Rész

 1 1|              hányta-vetette a kevély fejét, ő egészen nyugodtan kötögetett.
 2 1|              szobájába, lehajtotta a fejét az asztalra, úgy látszott,
 3 1|            bűnbánóan horgasztotta le fejét, nagy fekete szemeiből könnyek
 4 1|    országgyűlés.~- Beleszólhat, de a fejét vissza nem ragaszthatja
 5 1|           megelégedetten bólintgatta fejét és csettentett a nyelvével:~-
 6 1|             uratoknak, vigye szegény fejét valami hideg zuhany alá,
 7 2|             rázta azt a nagy, kopasz fejét és vállat vont:~- Az mindegy.
 8 2|           alatt.~Apolka lehajtotta a fejét az asztalra, zokogott és
 9 2|             hörgé.~Majd lehajtotta a fejét, alázatosan, mint egy keresztényhez
10 3|            is.~De István gróf csak a fejét rázta gúnyos mosolygással:~-
11 3|      polgármester hitetlenül rázta a fejét:~- Én rátok bízom, urak.
12 3|         bolond telik.~A parancsnok a fejét rázta:~- Nincs az ő elméjének
13 3|              forintot.~Pruzsinszky a fejét rázta.~- A titoktartásért
14 3|               azután megállt, csak a fejét hányta nyugtalanul és az
15 3|             pillanata jött el, talán fejét vágja le most mindjárt az
16 3|           éppen nem bántotta, csak a fejét simogatta meg gyöngéden.~-
17 3|         Apolka szelíden hajtotta meg fejét.~- Nem leszek szomorú.~-
18 3|              és megsimogatván vele a fejét, szeretetteljesen mondá:~-
19 3|   megrázkódott, fölemelte azt a szép fejét és így szólt megdicsőülve,
20 3|        Tarnóczy makacsul rázta meg a fejét.~- Egy tapodtat se, uram,
21 3|        vagyok.~Pongrácz fölvetette a fejét az őrültek idegbántó, száraz
22 3|             Az »ügy« szóra felemelte fejét az ősz ember, hosszú, nehéz
23 4|          búsan, elcsüggedten rázta a fejét:~- Mégsem igaz... mégsem.~-
24 4|        alabárdjaik nyelével. »Csak a fejét paskold, csak a derekát
25 4|          talál magának.~De a várúr a fejét rázta; az ördög szabadította
26 4|          mibe játszanak. Lesütötte a fejét, olykor sírva fakadt, de
27 4|              az okos, fehér lámpásos fejét; vagy lement a kertbe, hol
28 4|               komolykodva ütötte fel fejét, mint egy professzor.~-
29 4| elmosolyodott, hajlandó lett volna a fejét csóválni, de csak mégis
30 4|           bolond ember odavonta szép fejét a mellére és érezte, amint
31 4|           hányta-vetette a hosszúkás fejét, szemkáprázón rakta a négy
32 4|           Apolka.~Nem felelt, csak a fejét rázta; ugyancsak azt tette,
33 4|   csillapodnék szenvedése, fölemelte fejét, szemei megnyíltak, de már