy egy-egy
1654 2  |                      mert Klivényi ellenezte a találkozásokat.~- Meglövöm
1655 2  |                   találkozásokat.~- Meglövöm a fattyút, ha itt látom, sóval
1656 2  |                     még egyszer látlak azzal a tacskóval beszélni, Apolka,
1657 2  |                   Apolka, abból baj lesz.~De a szerelem leleményessé teszi
1658 2  |             leleményessé teszi az embereket. A szerelemhez ravaszságot
1659 2  |                többféle mellékkeresete volt. A város fösvény, nem ad elég
1660 2  |                   venni valami vegyi szerrel a tintát, s ez is hozott valamicskét
1661 2  |                     ez is hozott valamicskét a konyhára, de a főjövedelmét
1662 2  |                   valamicskét a konyhára, de a főjövedelmét a tajtékszipkája
1663 2  |                  konyhára, de a főjövedelmét a tajtékszipkája képezte. »
1664 2  |                  kisebbfajta falusi birtok.« A szipkát minden hónapban
1665 2  |                     összeg és nem verheti el a jég, nem moshatja el a víz.
1666 2  |                    el a jég, nem moshatja el a víz. Biztos jövedelem. Mert
1667 2  |                      az egész hónapig turkál a Klivényi gonosz nyelve.~
1668 2  |                  Klivényi gonosz nyelve.~Ami a szipkát illeti, azt gondolnátok,
1669 2  |                      vágná és vége lenne, de a Klivényi szipkája egy koromfeketére
1670 2  |                 jószág, amit úriember utálna a szájába venni. A nyerő tehát
1671 2  |                      utálna a szájába venni. A nyerő tehát ősidőktől fogva
1672 2  |                     mindig visszaajándékozza a szipkát Klivényinek, mert
1673 2  |                     ív, ez az örök vándor, s a vicejegyző úr ötven numerusra
1674 2  |                      ötven numerusra írta rá a nevét. Ötven numerus nagy
1675 2  |                 kétszer is ki lehet játszani a szipkát ebben a hónapban! (
1676 2  |                     játszani a szipkát ebben a hónapban! (Éppen a szép
1677 2  |                     ebben a hónapban! (Éppen a szép május volt.) Klivényi
1678 2  |                   azt mondta, hogy jó ember, a három szám azt jelentette: »
1679 2  |                     ritka becsületes ember«. A négy számból nagy jövőt
1680 2  |              Természetesen Miloszláv fizette a borokat.~És azután mindennap
1681 2  |                  Hisz az csak komédia volt«.~A nyár elejével színészek
1682 2  |                 nyári színkörben játszottak. A város megélénkült általuk,
1683 2  |                   város megélénkült általuk, a vidékről be-bejöttek az
1684 2  |                 előadásokra az előkelő urak, a budetini honvédtisztek meg
1685 2  |               fütyörészve jött haza az írnok a hivatalból.~- Apolka - szólt -,
1686 2  |                  finom úrral ösmerkedtem meg a napokban. Egy igazi főúrral,
1687 2  |                      az, aki két jegyet vett a mi számunkra a színházba.
1688 2  |                   jegyet vett a mi számunkra a színházba. Csinosítsd fel
1689 2  |                    Apolka szabadkozott, hogy a nénit kell ápolnia.~- Igaz-e,
1690 2  |                  ápolnia.~- Igaz-e, néni?~De a néni nem felelt, a szegény,
1691 2  |                  néni?~De a néni nem felelt, a szegény, kiaszott asszony
1692 2  |                 felelte Klivényi keményen. - A szomszédasszonyt, a Kubiknét
1693 2  |              keményen. - A szomszédasszonyt, a Kubiknét elhívjuk, az fog
1694 2  |                    elhívjuk, az fog vigyázni a betegre. Mi haszna volna
1695 2  |                     és ha vizet kérne, adjon a betegnek, ha pedig egyebet
1696 2  |                       Szépen, magasan tartsd a fejedet, délcegen lépkedj,
1697 2  |                  Kijjebb dülleszd egy kicsit a melledet... Hm, értem azt
1698 2  |                    melledet... Hm, értem azt a selyma Ádámot, hogy ilyen
1699 2  |                    olyan kellemes volt, mint a cukor.~Felkelt, mikor az
1700 2  |                 előkelően, finoman csengett, a cipője talpa recsegett,
1701 2  |                      cipője talpa recsegett, a monoklija fénylett, ragyogott
1702 2  |                monoklija fénylett, ragyogott a szemén, s a zsebkendőjéről,
1703 2  |              fénylett, ragyogott a szemén, s a zsebkendőjéről, az egész
1704 2  |                      rezeda-illat áradt szét a környéken.~A leányka félénken
1705 2  |                      áradt szét a környéken.~A leányka félénken húzódott
1706 2  |                      furcsának tetszett neki a saját hangja, hogy rá nem
1707 2  |                       aztán figyelt, figyelt a darabra, melynek az volt
1708 2  |                     darabra, melynek az volt a címe: »Mátyás király lesz«.
1709 2  |                  lesz«. Ah, milyen szép volt a kis Mátyás virágos, szoknyás
1710 2  |                köntösében, hát még az anyja, a fölséges Szilágyi Erzsébet,
1711 2  |                  csillagokkal volt díszítve.~A második felvonás utáni közben
1712 2  |                 felvonás utáni közben eltűnt a báró és csakhamar egy csomag
1713 2  |                   mandolát hozott Apolkának.~A leány Klivényire nézett,
1714 2  |                    beleegyezőleg hunyorított a szemével. Apolka azonnal
1715 2  |                    azonnal ropogtatni kezdte a mandolákat, fogacskái az
1716 2  |            alabástrom fehérségével ragyogtak a sötétpiros színű ajkak között.~-
1717 2  |                kellene már mennünk, bácsika. A néni talán nagyon rosszul
1718 2  |                 Ugyan ne prézsmitálj örökké! A néni olyan szívós, mint
1719 2  |                      néni olyan szívós, mint a macska; nem lesz semmi baja,
1720 2  |                      nem lesz semmi baja, ha a házon hajítod is át. Ha
1721 2  |                    itt vagyunk, nézzük végig a darabot. Sőt tovább megyek;
1722 2  |               darabot. Sőt tovább megyek; ha a néni beteg, az annyit jelent,
1723 2  |                   vacsorálni tehát elmegyünk a vendéglőbe.~- Én is, bácsika? -
1724 2  |                 félénken.~- Te is, fiacskám.~A színházban ott volt Miloszláv
1725 2  |                   ott volt Miloszláv is, aki a felvonásközök alatt átjött
1726 2  |                    mondott egyes részleteket a darabból, hogy negyvenezer
1727 2  |           negyvenezer ember fogja kikiáltani a kis Mátyást királlyá a Duna
1728 2  |            kikiáltani a kis Mátyást királlyá a Duna jegén.~- Oh, de gyönyörű
1729 2  |               elragadtatva, ki együtt érzett a rabságban levő Hunyadi-gyerekkel.~
1730 2  |                 megújságolta Miloszláv, hogy a primadonna miatt holnap
1731 2  |                     miatt holnap párbaj lesz a Szmialovszky Antal és Kalina
1732 2  |               bemutatta Tarnóczy Miloszlávot a bárónak.~Előadás után négyen
1733 2  |                Apolka semmit sem szólt, csak a szemét sütötte le.~- Annyi
1734 2  |                   meg, kis egérkém, legalább a szájacskádat nedvesítsd
1735 2  |                    Mi? Hopp, nini, lebomlott a frizurád, Apolka.~Egy fél
1736 2  |                     Egy fél hajkéve hullt le a vállaira, az írnok megfogta
1737 2  |             megdörzsölte az ujjai közt, mint a szövetet szokta a kereskedő,
1738 2  |                       mint a szövetet szokta a kereskedő, aztán jelentőségteljes
1739 2  |                pillantást vetvén Behenczyre, a nyelvével csettentve mondá:~-
1740 2  |                    Klivényi, pofon ütlek!~Ez a szó vérig fölháborítá Klivényit:
1741 2  |                    miért? Hát mi közöd neked a leányhoz? A leány az enyém,
1742 2  |                      közöd neked a leányhoz? A leány az enyém, én tartom,
1743 2  |                      amit akarok. (Felgyűrte a kabátja ujjait.) No, gyere
1744 2  |                      hallotta Behenczy, mert a budetini honvédparancsnok
1745 2  |               Zsolnára.~- Úgy? - tréfálózott a parancsnok, egy oldaltekintettel
1746 2  |             parancsnok, egy oldaltekintettel a pezsgősüvegekre. - Te már,
1747 2  |                      amint nézem, benne vagy a júliusban.~- Nem még. A
1748 2  |                      a júliusban.~- Nem még. A július érintetlen. Jó gazda
1749 2  |                      gazda vagyok. Most csak a várharangokat adtam el.
1750 2  |                    csak rátában fizetik azok a gazemberek.~- Az ördögbe
1751 2  |                     Az ördögbe is - kacagott a parancsnok -, erről már
1752 2  |                  erről már hallottam valamit a fiadtól.~- Ah - szólt cinikus
1753 2  |                    néhány lépésnyire kísérve a parancsnokot, ki a tükör
1754 2  |                   kísérve a parancsnokot, ki a tükör alatti asztalhoz tartott,
1755 2  |                      asztalhoz tartott, ahol a tisztek ültek -, hol találkoztál
1756 2  |                     ültek -, hol találkoztál a pulyámmal?~- A nedeci várban
1757 2  |                   találkoztál a pulyámmal?~- A nedeci várban van, az unokatestvéremnél.~-
1758 2  |                      az unokatestvéremnél.~- A bolondnál. Haragszik?~-
1759 2  |                      no, hol szedted fel azt a kis virágot?~- No, ugye,
1760 2  |                    istenemre mondom, ha most a kezemben volna az ötezer
1761 2  |                harciassá kezdett kifejlődni. A fiatal Tarnóczy felkapott
1762 2  |                     felkapott egy poharat és a Klivényi arcába vágta, erre
1763 2  |                  széket, asztalt, megragadta a lány haját és a saját keze
1764 2  |                   megragadta a lány haját és a saját keze körül fonva a
1765 2  |                     a saját keze körül fonva a csillámló arany fonalat,
1766 2  |                       ki zokogva tántorodott a falnak, a másik kezével
1767 2  |                zokogva tántorodott a falnak, a másik kezével pedig fojtogatni
1768 2  |                      pedig fojtogatni kezdte a fiatalembert.~A korcsmáros,
1769 2  |            fojtogatni kezdte a fiatalembert.~A korcsmáros, a csaposlegény
1770 2  |                  fiatalembert.~A korcsmáros, a csaposlegény és a vendégek
1771 2  |                korcsmáros, a csaposlegény és a vendégek közül is néhány
1772 2  |                   néhány ismerős odaszaladt, a verekedést megakadályozni,
1773 2  |                  mikor egyszerre felrántotta a vendéglő-ajtót az öreg Kubikné,
1774 2  |              vendéglő-ajtót az öreg Kubikné, a tímárné, s utat törve magának
1775 2  |                     hangon kiáltá:~- Meghalt a nemzetes asszony, meghalt,
1776 2  |                   meghalt.~Rögtön megösmerte a Kubikné huhogó hangját,
1777 2  |                      eleresztette zsibbadtan a Miloszláv nyakát. »Meghalt«,
1778 2  |                      elé.~Látta képzeletében a kiaszott hullát, a sovány
1779 2  |              képzeletében a kiaszott hullát, a sovány kezeket, a vékony
1780 2  |                    hullát, a sovány kezeket, a vékony arcot, mintha egy
1781 2  |              jégcsapot húzgálnának keresztül a derekán, eszébe jutottak
1782 2  |                     derekán, eszébe jutottak a temetési költségek s elkáromolta
1783 2  |                     s újra kigyúlt szemeiben a düh. »Szerencséd, hogy meghalt«,
1784 2  |                       hörgé.~Majd lehajtotta a fejét, alázatosan, mint
1785 2  |                       s lassú léptekkel ment a ruhafogashoz a kalapjáért.~-
1786 2  |                léptekkel ment a ruhafogashoz a kalapjáért.~- Menjünk, Kubikné! (
1787 2  |                mintha hirtelen eszébe jutna, a szemeit is.) Isten akarta
1788 2  |             Bizonyára ő akarta. Jer, Apolka!~A leányka keze után nyúlt,
1789 2  |                       de az hidegen húzta el a magáét.~- No, ne haragudj,
1790 2  |                  akartalak bántani.~Megfogta a vállát és erővel vonszolta,
1791 2  |                  sírt, hangosan, keservesen. A szegény Miloszlávnak majd
1792 2  |                    szegény Miloszlávnak majd a szíve szakadt meg miatta.~
1793 2  |                  Klivényi úr, igen sajnálom. A viszontlátásig, szép Apolka.~
1794 2  |             pillantással két pezsgőspalackra a hűtőben, fájdalmasan felsóhajtott:~-
1795 2  |                   lába lelógott, és minthogy a naptár szerint holdvilágnak
1796 2  |             holdvilágnak kellene sütnie, még a piacon se voltak meggyújtva
1797 2  |                  piacon se voltak meggyújtva a petróleumlámpák; de a levegő
1798 2  |             meggyújtva a petróleumlámpák; de a levegő langyos volt, majdnem
1799 2  |                fülledt, egy levél se zizzent a fákon. A toronyóra tizenegyet
1800 2  |                    levél se zizzent a fákon. A toronyóra tizenegyet ütött
1801 2  |                betegnél virrasztanak, ott ég a gyertya. Az utcák néptelenek,
1802 2  |                    Kubikné! - szólt az írnok a vénasszonyhoz, ki minduntalan
1803 2  |                    ki minduntalan megbotlott a hepehupás talajon. - Te
1804 2  |                    pedig, Apolka, kapaszkodj a karomba, mert én úgy tudom
1805 2  |                    sohase látott halottat és a nénire gondolt, aki most
1806 2  |                   aki most halva fekszik, de a lelke elröpült. Úgy érezte,
1807 2  |                   árnyék és az is lép egyet: a néni lelke. Ösztönszerűleg
1808 2  |               Ösztönszerűleg odakapaszkodott a férfi karjába.~- Így, így -
1809 2  |                      már nekem sincs senkim. A Zsuzsanna itt hagyott. Jó
1810 2  |                   mit ért volna Zsuzsannának a maradás? Semmit. Szinte
1811 2  |                     járt, és ha meggondoljuk a dolgot, Apolka, még talán
1812 2  |                      jártál, mert... mert...~A leányka karját közelebb
1813 2  |                szorította magához és megállt a Wurda-ház előtt, mint aki
1814 2  |                 Apolka, bár nem igen figyelt a szavaira, mintegy ösztönszerűleg
1815 2  |                    nevet adni?~E pillanatban a Wurdáék kőrisfáján, melynek
1816 2  |                     melynek ágai áthajlottak a szomszéd utcába (ahol Klivényi
1817 2  |                      kuvik, kuvik«. Az írnok a ruháján keresztül is érezte,
1818 2  |                    keresztül is érezte, hogy a leányka reszket. Lehajolt
1819 2  |               hirtelen és egy követ vett fel a földről, aztán a fára hajította:~-
1820 2  |                    vett fel a földről, aztán a fára hajította:~- Hess,
1821 2  |                      Hiszen már elvitted!~De a leányka nem a kuviktól reszketett,
1822 2  |                   elvitted!~De a leányka nem a kuviktól reszketett, attól
1823 2  |                     egy szótul fázott, annak a rettenetes magyarázatnak
1824 2  |                 szívecském, hogy valaki légy a világban. Hogy állásod,
1825 2  |                     értem, bácsika - dadogta a leány -, mert hiszen csak
1826 2  |                    leány -, mert hiszen csak a felesége lehetne Klivényiné.~-
1827 2  |                bolondom, ha már te veszed ki a szájamból.~- De az nem lehet...
1828 2  |            szeretheted, akit akarsz, én csak a nevemet adom, én csak egy
1829 2  |                      mentek szótlanul, éppen a halottasház kerítéséhez
1830 2  |           halottasház kerítéséhez értek már, a néni árnyéka még mindig
1831 2  |                      lépkedett, ott suhogott a leányka balján.~- Nos, jó
1832 2  |              türelmetlenül, míg elöl Kubikné a kapuajtócskát nyitogatta -,
1833 2  |               kapuajtócskát nyitogatta -, mi a feleleted, Apolkám?~- Ez -
1834 2  |                      akkor kirántotta karját a Klivényiéből, s rohant,
1835 2  |               éjszakában. Kip, kop! dobogtak a kövek kis cipői alatt, amerre
1836 2  |                    De pocakos teste nem volt a futásra berendezve, meg-megállt
1837 2  |              tréfáltam, nem igaz semmi sem!«~A karcsú alakot elnyelte a
1838 2  |                     A karcsú alakot elnyelte a sötétség, sehol se látszott,
1839 2  |                    talán meghúzódott valahol a kapuk alatt, a sövények
1840 2  |           meghúzódott valahol a kapuk alatt, a sövények mellett.~- Gyere,
1841 2  |                  Semmi válasz nem jött, csak a Trnowszky Péter udvarából
1842 2  |                 kikiriki!~*~Rebernyik János, a Blázy polgármester úr hajdúja,
1843 2  |                 találta meg Apolkát elájulva a Vág partján. Mikor fellocsolta,
1844 2  |                  partján. Mikor fellocsolta, a leány rimánkodott neki,
1845 2  |                   neki, hogy hagyja beugrani a Vágba.~Rebernyik azonban
1846 2  |                katolikus ember vagyok, s ezt a vallásom tiltja. Te tán
1847 2  |                      beszélsz? Rebernyikkel, a hatalom emberével.~Elvitte
1848 2  |                    emberével.~Elvitte erővel a városházára és a polgármester
1849 2  |                      erővel a városházára és a polgármester úr szobájában
1850 2  |                     terített Apolkának ágyat a hajdúköpenyegekből.~Mikor
1851 2  |       hajdúköpenyegekből.~Mikor aztán reggel a mai vásár miatt a szokottnál
1852 2  |                     reggel a mai vásár miatt a szokottnál is valamivel
1853 2  |                     be hivatalos helyiségébe a polgármester, ezüstgombos
1854 2  |                 botjával ütögetve maga előtt a földet és garádicsokat,
1855 2  |                    vala, hogy valaki fekszik a díványon. Talán valamelyik
1856 2  |                   isten még nem pingált erre a világra; de meg a csapadékos,
1857 2  |               pingált erre a világra; de meg a csapadékos, nedves perkál
1858 2  |               szoknyácska is kilátszott lent a pokróc alul. A formás, keskeny
1859 2  |               kilátszott lent a pokróc alul. A formás, keskeny lábacskák
1860 2  |                      egész szobát betöltötte a szűz, üde test kilehelése,
1861 2  |                   szűz, üde test kilehelése, a frissen szűrt tej illatához
1862 2  |                 szűrt tej illatához hasonló.~A polgármester becsengette
1863 2  |                   elbeszélte, hogy az bizony a Trnowszky doktor árva leánykája,
1864 2  |                   miként akarta magát elölni a Vágba.~A polgármester lelkiismerete
1865 2  |                 akarta magát elölni a Vágba.~A polgármester lelkiismerete
1866 2  |                    kicsit könnyelműen vettük a sorsát«, mormogta, majd
1867 2  |                      van egy szivar!~Kihúzta a tárcáját, de szivarjai közt
1868 2  |                  adni, de hozzátette: »Ilyet a király se szí«.~A beszélgetésre
1869 2  |                      Ilyet a király se szí«.~A beszélgetésre felnyitotta
1870 2  |             mosolygók, frissek, édesek, mint a hajnal, arcán fényes, szelíd
1871 2  |                   szelíd pír ömlött el, mint a hullámokból kelő Aphroditéén -
1872 2  |                      Aphroditéén - mert ő is a hullámokból jött, ragyogó
1873 2  |                   jött, ragyogó álmok közül. A »tegnap« csak egy régmúlt
1874 2  |                     az álmok mögött. S amint a rózsás álmok oszlottak,
1875 2  |                   kapcsolódék össze hirtelen a »tegnap« a mához, és Apolka
1876 2  |                    össze hirtelen a »tegnap« a mához, és Apolka elkezdett
1877 2  |                    egyszerre hangosan sírni.~A polgármester odaült hozzá
1878 2  |                  mindent elmondott őszintén. A becsületes öreg úr meg volt
1879 2  |                tanított - felelte szomorúan.~A polgármester nagy fejvakarások
1880 2  |                    fejvakarások között vette a kalapját, botját (mint mindig,
1881 2  |                     itt, míg nem intézkedem. A Rebernyik majd reggelit
1882 2  |                  Rebernyik majd reggelit hoz a kávéházból. Én meg addig
1883 2  |                    meg addig nyakamba veszem a várost.~Lement mély gondolatokba
1884 2  |                   kavargó tervekkel fejében, a piacra. Az úri vendéglő
1885 2  |                  előtt néhány úr sörözött és a budetini tisztikar. A honvédparancsnok
1886 2  |                     és a budetini tisztikar. A honvédparancsnok megszólította.
1887 2  |                      leány hogy akarta magát a vízbe ölni, aki most már
1888 2  |                     kezd futni Budetin felől a piacnak, őrült lármával,
1889 2  |                 jajveszékeléssel:~- Jaj, jön a muszka! Jön a muszka!~-
1890 2  |                       Jaj, jön a muszka! Jön a muszka!~- Megbomlottatok? -
1891 2  |             Megbomlottatok? - kiáltott rájok a polgármester.~- Nyakunkon
1892 2  |                     jön!~S valóban e percben a toronyban is elkezdte félrekongatni
1893 2  |                    is elkezdte félrekongatni a harangot a vén toronyőr,
1894 2  |                     félrekongatni a harangot a vén toronyőr, Harubcso Pál.~
1895 2  |                      toronyőr, Harubcso Pál.~A polgármester bosszúsan intett
1896 2  |                    bosszúsan intett fel neki a kendőjével, hogy hagyja
1897 2  |                     batyuban cipelve hátukon a holmijukat, siránkozó nőket
1898 2  |                aggastyánokat lehetett látni. A gyolcsosok, vargák és mézeskalácsosok,
1899 2  |                     mézeskalácsosok, akiknek a budetini úton voltak a sátraik,
1900 2  |               akiknek a budetini úton voltak a sátraik, kezdték portékáikat
1901 2  |             portékáikat nyakra-főre behányni a ládáikba.~- Nézzen csak
1902 2  |                     polgármester uram!~S ím, a fölkavart porfelhőből csakugyan
1903 2  |                      valaki egy zászlóval, s a háttérben beláthatatlan
1904 2  |                dobaja lüktetett messziről...~A honvédparancsnok felkiáltott:~-
1905 2  |               rokonom, gróf Pongrácz István, a hadaival!~ ~
1906 3  |                                HARMADIK RÉSZ~A TÚSZ~Igen, ő volt, s utána
1907 3  |                     az egész tábor; gurultak a nehéz szekerek, ficánkoltak
1908 3  |                  nehéz szekerek, ficánkoltak a paripák, csillámlottak a
1909 3  |                     a paripák, csillámlottak a dárdák és lószerszámok,
1910 3  |                      lószerszámok, s pergett a dob, felharsantak a lapusnyai
1911 3  |                  pergett a dob, felharsantak a lapusnyai híres trombiták.~
1912 3  |                  oldalszalonnákban tett kárt a ragyogó verőfény, mert azok
1913 3  |                    út porában.~Pongrácz gróf a vendéglő elé érve, kardjával
1914 3  |                  érve, kardjával tisztelgett a honvédparancsnoknak, aki
1915 3  |                  István? - kiálta rá vidáman a honvédparancsnok, ki hozzá
1916 3  |                      hozzá volt szokva, hogy a gróf hadgyakorlatokat tartson.
1917 3  |                     kardjával megfenyegetvén a messze kéklő zólyomi hegyeket.~-
1918 3  |                  marad, míg nem lesz egyenlő a földdel, s míg a területét
1919 3  |                     egyenlő a földdel, s míg a területét sóval be nem vetem,
1920 3  |                     nőjön az egykori helyén.~A honvédparancsnok megijedt,
1921 3  |                  gróf -, és még egyéb is van a dologban.~- Egyéb is? -
1922 3  |                     pohár sört és beszéld el a sérelmedet.~István gróf
1923 3  |                  István gróf hüvelyébe dugta a szablyáját, azután lepattant
1924 3  |                 szablyáját, azután lepattant a nyeregből és odaszólt Kovács
1925 3  |                   végig kegyelmed és közölje a hadakkal a parancsot, hogy
1926 3  |              kegyelmed és közölje a hadakkal a parancsot, hogy legyenek
1927 3  |                     Ezzel kezet fogott sorba a tisztekkel, a jelenlevő
1928 3  |                   fogott sorba a tisztekkel, a jelenlevő Blázy polgármesterrel,
1929 3  |                    és mindnyájan megindultak a vendéglő különszobájába.
1930 3  |              vendéglő különszobájába. De bár a hátulsó szekeren guggolt
1931 3  |                 észrevette éles sas-szemével a történendőket s nem sajnálta
1932 3  |                   várnagy is jelenteni, hogy a parancsot kiadta, úgyhogy
1933 3  |                   küszöbénél még elcsíphette a budetini parancsnokot egy
1934 3  |                     egyenesen Budára visznek a bolondokházába.~- Magam
1935 3  |        bolondokházába.~- Magam is azon töröm a fejemet, Kovács uram. Majd
1936 3  |                   egyetlen óriási asztallal: a vendéglős, Jágovics Bogdán,
1937 3  |                szurokba mártott patkány, ezt a feliratot csinálta rá: »
1938 3  |                    abból is kilátszott, hogy a szokásos Gambrinust (a legismertebb
1939 3  |                  hogy a szokásos Gambrinust (a legismertebb királyt a földgolyóbison)
1940 3  |                       a legismertebb királyt a földgolyóbison) úgy »gazdálkodta«
1941 3  |                       gazdálkodta« meg, hogy a saját édesapját festette
1942 3  |                    le egy habzó sörserleggel a falra, így érvén el kettős
1943 3  |                tiszteletreméltó ős tündökölt a falon, örömére az unokáknak,
1944 3  |                    provocateur. De, minthogy a néhai Jágovics úr híres
1945 3  |                      volt Zsolnán, meghagyta a piktornak, hogy kereskedői
1946 3  |                    akként oldatott meg, hogy a nyakába egy mérő serpenyő
1947 3  |                    már nagy kópé lehetett az a piktor.~De még nagyobb volt
1948 3  |                  volt Pruzsinszky, mert amíg a sört elhozták (»Ex frissibus« -
1949 3  |                    kiáltá az élő Jágovics úr a nagy urak láttára a pincéreinek),
1950 3  |              Jágovics úr a nagy urak láttára a pincéreinek), addig egy
1951 3  |                  széket húzott magának, hogy a magasan lógó néhai Jágovics
1952 3  |                      urat elérje, s kihúzván a zsebéből a ceruzáját, egy
1953 3  |                elérje, s kihúzván a zsebéből a ceruzáját, egy hirtelen
1954 3  |                    hirtelen ötlettel odaírta a váltóűrlapra: »Elfogadom:
1955 3  |                 István gróf hahotázott, mint a zuhogó patak, még a könnyei
1956 3  |                     mint a zuhogó patak, még a könnyei is megeredtek, s
1957 3  |                könnyei is megeredtek, s mire a friss csapolású sört behozták,
1958 3  |                  elbeszélni Estella szökését a Behenczy-fiúval, akik Besztercére
1959 3  |                   Besztercére menekültek, de a város nem akarja őket kiadni,
1960 3  |                      nem inni egy pohár bort a Pongrácz-fegyverek győzelmére.
1961 3  |               Pongrácz-fegyverek győzelmére. A sör csak a németnek való,
1962 3  |    Pongrácz-fegyverek győzelmére. A sör csak a németnek való, koccintani
1963 3  |                   bort! Finom vágújhelyi van a Jágovics pincéjében.~A villogó,
1964 3  |                   van a Jágovics pincéjében.~A villogó, szikrázó gránátpiros
1965 3  |                   szóba fűződék. »Ej, ej, az a gonosz Estellácska!« A honvédparancsnok
1966 3  |                    az a gonosz Estellácska!« A honvédparancsnok az asszonyokról
1967 3  |                 Egyik nagyobb pillangó, mint a másik. Nagy téma ez. Kivált
1968 3  |                      Nagy téma ez. Kivált ha a honvédparancsnok kezeli,
1969 3  |              szerette hallgatni István gróf. A velencei esetet a Canal
1970 3  |                      gróf. A velencei esetet a Canal Granden, mikor a férj
1971 3  |                esetet a Canal Granden, mikor a férj léptei közelednek a
1972 3  |                     a férj léptei közelednek a kontessz budoárjához, s
1973 3  |                      kontessz budoárjához, s a kapitány kénytelen volt
1974 3  |                 kiugorni mezítláb az ablakon a kanálisba. Hanem ehhez persze
1975 3  |                  legalábbis - az olasz eget.~A tisztek sokszor hallották
1976 3  |                       Hanem most már halljuk a pozsonyi asszony történetét.~-
1977 3  |                      történetét.~- Restellem a polgármester ősz haja miatt -
1978 3  |                   ősz haja miatt - évelődött a parancsnok, bajuszát pödörgetve.~-
1979 3  |                     közbe István -, jól esik a mellének. Igaz-e, Blázy?~
1980 3  |                   Blázy ráhagyta mosolyogva.~A kedve nőttön-nőtt, a palackok
1981 3  |             mosolyogva.~A kedve nőttön-nőtt, a palackok ürültek, a poharak
1982 3  |             nőttön-nőtt, a palackok ürültek, a poharak csengtek, István
1983 3  |            valamelyik emberére, hogy küldjék a lapusnyai bandát.~A parancsnok
1984 3  |                  küldjék a lapusnyai bandát.~A parancsnok azalatt odahajolt
1985 3  |                 tervem.~Az visszahunyorított a becsületes macskaszínű szemeivel.~-
1986 3  |                 Hollá, urak, halljuk már azt a pozsonyi asszonyt!~- Halljuk,
1987 3  |                     halljuk!~- Bogdán, bort! A legénységnek egy hordó pálinkát.
1988 3  |                    De mármost igazán halljuk a pozsonyi asszonyt!~- Adjatok
1989 3  |               Vinkóczynál, ha jól emlékszem. A vámnál hivataloskodott a
1990 3  |                     A vámnál hivataloskodott a szegény ördög. Szép, fiatal
1991 3  |                   fitos orrú (az orroknak ez a fajtája mindig ingerlően
1992 3  |                     köszöntöttem, biccentett a fejével s lesütött szemekkel
1993 3  |                     egy nap Bécsbe rándulok. A kupéban egy gyönyörű asszony
1994 3  |                  teljesen kifejlett szépség, a hervadás bizonyos poézisével.
1995 3  |                hervadás bizonyos poézisével. A Balzac asszonyaiból egy
1996 3  |               asszonyaiból egy kedves darab, a harminc és negyven közt,
1997 3  |                     harminc és negyven közt, a tudás minden bájával megkent
1998 3  |              szálltak rám az asszonyok, mint a legyek a mézre. - Hiszen
1999 3  |                     asszonyok, mint a legyek a mézre. - Hiszen te ösmertél,
2000 3  |                  tudott lehűteni s átterelni a beszélgetést közönyös dolgokra,