Rész

2501 3  |                      ökör, a birka stb.), de a tapintatos szamár senkinek
2502 3  |                 külön fejezet volt szentelve a szamarak tapintatosságának.~-
2503 3  |                     emberek társadalmában is a szamarabbak erénye a tapintatosság.~
2504 3  |                      is a szamarabbak erénye a tapintatosság.~Ilyenforma
2505 3  |                      mulatságnak élt ezentúl a nedeci várúr. Csendesebbé,
2506 3  |               lovagolt, s látogatásokat tett a szomszédos kastélyokban.~
2507 3  |                   túl Trencsén határain, még a gazdag Nyitrában is sokat
2508 3  |                Nyitrában is sokat emlegették a »nedeci rózsát«. Fiatal
2509 3  |                     sáskaszámra környékezték a várat. De Pongrácz István
2510 3  |                ebédnél láthatták egy percre. A fiatal embereknek nővéreik
2511 3  |                  embereknek nővéreik voltak, a nővéreiket rávették (mert
2512 3  |                    nővéreiket rávették (mert a nővér jó közbenjáró), hogy
2513 3  |                     látogassanak el Nedecre, a leányaik kedvéért eljöttek
2514 3  |                   leányaik kedvéért eljöttek a mamák is, és a nedeci vár,
2515 3  |                      eljöttek a mamák is, és a nedeci vár, mint azelőtt
2516 3  |                  azelőtt régen, újra megtelt a környék előkelő nemességével,
2517 3  |                helyére vidám bálok jöttek és a lapusnyai banda feje elfelejtette
2518 3  |                      elfelejtette lassankint a harcias indulókat, bocskortalpak
2519 3  |               négyeseket tanult meg játszani a podzameki vén cigánytól.~
2520 3  |                     cigánytól.~Honnan került a várba Apolka, hol vette
2521 3  |                     veszett az igazság fele, a sok fecsegésbe fúlt a másik
2522 3  |                  fele, a sok fecsegésbe fúlt a másik fele. Igazi mítosz
2523 3  |                   mítosz támadt belőle. S ez a rejtelmesség, ez a sejtelmes
2524 3  |                      S ez a rejtelmesség, ez a sejtelmes homály még csak
2525 3  |                      még csak ingerlőbb volt a fiatal nemeseknek.~A kényes,
2526 3  |                    volt a fiatal nemeseknek.~A kényes, csinos gavallérok,
2527 3  |            gavallérok, akik ott legyeskedtek a várban, könnyű kalandot
2528 3  |                 kalandot reméltek. Nem nehéz a galambot kivenni a dúcból,
2529 3  |                     nehéz a galambot kivenni a dúcból, ha magasan van is -
2530 3  |                  kell vele előbb kóstoltatni a búzát. Az első szem édes
2531 3  |                    Az első szem édes belőle, a második kívánatos, a harmadikért
2532 3  |                 belőle, a második kívánatos, a harmadikért már leszáll
2533 3  |                   harmadikért már leszáll és a tenyeredről eszi meg.~Az
2534 3  |                     megkóstoltatni Apolkával a szerelmet, az első szem
2535 3  |                      szerelmet vallott neki, a leány fehér lett, mint a
2536 3  |                     a leány fehér lett, mint a hó, az ifjú izzó lett, mint
2537 3  |                      az ifjú izzó lett, mint a tűz, és öntudatlanul lehajolt
2538 3  |                     és öntudatlanul lehajolt a vállához, ahhoz az almavirág-színű
2539 3  |                      meg, kiszakította magát a táncosa karjából s István
2540 3  |                    Mi bajod? - kérdé ijedten a várúr. - Mi történt veled?~
2541 3  |                     Mi történt veled?~Apolka a fülébe súgta:~- Jaj, nagy
2542 3  |                       nagy bajom történt. Az a katona megcsókolt.~István
2543 3  |                      vette valami tragikusan a dolgot, mintha közönyös
2544 3  |                  lenne egészen, megsimogatta a gyémántdiadémmal leszorított
2545 3  |             csendesen.~- Nem tudom - felelte a leányka bizonytalanul.~-
2546 3  |                    szólt többet. Apolka újra a mulatók közé keveredett.
2547 3  |                     keveredett. Vége is lett a bálnak, szét is oszlottak
2548 3  |                    bálnak, szét is oszlottak a vendégek, mégse vett észre
2549 3  |                  kerekedett aztán nagy lárma a várban, amikor véresen hozták
2550 3  |                    hozták haza István grófot a pagonyból egy saraglyán.~
2551 3  |                      Apolka felriadt álmából a zajra s felnyitván az ablakot,
2552 3  |                      rángatta szoknyácskáit, a papucsokat sehol se találta,
2553 3  |                 helyett (mert még sötét volt a folyosón) ijedtében felkapta
2554 3  |               világítani.~Szembe találkozott a kulcsárnéval, aki a kezeit
2555 3  |              találkozott a kulcsárnéval, aki a kezeit tördelve siránkozott.~-
2556 3  |              megenged.~- Hogyan történhetett a szerencsétlenség? - kérdé
2557 3  |           kisasszonyka, mert maga miatt volt a dolog.~Mintha leszögezték
2558 3  |                    rémült tekintettel meredt a kulcsárnéra.~- Énmiattam? -
2559 3  |                  motyogta. - Hogy énmiattam?~A kulcsárné megröstellte,
2560 3  |                      mentegetőzni kezdett:~- A Pruzsinszky úr mondta, lelkecském.
2561 3  |                   mindjárt igaz minden, amit a Pruzsinszky mond. De ha
2562 3  |                  bizony maga nem tehet róla. A nagy urak bolondsága is
2563 3  |                      nagy urak bolondsága is a szegény emberek bűne legyen?
2564 3  |                      ni az eredmény, itt van a pecsenye. Jaj istenem, csak
2565 3  |                  Lássa, galambocskám, még az a vén áloe is kivirágzott
2566 3  |                      vén áloe is kivirágzott a kertésznél, pedig még a
2567 3  |                      a kertésznél, pedig még a mostani kertész öregapja
2568 3  |                    nem mutatott semmi kedvet a fakadásra. Tudtam én azt,
2569 3  |                      idehozták, hogy ez lesz a vége. De nem így gondoltam,
2570 3  |                Apolka szédülni kezdett attól a világosságtól, mely a fejébe
2571 3  |                  attól a világosságtól, mely a fejébe áradt. Azért az egy
2572 3  |                      az egy csókért volt ez.~A kulcsárné csak egyre sírt,
2573 3  |                    egyre sírt, vinnyogott és a garádicsok piros foltjaira
2574 3  |               gondolatok nyargaltak benne és a szívét összeszorította valami
2575 3  |                   azt hitte, hogy megtalálta a nyugalmát, íme a nyugalom
2576 3  |                  megtalálta a nyugalmát, íme a nyugalom egyszerre leveti
2577 3  |                    nyugalom egyszerre leveti a hófehér köntösét, és a veszedelem
2578 3  |                leveti a hófehér köntösét, és a veszedelem ott áll előtte
2579 3  |                 Életét is kockára tette érte a párbajban.~- Istenem, de
2580 3  |                    egy-két lépés és ott volt a sebesültnél, akit már akkor
2581 3  |                  sebesültnél, akit már akkor a vár összes léhűtői körülálltak.
2582 3  |                  összes léhűtői körülálltak. A budetini katonaorvos, dr.
2583 3  |                 János éppen akkor keresgélte a jobb bordák közt, ahol a
2584 3  |                     a jobb bordák közt, ahol a lövés a léket ütötte, egy
2585 3  |                    bordák közt, ahol a lövés a léket ütötte, egy kutaccsal
2586 3  |                  léket ütötte, egy kutaccsal a golyóbist. Az öreg Kovács
2587 3  |                   pedig mérges szemet vágott a közeledő Apolkára, a káplán
2588 3  |                  vágott a közeledő Apolkára, a káplán egy vizestálat tartott
2589 3  |                  goromba ember volt (s ennél a mesterségnél a gorombaság
2590 3  |                       s ennél a mesterségnél a gorombaság kisegítő eszköze
2591 3  |                  gorombaság kisegítő eszköze a tudománynak), Pruzsinszkyra
2592 3  |                  töprengenének, hogy mi lesz a sebesülttel? Hopp, itt vagy,
2593 3  |                    itt vagy, kutya!~Ott volt a golyó, végre ráakadt és
2594 3  |                      Pamutkay nem bocsátotta a sebesült ágyához, aki hörgött,
2595 3  |              káromkodott és azzal fenyegette a doktort, hogy pallos által
2596 3  |                  valamikor fölépül.~- Menjen a szobájába, kisasszonyka,
2597 3  |                     Sohase kellett volna ezt a kis békát idehozni - morogta
2598 3  |              idehozni - morogta Pruzsinszky.~A sebesült meghallotta a leány
2599 3  |                       A sebesült meghallotta a leány hangját.~- Te vagy,
2600 3  |                  Gyere ide, Apolka, tedd ide a kezedet a homlokomra (hideg
2601 3  |                   Apolka, tedd ide a kezedet a homlokomra (hideg verejték
2602 3  |                    verejték gyöngyözött azon a kíntól). Így ni. Jaj, de
2603 3  |                 kezed van. Szorítsd fiacskám a homlokomat, még jobban,
2604 3  |                    még jobban, még jobban...~A leányka megtett mindent,
2605 3  |                  mindent, amit parancsolt, s a beteg csodálatosan lecsillapodott,
2606 3  |          csodálatosan lecsillapodott, hagyta a sebét nyugodtan kimosni,
2607 3  |                    Mire dr. Breke Nep. János a maga széles, fontoskodó
2608 3  |            embereknek, szétosztogatta köztük a tudást, a mérnök ezt tudja,
2609 3  |              szétosztogatta köztük a tudást, a mérnök ezt tudja, az építész
2610 3  |                     az orvos is tud valamit, a pap is... azaz, hogy a pap
2611 3  |                       a pap is... azaz, hogy a pap semmit sem tud, egyszóval
2612 3  |               elosztogatott, de ő is gondolt a maga tekintélyére és magának
2613 3  |                     is meghagyott egyet-mást a tudásból. Nos, ez az ügy
2614 3  |                ápolása lesz. Ha, teszem azt, a kisasszony meghozza azt
2615 3  |                       Estefelé bekövetkezett a láz, elvesztette eszméletét
2616 3  |                   virrasztott felette, tűrte a szeszélyeit. A huszadik
2617 3  |                felette, tűrte a szeszélyeit. A huszadik napon kijelentette
2618 3  |                  kijelentette az orvos, hogy a beteg túl van a veszélyen.~
2619 3  |                  orvos, hogy a beteg túl van a veszélyen.~Apolka reszketett
2620 3  |                      Apolka reszketett attól a naptól, mikor teljesen felgyógyul
2621 3  |                  belehal. Ragaszkodott ehhez a hóbortos emberhez, mint
2622 3  |            orvosságos üvegeket hozzávagdalta a környezetéhez. Egyszer odaintette
2623 3  |          álnokságával Pruzsinszkyt, megfogta a kezét, simogatta és hirtelen
2624 3  |                 erővel, hogy vér buggyant ki a fogak helyén, még most is
2625 3  |                     még most is be van kötve a keze. A katonadoktort hasba
2626 3  |                      is be van kötve a keze. A katonadoktort hasba rúgta,
2627 3  |              simogatására szunnyadt el benne a vadállat. A doktor nem titkolta,
2628 3  |               szunnyadt el benne a vadállat. A doktor nem titkolta, hogy
2629 3  |                  elborult elmével lábad fel.~A huszadik napon elmúlt a
2630 3  |                      A huszadik napon elmúlt a láz, s a beteg mély, jótékony
2631 3  |               huszadik napon elmúlt a láz, s a beteg mély, jótékony álomba
2632 3  |                     hogy Apolka elhagyta. De a beteg, aki megszokta szabályszerű
2633 3  |                 ennek kimaradásán fölébredt.~A szokatlan csendesség megdöbbentette.
2634 3  |               megdöbbentette. Azt hitte, már a sírban van. Szétnézett és
2635 3  |                     Szétnézett és megösmerte a szobát. Élek tehát, gondolta
2636 3  |                     egy percig se pihent, az a sajátságos gondolata támadt,
2637 3  |                   Éppen akkoriban volt friss a befalazott apáca: Ubrik
2638 3  |                    Ubrik Borbála története.) A várbeliek összeesküdtek
2639 3  |                  gyenge, ingadozó léptekkel, a bútorokhoz fogózkodva botorkált
2640 3  |                    kinyitotta nesztelenül és a másik szobában ott látta
2641 3  |                     látta térdepelni Apolkát a szűz Mária képe előtt, amint
2642 3  |                      Mária képe előtt, amint a kezeit összetéve hangosan
2643 3  |               köszönöm neked szívemből, hogy a szegény István grófnak már
2644 3  |                      én úgy szeretem, mintha a tulajdon apám volna.~A napfény
2645 3  |                mintha a tulajdon apám volna.~A napfény beömlött a nyitott
2646 3  |                    volna.~A napfény beömlött a nyitott ablakon s igazi
2647 3  |                 ablakon s igazi glóriát font a leány feje körül, éppen
2648 3  |           megdöbbentően hasonlított hozzá az a szelíd, szent arc a falon,
2649 3  |                 hozzá az a szelíd, szent arc a falon, amelyhez imádkozott,
2650 3  |                    valamivel idősebb, mintha a mamácskája lenne.~- Apolka! -
2651 3  |                      fordul hátra és elpirul a hangos imádságért, megpillantván
2652 3  |                szemeiben könnyek csillogtak.~A bibliai legenda megismétlődött,
2653 3  |                      Apolka vizet fakasztott a fénylő, piros erekkel befuttatott
2654 3  |                   őszi levegő özönlött be, s a betegen nem volt semmi felső
2655 3  |                  hozzáugrott s visszavezette a szobájába olyan szeretetreméltó
2656 3  |                    magával? Támaszkodjék hát a vállamhoz, hiszen olyan
2657 3  |                      Lássa, lássa, mit tett.~A beteg pedig nem bánta ezeket
2658 3  |                 beteg pedig nem bánta ezeket a szemrehányásokat; mosoly
2659 3  |                    visszafektette az ágyába, a beteg megfogta a kezét.~-
2660 3  |                     ágyába, a beteg megfogta a kezét.~- Ülj te is ide.
2661 3  |                      Ülj te is ide. Nem, nem a székre, ide az ágy szélére.~-
2662 3  |                     van, most már dolgom van a világon, temiattad.~Az ablaküveget
2663 3  |                      kísértetiesen ketyegett a falon. A pillangó pedig
2664 3  |             kísértetiesen ketyegett a falon. A pillangó pedig csak egyre
2665 3  |                ablakot.~- Énmiattam? - kérdé a leányka bágyadtan, haloványan
2666 3  |             tekintete rémülten siklott végig a beteg arcán.~- Úgy van,
2667 3  |                  teszem azt, lelőtt volna az a gazember... Vagy hova is
2668 3  |             bolondságot és most összekeverem a valósággal. Magam vigyázatlansága
2669 3  |                 Magam vigyázatlansága okozta a sebemet, mert ügyetlenségből
2670 3  |                  mert ügyetlenségből sült el a fegyverem, de a betegségem
2671 3  |                      sült el a fegyverem, de a betegségem alatt azt képzeltem
2672 3  |               betegségem alatt azt képzeltem a lázban, hogy lelőtt valaki.~-
2673 3  |                        Mindent tudok - szólt a leányka tompán.~- Ne beszélj,
2674 3  |                       hát mi az, amit tudsz?~A leány lehajolt, megcsókolta
2675 3  |                    lehajolt, megcsókolta azt a fonnyadt, aszott kezet.
2676 3  |                     aszott kezet. Ebben volt a felelete.~- Jó, jó, hát
2677 3  |                      Ugyan eredj, ne csókolt a kezemet, mert megütlek.~
2678 3  |                  csakugyan ütésre emelte fel a kezét, de bizony csak megsimogatta
2679 3  |                   csak megsimogatta vele azt a gyönyörű állacskáját. Följebb
2680 3  |                    bírta emelni.~- Bontsd ki a hajadat, Apolka. Az egyik
2681 3  |                  aztán add ide, terítsd szét a paplanon, hadd gyönyörködjem
2682 3  |                Apolka.~- Meg kell állapítani a jövődet, férjhez kell menned,
2683 3  |               punktum.~Szavak tolakodtak fel a leány vonagló ajkaira, de
2684 3  |                     bírta elmondani. Leesett a feje, mint egy letört liliom-virágé.~-
2685 3  |                       és csengess - folytatá a beteg -, hogy jöjjön azonnal
2686 3  |                     egyforma ördög - felelte a várúr és a sok beszédtől
2687 3  |                   ördög - felelte a várúr és a sok beszédtől kimerülve
2688 3  |                     beszédtől kimerülve dőlt a fal felé.~Úgy aludt el,
2689 3  |                     el, hogy az Apolka haját a kezében tartotta; az aranyszálak
2690 3  |                   Mély, üdítő álomba merült. A leány kötött mellette kis
2691 3  |                     ölében, melyben ott volt a pamutgombolyag, a gyűszű
2692 3  |                   ott volt a pamutgombolyag, a gyűszű és a szabadító fegyver,
2693 3  |                  pamutgombolyag, a gyűszű és a szabadító fegyver, az olló.
2694 3  |                   hogy nem jobb volna-e, míg a beteg ember alszik, hozzányúlni
2695 3  |                    alszik, hozzányúlni ahhoz a fegyverhez, elvágni vele
2696 3  |                 fegyverhez, elvágni vele azt a szép hajkévét, hogy föl
2697 3  |                      ne ébredjen, ott hagyni a markában emlékül és elmenni,
2698 3  |               elmenni, elfutni innen, amerre a két szeme viszi és a két
2699 3  |                  amerre a két szeme viszi és a két lába bírja. Hiszen nagy
2700 3  |                      lába bírja. Hiszen nagy a világ, csak elférne benne
2701 3  |                     hát mit szólana hozzá ez a szegény beteg, aki csak
2702 3  |                       hanem inkább megmondja a szemébe őszintén, hogy nem
2703 3  |                       hogy nem tud, nem akar a felesége lenni. Úgy van,
2704 3  |                   Már miért ne mondaná meg? »A macska fél, nem én« - ismételgette
2705 3  |                         ismételgette magában a bátorító mondatokat. »Behunyom
2706 3  |               bátorító mondatokat. »Behunyom a szememet és megmondom neki,
2707 3  |                     fordult és hozza magával a fiskálist, s hogy a fiskális
2708 3  |                  magával a fiskálist, s hogy a fiskális bizonyosan az ő
2709 3  |                  Hátha rögtön ideparancsolja a káplánt, mihelyt az ügyvéd
2710 3  |                      lesz! - kiáltá egy hang a szívéből, egy búgó, érces
2711 3  |                   egy búgó, érces hang, mint a harangé.~A beteg sáfrányszínű
2712 3  |                  érces hang, mint a harangé.~A beteg sáfrányszínű selyem
2713 3  |                 Hosszú órák múlva ébredt fel a beteg és enni kért. Apolka
2714 3  |               magamat nélküled. Majd behozza a szakács, vagy a kulcsárné,
2715 3  |                      behozza a szakács, vagy a kulcsárné, vagy a leánykáid.
2716 3  |                       vagy a kulcsárné, vagy a leánykáid. Igaz, mint csinálnak
2717 3  |              leánykáid. Igaz, mint csinálnak a leánykáid?~- Táncolni tanulnak.~-
2718 3  |                      mondá haragosan.~Apolka a lábával toppantott:~- Nem
2719 3  |                toppantott:~- Nem kap s vége.~A beteg nagy szemeket meresztett
2720 3  |                    Hozd ide, kérlek alássan, a tükröt, hadd nézzem meg
2721 3  |                Bizonyára ön Pongrácz István, a hatalmas Pongrácz István,
2722 3  |                     Pongrácz István, de most a doktor parancsol és az nem
2723 3  |               engedte meg. Mit szólana nekem a doktor?~- Ej, mit a doktor!
2724 3  |                    nekem a doktor?~- Ej, mit a doktor! Hiszen mondtam már,
2725 3  |               mondtam már, hogy lefejeztetem a gazembert; nagyon megkínzott.~-
2726 3  |                       Jó, hát hálával leszek a kedvedért, de adj akkor
2727 3  |                    kis férgecském.~Végigment a gyerekes könyörgések minden
2728 3  |                      félénkséggel fejezte ki a legtermészetesebb kívánságait.
2729 3  |                      kívánságait. Mert, mint a betegek rendesen, minduntalan
2730 3  |          udvarhölgyei eljárták fehér ruhában a táncot, az az ötlete támadt,
2731 3  |                    az az ötlete támadt, hogy a kedvenc paripáját, a »Waterloo«-
2732 3  |                    hogy a kedvenc paripáját, a »Waterloo«-t szeretné látni.
2733 3  |              szeretné látni. Hozzák fel neki a Waterloot ide a hálószobájába.
2734 3  |                     fel neki a Waterloot ide a hálószobájába. Hasztalan
2735 3  |                   próbálták lebeszélni, hogy a paripa nem szereti a garádicsokat.
2736 3  |                    hogy a paripa nem szereti a garádicsokat. Azután Pruzsinszkyt
2737 3  |                  kívánta és Kovácsot, kikkel a gazdaságról és a vagyoni
2738 3  |                      kikkel a gazdaságról és a vagyoni viszonyairól beszélgetett,
2739 3  |                     rózsás terveket eregetve a jövendőkre nézve.~- Szeretnék
2740 3  |                      magamért, hanem e miatt a kis zsivány miatt, aki nekem
2741 3  |                  Hozd ide csak fiam, Apolka, a »pénzügyminisztert«, hadd
2742 3  |                      azóta.~Apolka elszaladt a negyedik szobába és elhozta
2743 3  |                  negyedik szobába és elhozta a »pénzügyminisztert«, az
2744 3  |                      befőttek lehettek, volt a pénzügyminiszter bezárva,
2745 3  |                 keresztes pók, kinek az volt a hivatása, hogy a hólyaggal
2746 3  |                     az volt a hivatása, hogy a hólyaggal betapasztott üvegben
2747 3  |                     Zsolnán vagy Trencsénben a lutriba lehessen tenni.~
2748 3  |                  tenni.~István gróf megnézte a pókot, ki az üveg felső
2749 3  |                   csak két számot húzott fel a lusta kutya.~Valóban, mindössze
2750 3  |                     papírkocka fityegett alá a hálóból.~E pillanatban kocsirobogás
2751 3  |                   Pamutkay uram érkezett meg a fiskálissal - vélte Kovács
2752 3  |                   szólt felvillanó szemekkel a beteg s eltolta egykedvűen
2753 3  |                   beteg s eltolta egykedvűen a pók üvegpalotáját a medicinás
2754 3  |               egykedvűen a pók üvegpalotáját a medicinás üvegek közé. -
2755 3  |                      be kérlek, Pruzsinszky, a káplánt és Bakrát is...
2756 3  |                       Apolka, ülj ide mellém a székre. De mért sápadtál
2757 3  |                    mosolyogni, se reszketni, a mosolyt, a rémületet egyszerre
2758 3  |                     se reszketni, a mosolyt, a rémületet egyszerre elfújta
2759 3  |                  rémületet egyszerre elfújta a meglepetés, megnyílott az
2760 3  |                Trnowszky Miloszlávot.~Az ám, a Miloszláv az - ha nem álom.
2761 3  |                   azért sem lehet álom, mert a bajusza is nagyobb, a szakálla
2762 3  |                   mert a bajusza is nagyobb, a szakálla is megnőtt, úgy,
2763 3  |                megnőtt, úgy, hogy már mégsem a régi Miloszláv, akit az
2764 3  |                     ülve maradt, mohón falta a kedves, ismerős vonásokat
2765 3  |                    kedves, ismerős vonásokat a szeme, de azért mégis behunyta.
2766 3  |                   azért mégis behunyta. Csak a szíve ugrált, dobogott olyan
2767 3  |                     meghallják, leszorította a kezével, meg akarta állítani.
2768 3  |                   jóval kezdett ki. Lehet is a szívet megállítani! Józsua
2769 3  |                  megállítani! Józsua is csak a napot tudta.~Ezenközben
2770 3  |                     előre tuszkolta Pamutkay a jöttet, bemutatván őt illőképpen.~-
2771 3  |                   Emil köz- és váltó-ügyvéd.~A fiatal ügyvéd meghajtotta
2772 3  |              húgocskám! Ejnye, de megnőttél!~A gróf különös szemeket meresztett
2773 3  |                      fájó szemrehányás ebben a csengés nélküli, szürke
2774 3  |                      hangban.~- Úgy? - kérdé a beteg a leányka felé fordulva. -
2775 3  |                         Úgy? - kérdé a beteg a leányka felé fordulva. -
2776 3  |                 fordulva. - Valami ismerősöd a fiskális, Apolka?~- Rokonok
2777 3  |                    rokonok, együtt töltöttük a gyermekévek egy részét.~-
2778 3  |            mosolyogva.~Valóságos rémület ült a főúr arcára.~- Csak talán
2779 3  |                      Nagy kő látszott leesni a szívéről.)~- Az a nevünk
2780 3  |                     leesni a szívéről.)~- Az a nevünk volt, ami az Apolkáé,
2781 3  |                     volt, ami az Apolkáé, de a megboldogult apám megmagyarosította.~
2782 3  |                kiáltott közbe:~- Hát meghalt a szegény Gáspár bácsi? Istenem,
2783 3  |               egyszerre megeredtek szemeiben a könnyek. István gróf fitymálólag
2784 3  |                      gróf fitymálólag intett a kezével.~- Ugyan ne pityeregj.
2785 3  |               atyafiaidhoz, nem szeretem, ha a szemedet rontod miattuk.
2786 3  |                      mindig többet tud, mint a fiók róka. De ha már itt
2787 3  |                     jó.~- Parancsoljon velem a méltóságos gróf.~- Írt-e
2788 3  |                    maga valamikor instánciát a királyhoz?~- Írtam.~- No,
2789 3  |                    az derék, akkor hát tudja a módját, mert képzelem, hogy
2790 3  |                    gróf Pongrácz István, ezt a leányt a magamévá fogadom,
2791 3  |                Pongrácz István, ezt a leányt a magamévá fogadom, ősi nevemet
2792 3  |                    ősi nevemet reáruházom és a többi, meg a többi. Érti-e
2793 3  |                   reáruházom és a többi, meg a többi. Érti-e a fiskális
2794 3  |                   többi, meg a többi. Érti-e a fiskális úr?~A jelenlevők
2795 3  |                 többi. Érti-e a fiskális úr?~A jelenlevők ajkáról a csodálkozás
2796 3  |                     úr?~A jelenlevők ajkáról a csodálkozás elnyomhatatlan
2797 3  |          örömteljesen s térdre vetette magát a gróf ágyához, úgy csókolta
2798 3  |                   gróf ágyához, úgy csókolta a nagy, lelógó kezeit, ahol
2799 3  |                  érte, majd az egyiket, majd a másikat.~- Mivel érdemeltem
2800 3  |                    meg ezeket, mivel, mivel?~A beteg kiszabadította az
2801 3  |                  kezét és megsimogatván vele a fejét, szeretetteljesen
2802 3  |                  mégis elfakadt Apolka sírva a nagy örömtől. Ezt a megoldást
2803 3  |                    sírva a nagy örömtől. Ezt a megoldást meg se merte volna
2804 3  |                  volna álmodni, mert nemcsak a veszedelemtől szabadult
2805 3  |               csakugyan sok volt. Kicsordult a szíve, nem bírt tovább vele,
2806 3  |                       kiáltott rá ingerülten a gróf. - Nem szeretem, ha
2807 3  |                 hamvas barna arcát elöntötte a pír s némi hevességgel emelkedett
2808 3  |                   Apollónia, menjen be ön is a szobáiba.~- Nem, ő itt maradhat.~
2809 3  |              maradhat.~Mind eltávoztak, csak a leány maradt.~- Hát mármost
2810 3  |                    kérő is.~- No, no - kérdé a gróf csodálkozva -, és mit
2811 3  |                   felelte egyszerűen.~Apolka a kezeivel fedte be az arcát.
2812 3  |              összeomlik ez az egész nagy vár a fejük felett ettől az egy
2813 3  |                   egy szótól, szakadt is már a bolthajtás és hullani látszott
2814 3  |               bolthajtás és hullani látszott a vakolat... A beteg pedig
2815 3  |                hullani látszott a vakolat... A beteg pedig felugrott dühösen,
2816 3  |                rikácsolá. - Honnan veszi azt a vakmerőséget?~Tarnóczy egy
2817 3  |                     meg, egykedvűen játszott a kalapja pántlikájával.~-
2818 3  |                     Apolka!~Apolka leejtette a gyűszűjét és elkezdte keresni
2819 3  |                   annál most fontosabb dolog a világon, az ágy alá is lehajolt,
2820 3  |                   nem felelsz, Apolka? Hagyd a pokolba azt a gyűszűt, ne
2821 3  |                  Apolka? Hagyd a pokolba azt a gyűszűt, ne bújkálj most
2822 3  |                  elérzékenyedett, meglágyult a hangja). Egy fiskális vegyen
2823 3  |                    egy Esterházy legyen, aki a kezed után nyúl. Még az
2824 3  |                     Bizony nem jött ki annak a torkán egyetlen hang se,
2825 3  |                       csak egyre kereste azt a gyűszűt a lesütött szemeivel
2826 3  |                  egyre kereste azt a gyűszűt a lesütött szemeivel a padlón.~-
2827 3  |                 gyűszűt a lesütött szemeivel a padlón.~- Apolka - szólítá
2828 3  |                  bátor, mondd meg az igazat.~A leányka megrázkódott, fölemelte
2829 3  |                  megrázkódott, fölemelte azt a szép fejét és így szólt
2830 3  |                       ostobaság, olyan, mint a márciusi hó. Igen sajnálom,
2831 3  |                    amiért éppen önt hozta ki a zsolnai ügyvédek közül,
2832 3  |                 közül, pedig annyi van, mint a tarka kutya. De ön tán nem
2833 3  |                  gróf úr, és hazavinni innen a menyasszonyomat...~Olyan
2834 3  |                       Uram - szólt az ügyvéd a szenvedélytől fojtott hangon -,
2835 3  |             Magyarországon törvények vannak.~A főúr ajkán gúnyos mosoly
2836 3  |                       Elhozta ön magával azt a hölgyet?~- Úgy? Haditúsz?~
2837 3  |               ironikus. Úgy látszik, ösmerte a túsz történetét.~- Igen,
2838 3  |                  Tarnóczy makacsul rázta meg a fejét.~- Egy tapodtat se,
2839 3  |                       Egy tapodtat se, uram, a leány nélkül. Gyere, Apolka,
2840 3  |                  nélkül. Gyere, Apolka, fogd a kezemet. Kövess!~S odalépett
2841 3  |                 kezemet. Kövess!~S odalépett a nagy üvegszekrényhez támaszkodó
2842 3  |                  olyan fehér volt, mint azok a porcelán edények bent az
2843 3  |                       domine - figyelmezteté a főúr kedélyesen. - Mire
2844 3  |                   kedélyesen. - Mire való az a nagy lelkesedés?~De Tarnóczy
2845 3  |               tágított. Átölelte félkarjával a leány nyakát és úgy vonszolta
2846 3  |                      mintegy bocsánatot kért a betegtől:~- Ne haragudjék
2847 3  |                  vagyok.~Pongrácz fölvetette a fejét az őrültek idegbántó,
2848 3  |                    kacajával, s aztán kivett a vánkosa alól egy fehér csontsípot
2849 3  |               ügyvédre, hiába tiltakozott az a személyes szabadság ilyen
2850 3  |                    érnek kellett megpattanni a halántéka táján, mert a
2851 3  |                      a halántéka táján, mert a bal szeme tele lett vérrel
2852 3  |                     de azért mégis legyűrték a markos fickók, s Apolka
2853 3  |                      dacára elhurcolták abba a börtönbe, ahonnan évek előtt
2854 3  |               Károlyt szöktette meg Estella.~A dulakodás robajára előrohantak
2855 3  |               dulakodás robajára előrohantak a várbeli urak. Pruzsinszky
2856 3  |                    várbeli urak. Pruzsinszky a roskadozó Apolkát kísérte
2857 3  |                 roskadozó Apolkát kísérte át a szobáiba, Pamutkayra pedig
2858 3  |                   szobáiba, Pamutkayra pedig a gróf förmedt rá:~- Szamár
2859 3  |                 Hozzon hamar másik ügyvédet.~A jó úr tehát szép csendesen
2860 3  |                Zsolnáról, akik elkészítették a kérvényt a királyhoz az
2861 3  |                     elkészítették a kérvényt a királyhoz az Apolka adoptálása
2862 3  |                 méltóságot látszanak lehelni a járókelők előtt, vannak
2863 3  |                   egyes mozdulataiban, amint a sétabotját lóbázta, amint
2864 3  |                    sétabotját lóbázta, amint a kalapjával köszönt a hölgyeknek.
2865 3  |                   amint a kalapjával köszönt a hölgyeknek. S éppen úgy
2866 3  |               hölgyeknek. S éppen úgy megvan a hatása emberöltőkön át,
2867 3  |                 tanácsos nem kapott meghívót a főispáni bálra, az volt
2868 3  |                     volt olyan esemény, mint a porosz király inzultálása
2869 3  |                    porosz király inzultálása a francia követ által. Szegény
2870 3  |                   szégyenletében. Ennél csak a Pongrácz hadai tettek nagyobb
2871 3  |                      most ott csücsül őkelme a trencséni tömlöcben), Tarnóczy
2872 3  |                     kár érte), s Emil fiának a leköszönése a városi hivatalról.~
2873 3  |                    Emil fiának a leköszönése a városi hivatalról.~Bizony
2874 3  |                messze fájától!~Emil megkapta a vagyont és ügyvédi irodát
2875 3  |                     elhatározván, hogy amint a gyászév letelik, fölkeresi
2876 3  |                    Még egyre emlékében éltek a kerti idillek, még egyre
2877 3  |                       még egyre melegítették a szívét azok a bogarakért,
2878 3  |                   melegítették a szívét azok a bogarakért, növényekért
2879 3  |                   öreg Blázy, akivel közölte a tervét, ráijesztett ezekkel
2880 3  |                  tervét, ráijesztett ezekkel a szavakkal:~- Nehéz lesz
2881 3  |                 Nehéz lesz azt, öcsém, abból a várból kihozni.~- Talán
2882 3  |                        Talán hallott valamit a bácsi?~- Hallottam egyet-mást,
2883 3  |                  csak nem sárkány őrzi, mint a mesékben?~- A sárkánynak
2884 3  |                     őrzi, mint a mesékben?~- A sárkánynak hét feje volt,
2885 3  |                     aztán még veszedelmesebb a sárkánynál. Bolond embert
2886 3  |                     No, én mégis kihozom azt a leányt egy év múlva.~Hanem
2887 3  |                   Hanem alig egy pár hónapra a Gáspár halála után, halálosan
2888 3  |                  magában: Utána megyek annak a gazembernek a másvilágra,
2889 3  |                   megyek annak a gazembernek a másvilágra, hogy ott is
2890 3  |                   Kurka ügyvédet (Kurka volt a leghíresebb prókátor Zsolnán),
2891 3  |                  vélték azt is, hogy mi lesz a végrendeletben. Némelyek
2892 3  |                Emilnek hagyja, mások szerint a Matica örökli az egészet.
2893 3  |                 Matica örökli az egészet. De a legvalószínűbb verzió az
2894 3  |          legvalószínűbb verzió az volt, hogy a világba szórt Trnowszky
2895 3  |                    állítólag már pedzette is a környezetének:~- Ugyan ne
2896 3  |                  fehér kezecskékbe kerül itt a gyeplő, semmit se féljetek!~
2897 3  |                    féljetek!~No, ha így lesz a dolog, és bár csak így lenne,
2898 3  |                     micsoda parti lesz abból a leányzóból!~A becsületes
2899 3  |                     lesz abból a leányzóból!~A becsületes Emilt nagyon
2900 3  |               megijesztette ez az eshetőség. A rosszhírű apák gyermekei,
2901 3  |                    jók, sokkal érzékenyebbek a többi jó embereknél, mert
2902 3  |                   megsúgja az ösztönük, hogy a szülei hibáit is expiálni
2903 3  |                       Szinte belesápadt abba a gondolatba, hogy ha Apolka
2904 3  |                      mely jóval nagyobb volt a Gáspárénál, akkor talán
2905 3  |                      nemes urak versenyeznek a kezéért, de el sem veheti,
2906 3  |                 fogják mondani -, előkereste a hamupipőkét, mert már rajta
2907 3  |              hamupipőkét, mert már rajta van a lábán az aranypapucs.« No,
2908 3  |                 idealizmussal, aki úgy nézte a világot, mintha éppen most
2909 3  |                      koccintotta volna össze a kupáját Lancelot lovaggal.~
2910 3  |                  hiúság, ostobaság, az élet, a világ, a törekvés, a tudás,
2911 3  |                 ostobaság, az élet, a világ, a törekvés, a tudás, a pénz
2912 3  |                   élet, a világ, a törekvés, a tudás, a pénz és minden,
2913 3  |                  világ, a törekvés, a tudás, a pénz és minden, de igazán
2914 3  |               amelyhez mindenki ragaszkodik. A többi apróbb ostobaságok
2915 3  |                választ. Egyiknek abban telik a kedve, ha gazdaggá lesz,
2916 3  |                  hogy okosnak tartsák, másik a hatalom után fut. Van olyan
2917 3  |                Találkoznak egyéniségek, akik a földi boldogság összes eszközei
2918 3  |              boldogság összes eszközei közül a »csász. és kir. kamarás«
2919 3  |          nevetségesebb alakban hegyeződik ki a hiúság. Ösmertem egy urat,
2920 3  |                      át beszélte mindenkinek a kutyaharapástól támadt veszettség
2921 3  |                    minden kevélység nélkül: »A tulajdon sógorom volt.«
2922 3  |             mindenkinek van egy főbolondsága a mellékbolondsága mellett.
2923 3  |                    mellékbolondsága mellett. A Tarnóczy Emilé az volt,
2924 3  |               Tarnóczy, mihelyt neszét vette a végrendelet-csinálásnak,
2925 3  |           végrendelet-csinálásnak, átszaladt a kollégájához, Kurkához,
2926 3  |               szavakkal fejezte ki részvétét a kedves kisasszony halála
2927 3  |               kisasszony halála fölött, mire a híres prókátor szeméből
2928 3  |                 prókátor szeméből kibuggyant a könny.~- Köszönöm, kedves
2929 3  |                    nekem fáj, nagyon fáj, de a világ azért tovább megy.~
2930 3  |                   azért tovább megy.~Kivette a zsebkendőjét, megtörölgette
2931 3  |                  zsebkendőjét, megtörölgette a szemeit, de azok újra átnedvesedtek.
2932 3  |                    melyen át láthatók voltak a jövő-menő furmányos szekerek,
2933 3  |             káposztafejekkel megrakva, kofák a kosaraikkal, csintalan menyecskék
2934 3  |              csintalan menyecskék enyelegtek a kapuajtókban a budetini
2935 3  |                    enyelegtek a kapuajtókban a budetini katonákkal. Egy
2936 3  |                   hordót gurított maga előtt a piac felé nagy énekszóval.~-
2937 3  |                      Fogadni mernék, hogy az a hordós ember ott nem is
2938 3  |                     ember ott nem is ösmerte a Rózát. Olyan nehéz a szívem,
2939 3  |                 ösmerte a Rózát. Olyan nehéz a szívem, kolléga, olyan nehéz,
2940 3  |                      nagy szög kiesett volna a világ küllőiből, hogy valami
2941 3  |                 Napóleon is meghalt. Az volt a nagy eset! Jézus Mária,
2942 3  |                      Az emberi állat küzdött a filozóffal és legyőzte a
2943 3  |                     a filozóffal és legyőzte a filozófot; zokogva borult
2944 3  |                borult az asztalra, amiért az a morzsa leesett a tenyeréről...~-
2945 3  |                   amiért az a morzsa leesett a tenyeréről...~- Bocsássa
2946 3  |                  nehéz lélegzetet vett, mint a harcsa, ha pálinkás kenyeret
2947 3  |                    pálinkás kenyeret tesznek a szájába. Rózáját eltemette
2948 3  |                   szájába. Rózáját eltemette a földbe, magát pedig eltemette
2949 3  |                     Kurka úr. Én nem törődöm a végrendelettel.~- No, no.
2950 3  |               esetleg örökséghez juthat ezen a réven.~- Azt kevésbé érdekel,
2951 3  |                    úr kíváncsian. - Ki lenne a kitagadott, ha öntől függne?
2952 3  |                    eltalálhattam volna, hogy a Matica.~- Nem, a Trnowszky
2953 3  |                 volna, hogy a Matica.~- Nem, a Trnowszky Apollónia lenne
2954 3  |                       Ah! - szólt meglepetve a vén ügyvéd. - Az a boldogtalan
2955 3  |                meglepetve a vén ügyvéd. - Az a boldogtalan árva leány.
2956 3  |                 negyedik személy súgta... Ez a negyedik személy.~- Csak
2957 3  |               személy.~- Csak nem ön volt?~- A negyedik személy az ördög
2958 3  |                     úr, hogy miért tenné ezt a gyermekkel, ugyan miért?~-
2959 3  |                akarom venni feleségül.~- Ön? A Trnowszky Apollóniát? És
2960 3  |                  érteni. Ha unokahúgom kapja a nagybátyám vagyonát, akkor
2961 3  |                     megeshetik), hanem félek a világ nyelvétől, hogy pénzeért
2962 3  |                      hozzám jön. Nos, én azt a leányt még ma meg akarom
2963 3  |             gondolataiba elmélyedve játszott a kabátja csont-gombjaival.~-
2964 3  |                   egymásután; most hallottam a vendéglőben, hogy a nedeci
2965 3  |                hallottam a vendéglőben, hogy a nedeci gróf gazdatisztje,
2966 3  |                   jött, hogy ügyvédet vigyen a várba a beteg grófhoz, ahol
2967 3  |                      ügyvédet vigyen a várba a beteg grófhoz, ahol Apolka
2968 3  |                     az öreg Kurka -, azelőtt a haldoklók a jövő világra
2969 3  |                 Kurka -, azelőtt a haldoklók a jövő világra gondoltak és
2970 3  |              helyettesítse magát általam. Ez a véletlen úgy hullott le
2971 3  |                   úgy hullott le nekem, mint a mennyei manna. Okvetlenül
2972 3  |                  beszélnem kell Apolkával. S a várba bejutni, kivált a
2973 3  |                      a várba bejutni, kivált a belső szobákba, mondják,
2974 3  |                   nehéz. Tegye meg nekem ezt a szívességet.~- Hm - morgott
2975 3  |                eszméket, kartárs úr; mi lesz a honoráriummal?~- Legyen
2976 3  |                      honoráriummal?~- Legyen a honorárium az öné.~- Hova
2977 3  |               megsérteni? Hanem felezzük meg a honoráriumot, kartárs úr.~-
2978 3  |              kívülről az irodaajtón.~- Tehát a fele. Ebben maradunk. Szabad!~
2979 3  |                   Szabad!~Pamutkay uram volt a jött, s miután Kurka úr
2980 3  |                   Zsolnára Pamutkay, meghált a nagyvendéglőben és korán
2981 3  |                      ütnek le taglóval, vagy a bőrét nyúzzák, hogy még
2982 3  |                    álmélkodék azonban, mikor a bricskát, amin ültek, a
2983 3  |                      a bricskát, amin ültek, a temető-utcában megállíttatta
2984 3  |        temető-utcában megállíttatta Pamutkay a Flóris János ügyvéd zöld
2985 3  |               sarampós háza előtt s odaszólt a kocsisnak:~- Menjen be,
2986 3  |               kocsisnak:~- Menjen be, János, a tekintetes úrért.~S ezzel
2987 3  |              tekintetes úrért.~S ezzel átült a kocsis mellé az első ülésre,
2988 3  |                    alássan. Ha nagyobb volna a kocsi, még egy csomó ügyvédet
2989 3  |                     keveset felelni.~- Tehát a Tarnóczy kollégát is ott
2990 3  |                Persze, csinos honoráriummal. A gróf gavallér ember, jól
2991 3  |                      Túlságosan is - morogta a tiszttartó.~- Tehát meg
2992 3  |                      És nem tudja véletlenül a tiszttartó úr, hogy mi volt
2993 3  |                  tiszttartó úr, hogy mi volt a honorárium? Nagyon lekötelezne
2994 3  |                   annak idején. Mire való az a nagy kíváncsiság?~Kurka
2995 3  |                      aztán bizalmasan hajolt a tiszttartóhoz, hogy a kocsis
2996 3  |                 hajolt a tiszttartóhoz, hogy a kocsis ne hallja:~- Őszinte
2997 3  |                  Azért szeretném tudni, mert a fele engem illet, úgy egyeztünk
2998 3  |                 pattogni, hogy minek nézi őt a tiszttartó, tékozlónak-e,
2999 3  |                   valami különöset szimatolt a Kurka úr orra, s minél tovább
3000 3  |                   oknyomozó elmélkedéseiben, a körülmények latolásában