Rész

 1 Bev|          szerelemre, a nagypallosú Pál, török fejek lekaszabolója,
 2 1  |        lettek volna, mint Behenczy Pál báró és a fia, Károly.~A
 3 1  |     roppant gazdagok voltak; mikor Pál úrnak az apja meghalt Bécsben,
 4 1  |       elfogyott. Mert hát Behenczy Pál nem levesre és borra olvasztotta
 5 1  |           elfogyott, addig az öreg Pál báró (ámbár még nem volt
 6 1  |            Hát sütni való? - kérdé Pál báró.~- Ez a csíz itt! -
 7 1  |           voltak, mint mi vagyunk.~Pál báró bement a szobájába,
 8 1  |            ha eljön, felébresztem.~Pál bárónak rémes álmai voltak.
 9 1  |       nagyot - hogy erre fölébredt Pál báró.~Fényes nappal volt
10 1  |             és voltaképpen ő maga, Pál báró prüsszentett, olyan
11 1  |       nekik a harangunkat!~Az öreg Pál csak úgy nyelte a szót egy
12 1  |        felé lassan-lassan lehűlt a Pál báró haragja, s megszólítá
13 1  |     haragudott annyira Károlykára?~Pál báró elmosolyodott.~- Nem
14 1  |             tiszteletes Melitorisz Pál úr -, bizonyára a bolondságaikban
15 1  |     híveinknek, névszerint Szurina Pál őrmesternek és Komár György
16 2  |           félévig.~A nevelő, Szabó Pál, el is követett mindent,
17 2  |            természetrajzért. Szabó Pál, aki nagy botanikus volt,
18 2  |          magát.~- Én báró Behenczy Pál vagyok.~S mindez olyan előkelően,
19 2  |  megengedik - szólt közbe Behenczy Pál -, én is önökhöz csatlakozom.~-
20 2  |           a vén toronyőr, Harubcso Pál.~A polgármester bosszúsan
21 3  |           a mellette lovagló Rátky Pál apródtól: »Messze van-e
22 4  |           az Estella visszavitele.~Pál báró egészen nekiderült
23 4  |         kétszáz forintot.~Behenczy Pál gúnyosan felkacagott:~-
24 4  |    kedélyesen.~- Bah - pattant fel Pál báró -, de ön nem a szépségéért
25 4  | kézszorítgatások közt váltak el, s Pál báró meg sem állt többé,
26 4  |            Talán hogy az egyiket a Pál báró csipkedje, a másikat
27 4  |        volt azonban otthon az öreg Pál, az anyóka egyedül találta