Rész

3501 4  |                 kegyes pártfogolni kérésemet a fiatal bárónál...~- Itt
3502 4  |                      fiatal bárónál...~- Itt a szavam rá, s még ma, vagy
3503 4  |               Türelem, édes fiam. Azt tartja a tót közmondás: Nye kazal
3504 4  |                       Az isten nem ajánlotta a bolondozást.) Lassúság és
3505 4  |                      menjen vissza nyugodtan a szállására. Hol van szállva?~-
3506 4  |               szállására. Hol van szállva?~- A krivánkai korcsmában.~-
3507 4  |                     ma vagy holnap, punktum.~A fiatal prókátor boldogan
3508 4  |             kézszorongatások között elváltak a Palugyai-féle akolnál, ahol
3509 4  |                 visszafordult Krivánka felé, a báró pedig a kastélyba indult,
3510 4  |                  Krivánka felé, a báró pedig a kastélyba indult, de alig
3511 4  |                    ötlene eszébe, rákiáltott a fiatalemberre:~- Hophó!
3512 4  |                    jobb lesz, ha túlesünk... A kölcsönkéről van szó... (
3513 4  |                    biggyeszgette az ajkait.) A fiú könnyelmű egy kicsit,
3514 4  |                      már nem lehet segíteni. A kölcsönt okvetlenül meg
3515 4  |                említenem. Én istenem, ez már a század, ez az átkozott század!
3516 4  |                       ez az átkozott század! A legszebb tettekhez is hozzá
3517 4  |                       Az isten verje meg ezt a XIX-ik századot! Hát hány
3518 4  |                    forint! Az egy napra való a kölyöknek. Oh, istenem,
3519 4  |              mennyire rosszul van nevelve ez a fiú. Aztán tessék meggondolni,
3520 4  |                    fel Pál báró -, de ön nem a szépségéért akarja bírni.
3521 4  |                   most okosabb, kövérebb.~Ez a tónus felbőszíté kissé az
3522 4  |                       semmi másról. Mikor én a walesi herceggel vadásztam,
3523 4  |                       akkor így szólt hozzám a walesi: »Egy róka, kedves
3524 4  |                  kedves Behenczy, amelyiknek a farka még nincs a kezünkben,
3525 4  |                 amelyiknek a farka még nincs a kezünkben, senkié.« A dolog
3526 4  |                  nincs a kezünkben, senkié.« A dolog még szétmehet. Tegyünk
3527 4  |                 ügyvéd -, szívesen szolgálok a hatszáz forinttal.~- Top -
3528 4  |                         Top - mondá hirtelen a báró s újra belecsapott
3529 4  |                     állt többé, csak otthon, a kastély gyommal, labodával
3530 4  |                   nagyon beleharapott az idő a fizimiskájába, petyhüdt
3531 4  |                    petyhüdt volt az arcbőre, a festék látható marásaival,
3532 4  |                     marásaival, ráncon ránc: a termete is összeesett, úgy
3533 4  |                    ki, mint egy csutak. Csak a hajdan szép álla viselte
3534 4  |            vice-állat. Talán hogy az egyiket a Pál báró csipkedje, a másikat
3535 4  |                egyiket a Pál báró csipkedje, a másikat pedig a Károly báró.~-
3536 4  |                   csipkedje, a másikat pedig a Károly báró.~- No, hol a
3537 4  |                     a Károly báró.~- No, hol a madarak? - kérdé a betoppanó
3538 4  |                       hol a madarak? - kérdé a betoppanó Behenczytől.~-
3539 4  |                     az orra lefittyedt, mint a pulykáé, mialatt a két tenyerével (
3540 4  |                      mint a pulykáé, mialatt a két tenyerével (de milyen
3541 4  |                voltak már azok is) rácsapott a cafatos, foszlányos szoknyáira.~-
3542 4  |                   Hát azt hiszi, hogy ezeket a rongyokat adom el húsért
3543 4  |                     rongyokat adom el húsért a zsidó mészárosnak, hogy
3544 4  |                     mehetnél Krivánkára. Hol a kis báró?~Estella mély alázattal
3545 4  |                    hajtotta meg magát, ahogy a nevelőbeli lányok szoktak
3546 4  |                    nevelőbeli lányok szoktak a madame előtt s gúnyos pátosszal
3547 4  |                  gúnyos pátosszal felelte:~- A báró úr őméltósága bent
3548 4  |              ebédlőben zsákot foltoz, amiben a gombát és a madarakat kellene
3549 4  |                   foltoz, amiben a gombát és a madarakat kellene elvinnem.
3550 4  |                 uraatyjának.~Valóban ott ült a kis báró az ebédlőben. A
3551 4  |                     a kis báró az ebédlőben. A gonosz Estella gúnyosan
3552 4  |                gúnyosan nyomta meg előbb ezt a szót, mert inkább a denevérek
3553 4  |                      ezt a szót, mert inkább a denevérek tanyája volt ez,
3554 4  |              denevérek tanyája volt ez, mint a báróké, s a denevérek se
3555 4  |                    volt ez, mint a báróké, s a denevérek se ebédlőnek használták,
3556 4  |                       öreg? - kérdé mogorván a belépőt.~- Nem igen - felelte
3557 4  |            bíbelődnék efféle madarakkal? Már a szagukat is utálom.~- Hm.
3558 4  |                       és kíváncsian tette le a tűt.~- Hahaha, hogy mit?
3559 4  |                   legelőbb is az ajtót, hogy a leány ne hallja, töltsd
3560 4  |                  leány ne hallja, töltsd meg a pipámat és hozd ide, aztán
3561 4  |                     hozd ide, aztán nyisd ki a füleidet.~- Hát miből töltsem
3562 4  |                   miből töltsem meg? - szólt a kis báró habozva.~- Van
3563 4  |                    meg? (karikába hajlította a mutatóujját.)~Erre aztán
3564 4  |                   Erre aztán elnevette magát a kis báró és megadta magát.~-
3565 4  |                   rossz apa vagy. Visszaélsz a puha fiúi szívemmel.~Kihúzott
3566 4  |            csimbókkal, mint egy pogácsaalma, a padlózat alúl, mert a padlózat
3567 4  |           pogácsaalma, a padlózat alúl, mert a padlózat redves volt és
3568 4  |                     volt és hiányos, itt-ott a puszta föld látszott, s
3569 4  |                      s alája lehetett nyúlni a felszakadozott deszkának.~-
3570 4  |                    jó hely? Nyirkosan tartja a dohányt.~Megtöltötte az
3571 4  |                    végződött, odavitte neki, a szájába dugta, kedveskedően,
3572 4  |                      előbb, míg jól lélegzik a szerszám, aztán fontoskodva
3573 4  |                    egyszer egy ember, akinek a menyasszonyát egy várban
3574 4  |                   úgy nem, hogy visszaviszik a bolond embernek egy elszökött
3575 4  |                kedvenc majmát. Erre elindult a vőlegény. Nyakába vette
3576 4  |                      vőlegény. Nyakába vette a világot, a majmot feltalálni.
3577 4  |                     Nyakába vette a világot, a majmot feltalálni. Hát amint
3578 4  |                  fogdos egy erdőben. Kérdezi a bolond ember az utastól,
3579 4  |                      lenne; elmondja az utas a szándékát, hogy egy majmot
3580 4  |                    embernél van. Feleli erre a bolond ember: »Jó helyen
3581 4  |                   Őróla.~- Teringettét! Ugye a Pongrácznak keresik? Hallottam
3582 4  |                      Hallottam valamit arról a zsolnai lányról. Pompás
3583 4  |                    egy komédia volt.~- Igen, a leány visszavétele miatt
3584 4  |                      visszavétele miatt kell a mi Estellánk.~- De csak
3585 4  |              kölcsönt ad az amice. Szerelmes a szamár. Egy olyan üzlet
3586 4  |                    jól jár mellette. Jól jár a zsolnai ügyvéd, mert a menyasszonyához
3587 4  |                   jár a zsolnai ügyvéd, mert a menyasszonyához jut, jól
3588 4  |                      tompán.~- Krivánkán van a korcsmában, és amint odavisszük
3589 4  |              korcsmában, és amint odavisszük a leányt, rögtön kész...~De
3590 4  |                         De nem végezhette be a mondatot a meglepetéstől,
3591 4  |                     végezhette be a mondatot a meglepetéstől, mert a kis
3592 4  |               mondatot a meglepetéstől, mert a kis báró villámgyorsan felugrott,
3593 4  |                    felugrott, és leakasztván a falról egy vén karabélyt,
3594 4  |                karabélyt, az egyetlent, mely a megfakult zöld rámán lógott,
3595 4  |                   fölordított:~- Lelövöm azt a gazembert, felnyársalom,
3596 4  |                kannibál se tenne.~S megfogta a fia kezét szelíden, szeretetteljesen.~-
3597 4  |                  kiszakította magát dühösen, a hangja reszketett a felindulástól,
3598 4  |                 dühösen, a hangja reszketett a felindulástól, közbe a fogait
3599 4  |            reszketett a felindulástól, közbe a fogait is csikorgatta.~-
3600 4  |                    érzéked az ilyesmihez. Ez a fickó meggyalázott, azt
3601 4  |                     Behenczy pénzért adja el a megunt szeretőjét. De teneked
3602 4  |                 szeretőjét. De teneked semmi a fiad becsülete. Ilyen mocskot
3603 4  |                   nem, soha! Meg kell halnia a kutyának.~S fogván a kalapját,
3604 4  |                  halnia a kutyának.~S fogván a kalapját, kirohant s futott,
3605 4  |                 ezalatt még egyre terítgette a gombákat a gyékényre s egykedvűen
3606 4  |                  egyre terítgette a gombákat a gyékényre s egykedvűen mondá:~-
3607 4  |                 össze méltóztattak veszni?~*~A kis báró elérvén Krivánkára,
3608 4  |             Krivánkára, megtalálta Tarnóczyt a korcsmában, udvariasan köszöntötték
3609 4  |                      Privodára (Privoda volt a szomszéd falu), ott különben
3610 4  |                átmentek együtt Privodára, de a Klopanka felé vezető úton,
3611 4  |                   Klopanka felé vezető úton, a mezőkön fordulván el ellenkező
3612 4  |                   Estellát, az öreget elűzte a belső nyugtalanság Krivánkára,
3613 4  |             Krivánkára, hogy ott nyélbe üsse a dolgokat, de miután Krivánkán
3614 4  |                 rosszat sejtve, ballagott át a falusiak beszédje nyomán
3615 4  |                     falusiak beszédje nyomán a pléhtornyú Klopankára, csak
3616 4  |                      tért vissza késő éjjel, a csudálatos rejtélyen tűnődve,
3617 4  |                csudálatos rejtélyen tűnődve, a Behenczy-kastélyba.~Csendes
3618 4  |                    ajtaja nyitva-tárva. Csak a denevérek röpdöstek pajzánan
3619 4  |              denevérek röpdöstek pajzánan és a bagoly huhogott kísértetiesen.~-
3620 4  |                  senki sem felelt.~Benyitott a hálószobájába, üres volt
3621 4  |                     hálószobájába, üres volt a szegényes vacka, keresztülszaladt
3622 4  |                      vacka, keresztülszaladt a szobákon, de sehol sem volt
3623 4  |                   átkozott kölyök kijátszott a hatszáz forinttal.«~- Tolvaj,
3624 4  |                   dühösen, ide-oda száguldva a szobákban, ahol nem kellett
3625 4  |               kellett félnie, hogy megbotlik a fölösleges bútorokban.~Privodáról
3626 4  |                    Károly pedig meg sem állt a hatszáz forinttal Budapestig.)~
3627 4  |               hatszáz forinttal Budapestig.)~A polgármester annyira megörült
3628 4  |                polgármester annyira megörült a fonnyadt komédiásnőnek,
3629 4  |           komédiásnőnek, hogy maga emelte le a kocsiról.~- No, ez derék
3630 4  |                     Mert olyanforma ez, mint a régi kolostorok pecsétje,
3631 4  |                    hahotával.~- Hm - morogta a polgármester -, hm - és
3632 4  |                      és még egyszer megnézte a »kisasszonyt«.~Tarnóczy
3633 4  |                     indult Losoncra; azalatt a polgármester hozzáfogott
3634 4  |                   látott divatképet, odavitt a női szabóhoz, Limpa Valeriushoz
3635 4  |                       azon volt egy női kép, a legszebb asszony az ő fantáziájában
3636 4  |                      varrjon - rendelé s még a frígiai sapkát is megcsináltatta,
3637 4  |                    vegyült egy kis hiúság is a polgármester úr cselekményébe,
3638 4  |                   kedvezőtlenül nyilatkozott a délelőtti sör mellett, mondván
3639 4  |               délelőtti sör mellett, mondván a polgármesternek:~- Nehéz
3640 4  |                 belőle valamit csinálni!~Míg a ruhát varrták, azalatt levél
3641 4  |                     Lengeffyvel megalkudott. A jövő pénteken Zsolnára jön
3642 4  |                   jövő pénteken Zsolnára jön a »szenátorokkal« egyetemben
3643 4  |                     szombaton megtörténhetik a »nagy eset«. U. i. »Az akasztófára
3644 4  |                     foganatját lássuk.«~Erre a jó hírre mindjárt pennát
3645 4  |                  meghódol, s akarata szerint a jövő szombaton hazaviszik
3646 4  |                    szombaton hazaviszik neki a beszterceiek Estellát, akit
3647 4  |                    valószínűleg az istennel) a szoba szőnyegén guggolva,
3648 4  |                    szőnyegén guggolva, mikor a kapuőr felhozta a levelet,
3649 4  |                      mikor a kapuőr felhozta a levelet, nem eresztvén be
3650 4  |                    levelet, nem eresztvén be a levelet hozó lovast, mert
3651 4  |                      eltiltá idegen embernek a várba lépni.~A várúr feltörte
3652 4  |                      embernek a várba lépni.~A várúr feltörte a levelet,
3653 4  |                      lépni.~A várúr feltörte a levelet, elolvasta, sokáig
3654 4  |              belebámult, aztán falhoz csapta a kártyákat és felkiáltott:~-
3655 4  |                       Az őr ott állott, mint a cövek, várta a feleletet,
3656 4  |                  állott, mint a cövek, várta a feleletet, de a gróf észre
3657 4  |                 cövek, várta a feleletet, de a gróf észre sem vette, fáradtan
3658 4  |                   vette, fáradtan dőlt végig a díványon, üstöke izzadt,
3659 4  |                  állj.~Ezzel ő maga elhagyta a termet és a folyosón keresztül
3660 4  |                    maga elhagyta a termet és a folyosón keresztül az Apolka
3661 4  |                     Apolka, éppen uzsonnánál a tizenkét apró hölgyével.
3662 4  |                     Valóságos pendantja volt a híres úrvacsora képnek,
3663 4  |                úrvacsora képnek, csakhogy ez a Mária udvara volt. A szakállas
3664 4  |                      ez a Mária udvara volt. A szakállas apostolok helyén
3665 4  |                 nehogy bepiszkítsa, ujjaival a tejes tepsi kormát kapargatta,
3666 4  |                     már kettőnek s ez okozta a csattogó jókedvet, derültséget.~
3667 4  |              Galambok rebbennek úgy szét, ha a héja lecsap, ahogy rémült
3668 4  |                   sikoltozással szétfutottak a gyermekek István gróf váratlan
3669 4  |                        hogy óhajtották előbb a festett bajuszt és most
3670 4  |               nyugodt határozottság látszott a vonásaiban; szinte olyan
3671 4  |              elvisznek tőlem.~- Kik? - kérdé a leányka fojtott hangon.~-
3672 4  |                        Odaadlak, mert tudod, a hadi regula kívánja. Egyszóval,
3673 4  |                   regula kívánja. Egyszóval, a hadi regula. A hadi regula
3674 4  |                    Egyszóval, a hadi regula. A hadi regula nagy dolog.~
3675 4  |                különös keménység ropogott ki a szavaiból. A kezeit hátratette
3676 4  |                     ropogott ki a szavaiból. A kezeit hátratette egymáson
3677 4  |               hátratette egymáson keresztbe, a nyakát kinyújtotta, a mellét
3678 4  |             keresztbe, a nyakát kinyújtotta, a mellét kidüllesztette, mint
3679 4  |                   összes Pongrácz-ékszereket a ládádba. Minden a tied,
3680 4  |        Pongrácz-ékszereket a ládádba. Minden a tied, kis »hadizsákmánykám«.~
3681 4  |                       kis »hadizsákmánykám«.~A leányka szemeiből kibuggyantak
3682 4  |               leányka szemeiből kibuggyantak a könnyek, s midőn hozzálépett,
3683 4  |                könnyek, s midőn hozzálépett, a bolond ember odavonta szép
3684 4  |                    ember odavonta szép fejét a mellére és érezte, amint
3685 4  |                   amint átnedvesedik az inge a könnyektől, meglobban szemeiben
3686 4  |                      Maradni akarsz, Apolka?~A leányka még csak mélyebben
3687 4  |                      még csak mélyebben bújt a kosztros fejével (mert a
3688 4  |                     a kosztros fejével (mert a gróf gépiesen szétbontotta
3689 4  |            szétbontotta szöszke hajfonatait) a testéhez, a kabátja két
3690 4  |                     hajfonatait) a testéhez, a kabátja két szárnyát a fejére
3691 4  |                       a kabátja két szárnyát a fejére vonván, onnan mondotta
3692 4  |                    héten egyszer. Jó lesz-e?~A Pongrácz István karjai,
3693 4  |              Pongrácz István karjai, amelyek a hónyak körül fonódtak, letörve
3694 4  |                     bárgyún nézett maga elé, a lélek elröpült szemeiből,
3695 4  |                 megfordult és kisompolyodott a szobából, mint egy megforrázott
3696 4  |               szeretni azután is.~Ment, ment a folyosón, mintha nem is
3697 4  |                  dühösen kalimpálva kezeivel a levegőben.~Az őr még akkor
3698 4  |                    is ott állt rendületlenül a szobájában.~- Mit vársz? -
3699 4  |                   uram.~- Milyen üzenetet?~- A lovasnak, aki a levelet
3700 4  |                  üzenetet?~- A lovasnak, aki a levelet hozta.~- Igaz, igaz.
3701 4  |                     Küldd föl azt az embert.~A vén Rebernyik János lépett
3702 4  |                Rebernyik János lépett be (az a hajdú, aki egyszer a Vág
3703 4  |                      az a hajdú, aki egyszer a Vág mellett szedte föl Apolkát.)~-
3704 4  |                levegő. Megkapjátok szombaton a leányt.~Aztán fölvett az
3705 4  |                 Szinte megkönnyebbült, ahogy a Blázy embere távozott. Egész
3706 4  |                 dúdorászott, még fütyült is. A várbeliek egyre mondogatták: »
3707 4  |                     víg dolog lehetett abban a levélben, amit az urunk
3708 4  |                 cimbora«. Ittak egész estig, a nagy ezüst billikomokból,
3709 4  |                     apród nem győzte hordani a bort a pincéből, István
3710 4  |                    nem győzte hordani a bort a pincéből, István gróf, mint
3711 4  |                kedvbe gurult, behívatta este a papot, Bakrát és Pamutkayt
3712 4  |              kórusban kellett énekelniök:~Jó a bor reggel, jó a bor délben,~
3713 4  |              énekelniök:~Jó a bor reggel, jó a bor délben,~Jó a bor este,
3714 4  |                  reggel, jó a bor délben,~Jó a bor este, jó a bor mindig;~
3715 4  |                    délben,~Jó a bor este, jó a bor mindig;~Hétfőn, kedden,
3716 4  |                      gróf is dalolt és verte a taktust a dallamtalan, groteszk
3717 4  |                    dalolt és verte a taktust a dallamtalan, groteszk nótához...
3718 4  |                    találja hozni az eszét ez a pompás nedű!~Egyszerre aztán,
3719 4  |                     pattant volna meg benne, a legjobb kedvéből sírni kezdett,
3720 4  |                  leszaladt az udvarba, onnan a várkertbe és leült a méhesbe
3721 4  |                   onnan a várkertbe és leült a méhesbe az ott felállított
3722 4  |                      merev szemekkel bámulva a holdat, a Göncölszekérnek
3723 4  |                  szemekkel bámulva a holdat, a Göncölszekérnek fénylő,
3724 4  |                   Matyej György nyomban, még a reggelijét is otthagyta,
3725 4  |                    is otthagyta, szokva volt a főúr szeszélyeihez.~István
3726 4  |                     Erre aztán földhöz vágta a kis szilvóriumos poharat
3727 4  |                    oda.~- Hát miért hívatott a méltóságos úr?~- Nem kicsi
3728 4  |                     Csináltam már én mindent a világon, még kalodát is.~-
3729 4  |                      Matyej György elbámult, a szája nyitva maradt.~- Hiszen
3730 4  |                 lenne, mint egy hombár, mint a Noé bárkája.~- Semmi közöd
3731 4  |                mester vagy, hát megcsinálod. A diófa megvan hozzá, minden
3732 4  |                 csinálod.~Matyej hozzálátott a munkához, szakadatlanul
3733 4  |              szakadatlanul faragott, gyalult a kocsiszínben, senki sem
3734 4  |                eltalálni, mire rontja azokat a pompás diófadeszkákat. A
3735 4  |                     a pompás diófadeszkákat. A várúr hol-hol lement megnézni,
3736 4  |                     érdekli, amit csináltat.~A többi idő alatt hallgatag
3737 4  |               hallgatag volt, fel s alá járt a szobában, vagy kikönyökölt
3738 4  |                  minden arra menőt felhívott a palotatermekbe s megajándékozta
3739 4  |                    megajándékozta valamivel; a vásárosokat, ismeretlen
3740 4  |                 mindegy volt. Szétosztogatta a fegyvereit, tőreit, kardjait,
3741 4  |                fegyvereit, tőreit, kardjait, a kedves csecsebecséit. Pruzsinszky
3742 4  |                      mit csinálsz? Nem értem a dolgot.~Ravaszul mosolygott,
3743 4  |                Ravaszul mosolygott, de ebben a mosolyban volt valami titkolódzás,
3744 4  |                     Hej, sokat nem értesz te a világon, Pruzsinszky.~Utoljára
3745 4  |                     Utoljára is úgy segített a dolgon Pruzsinszky, hogy
3746 4  |                      egy-két puskalövésnyire a vártól, akik irgalmatlanul
3747 4  |                    irgalmatlanul elkergessék a közeledőket.~A harmadik
3748 4  |                   elkergessék a közeledőket.~A harmadik napon azok, akik
3749 4  |                    napon azok, akik benéztek a kocsiszín hasadékain, elborzadva
3750 4  |           politúrozza Matyej György. Megfagy a vér az emberben, ha rátekint.
3751 4  |                      ez egyszer nem jó lesz.~A Pruzsinszky fülét jókor
3752 4  |            Pruzsinszky fülét jókor megütötte a koporsó híre, lement leselkedni,
3753 4  |             leselkedni, s amint meggyőződött a valóságról, egy mukkot se
3754 4  |                       csak elsápadt, felment a szobájába, összecsomagolta
3755 4  |                   szobájába, összecsomagolta a könyveit, ruháit, minden
3756 4  |              benyitott István grófhoz, azzal a jelentéssel, hogy a testvéröccse
3757 4  |                    azzal a jelentéssel, hogy a testvéröccse halt meg Lembergben,
3758 4  |                   tesz semmit - szólt kurtán a főúr és megint fölvette
3759 4  |                      főúr és megint fölvette a rejtélyes, megdöbbentő mosolygását.~
3760 4  |                      végre felajánlotta neki a pókot, ami most már az ötödik
3761 4  |                   kivált Lembergben (ott van a legjobb lutri), csak egy
3762 4  |                    Pruzsinszky nem fektetett a pókra valami különös súlyt,
3763 4  |                    Pongráczot, adja oda neki a zafirokkal, rubintokkal
3764 4  |                   kirakott menteláncot, amit a cseresznyefa-szekrényben
3765 4  | cseresznyefa-szekrényben látott egyszer, ami a híres Pongrácz Péteré volt.~-
3766 4  |                      kézlegyintéssel, mintha a naivsága miatt nézné le -,
3767 4  |                    ha te azt többre becsülöd a póknál.~S odaadta neki a
3768 4  |                     a póknál.~S odaadta neki a láncot, aztán megveregette
3769 4  |                   láncot, aztán megveregette a vállát és így szólt:~- Mikor
3770 4  |                  állt, nagy bolhát eresztett a többiek fejébe. Hm, a patkány
3771 4  |              eresztett a többiek fejébe. Hm, a patkány menekül. A lengyelnek
3772 4  |                       Hm, a patkány menekül. A lengyelnek esze van és orra
3773 4  |             lengyelnek esze van és orra van. A lengyel megérzi a veszedelmet,
3774 4  |                  orra van. A lengyel megérzi a veszedelmet, mint béka az
3775 4  |                      mint béka az esőt. S az a koporsó, jaj, az a koporsó
3776 4  |                      S az a koporsó, jaj, az a koporsó aligha van hiába
3777 4  |                aligha van hiába megrendelve.~A következő éjjel elpárolgott
3778 4  |                   éjjel elpárolgott Bakra, s a vár katonái, cselédei közül
3779 4  |                  rejtélyes veszedelem lógott a levegőben. A környék összes
3780 4  |               veszedelem lógott a levegőben. A környék összes kuvikjai
3781 4  |               kuvikjai odajártak éjjelenként a kastély előtti jegenyefákra;
3782 4  |                  ilyenkor magára keresztet), a Waterloo kanca ugyancsak
3783 4  |                     reggelre azt parancsolta a várúr, hogy nyergeljék fel
3784 4  |                     látogatásokat akar tenni a környéken. Mindenki csodálkozott.
3785 4  |                    beteg volt, s úgy jött ki a beszédje tompán, fahangon,
3786 4  |              elbújtatva. Pamutkay, aki látta a gödröt, amit a Waterloo
3787 4  |                     aki látta a gödröt, amit a Waterloo ásott, sírva intette,
3788 4  |                     Ne üljön fel, uram, arra a kancára, mert nem jó vége
3789 4  |                   Makovnyiknak, hogy kövesse a másik lovon, aztán sarkantyúba
3790 4  |                      aztán sarkantyúba kapta a Waterloot s elszáguldott,
3791 4  |               Waterloot s elszáguldott, mint a nyíl; a gyönyörű kanca negédesen
3792 4  |                   elszáguldott, mint a nyíl; a gyönyörű kanca negédesen
3793 4  |                     negédesen hányta-vetette a hosszúkás fejét, szemkáprázón
3794 4  |                    fejét, szemkáprázón rakta a négy vékony lábát.~- Ezt
3795 4  |                       Üres nyereggel jő haza a paripa, fogadni mernék rá.
3796 4  |                   ahol Forget őrnagy lakott, a hajdani csatajátékokból
3797 4  |                      hajdani csatajátékokból a kommenciós ellenfél. Az
3798 4  |              képzelni, miért jött. Honnan ez a nagy szerencse?~- Hát búcsúzni
3799 4  |                 indul, még egyszer kezet fog a régi fickókkal, szomszédokkal,
3800 4  |                        Nem látszik meg magán a facies hippocratica. Nem
3801 4  |                       hogy így megijesztgeti a jó embereit, valami jobb
3802 4  |                  tréfát is faraghatott volna a megpihent eszével azóta,
3803 4  |                  lakott az év ezen szakában; a nyár egy nagy részét Morvaországban
3804 4  |                   egyik új hóbortjának vette a látogatási ürügyet, s még
3805 4  |                   képes tovább kiállni ezzel a két különböző birtokával.~-
3806 4  |                értesítik pesti rokonai, hogy a főrendiház bizottsága kiadta
3807 4  |                  bizottsága kiadta személyét a kopogtató törvénynek: minthogy
3808 4  |                      egykedvűen gyűrte össze a sürgönyt és legott megírta
3809 4  |                     legott megírta ceruzával a választ: »Van nekem kitűnőbb
3810 4  |                    el, ezredes, korán reggel a távirdára, hogy ne fáradjon
3811 4  |                  távirdára, hogy ne fáradjon a prókátor, akit rám akarnak
3812 4  |                  sózni. Az ördög pörlekedjék a holta után...~Egész jó kedvvel
3813 4  |                     teszi borközi állapotban a világ eleje óta. S voltak
3814 4  |        felakasztanának tizenhárom tábornokot a magukéból. Pamutkay, Kovács
3815 4  |                    annyi elmezavar sem, mint a körömfeketéje. Isten különös
3816 4  |                    vele, világosságot öntvén a közelgő homályba. Mondták
3817 4  |                   hunyta szemeit azon éjjel. A kulcsárné, aki alatta lakott,
3818 4  |                      egész hajnalig hallotta a lépéseit.~Már hajnalban
3819 4  |                  volt, bezárkózott Matyejjal a kocsiszínbe és felszegezték
3820 4  |                  kocsiszínbe és felszegezték a koporsóra a Pestről érkezett
3821 4  |                     felszegezték a koporsóra a Pestről érkezett betűket.
3822 4  |                Sokáig kopogott kísértetiesen a kalapács. Rettenetes volt
3823 4  |                  hallani. Oh, istenem, kinek a nevét verik rá!?~A roppant
3824 4  |                     kinek a nevét verik rá!?~A roppant szepegés csak akkor
3825 4  |                 mikor kijött Pongrácz István a színből egykedvűen, majdnem
3826 4  |                    vidáman s elrendelé, hogy a Waterloot fel kell nyergelni.
3827 4  |                     kell nyergelni. Adják rá a legszebb szerszámot a régiek
3828 4  |                     rá a legszebb szerszámot a régiek közül, amik fenn
3829 4  |                      közül, amik fenn vannak a fegyvertárban, gyöngyvarrottas
3830 4  |         bársonynyerget brokát takaróval.~Míg a paripát nyergelték künn
3831 4  |                      engedelmesen nézegetett a gazdájára, felszólt Pongrácz
3832 4  |                     felszólt Pongrácz István a kedélyesen pipázgató toronyőrhöz.~-
3833 4  |                      toronyőrhöz.~- Fújd meg a kürtödet: gyülekezzék a
3834 4  |                      a kürtödet: gyülekezzék a nép! Lesz még ma itt látni
3835 4  |                  való.~Ahogy aztán kész volt a paripa, hozzáment, megsimogatta,
3836 4  |                   nemzetiszín pántlikát font a sörényébe, megcsókolta a
3837 4  |                     a sörényébe, megcsókolta a lámpásos homlokát. »A viszontlátásig,
3838 4  |            megcsókolta a lámpásos homlokát. »A viszontlátásig, pajtáskám!«
3839 4  |                     pajtáskám!« s odaintette a vártán álló őröket, akiknek
3840 4  |                  vártán álló őröket, akiknek a puskája mindig meg van töltve:~-
3841 4  |                  három!~Két lövés eldördült, a kanca felágaskodott, fájdalmas
3842 4  |                   folydogálni piros vére, az a sokat érő nemes angol vér,
3843 4  |             betöltvén apránkint nagy darabon a kikövezett udvar mélyedéseit.~
3844 4  |                kikövezett udvar mélyedéseit.~A lövések zajára rémülten
3845 4  |                zajára rémülten futottak szét a várbeli fehérnépek, a szolgálók,
3846 4  |                   szét a várbeli fehérnépek, a szolgálók, az Apolka hölgyei
3847 4  |               hófehér reggeli ruhában, s még a nagy vértócsától sem ijedt
3848 4  |                      granátszínbe, odalépett a grófhoz vakmerően, megfogta
3849 4  |                  grófhoz vakmerően, megfogta a kezét.~- Már megint mit
3850 4  |                      Szelídség, édesség volt a hangjában most is, vadakat
3851 4  |                vadakat megfékező varázs, még a lábacskájával is toppantott,
3852 4  |                 majdnem durván:~- Menjen fel a szobájába, kisasszony, azonnal.
3853 4  |                      vannak-e már csomagolva a holmijai? Vezesd fel, Makovnyik!~
3854 4  |                    Apolka elpityeredett erre a hangra, hisz azelőtt mindig
3855 4  |                összeszorította, érezte, hogy a hatalma elveszett az ember
3856 4  |                    félni tőle, úgy elszorult a szíve, úgy megkábult a feje,
3857 4  |             elszorult a szíve, úgy megkábult a feje, hogy ha Makovnyik
3858 4  |                 örülnie kellene. Hisz ma van a szabadulás napja. Várta
3859 4  |                  ragyogó pompában bukkant ki a naptenger a »Semiramis«
3860 4  |              pompában bukkant ki a naptenger a »Semiramis« mögül. Aranyból
3861 4  |               Semiramis« mögül. Aranyból van a tányér, de mi lesz rajta
3862 4  |             szervírozva?~- Hozzátok elő most a koporsót! - parancsolá Nedec
3863 4  |                     kozák cipelte ki rudakon a Matyej művét; hátborzongató
3864 4  |                  megpillantotta és elolvasta a feliratot. Csak Matyej dörzsölte
3865 4  |             feliratot. Csak Matyej dörzsölte a kezeit megelégedetten. Tetszett
3866 4  |                  alkotását.~- Emeljétek bele a lovat, ha majd végképp lefut
3867 4  |                 lovat, ha majd végképp lefut a véréből.~A várúr arcán volt
3868 4  |                     végképp lefut a véréből.~A várúr arcán volt bizonyos
3869 4  |                     tüdőt tágító érzés, mint a költőben, mikor megfogamzott
3870 4  |                 aggastyánok.~Mikor beemelték a szegény állatot, hat ember
3871 4  |                 Miklós, hogy rászegezhetik-e a fedelet?~- No persze, te
3872 4  |                   szólt bosszúsan. - Hát még a lovas?...~Azzal megfordult,
3873 4  |                katonás léptekkel sietett fel a szobáiba, magára vette a
3874 4  |                     a szobáiba, magára vette a legszebb díszruháját, olivazöld
3875 4  |             díszruháját, olivazöld dolmányát a mogyoró alakú aranygombokkal,
3876 4  |              aranysarkantyúval. Ujjára húzta a nagy családi pecsétgyűrűt,
3877 4  |                     viselt. Az órát kicsapta a zsebéből. Ki az ördög méricskélje
3878 4  |           Összerezzent. Ki jár itt? Csak nem a halál? »Ej, csak akkor jön
3879 4  |                     én rendelem.« Bizony nem a halál volt, hanem az Apolka
3880 4  |                      ide menekült félelmében a lövés után és az István
3881 4  |                 István gróf közelgő lépteire a dívány mögé bújt. Ott kuksolt
3882 4  |                   azután kinyitja átellenben a fekete szekrényt (»Patikának«
3883 4  |              szekrényt (»Patikának« nevezték a várbeliek), ahol mindenféle
3884 4  |                    teremtőm, ha most benézne a dívány alá...~De nem nézett
3885 4  |                      az öltözőszobát, átment a nagytermen, hálószobájába
3886 4  |                Pamutkayt, Kovácsot, Apolkát, a kulcsárnét, Makovnyikot,
3887 4  |                     kulcsárnét, Makovnyikot, a káplánt és a nőcselédeket.~
3888 4  |                    Makovnyikot, a káplánt és a nőcselédeket.~Csakhamar
3889 4  |                      lehelt.~- Csak nem akar a méltóságos úr lefeküdni?~-
3890 4  |                  kardját is felkötötte, csak a kalpagot helyezte maga mellé
3891 4  |                       most jó lesz. Húzd ide a székedet, Apolka, és meséld
3892 4  |                       kis apródom, mondd meg a toronyőrnek, jelezze, ha
3893 4  |                    jelezze, ha porfelhőt lát a Nedec felé vezető úton.~-
3894 4  |                      meg, hogy megjött-e már a lapusnyai banda.~- Megjött.~-
3895 4  |                 Megjött.~- Rendelje őket ide a szomszéd szobába, hogy kéznél
3896 4  |                 Kovács uram kiment, kocogtak a szegénynek a térdei ijedtében.~
3897 4  |                kiment, kocogtak a szegénynek a térdei ijedtében.~Pedig
3898 4  |                  senki sem hitte, hogy beteg a gróf, mindenki szeszélynek
3899 4  |                      készül. Hiszen éppen az a borzasztó, hogy mikor ilyen
3900 4  |                  csendes őrültnek kitanulják a szokott hóbortjait, egészen
3901 4  |            szederjessé, azután olyanná, mint a föld, koronkint vonaglik
3902 4  |                     föld, koronkint vonaglik a belső kíntól, egyszerre
3903 4  |                egyszerre megszállt mindenkit a rémület, és Apolka elfakadt
3904 4  |                     Estella ült Lengeffyvel, a másikon a szenátorok, a
3905 4  |                   ült Lengeffyvel, a másikon a szenátorok, a harmadikon
3906 4  |                      a másikon a szenátorok, a harmadikon Blázy és Tarnóczy.
3907 4  |                    ösmerni.~- Ki kell nyitni a kaput előttük! - mondá síri
3908 4  |                    látott, el voltak borulva a szemei könnyekkel, csak
3909 4  |                     Apolka.~Nem felelt, csak a fejét rázta; ugyancsak azt
3910 4  |                   ugyancsak azt tette, mikor a káplán hozzálépett:~- Feladjam
3911 4  |                      hozzálépett:~- Feladjam a halotti szentséget?~- Nem
3912 4  |                     Összerázkódott és arccal a párnákba feküdt, mialatt
3913 4  |                  hólyagosan, befelé fordulva a kék karikáikkal.~- Hadd
3914 4  |                  karikáikkal.~- Hadd szóljon a lapusnyai banda! - mondá.~
3915 4  |                    lapusnyai banda! - mondá.~A lapusnyai banda rázendítette
3916 4  |                    banda rázendítette halkan a Rákóczi-nótát, mire a fejével
3917 4  |                 halkan a Rákóczi-nótát, mire a fejével integetett, hogy
3918 4  |                         Lóháton akarok lenni a másvilágon, Pamutkay, tegyenek
3919 4  |                       tegyenek egy koporsóba a lovamra. Tudom, hogy úgy
3920 4  |                     ezredes?~Pamutkay intett a fejével, hogy megértette,
3921 4  |                    fejével, hogy megértette, a könnyek végigfolydogáltak
3922 4  |                    könnyek végigfolydogáltak a hosszú szakállán.~- Nagy
3923 4  |                 figyelt. Homlokáról csurgott a verejték. Apolka törülgette
3924 4  |                  verejték. Apolka törülgette a keszkenőjével.~- Te jó vagy,
3925 4  |                   szelíden.~És újra behunyta a szemeit. Percekig feküdt
3926 4  |                 bizonyos mohósággal kiáltott a kulcsárné háta mögött álló
3927 4  |                      után babráljatok rajtam a piszkos kezeitekkel.~Azok
3928 4  |                gyöngéden tették össze kezeit a mellén; aminthogy aztán
3929 4  |                      Egyet se mozdult többé. A szemeit még kinyitotta egyszer,
3930 4  |                  susogta:~- Tedd össze te is a kezeidet, Apolka, és imádkozz!~
3931 4  |               kezeidet, Apolka, és imádkozz!~A zenét elhallgattatták künn,
3932 4  |                  kezdett: »Miatyánk, ki vagy a mennyekben...«~- Megfúlok -
3933 4  |                   midőn egy mélyet sóhajtott a gróf, feje leesett, szemei
3934 4  |                leesett, szemei fölfordultak. A sóhaj belevegyült az ima
3935 4  |           összefonódva szálltak az égbe mind a hárman: az ima, a sóhaj
3936 4  |                  égbe mind a hárman: az ima, a sóhaj és Pongrácz István
3937 4  |                Pamutkay föléje hajolt, kezét a szívére tette. Az nem dobogott
3938 4  |                  mondá tompán, ünnepélyesen.~A jelenlevők mélyen megilletődve
3939 4  |          megilletődve térdepeltek az ágyhoz, a káplán imádkozott az áhítatos
3940 4  |                     ki zavaró szavakban, míg a halott kezét egyre csókolgatta,
3941 4  |                  uram. Végre is rácsábította a vele született kíváncsiság,
3942 4  |                  vezetve Estellát, nyomukban a szenátorok, Blázy és Tarnóczy.~
3943 4  |                   Senki sem vette tekintetbe a bejövőket, amin felette
3944 4  |                  Blázy, gyöngéden megérintve a Kovács uram vállát:~- Mi
3945 4  |                   történik itt? Hol találjuk a méltóságos grófot?~Kovács
3946 4  |                 Blázy az ajtónak tántorodott a meglepetéstől és olyan fehér
3947 4  |                    és olyan fehér lett, mint a fal. Tarnóczy azonban se
3948 4  |                csókolni.~Az kifejtette magát a karjaiból, ránézett tiltón,
3949 4  |                      nem most, Miloszláv. Ez a nap nem az örömé. Egy halottat
3950 4  |                  ejtvén:~- Oh, mily rettentő a halál keze.~Mylordok, ladyk,
3951 4  |                    volna, csak Estella tette a következő észrevételt:~-
3952 4  |                 gyalogosan és egyedül, ahogy a többi ősök feküsznek a csöndes
3953 4  |                 ahogy a többi ősök feküsznek a csöndes varini sírboltban.~
3954 4  |                   csöndes varini sírboltban.~A temetésen, sőt már előbb
3955 4  |                      kisleányka látta is, de a család nem óhajtotta a boncolást.
3956 4  |                    de a család nem óhajtotta a boncolást. Nem okvetlenül
3957 4  |                     vagy csak játszotta néha a bolondot, azt magam sem
3958 4  |               maradjon ez is titoknak. Elfér a többi között.~Egyébiránt
3959 4  |                     el, amit róla hallottam. A mese folyása nem az én érdemem.
3960 4  |                      különös az, de szeretem a különöset...~És most már,
3961 4  |           felejtettem-e ki egyet-mást? Talán a Tarnóczy esküvőjéről kellene
3962 4  |                    akkor egész terjedelmében a »Vágvölgyi Lap«-ban. Még
3963 Fug|                 NYÍLT LEVÉL NAGY MIKLÓSHOZ,  A »VASÁRNAPI UJSÁG« ~SZERKESZTŐJÉHEZ~
3964 Fug|                  1896~Kedves barátom!~Jókait a minap vacsorára híttam az »
3965 Fug|                       István«-ba. Azt mondja a nagy öreg úr:~- Elmegyek,
3966 Fug|                   legalább ott nem talál rám a Nagy Miklós.~- Dehogynem -
3967 Fug|                    ha én olyan helyet tudnék a világon, ahol a Nagy Miklós
3968 Fug|                helyet tudnék a világon, ahol a Nagy Miklós nem talál meg,
3969 Fug|                   mint hallom, kutatni, hogy a »Beszterce ostroma« című
3970 Fug|                   regényemből mi az igaz, mi a nem igaz. Exhumáltatod sírjából
3971 Fug|                      Pongrácz István grófot, a regényhősömet, s tanúkat
3972 Fug|                       hogy te is hozzájárulj a világ felfordításához.~Azelőtt
3973 Fug|               politikusnak, senkinek sem, de a regényírónak szabad volt. (
3974 Fug|                     Igaz, hogy ezenkívül még a fiskális is tette, de már
3975 Fug|                   igaz, akár nem igaz, annak a kutatásába vágtál bele,
3976 Fug|              kutatásába vágtál bele, hogy mi a nem igaz a »Beszterce ostromá«-
3977 Fug|                     bele, hogy mi a nem igaz a »Beszterce ostromá«-ban.
3978 Fug|                  rámondjátok egyszer például a »Szent Péter esernyőjé«-
3979 Fug|                       aljas koholmány«, mert a Wibra György ügyvéd neve
3980 Fug|                     Glogova pedig nincs bent a helységek névtárában.~De
3981 Fug|                teszed, hogy üres idődben még a személyeimet is zaklathasd,
3982 Fug|                    szinte örülök rajta, mert a kritika részéről is, mely
3983 Fug|                észrevétel, hogy az vagy emez a rész, például a katonamenetelés
3984 Fug|                    vagy emez a rész, például a katonamenetelés Zsolnáig, -
3985 Fug|                    garázdálkodásai lehetők-e a XIX. század második felében,
3986 Fug|                      század második felében, a mai jogállamban? Érdekes
3987 Fug|                    jegyzeteket csinált volna a történetéhez némely részekről,
3988 Fug|                     némely részekről, miután a középkori mesét különös
3989 Fug|                     kértem volna vizsgálatot a szereplő személyzetem ellen.~*~
3990 Fug|             beszéltem, akiről regényt írtak. A »Kaméliás hölgy« Armandjával,
3991 Fug|                    egy öreg kalandorral, aki a Gleichenberg melletti Bertholdstein
3992 Fug|                    Margittal való viszonyát (a leányt persze nem így hítták)
3993 Fug|                    ízben kérdezősködtem tőle a világhírű regény fundamentuma
3994 Fug|                    Dumas egészen tönkretette a témát. Sohasem bocsátom
3995 Fug|                bizonyosan én is tönkretettem a témát. De nem erről van
3996 Fug|                   erre nézve, kedves Miklós, a tanúkat, engedj előbb szót
3997 Fug|                   tanúkat, engedj előbb szót a vádlottnak. Hiszen magamtól
3998 Fug|                    mindent töredelmesen.~Ami a »Beszterce ostromá«-ban
3999 Fug|                  mind nem valószínű. Csak az a valószínű benne, amit én
4000 Fug|                      nem történt.~Igaz benne a leghihetetlenebb, az t.