Rész

 501 2  |                      feküdni, akkor kinyitom az ablakot s beszélgethetünk,
 502 2  |                     háza felé.~A kíváncsiak, az ácsorgók, akik meglátták
 503 2  |                      a »hercegkisasszonyka«, az egyik bolondtól a másik
 504 2  |                  bácsi, de ezúttal nem várta az udvaron a cselédek között,
 505 2  |                cselédek között, mint máskor. Az angol komornyik segítette
 506 2  |                      kesernyés arccal szórta az útbaigazításokat.~- Ez az
 507 2  |                    az útbaigazításokat.~- Ez az ön lakosztálya, kisasszony.~-
 508 2  |                  talán nem akar engem látni?~Az öreg kisasszony elcsoszogott,
 509 2  |                  Apolka, elfehéredve -, maga az, Péter bácsi?~- Nos, igenis
 510 2  |                     jó bolond Péter bácsinak az az ötlete támadt, hogy csinál
 511 2  |                     bolond Péter bácsinak az az ötlete támadt, hogy csinál
 512 2  |                      rossz tréfát és megnézi az ő szeretett öcsécskéjének
 513 2  |                    napot, Apolka, jó napot«. Az óra csendesen, kimérten
 514 2  |                   sirattad, hallottam, mikor az ablak alá híttad. Szégyen,
 515 2  |                   híttad. Szégyen, gyalázat! Az utcán nem akartam botrányt
 516 2  |                     hasztalan is lett volna, az öreg kegyetlen kézintéssel
 517 2  |               kegyetlen kézintéssel mutatott az ajtó felé.~Mit tehetett,
 518 2  |                      ment úgy, mint jött, ki az ajtón, ki az utcára egy
 519 2  |                   mint jött, ki az ajtón, ki az utcára egy szál kendő nélkül,
 520 2  |                mindig várná, amint végigment az udvaron, hogy visszahívja
 521 2  |                    udvaron, hogy visszahívja az öreg. »Gyere no vissza,
 522 2  |                     piszmogással nyitotta ki az utcaajtót, még mindig figyelt,
 523 2  |                 Apolka, jó napot!«~Künn volt az utcán, a széles, nagy világban.
 524 2  |                      háborgott, hogy zajlott az a szegény szíve. Úgy érezte,
 525 2  |                      hogy mindjárt meghasad.~Az utcaajtó félig nyitva maradt.
 526 2  |                   remélte még, hogy kinyílik az ablak, s a nagybácsi inteni
 527 2  |                    egy lélek sem mutatkozott az ablaknál, a nyitott ajtón
 528 2  |                      füst, minden füst tudja az útját, csak ő nem tudja,
 529 2  |                  volna a telet. Makacs kutya az, kivált itt a felvidéken,
 530 2  |                     tavasz azt hiszi, hogy ő az úr s zöld selyembe öltözteti
 531 2  |                  Gáspár nagybácsi éppen künn az udvaron őgyelegvén, maga
 532 2  |                    de csak félig nyitotta ki az ajtót.~- Mit keresel itt? -
 533 2  |                     ide akarsz jönni végképp az én nyakamra? Persze, persze.
 534 2  |                      felőled.~Ezzel becsapta az ajtót, s Apolka künn maradt
 535 2  |                      fényes fogaton robogott az imént, most félénken lapul
 536 2  |                    Talán befogadja. De hátha az sem fogadja be? Több rokon,
 537 2  |                     nincsen, csak még a Vág, az örökké siető vén folyam.
 538 2  |                     s ezüst-fodros ágyat vet az elfáradtnak.~Klivényi otthon
 539 2  |                     azt is, hogy a Miloszláv az oka mindennek. A szegény
 540 2  |                    Miloszláv, aki azt mondta az apjának, hogy feleségül
 541 2  |                   csinált, istenem, istenem.~Az írnok csak hallgatta, hol
 542 2  |                gondoltál. Nagy szatiszfakció az nekem. Ezentúl megint a
 543 2  |                       míg ellenben a szemeit az égre emelte:~- És így minden
 544 2  |                 tarthat el ingyen.~- Szegény az ördög, gyerekecském, mert
 545 2  |                      se veret aranyszögeket. Az volna, fiacskám, a nagy
 546 2  |             varrásokban a ragyogó szemeidet. Az volna a nagy pénzpocsékolás,
 547 2  |                  szerelem leleményessé teszi az embereket. A szerelemhez
 548 2  |                szerelemhez ravaszságot is ád az isten. Az Ámor nyila mézzel
 549 2  |                  ravaszságot is ád az isten. Az Ámor nyila mézzel van megkenve,
 550 2  |                     van megkenve, de e mézbe az égiek egy kis rókazsírt
 551 2  |                      csakhamar eltalálta ezt az utat. Ez az út egy pompásan
 552 2  |                    eltalálta ezt az utat. Ez az út egy pompásan kiszívott
 553 2  |            szivarszipkán keresztül vezetett. Az írnoknak ugyanis többféle
 554 2  |                     nem ad elég fizetést, de az embernek azért van esze,
 555 2  |                     hogy használja. Klivényi az átírt bélyegekből ki tudta
 556 2  |                jövedelem. Mert aki nem tesz, az egyszerűen pánszláv és komisz
 557 2  |              pánszláv és komisz ember, abban az egész hónapig turkál a Klivényi
 558 2  |                      nap Miloszlávhoz került az ív, ez az örök vándor, s
 559 2  |                Miloszlávhoz került az ív, ez az örök vándor, s a vicejegyző
 560 2  |                   szipka szerint osztályozta az embereket; aki két számot
 561 2  |                    számból nagy jövőt jósolt az illetőnek, de ötven számot
 562 2  |                    de ötven számot megtenni, az olyasvalami volt, ami elkápráztatta,
 563 2  |                        s mikor este meglátta az úri vendéglőben, nyakába
 564 2  |                     már elmehetett Miloszláv az írnok házához is s beszélgethetett
 565 2  |                 Apolka teljesen beletörődött az új állapotba, s ha kérdezték,
 566 2  |                kérdezték, elfelejtette-e már az elmúlt fényt, mosolyogva
 567 2  |                mosolyogva vont vállat: »Hisz az csak komédia volt«.~A nyár
 568 2  |                       a vidékről be-bejöttek az előadásokra az előkelő urak,
 569 2  |                   be-bejöttek az előadásokra az előkelő urak, a budetini
 570 2  |                délután fütyörészve jött haza az írnok a hivatalból.~- Apolka -
 571 2  |                       Egy igazi főúrral, aki az utcán látott téged és nagyon
 572 2  |                  Ilona. Egy kedves, jó bácsi az, aki két jegyet vett a mi
 573 2  |       szomszédasszonyt, a Kubiknét elhívjuk, az fog vigyázni a betegre.
 574 2  |                      annak, ha itt zörögnénk az ágya mellett? Ha az isten
 575 2  |                zörögnénk az ágya mellett? Ha az isten akarja, hát nélkülünk
 576 2  |                 Vigyázzon, Kubikné - rendelé az írnok -, és ha vizet kérne,
 577 2  |                      ilyen nagy étvágya volt az almákra. Így ni. Így vagy
 578 2  |             Zártszékjegyeik voltak, mindjárt az első sorban. Az idegen úr
 579 2  |                     mindjárt az első sorban. Az idegen úr már várta őket;
 580 2  |                      a cukor.~Felkelt, mikor az Apolka jött és bemutatta
 581 2  |                  szemén, s a zsebkendőjéről, az egész ruhájáról rezeda-illat
 582 2  |                   figyelt a darabra, melynek az volt a címe: »Mátyás király
 583 2  |                 szoknyás köntösében, hát még az anyja, a fölséges Szilágyi
 584 2  |                 nézett, hogy elfogadhatja-e, az beleegyezőleg hunyorított
 585 2  |                      a mandolákat, fogacskái az alabástrom fehérségével
 586 2  |                     megyek; ha a néni beteg, az annyit jelent, hogy nincs
 587 2  |                     Gyuri között, és hogy ma az egész színész-trupp ott
 588 2  |             színész-trupp ott fog vacsorálni az »úri vendéglőben«.~- Mi
 589 2  |                     sütötte le.~- Annyi idős az ember - mondá az írnok vidáman -,
 590 2  |                  Annyi idős az ember - mondá az írnok vidáman -, amennyinek
 591 2  |                 hajkéve hullt le a vállaira, az írnok megfogta és megdörzsölte
 592 2  |                     megfogta és megdörzsölte az ujjai közt, mint a szövetet
 593 2  |                 mintha karmazsinbőrből volna az arca.~- Te? Engem? Egy Klivényit?
 594 2  |                    neked a leányhoz? A leány az enyém, én tartom, azt teszem
 595 2  |                    magadat?~Behenczy fölkelt az asztaltól és udvariasan
 596 2  |                 fizetik azok a gazemberek.~- Az ördögbe is - kacagott a
 597 2  |                         A nedeci várban van, az unokatestvéremnél.~- A bolondnál.
 598 2  |                 bukkantam rá.~- Olyanféle?~- Az lesz. Én istenemre mondom,
 599 2  |                     ha most a kezemben volna az ötezer forintom... De nézd
 600 2  |                    tekintettek, de már akkor az egész közönség is oda bámult
 601 2  |                 egész közönség is oda bámult az ádáz jelenetre, mely már-már
 602 2  |                  taposlak, te béka! - ordítá az írnok s feldöntvén széket,
 603 2  |                 felrántotta a vendéglő-ajtót az öreg Kubikné, a tímárné,
 604 2  |                  leányka keze után nyúlt, de az hidegen húzta el a magáét.~-
 605 2  |                      Behenczy utánok szaladt az ajtóig.~- Igen sajnálom,
 606 2  |                     Apolka nem felelt, hanem az írnok visszafordult s egy
 607 2  |                    volt, barna felhők úsztak az égen, az eső lába lelógott,
 608 2  |                 barna felhők úsztak az égen, az eső lába lelógott, és minthogy
 609 2  |              virrasztanak, ott ég a gyertya. Az utcák néptelenek, csak egy-egy
 610 2  |                     lámpás, Kubikné! - szólt az írnok a vénasszonyhoz, ki
 611 2  |                   karomba, mert én úgy tudom az utat, hogy bekötött szemmel
 612 2  |                   óta mindennap megteszi ezt az utat holtrészegen is.)~Apolka
 613 2  |               mellette húzódik egy árnyék és az is lép egyet: a néni lelke.
 614 2  |                  karjába.~- Így, így - mondá az írnok lágyan -, ragaszkodj
 615 2  |                 volna. Egyébiránt mit tudnak az orvosok? Semmit se tudnak.
 616 2  |                akaratlanul kérdé:~- Mit tesz az, nevet adni?~E pillanatban
 617 2  |                 borzalmasan: »kuvik, kuvik«. Az írnok a ruháján keresztül
 618 2  |                   kuviktól reszketett, attól az előbbi egy szótul fázott,
 619 2  |                     rettenetes magyarázatnak az előszelétől, ami következett.~-
 620 2  |                 következett.~- Hogy mit tesz az: nevet adni? Hát az azt
 621 2  |                     tesz az: nevet adni? Hát az azt teszi, szívecském, hogy
 622 2  |                  volnál nemes Klivényiné, és az már valaki. Hát érted-e
 623 2  |                  veszed ki a szájamból.~- De az nem lehet... nem lehet -
 624 2  |                   ugyan miért? - pattant fel az írnok. - Beszélj őszintén.~
 625 2  |                 rohant, rohant lélekszakadva az éjszakában. Kip, kop! dobogtak
 626 2  |                  cipői alatt, amerre futott.~Az írnok alig bírt szóhoz jutni
 627 2  |                 hajdúja, vidrafogásra indult az éjjel. Ő találta meg Apolkát
 628 2  |                     keresztbe téve pihentek. Az egész szobát betöltötte
 629 2  |            Rebernyiket és halkan kérdé:~- Ki az ott, te? Nem merem felkölteni.~
 630 2  |             Rebernyik aztán elbeszélte, hogy az bizony a Trnowszky doktor
 631 2  |             Trnowszky doktor árva leánykája, az Apollónia, hogy miként találta
 632 2  |                     egy régmúlt volt, messze az álmok mögött. S amint a
 633 2  |                  volt háborodva.~- No, semmi az - vigasztalá. - Minden jóra
 634 2  |                 tervekkel fejében, a piacra. Az úri vendéglő előtt néhány
 635 2  |                   kellene helyeznie (így van az, ha az embernek nincsen
 636 2  |                    helyeznie (így van az, ha az embernek nincsen családja;
 637 2  |                    polgármester.~- Nyakunkon az ellenség! - csörtetett most
 638 2  |                     Macska legyek, ha ez nem az én rokonom, gróf Pongrácz
 639 3  |                      hadias mozgalmasságában az egész tábor; gurultak a
 640 3  |              lélekemelő volt és zordon, csak az élelmezési szekér lőcseiről
 641 3  |                      futó zsírvonalat hagyva az út porában.~Pongrácz gróf
 642 3  |                  vetem, hogy még fű se nőjön az egykori helyén.~A honvédparancsnok
 643 3  |                     odaszólt Kovács uramnak, az adjutánsnak:~- Nyargaljon
 644 3  |                    parancsot kiadta, úgyhogy az extra-szoba küszöbénél még
 645 3  |                    méltóságos uram, valahogy az urunkat, az isten megáldja,
 646 3  |                   uram, valahogy az urunkat, az isten megáldja, hogy ne
 647 3  |                      menjen, hogy mondjon le az eszeveszett tervéről (de
 648 3  |                      is ragadhat meg ilyesmi az eszében), mert isten úgy
 649 3  |                     így érvén el kettős célt az öreggel, aki amellett, hogy
 650 3  |                   tündökölt a falon, örömére az unokáknak, egyszersmind
 651 3  |                      serpenyő volt akasztva, az ölében pedig egy váltóűrlap.
 652 3  |                       már nagy kópé lehetett az a piktor.~De még nagyobb
 653 3  |                       Ex frissibus« - kiáltá az élő Jágovics úr a nagy urak
 654 3  |                      szóba fűződék. »Ej, ej, az a gonosz Estellácska!« A
 655 3  |             Estellácska!« A honvédparancsnok az asszonyokról kezdett mesélni.
 656 3  |             kénytelen volt kiugorni mezítláb az ablakon a kanálisba. Hanem
 657 3  |                   kell képzelni legalábbis - az olasz eget.~A tisztek sokszor
 658 3  |                poharak csengtek, István gróf az ablakhoz ment és kikiáltott
 659 3  |               mindenáron. Van egy jó tervem.~Az visszahunyorított a becsületes
 660 3  |                   mert sok pénzem volt. Elég az hozzá, egy tisztességes
 661 3  |                  asszonya volt, karcsú, mint az őzike, fitos orrú (az orroknak
 662 3  |                   mint az őzike, fitos orrú (az orroknak ez a fajtája mindig
 663 3  |                  nagyon beleszerettem. Pedig az nagy szó, ha én mondom,
 664 3  |                     szó, ha én mondom, abból az időből, mikor úgy szálltak
 665 3  |                       mikor úgy szálltak rám az asszonyok, mint a legyek
 666 3  |                        feleltem bosszúsan -, az egy szent, azzal semmit
 667 3  |                    midőn kiszálltunk Bécsben az indóházban, odasúgta fülembe: »
 668 3  |                 tudom én azt, kapitány, mert az én leányom a Vinkóczyné«.~-
 669 3  |                      dél és megéhezének mind az urak, mind a hadak. Kovács
 670 3  |                    tüzeket s ütöttek tanyát. Az urak pedig a vendéglőben
 671 3  |               társzekérről a pénzeszsákot és az ablakon kihajolva szórta
 672 3  |                   gúnyos mosolygással:~- Nem az Estella kell. Utálom a nőket.
 673 3  |                      vonzódtam (mert úgy van az, urak, Zrínyi Ilonával eltemették
 674 3  |                   Zrínyi Ilonával eltemették az utolsó asszonyt), de a jogomat
 675 3  |                   hetet-havat, mindent, hogy az okosabb enged, és arra is
 676 3  |                  elnémult. Kifogyni látszott az ellenvetésekből, mintha
 677 3  |                     a végén látták, hogy biz az szép csendesen elaludt.
 678 3  |                      Blázy uram kicsoszogott az ajtón, piros, mosolygós
 679 3  |                      keres társalkodónét, de az Apolka nem alkalmas, mert -
 680 3  |                 helyen (Sztraka Györgyéknél) az asszony féltékeny. Egy hatodikon
 681 3  |                      no, azt ugyan megverték az istenek azzal a nagy szépségével.~-
 682 3  |                     bolond, de Beszterce nem az. Hol vegyünk mi neki besztercei
 683 3  |                   Nem éppen Besztercéről, de az mindegy.~- Nem értelek.
 684 3  |                 három színész is elég lenne. Az egyik füvet hoz tálcán,
 685 3  |                      földet, a harmadik lesz az orátor. De csak hadd legyen
 686 3  |                       A hatodik lesz a túsz, az Apolka.~- Nem, nem, az Apolkát
 687 3  |                       az Apolka.~- Nem, nem, az Apolkát nem adhatom - kiáltott
 688 3  |                        Kegyetlen játék lenne az ártatlan gyermekkel.~A budetini
 689 3  |            parancsnok a fejét rázta:~- Nincs az ő elméjének más baja, csak
 690 3  |               szertelenbe. István agyvelejét az ősök életmódja és fényessége
 691 3  |                  hogy azt ne mondjam, divat, az ma sem lehet őrültség. Ne
 692 3  |                     te Istvántól, nem bolond az!~- Jól van, jól - mosolygott
 693 3  |                      már nem bánja, mert nem az ellopott tárgyat akarta,
 694 3  |                  püspököt Besztercén, akinek az anyja lopott, bár maga az
 695 3  |                    az anyja lopott, bár maga az öregasszony is jól tudta,
 696 3  |                 püspök meghagyásából, s hogy az ellopott tárgyakat egy óra
 697 3  |                      óra múlva visszahordják az inasok a kereskedőknek.
 698 3  |                   akadályozzuk meg egyébbel? Az okos beszédre nem hederített,
 699 3  |                      Pruzsinszky. Nagy lurkó az. Már azóta ott jár a színi-direktornál
 700 3  |                     és nyilván nyélbe ütötte az egész parádét.~*~Míg vidáman
 701 3  |                     azt felelte volna: »Hja, az nagy baj, mert azt meg is
 702 3  |                     azt meg is kell tanulni, az nehéz dolog, az sokba kerül,
 703 3  |                     tanulni, az nehéz dolog, az sokba kerül, mert a többi
 704 3  |                kegyelmet kér s addig is, míg az onnan elmenekült Estellát
 705 3  |                     Tehát nincs szöveg. Hja, az nagy baj, mert akkor komponálni
 706 3  |                  méltatlankodva terjesztette az ég felé a kezeit.~- Az isten
 707 3  |          terjesztette az ég felé a kezeit.~- Az isten áldja meg, kedves
 708 3  |                      Hiszen ha én azt mondom az embereimnek, hogy egy-egy
 709 3  |                    hogy minek nézem én őket. Az émelygésig gőgös nép ez!
 710 3  |                   borult:~- Oh, no! Jaj, no! Az ördög ismert volna rád,
 711 3  |                    Pruzsinszky, kibontakozva az ölelésből és elfogadva a
 712 3  |                     komédiát, sokat engednék az árból, pedig szabott ár,
 713 3  |                      barátom, szabott ár, ha az a súlyos föltétel nem volna,
 714 3  |                     föltétel nem volna, hogy az árva lánykát visszük a Pongrácz
 715 3  |              Pongrácz grófhoz túszul. Tudod, az emberben mégis van valami,
 716 3  |                   bántsd! Maradjunk egyelőre az eredeti terv mellett. Meglehet,
 717 3  |                      kisleánnyal együtt megy az alku. Hát mit kérsz?~- Ötven
 718 3  |                 vándorszínész végigkóborolta az országot, azon táplálkozván
 719 3  |                 szavahihetőségét, éppen csak az szükséges, hogy ő mondjon
 720 3  |                     Éppen jó szerencse, hogy az ébredő István gróf ott látta
 721 3  |                    gróf, kitörölve szemeiből az álmot -, átaludtam az időt;
 722 3  |              szemeiből az álmot -, átaludtam az időt; de a »menetelés« végre
 723 3  |                   ontatott, a körül forogván az eszmék, hogy hol és miként
 724 3  |                  fekszenek a hadak), és ahol az égő fáklyák kísérteties
 725 3  |                  amivel be lehetne teríteni. Az pedig nincs, hát csak hadd
 726 3  |                     a táborhoz.~Úgy elröpült az idő, mintha madár volna,
 727 3  |                      madár volna, leszállott az éj csendesen, andalogva,
 728 3  |                megcsillan a lópatkó szikrája az éjben. A város végére kiállított
 729 3  |                     kucsmájából alig látszik az arca, csak az ősz hajából
 730 3  |                   alig látszik az arca, csak az ősz hajából lengedez ki
 731 3  |                      lépdel, ezüstkorsót hoz az egyik (voltaképpen a Trnowszky
 732 3  |                     ilyen sokáig élnek benne az emberek.) Rókaprémes csurapét
 733 3  |                     maga előtt.~Mi több, még az ötödik ember is egy megtört,
 734 3  |                     talán már nem is szülnek az anyák Besztercén hetven
 735 3  |                      sugár leányalakra, akit az ötödik követ vezetett a
 736 3  |                 kezénél fogva. Világos dolog az, hogy ez a gyönyörű teremtés
 737 3  |               leeresztett hajával, mely mint az olvasztott arany csurgott
 738 3  |                majdnem egész földig. Hát még az a finom arcocska, azzal
 739 3  |                     városokban a sárkánynak.~Az utolsó sorban a mieink jöttek,
 740 3  |                     lépést tett előre, amint az apródok vezették, azután
 741 3  |                  fejét hányta nyugtalanul és az első lábaival kapálózott,
 742 3  |              közelebb jöttek és meghajoltak.~Az apró, öreg emberke egyet
 743 3  |                  megtalálni! - szólott közbe az ezüstkorsós aggastyán.~A
 744 3  |                  kicseréljük,~Fogadd e mást, az istenek remekjét,~Túszul
 745 3  |                   kora óta élt, ez volt neki az első valóság. Igen, ez.
 746 3  |                    míg hirtelen rajtaveszett az utolsó látományon, Apolkán.
 747 3  |                  kiemelkedő szent női arc. Ő az, ő. Csak a pajzs hiányzik
 748 3  |                      tudni, hova vitte onnan az a pernahajder Behenczy.~-
 749 3  |                    hirtelen végigfutott esze az összes színdarabokon, de
 750 3  |                 jóakaratú korholással -, bár az a sértés, ahogy levelemmel
 751 3  |             tekintetet vetett rá, hogy hátha az ezüst kancsót elviszi zsákmánynak.
 752 3  |                      Végre a túszhoz lépett; az remegett fázékonyan, mint
 753 3  |                     titkon; úgy érezte, hogy az utolsó pillanata jött el,
 754 3  |                 fejét vágja le most mindjárt az a fényes ruházatú vezér,
 755 3  |                   így hívják.~És ahogy látta az aggastyánoktól, ő is éppúgy
 756 3  |                  haragszom rád. Ki meghoztad az áldozatot városodért, leszel
 757 3  |                jóakaratomat küldőiknek!~Mire az apródok poharakat hoztak
 758 3  |                   polgármester uram, szállok az úrnak.~- Állok elébe!~Lábait
 759 3  |                csillagok~Nem jöttenek. Sötét az ég.~Közel, távolban semmi
 760 3  |                   István úr őméltósága, akit az úristen az emberi kor legvégső
 761 3  |                  őméltósága, akit az úristen az emberi kor legvégső határáig
 762 3  |              Gyönyörű! - kiáltá elragadtatva az odafurakodott káplán s majdnem
 763 3  |                   gróf összeütötte a poharát az övékkel.~- Nagy szónok,
 764 3  |               álmosan a fejével Kovács uram.~Az apródok újra töltöttek,
 765 3  |                   kirendelt csapat elkísérte az elbúcsúzott követeket fáklyákkal,
 766 3  |                    házáig, táncra kerekedett az egész tábor, s lett széles
 767 3  |               csoportnak mesélte a tűz körül az olaszországi kalandjait,
 768 3  |                parázson.~De ki győzné leírni az egészet? Annyi tény, hogy
 769 3  |                  Varinban húsz farsangra. De az is tény, hogy a legrosszabbul
 770 3  |                      körmére koppintanak, ha az egér helyett a kanárira
 771 3  |                     végre a várúr megfúvatta az indulót, előre küldvén nyargoncnak
 772 3  |                      Sztercso Miklós kozákot az otthon maradt Pamutkayhoz,
 773 3  |                      tegnap jöttek; csakhogy az egyik pónin most az apród
 774 3  |                 csakhogy az egyik pónin most az apród helyett Apolka ült (
 775 3  |                   vittek volt női nyerget is az Estella részére), elmélázva,
 776 3  |                     latin orációval, melynek az volt a magva, hogy valamiképp
 777 3  |                    ment csörgő kulcsaival és az Estella volt lakását nyitotta
 778 3  |                       addig pedig elvezetlek az én szobáimba, Apolka.~Egész
 779 3  |                   közt imakönyvek szétszórva az asztalokon, beléjük nyomtatott
 780 3  |                     lenne (még oltár is volt az egyik szobácskában), szinte
 781 3  |                      A szakács beküldte neki az ebédet a kulcsárnétól. A
 782 3  |                    falakat, a puszta udvart, az ismeretlen embereket, akik
 783 3  |                   ismeretlen embereket, akik az udvaron járkáltak. Minden
 784 3  |                idegen, hideg volt. Csak fent az északi négyszög fedelén
 785 3  |                       Hiszen még a hangod is az. Talán unatkozol, Apolka?~-
 786 3  |           éjjel-nappal, míg minden elkészült az utolsó öltésig, s meglett
 787 3  |                    utolsó öltésig, s meglett az Apolka udvara.~Gyönyörűség
 788 3  |               követte egyforma ruhában; csak az övé volt még finomabb kelméből,
 789 3  |                    epocha látszott kezdődni. Az volt az ambíciója István
 790 3  |                   látszott kezdődni. Az volt az ambíciója István grófnak,
 791 3  |              természetesen másutt ütöttek ki az elmebeli pörsenések. Hozzáfogott
 792 3  |             gyöngédséggel volt összekeverve. Az állatokhoz való nagy vonzódás
 793 3  |                    betegességgé fajult néha. Az volt a vesszőparipája, hogy
 794 3  |                  volt a vesszőparipája, hogy az állatokat össze kell hozni
 795 3  |                  fogni. Hadd szokjanak össze az állatok.~Pruzsinszky, aki
 796 3  |                      borjút szoptatnak. Elég az tőlük. A magyar paraszt
 797 3  |                  hogy a tehenet dolgoztassa.~Az állatok magasztalásában
 798 3  |                   volt.~- Látod, milyen szép az, hogy a tyúk kikölti a kacsa
 799 3  |            becsületességnél, jóságnál fogva. Az ember sokkal hitványabb,
 800 3  |                      bár valószínűleg jobbak az állatok az embereknél, még
 801 3  |               valószínűleg jobbak az állatok az embereknél, még ezek is
 802 3  |                      volt, éppen megfordítva az emberekével; hat napon legelésztek,
 803 3  |                 mikor a sajtot már behordták az igás lovak. A következő
 804 3  |                     kovács beleveri a szöget az eleven húsába, mikor patkolják,
 805 3  |                      igénytelen állat, józan az életben, minden képmutatás
 806 3  |                   oroszlán bőgésétől reszket az erdő, az eb fájdalmas vonítása
 807 3  |                   bőgésétől reszket az erdő, az eb fájdalmas vonítása kísértetiesen
 808 3  |              vonítása kísértetiesen veri fel az éj csöndjét, a hiú hattyú
 809 3  |               nagyobb parádé végett (azokról az állatokról nem is szólok,
 810 3  |           természetes halállal kimúlni, mint az ökör, a birka stb.), de
 811 3  |                     alatt, amice Bakra, hogy az emberek társadalmában is
 812 3  |              lehetett hozzáférni. Legfeljebb az ebédnél láthatták egy percre.
 813 3  |                    bizonyosan.~Ködbe veszett az igazság fele, a sok fecsegésbe
 814 3  |                   előbb kóstoltatni a búzát. Az első szem édes belőle, a
 815 3  |                      a tenyeredről eszi meg.~Az egyik Ordódy-fiú, huszártiszt,
 816 3  |        megkóstoltatni Apolkával a szerelmet, az első szem búzát.~Egy keringő
 817 3  |                 leány fehér lett, mint a hó, az ifjú izzó lett, mint a tűz,
 818 3  |                   lehajolt a vállához, ahhoz az almavirág-színű vállához
 819 3  |                     Jaj, nagy bajom történt. Az a katona megcsókolt.~István
 820 3  |                      árulkodó! No, lássa meg az ember. De csak nem csókoltad
 821 3  |                   bizonytalanul.~- No, semmi az. Gyakran történik ilyesmi
 822 3  |                 álmából a zajra s felnyitván az ablakot, leszólt:~- Mi történt?~-
 823 3  |                     leszólt:~- Mi történt?~- Az úr meg van lőve, megsebesült.~
 824 3  |                 folyosón) ijedtében felkapta az ezüst állóórát, azt vitte
 825 3  |                       Oda van, vége van! Már az isten se jó, hogy mindent
 826 3  |                     tetszik neki, hogy kiáll az Ordódy-fiúval életre-halálra,
 827 3  |                   golyóbisra: hát itt van ni az eredmény, itt van a pecsenye.
 828 3  |                 olyan takaros és megtetszett az urunknak? Hja, mondtam én
 829 3  |                     Lássa, galambocskám, még az a vén áloe is kivirágzott
 830 3  |                   jaj, dehogy így. Verje meg az Isten azt az Ordódy-gyereket.~
 831 3  |                       Verje meg az Isten azt az Ordódy-gyereket.~Apolka
 832 3  |                   mely a fejébe áradt. Azért az egy csókért történt. Azért
 833 3  |                   egy csókért történt. Azért az egy csókért volt ez.~A kulcsárné
 834 3  |              foltjaira mutogatott.~- Ehol ni az áloe virága!~Frissen hullott
 835 3  |                folytonosan csatát, és mindig az árnyék győzne.~Tehát semmi
 836 3  |                   egy kutaccsal a golyóbist. Az öreg Kovács sírt, Pamutkay
 837 3  |                káplán egy vizestálat tartott az orvosnak, míg ellenben Pruzsinszky
 838 3  |                  belőlünk, mi lesz belőlünk?~Az orvos végre is megsokallta,
 839 3  |                     Pruzsinszkyra förmedt:~- Az ördög bánja az urakat, inkább
 840 3  |                    förmedt:~- Az ördög bánja az urakat, inkább azon töprengenének,
 841 3  |               bekötözni.~- Megél-e? - kérdék az orvostól, mikor eltávozott.~
 842 3  |               fontoskodó modorában felelt:~- Az Isten sokat hagyott tudni
 843 3  |                    Isten sokat hagyott tudni az embereknek, szétosztogatta
 844 3  |                  tudást, a mérnök ezt tudja, az építész azt tudja, az orvos
 845 3  |                 tudja, az építész azt tudja, az orvos is tud valamit, a
 846 3  |                    semmit sem tud, egyszóval az isten sokat elosztogatott,
 847 3  |               egyet-mást a tudásból. Nos, ez az ügy éppen azok közé tartozik,
 848 3  |                      kisasszony meghozza azt az áldozatot...~- Örömmel! -
 849 3  |                  huszadik napon kijelentette az orvos, hogy a beteg túl
 850 3  |                 kegyetlen volt betegségében. Az orvosságos üvegeket hozzávagdalta
 851 3  |                   Egyszer odaintette magához az őrültek álnokságával Pruzsinszkyt,
 852 3  |                    rúgta, hogy elájult; csak az Apolka simogatására szunnyadt
 853 3  |                      jótékony álomba merült. Az orvos megparancsolta, hagyják
 854 3  |                  hadd gyűjtsön erőt.~Ez volt az első eset, hogy Apolka elhagyta.
 855 3  |             fantáziája egy percig se pihent, az a sajátságos gondolata támadt,
 856 3  |                 elpusztítják.~Felvánszorgott az ágyból s gyenge, ingadozó
 857 3  |              bútorokhoz fogózkodva botorkált az ajtóhoz, kinyitotta nesztelenül
 858 3  |                         Oh, szent anyám, aki az égben vagy s édesanyám helyett
 859 3  |                István grófnak már visszaadod az egészségét, de ha egészséget
 860 3  |                      neki, add vissza kérlek az elméjét is. Mert látod,
 861 3  |              megdöbbentően hasonlított hozzá az a szelíd, szent arc a falon,
 862 3  |               befuttatott szürke kövekből.~- Az istenért, mit csinál? -
 863 3  |                       Ezért most én kapok ki az orvostól. Lássa, milyen
 864 3  |                    ilyet tenni! Szent isten, az ablak is ki van nyitva.~
 865 3  |                      egy kedves fecsegő mama az ő engedetlen gyerekét.~-
 866 3  |                  soha.~Apolka visszafektette az ágyába, a beteg megfogta
 867 3  |                       Nem, nem a székre, ide az ágy szélére.~- Leülök, de
 868 3  |                megígéri, hogy elalszik, mert az orvos azt mondta, hogy aludnia
 869 3  |                  meghalni. Tudod-e, mit tesz az? Ha én nem akarok meghalni,
 870 3  |                    van a világon, temiattad.~Az ablaküveget egy fehér pillangó
 871 3  |                      be? Tán valamit hoztál?~Az óra kísértetiesen ketyegett
 872 3  |                kopogtatta kopott szárnyaival az ablakot.~- Énmiattam? -
 873 3  |                     teszem azt, lelőtt volna az a gazember... Vagy hova
 874 3  |                       ne beszélj! No, hát mi az, amit tudsz?~A leány lehajolt,
 875 3  |                 Bontsd ki a hajadat, Apolka. Az egyik varkocsot aztán add
 876 3  |                     hiszen ott pikettírozott az előszobában Pruzsinszkyval;
 877 3  |                     felé.~Úgy aludt el, hogy az Apolka haját a kezében tartotta;
 878 3  |                    haját a kezében tartotta; az aranyszálak csillámlóan
 879 3  |           aranyszálak csillámlóan folytak ki az ujjai közül.~Mély, üdítő
 880 3  |                    mellette kis kosárkájával az ölében, melyben ott volt
 881 3  |                      és a szabadító fegyver, az olló. És elgondolta, hogy
 882 3  |                   hogy a fiskális bizonyosan az ő jövendő sorsával van összeköttetésben -
 883 3  |            ideparancsolja a káplánt, mihelyt az ügyvéd megjön és meglesz
 884 3  |                     ügyvéd megjön és meglesz az esküvő. Vajon lesz-e ereje
 885 3  |                    pajzánkodtak, vigyorogtak az Apolka szeme közé: Hahaha,
 886 3  |                     Táncolni tanulnak.~- No, az szép lesz, szeretném őket
 887 3  |                   most a doktor parancsol és az nem engedte meg. Mit szólana
 888 3  |                  szivart mégsem kapott. S ez az eset, hogy egyetlen-egyszer
 889 3  |             egyetlen-egyszer nem történt meg az akarata, egészen félénkké,
 890 3  |            minduntalan kívánt valamit.~Ahogy az Apolka kis udvarhölgyei
 891 3  |                      fehér ruhában a táncot, az az ötlete támadt, hogy a
 892 3  |                   fehér ruhában a táncot, az az ötlete támadt, hogy a kedvenc
 893 3  |               elhozta a »pénzügyminisztert«, az egyetlen komoly faktort,
 894 3  |                     egy keresztes pók, kinek az volt a hivatása, hogy a
 895 3  |                unalmában hálót kössön s abba az üveg aljára szórt kilencven
 896 3  |                    gróf megnézte a pókot, ki az üveg felső részére szőtte
 897 3  |                mindnyájan. Mert fontos lépés az, amit most akarok elkövetni,
 898 3  |                     a meglepetés, megnyílott az ajtó, és belépett rajta
 899 3  |              bocsátva Trnowszky Miloszlávot.~Az ám, a Miloszláv az - ha
 900 3  |              Miloszlávot.~Az ám, a Miloszláv az - ha nem álom. De már azért
 901 3  |                mégsem a régi Miloszláv, akit az álom rajzol, hanem egy másik,
 902 3  |                  megösmerte, csupa láng lett az arca, fel akart ugrani,
 903 3  |                   vagyunk - felelte helyette az ügyvéd. - Közeli rokonok,
 904 3  |                     Tarnóczyakból való ön?~- Az ötforintosakból - felelte
 905 3  |                    ötforintosakból - felelte az ügyvéd mosolyogva.~Valóságos
 906 3  |                           Nem, nem - sietett az ügyvéd felvilágosítani. -
 907 3  |               látszott leesni a szívéről.)~- Az a nevünk volt, ami az Apolkáé,
 908 3  |                        Az a nevünk volt, ami az Apolkáé, de a megboldogult
 909 3  |                      meghalt. Mi közöm neked az atyafiaidhoz, nem szeretem,
 910 3  |                     öregebb embert hoz. Mert az öreg róka mindig többet
 911 3  |                    királyhoz?~- Írtam.~- No, az derék, akkor hát tudja a
 912 3  |                     fel Pruzsinszky, szemeit az égnek fordítva.) Az ügyvéd
 913 3  |                  szemeit az égnek fordítva.) Az ügyvéd arcán egy felhő húzódott,
 914 3  |                     egy felhő húzódott, csak az Apolka pattant fel székéről
 915 3  |                      kezeit, ahol érte, majd az egyiket, majd a másikat.~-
 916 3  |                       A beteg kiszabadította az egyik kezét és megsimogatván
 917 3  |                   odaborult egész önfeledten az ügyvéd nyakába.~- Látod,
 918 3  |                  látod, Miloszláv, milyen jó az isten.~- Micsoda modor ez,
 919 3  |                     ezentúl, hogy ki leszel.~Az ügyvéd hamvas barna arcát
 920 3  |                 ahhoz nem kell annyi tanú.~- Az ördögbe is, mit akarhat
 921 3  |                 csodálkozva -, és mit kér?~- Az Apolkát.~- Az Apolkát és
 922 3  |                     mit kér?~- Az Apolkát.~- Az Apolkát és mi végre?~- Hát
 923 3  |                   Apolka a kezeivel fedte be az arcát. Azt hitte, mindjárt
 924 3  |                       mindjárt összeomlik ez az egész nagy vár a fejük felett
 925 3  |                     vár a fejük felett ettől az egy szótól, szakadt is már
 926 3  |                akarta ragadni torkánál fogva az ügyvédet, de visszatántorodott
 927 3  |               ügyvédet, de visszatántorodott az ágyba.~- Hát megbolondult
 928 3  |                   Egyszerűen szeretem őt, ez az én bátorságom forrása, és
 929 3  |                   azt hiszem, ő is szeret.~- Az lehetetlen! - hörögte Pongrácz
 930 3  |                   fontosabb dolog a világon, az ágy alá is lehajolt, nagy
 931 3  |                      Hiszen csak nem ment el az eszed! Itt hagynál engem,
 932 3  |                  adlak, egy hercegnek adlak. Az se valami apró oláh vagy
 933 3  |                   aki a kezed után nyúl. Még az is köszönje meg. Hát mégse
 934 3  |                         Apolka - szólítá meg az ügyvéd fájdalmas, szívbe
 935 3  |                 többé? Légy bátor, mondd meg az igazat.~A leányka megrázkódott,
 936 3  |                      ön tán nem is ügyvéd?~- Az vagyok, atyám halála óta,
 937 3  |                mulattatni kezdte Nedec urát. Az ördögbe, hiszen ez egy eredeti
 938 3  |                   méltóságod, hogy szeret.~- Az mindegy, én oda nem adom,
 939 3  |                      punktum.~- Uram - szólt az ügyvéd a szenvedélytől fojtott
 940 3  |                       Úgy? Haditúsz?~És most az ügyvéd mosolya lett ironikus.
 941 3  |                      a porcelán edények bent az üveg alatt.~- Nem jó vége
 942 3  |                      kedélyesen. - Mire való az a nagy lelkesedés?~De Tarnóczy
 943 3  |                      nyakát és úgy vonszolta az ajtó felé. Apolka bizonytalanul
 944 3  |                    tett egy-két lépést, mint az alvajáró, majd visszafordult,
 945 3  |                   tehetek másképp. Szeretem. Az övé vagyok.~Pongrácz fölvetette
 946 3  |                  Pongrácz fölvetette a fejét az őrültek idegbántó, száraz
 947 3  |                      csontsípot és belefújt.~Az éles süvítésre villámhirtelen
 948 3  |                  nyugodtan - fogjátok el ezt az embert és vessétek tömlöcbe.
 949 3  |                 embert és vessétek tömlöcbe. Az életeddel játszol érte,
 950 3  |                    társai rávetették magukat az ügyvédre, hiába tiltakozott
 951 3  |                  ügyvédre, hiába tiltakozott az a személyes szabadság ilyen
 952 3  |                    hiába ütött szét ökleivel az alabárdosok közt, ámbátor
 953 3  |                     szép csendesen kifordult az ajtón, felült újra az urasági
 954 3  |              kifordult az ajtón, felült újra az urasági bricskára, de most
 955 3  |         elkészítették a kérvényt a királyhoz az Apolka adoptálása iránt.~*~
 956 3  |                      híres prókátora, akinek az eszét csodálják, van egy
 957 3  |                   van egy gavallérja, akinek az öltözködését, modorát utánozzák,
 958 3  |                     formai allűrjei, sőt még az arcfintora is tovább élnek.~
 959 3  |                      ahol minden megvan, ami az öt érzéket foglalkozásban
 960 3  |               érzéket foglalkozásban tartsa. Az események, tragédiák, konfliktusok
 961 3  |                   meghívót a főispáni bálra, az volt olyan esemény, mint
 962 3  |                   tettek nagyobb szenzációt. Az Apolka eltűnéséről már nem
 963 3  |                      S még azt mondják, hogy az alma nem esik messze fájától!~
 964 3  |                       Hej, de nehéz volt azt az egy évet bevárni. S még
 965 3  |                    más dolog is aggasztotta. Az öreg Blázy, akivel közölte
 966 3  |            veszedelmes, Pongrácznak ellenben az az egy feje se jó, ami van,
 967 3  |                      Pongrácznak ellenben az az egy feje se jó, ami van,
 968 3  |                      szerint a Matica örökli az egészet. De a legvalószínűbb
 969 3  |                      a legvalószínűbb verzió az volt, hogy a világba szórt
 970 3  |                  szórt Trnowszky Apolka lesz az általános örökös. Maga az
 971 3  |                    az általános örökös. Maga az öreg állítólag már pedzette
 972 3  |                      nagyon megijesztette ez az eshetőség. A rosszhírű apák
 973 3  |             embereknél, mert őnekik megsúgja az ösztönük, hogy a szülei
 974 3  |                    mer régi szerelmére, mert az egész világ kapzsinak tartaná. »
 975 3  |                   mert már rajta van a lábán az aranypapucs.« No, ez is
 976 3  |                     olyan cudar jellem, mint az apja.« Még talán az Apolka
 977 3  |                     mint az apja.« Még talán az Apolka is azt hinné.~Pedig
 978 3  |                    éppen most kelt volna fel az Arthur király kerek asztala
 979 3  |                  asztala mellől, mintha csak az imént koccintotta volna
 980 3  |                      csak hiúság, ostobaság, az élet, a világ, a törekvés,
 981 3  |                 igazán minden. Csakhogy ezek az ostobaságok és hiúságok
 982 3  |                      hiúságok nem egyformák. Az élet például olyan ostobaság,
 983 3  |              ostobaságok közül azonban ki-ki az egyéni ízlése szerint választ.
 984 3  |                  ember is, aki abban találja az ambícióját, hogy ő jó. Találkoznak
 985 3  |                      aki arra volt hiú, hogy az ő sógora megveszett. Éveken
 986 3  |                    mellett. A Tarnóczy Emilé az volt, hogy ő talpig becsületes.~
 987 3  |                      ő talpig becsületes.~És az is volt. Egyenes, nyílt,
 988 3  |                     meghalt. De hát mit tesz az? Hiszen nekem fáj, nagyon
 989 3  |                      átnedvesedtek. Kezeivel az ablakra mutatott, melyen
 990 3  |                    nagy énekszóval.~- Lássa, az emberek élnek, járnak és
 991 3  |              gondolnak. Fogadni mernék, hogy az a hordós ember ott nem is
 992 3  |                igazam. Nincs, nincs. Mert mi az voltaképpen, hogy Róza meghalt?
 993 3  |                  Hiszen Napóleon is meghalt. Az volt a nagy eset! Jézus
 994 3  |                      bizony! Hát nem mindegy az ennek az országnak, hogy
 995 3  |                     Hát nem mindegy az ennek az országnak, hogy él-e, vagy
 996 3  |               micsoda egy Kurka Róza? Semmi. Az már más, ha egy Deák Ferenc
 997 3  |                     nyugodni. De Kurka Róza! Az csak bliktri, kartárs úr.
 998 3  |                    csak bliktri, kartárs úr. Az csak olyan, mintha egy morzsa
 999 3  |                     mintha egy morzsa leesik az ember tenyeréről és megint
1000 3  |                    magát elnyomni, legyőzni. Az emberi állat küzdött a filozóffal