1-500 | 501-669
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 Bev | Pongrácz Károly képviselővel és tábornokkal. A hosszú téli
2 Bev | ízben, láttam szemtől szembe és beszéltem vele. Most már
3 Bev | ráció van. Nálunk a buták és okos emberek egyaránt akarnak
4 Bev | nincs erős feje, megszédül. És István grófnak nem volt
5 Bev | grófnak nem volt erős feje, és nagyon mélyen belenézett...~
6 1 | azt mondták, hogy kastély és kegyelmet kapott, ha befolyásos
7 1 | lógott, megtették várnak és pusztulnia kellett.~Nedec
8 1 | Pongrácz István.~Zsolna és Várna között fekszik a Semiramis-hegy,
9 1 | vadregényes út Sztrecsnó és Óvár között. Szeszélyes
10 1 | egymással tarkabarkán.~Várnak és várúrnak való hely ez; itt
11 1 | dolog kellett: pénz, pénz és pénz, és a pénzmagon kívül
12 1 | kellett: pénz, pénz és pénz, és a pénzmagon kívül is kellett
13 1 | trombita-szavára a sírjaikból és valamennyien tótul beszélnének,
14 1 | ruháit Nedec várában őrizték, és most Moravina Petro, a gbelai
15 1 | ötven pozsonyi mérő búzát és egy hízott ártányt húzott
16 1 | vagy védelemre. Mert Forget és Pongrácz közt kocka döntött,
17 1 | a pozíciót, vagy kimenni és ostrommal bevenni a várat,
18 1 | várat, vagy bent maradni és nem engedni az ellenfelet
19 1 | amelyre a környékbeli urak és hölgyek is hivatalosak voltak.
20 1 | engedték a maguk feleségeit és leányait a nedeci várba.
21 1 | szerzek asszonyt a házhoz.~És a legközelebbi zsolnai vásáron,
22 1 | kétaraszos atlaszszoknyájában és annak a csodálatos produkcióit,
23 1 | lekapta fejéről a sapkáját és mély alázattal mondá:~-
24 1 | gróf kivette a tárcáját és fizetett.~- Hadd szálljon
25 1 | a szemek különös alakja és színe tette a leányt érdekessé.
26 1 | Donna Estella a nedeci várba és lassan-lassan nélkülözhetetlen
27 1 | hadgyakorlatokat tartott cselédjeivel és az újoncokkal, akiket lépni
28 1 | szeno - szlama! (Szalma- és szénacsutak volt lábaikhoz
29 1 | patrontáskával, két kulacsból bort és rozspálinkát szolgált fel
30 1 | hadjáratoknál mint amazon lovagolt és verekedett a gróf balján.
31 1 | Holub Mihály udvari káplán és a »hadsegéd« (voltaképpen
32 1 | kiemelve Nedec urának érdemeit és hadi vitézségét, mire újra
33 1 | környék gyerekei, koldusai és léhűtői, várván a mindennapi
34 1 | hajigálta le a garasokat és krajcárokat olyanformán,
35 1 | volt ott zsibongás, lárma és dulakodás, amint egymás
36 1 | beszűntek a mutatványok, az urak és Estella kiosontak lábujjhegyen,
37 1 | kiosontak lábujjhegyen, és csak az apród maradt benn,
38 1 | okosan viselem magamat.«~És próbálta magát okosan viselni.
39 1 | kellő pillanatban odaugrott és a négy prüszkölő ló elé
40 1 | felugrott az ostorhegyes hátára és ott ült a szőrén, hosszú
41 1 | azután vette a korbácsot, és, mint valami makrancos gyereket,
42 1 | összeszorította az apró egérfogait és gondolta magában:~»Jól van,
43 1 | anekdotákat beszélt neki és mindenféle történeteket,
44 1 | most már eredj a szobádba és feküdj le. Az inas majd
45 1 | hálószobájába, levetkőzött és behívta az apródját, meg
46 1 | okosan, rendszeresen beszélt és gondokozott.~Meglehet, hogy
47 1 | volna belőle ügyvéd, orvos és nem tudom én mi; de mert
48 1 | de mert egy várat örökölt és egy várhoz való nevet, hát
49 1 | mindennap az az élet, és soha abban évek hosszú soráig
50 1 | emberek is maradtak a régiek és apródonkint olyan bolondok
51 1 | szolgálnak a középkorban és hogy mindez egész rendben
52 1 | mint Behenczy Pál báró és a fia, Károly.~A lapusnyai
53 1 | a »tót flotta« jár (fát és terményeket szállító tótok
54 1 | Behenczy Pál nem levesre és borra olvasztotta fel az
55 1 | egy Károly nevű kamasz fia és a Vág melletti ócska kastély,
56 1 | vitaliciumot hagyott fiának és férjének.~A vitaliciumot
57 1 | Vadakat ettek, ha lőttek és halakat is, ha a Vágban
58 1 | Sok eltévedt falusi tyúk és liba halála pecsételte meg
59 1 | lucernásában.~A borjú, a tyúkok és a libák szegény parasztoké
60 1 | urak szegények, éhesek, és hogy valamit ehessenek,
61 1 | közel lakó apró nemesekhez és papokhoz, de a téli félév
62 1 | tűzhelyen, elszakítja az apát és fiút, míg a nyomor aztán
63 1 | kölcsönös támogatás apa és fiú között igazán megható
64 1 | ti a világon, tótocskák?« És a Jarinkó ilyenkor még jobban
65 1 | odaállt a báró urak elé és ünnepélyesen lekapcsolván
66 1 | kend, nénike, a pincébe, és turkálja fel jól gereblyével
67 1 | paphoz (aki iskolatársa volt) és vagy tíz forintot kér tőle
68 1 | szólt Rozsákné nagyot ásítva és a másik oldalára fordult
69 1 | is felkelt, felöltözött és elpityeredett.~- Csakugyan,
70 1 | kapott pénzt? Hátha kapott és elköltötte? Vagy ha valami
71 1 | ébren várom a kis bárót, és ha eljön, felébresztem.~
72 1 | a lapusnyai erdő szélén és széttépi, fölfalja. Egyszer
73 1 | Fényes nappal volt már, és voltaképpen ő maga, Pál
74 1 | pipájából, ki apja ágyánál ült és kedélyesen pöfékelt.~- Hát
75 1 | mint a skarlát posztó, és kiugrott az ágyából.~- Alávaló
76 1 | többé. Én kikergetlek innen és megátkozlak.~Kezeit átokra
77 1 | menjen át íziben Krivánkára és mondja meg a papnak, hogy
78 1 | papnak, hogy tiszteltetem, és ha lehet, még ma jöjjenek
79 1 | nagy a világ, hadd menjen és keressen magának valamit.~
80 1 | István gróf felkacagott és kacagása ijesztő volt, mint
81 1 | most kínálta meg üléssel.) És most már mondd meg nekem,
82 1 | korában kezd szamár lenni, és némelyik nagyon sokáig folytatja.
83 1 | kettő jön, majd a három és így tovább, de a visszafelé
84 1 | meglátogatta Nedec urát és így szólt hozzá.~- Kedves
85 1 | össze a bocskoros bokáikat és tovább adták a harci jelszót:~-
86 1 | a király ellen!~Négyszáz és egynéhány esztendeje múlt
87 1 | s egész napokon doboltak és exerciroztak.~A felnőtt
88 1 | felnőtt tótok éppen úgy hittek és gyönyörködtek a »játékban«,
89 1 | ki az »előlkóstoló« címét és szerepét viselte, mindjobban
90 1 | tudta venni a szíveket, ebéd és vacsora fölött oly szeretetreméltó
91 1 | zsiványezred tulajdonosának és vezérének. Az »ezred« elnevezés
92 1 | volna.) Mind szemtelenebb és vakmerőbb lett, utoljára
93 1 | szólt Pongrácz István és egy barackot nyomott hálátlan
94 1 | lóra ültetett egy lovászt és a rózsaszálat elküldte a
95 1 | Bardoncára.~A lovász visszatért és csomagot hozott viszonzásul
96 1 | Látta? - förmedt rá a gróf és hátat fordított neki.~A
97 1 | nevű rőtsárga kancájára és ellovagolt Budetinbe a honvédparancsnokhoz,
98 1 | mindig, a szokott tósztokkal és mozsárdurrogásokkal, csak
99 1 | Pongrácz István fölindult és elsüllyesztette a vakmerő
100 1 | csapta össze a kezeit.) És meddig marad ott?~- Amíg
101 1 | skandalumot. Egy raptus és megvan, olyat talál tenni,
102 1 | csinálnunk kell. Menjen ön utána és kérjen Behenczynek kegyelmet.~-
103 1 | hogy a viselkedése meglepő és borzadalmas.~Hamar átöltözött
104 1 | rakott dudoros derékkal és ujjakkal, malachit gombocskákkal,
105 1 | István grófra a ceremóniák), és lassú, méltóságteljes léptekkel
106 1 | aztán közelebb lépett hozzá és térdre vetette magát előtte.~-
107 1 | nem vagy-e te a szeretőm? És mégis meg merte cselekedni.~
108 1 | foltok; a szemei szikráztak és egész testében reszketett
109 1 | ki ne nyissa jó sokáig. És a többit bízza rám. Mindent
110 1 | dolgot, behunyta a szemeit és a falnak fordult, Estella
111 1 | felágaskodott a feje fölé és leakasztá nagy fürgén a
112 1 | ragaszthatja a nyakához. És miután csak egy feje van...~-
113 1 | átkarolja, de Estella elugrott és az ajtó felé menekült.~-
114 1 | Nem.~- Hát nem szeretsz és meg sem szabadítasz? - sziszegte
115 1 | sarkantyújával megszúrta a Fecskét és elvágtatott. Még utána nézett
116 1 | Ki-kibukkant néha a ló és úrnője alakja, de csak halaványan,
117 1 | benne.~Aláhajlott lován és bezörgetett:~- Itthon vagy,
118 1 | Estella, leugrott a lováról és bevezette a kapuajtón az
119 1 | időnk, aztán gyere a szobába és vetkőzz le.~A lovat bekötötte
120 1 | előtte. Lesütötte a szemeit és zavartan nézett maga elé.~-
121 1 | Átmégysz azután a kamrába és megtöltesz egy hosszú zsákot
122 1 | volt ez az ő acélizmainak), és megindult vele ruganyos,
123 1 | hol buzogányok, csáklyák és bőrvedrek lógtak a falakról.
124 1 | mikor a strázsa imádkozik és rá nem ér incselkedni.~-
125 1 | gyalogösvényre, mely mogyoróbokrok és páfrányok között levezetett
126 1 | hátha üldözőbe vesznek.~*~És most már térjünk vissza
127 1 | meghatározni, mekkora nagy és mekkora kicsiny egy koponya
128 1 | megbecsüli egy eljövendő kor és szánón mosolyog felettetek,
129 1 | lefeküdt volt már későn este és a lábait vakarta az apród,
130 1 | Estella délután kilovagolt és még mostanáig se tért haza.~»
131 1 | kozák« azonnal lóra üljön és visszahozza.~Egy perc alatt
132 1 | megszöktette a rabomat, hűtlenség és árulás; a másik bűntény
133 1 | ütött öklével az asztalra és a szemei lázas fényben ragyogtak.~-
134 1 | hogy csak akarnia kell és visszaállítja a Szaniszló
135 1 | beutazza a szomszéd városokat és kiszimatolja, hol vannak.~
136 1 | könnyelmű volt, s sok rábeszélés és huzavona után (mert készpénzt
137 1 | hát legalább öt aranyat - és inkább ne állítsa vissza
138 1 | Lengyelországot.~Ferenc diák és Szaniszló egy egész hétig
139 1 | Estellával Besztercebányára ment, és most ott éldegélnek, mint
140 1 | levelet ekképpen:~»Óvári és Szentmiklósi gróf Pongrácz
141 1 | Szurina Pál őrmesternek és Komár György káplárnak kezeibe
142 1 | megelégedetten bólintgatta fejét és csettentett a nyelvével:~-
143 1 | nyeregben ülő Szurinának és Komárnak.~- Adják ezt át
144 1 | jövének vissza a követek és csak harmadnapra. A toronyőr
145 1 | Szurina leugrott a lováról és előadta remegő hangon, hogy
146 1 | pápaszemét, elolvasá azt és ezt az üzenetet küldötte:~-
147 1 | mondta?~- Szórul-szóra mondta és sorba adta a levelet a többi
148 1 | nem akartuk ennyibe hagyni és kijelentettük, hogy a lány
149 1 | búcsúzzon el a családjától és hajnalra itt legyen fegyverbe
150 1 | békát látott a garádban és hirtelen a lándzsájára tűzte,
151 1 | gyalogságot, számszerint száz és néhány embert. Itt vonul
152 1 | hordóval, egy garmada cipóval és néhány zsák krumplival megrakva.
153 1 | egész falkában rohannak és ugatnak az »ízletes« jármű
154 1 | remegve dobban az ágyúk és lovak dübörgésétől.~ ~
155 2 | fia volt, Péter, György és Gáspár. Mikor a fiúk fölcseperedtek,
156 2 | majd engem is táplálnak.« És lett Péterből viaszkereskedő.
157 2 | országrészből ő vette meg a sejteket és a mézet. Egy egész országrész
158 2 | gyapja is van, teje is van. És ha egy garast teszünk bele,
159 2 | elkülönítve.~A tót városokban és falvakban a szegény embereknek
160 2 | beleeresztik a fullánkjukat és punktum; nincs ellene apelláta.~
161 2 | melyhez fogható ugatást és csörömpölést tanúk állítása
162 2 | arról, hogy az ifjú Hurban és a következő szónokok beszédjeit
163 2 | vagy házat akart vásárolni és azt a másik megtudta, okvetlenül
164 2 | örökségét (elnyelték a könyvek és a nagy leckepénzek az egyetemen),
165 2 | szmrty!« (gyere halál!) és behunyja szemeit az örökkévaló
166 2 | ugyan szokott beteg lenni, és az néha gyógyíttatja is
167 2 | néha gyógyíttatja is magát, és pénze is van néha, de mégse
168 2 | bútort, orvosi szerszámokat, és egy tizenegy éves kisleánykát,
169 2 | orgazdája! - ordítá Gáspár és rávetette magát Péterre,
170 2 | paff, hullottak a pofonok és ökölütések, az istenfélő
171 2 | fejecskéjét, homlokán csókolta és a bámészkodó sokaság közül
172 2 | neveltetési költségeihez és fenntartásához.~Mikor megkapta
173 2 | is éppen így gondolkozott és ő sem adott az Apolka fenntartásához
174 2 | voltak, amikor nem jött haza és valahol a korcsmában aludt
175 2 | de azután másért szidták, és a kis féregről mindenki
176 2 | Tudta is ő, mi a nagybácsi, és mi a jelen vagy a jövő.
177 2 | eleibe kerül a leányka, és az inasgyerek szavára abban
178 2 | gyűrűkkel rakott szőrös kezét és megcsókolja.~Az öreg ránéz
179 2 | zsinórral összekötött, és mindez az Apolkáé volt.
180 2 | Szemei meghomályosodtak és a homályban egy falka kutyát
181 2 | ment, Apolka pedig hazafelé és mindenkinek eldicsekedett
182 2 | nagybácsi mit vett neki, és ebből mindenki valami szerencsét
183 2 | kibontotta a mézessüteményeket és elkezdte őket falánk étvággyal
184 2 | Rögtön elküldött a leánykáért és elvitte egyenesen az aranymíveshez,
185 2 | halommal, ami csak szép és drága volt az üvegszekrényekben.
186 2 | aki magyar érzésű volt és e magyarságból élt, táplálkozott.
187 2 | soknemű hivatali vétség és apró visszaélés terhelte
188 2 | nagyobb gondot fordított és iskolába is küldte. Egy
189 2 | Mosdasd, fésültesd a gyermeket és járasd tisztán. Azt akarom,
190 2 | konyhából, sokáig nézegette és átadta neki a selyempapírba
191 2 | A lányka kezet csókolt és kitakarta burkából a tárgyat;
192 2 | Elpirult egész a füle hegyéig és elfutott. A kis szappan-kocka
193 2 | átszivárgott az erein a vérébe és dörömbözött a szívén, felkeltve,
194 2 | tizennegyedik évébe lépett és szemlátomást szépült - midőn
195 2 | méltóztatott érdeklődni, és megígérte, hogy az árva
196 2 | mindenik egy-egy félévig tartsa és neveltesse.~Bezzeg lett
197 2 | színehagyott pepita kendőt és maga kísérte el a Gáspár
198 2 | divatos ruhákat Párizsból és Turócszentmártonból két
199 2 | belecsepegtessék a szláv szellemet és elutáltassák a magyarokat.~
200 2 | a házadban összehoztál.~És csakugyan, a fiatal Trnowszky
201 2 | azt a nagy, kopasz fejét és vállat vont:~- Az mindegy.
202 2 | újra hozzákerül Apolka? És hogy mi lesz mindezeknek
203 2 | macskazenét adtak Gáspárnak és beverték az ablakait. Mire
204 2 | Mire dühbe jött Gáspár és másnap mindjárt folyamodott,
205 2 | folyamodott, hogy nevét és törvényes örökösét Tarnóczyra
206 2 | tehát otthon maradt Zsolnán és hozzászagolt némileg a közügyekhez,
207 2 | Jaj, de nagy ördög vagy! (És rámosolygott hálásan arra
208 2 | nő majd a tövén másik.~- És mennyi idő alatt nő meg
209 2 | kinő.~Miloszláv mosolygott és nemsokára szerzett valami
210 2 | után tette meg az utat, és ilyenkor kisebb fáradság,
211 2 | kertben. De hátha látják? No, és ha látják is. Hát nem ér
212 2 | A jelentéktelen bogarak és növények is, amiket Miloszláv
213 2 | ostobaság! Egész nap bogarak és növények után mászkálni.
214 2 | semmi mást nem sejtett, és csak az utolsó napon világlott
215 2 | láttak Zsolnán szerecsent) és egy angol komornyik nagy
216 2 | azután menj isten hírével és vigyázz magadra, gyermekem,
217 2 | fejét az asztalra, zokogott és nem mozdult.~- No, hát mért
218 2 | ruhák!~Ezt azért mondta és tótul mondta, hogy a cselédek
219 2 | hogy a cselédek megértsék és elmeséljék otthon Péternek,
220 2 | Ej, no, Miloszláv - mondá és még mosolygott is, de fájdalmasan -,
221 2 | rakott kaktuszok, fikuszok és leanderek álomból látszottak
222 2 | Most már úgyis tél van«.~És azután indult, tántorgó
223 2 | nap aludna el egyszerre, és a két nap helyén két patak
224 2 | odalépett az öreg elé, lehajolt és kezet csókolt neki.~- Apuka -
225 2 | meresztett rá.~- Ne menjen? És ugyan miért ne menjen?~Miloszláv
226 2 | kétségbeesetten.~Apolka lehajolt hozzá és magyarul súgta, hogyha hallanák
227 2 | bolond Péter bácsi vagyok. És a jó bolond Péter bácsinak
228 2 | csinál egy rossz tréfát és megnézi az ő szeretett öcsécskéjének
229 2 | hozzáért, körülszaglászta és visszafordult morogva. Ez
230 2 | Elkergetett a zsivány? És most ide akarsz jönni végképp
231 2 | elfáradtnak.~Klivényi otthon volt és amint megösmerte Apolkát
232 2 | bántak el vele a nagybácsik. És irulva-pirulva bevallotta
233 2 | szemeit az égre emelte:~- És így minden nélkül eresztettek
234 2 | De hisz a bácsika szegény és nem tarthat el ingyen.~-
235 2 | Apolka Klivényiéknél maradt, és most a korhely sokkal szelídebben
236 2 | másnap kiszimatolta hollétét és sokat őgyelgett a ház körül,
237 2 | hiszen unokatestvérem - és szemérmetesen elpirult.~
238 2 | könnyű volt hozzáférni, és Miloszláv csakhamar eltalálta
239 2 | havonkint, csinos kis összeg és nem verheti el a jég, nem
240 2 | az egyszerűen pánszláv és komisz ember, abban az egész
241 2 | megnyerné, zsebre vágná és vége lenne, de a Klivényi
242 2 | Miloszláv fizette a borokat.~És azután mindennap találkoztak.
243 2 | aki az utcán látott téged és nagyon megtetszettél néki.
244 2 | Apolka, mert elmegyünk. És légy nyájas iránta, gyermekecském.~
245 2 | Kubikné - rendelé az írnok -, és ha vizet kérne, adjon a
246 2 | Azután karon fogta Apolkát és elmentek.~- Szépen, magasan
247 2 | egy kicsit idős, de élénk és ruganyos. Nagyon, nagyon
248 2 | volt, minden szava ropogott és olyan édes volt, olyan kellemes
249 2 | Felkelt, mikor az Apolka jött és bemutatta magát.~- Én báró
250 2 | tőle, lopva tekintett rá és megborzongott, ha megszólította,
251 2 | utáni közben eltűnt a báró és csakhamar egy csomag bonbont
252 2 | csakhamar egy csomag bonbont és cukros mandolát hozott Apolkának.~
253 2 | lesz a Szmialovszky Antal és Kalina Gyuri között, és
254 2 | és Kalina Gyuri között, és hogy ma az egész színész-trupp
255 2 | lesz - felelte Klivényi és bemutatta Tarnóczy Miloszlávot
256 2 | francia pezsgőt hozatott és »Zsolna legszebb virágáért«
257 2 | vállaira, az írnok megfogta és megdörzsölte az ujjai közt,
258 2 | tejfelszájú fickó egy Klivényit? És miért? Hát mi közöd neked
259 2 | Behenczy fölkelt az asztaltól és udvariasan rázta meg kezét.~-
260 2 | Tarnóczy felkapott egy poharat és a Klivényi arcába vágta,
261 2 | kiáltá elhalványodva Apolka és Miloszláv elé vetette magát.~-
262 2 | megragadta a lány haját és a saját keze körül fonva
263 2 | korcsmáros, a csaposlegény és a vendégek közül is néhány
264 2 | nyakát. »Meghalt«, motyogta és bambán nézett maga elé.~
265 2 | bántani.~Megfogta a vállát és erővel vonszolta, nem bánta,
266 2 | égen, az eső lába lelógott, és minthogy a naptár szerint
267 2 | Még sohase látott halottat és a nénire gondolt, aki most
268 2 | mellette húzódik egy árnyék és az is lép egyet: a néni
269 2 | orvosok? Semmit se tudnak. És végre is, mit ért volna
270 2 | mondhatom, hogy jól járt, és ha meggondoljuk a dolgot,
271 2 | közelebb szorította magához és megállt a Wurda-ház előtt,
272 2 | reszket. Lehajolt hirtelen és egy követ vett fel a földről,
273 2 | volnál nemes Klivényiné, és az már valaki. Hát érted-e
274 2 | Hiszen még én kicsi vagyok és... és...~- Értelek, azt
275 2 | még én kicsi vagyok és... és...~- Értelek, azt akarod
276 2 | megállj! - ordítá azután. És ő is utána iramodott. De
277 2 | Majd újra szaladt egy sort és újra kiáltá: »Hiszen csak
278 2 | Elvitte erővel a városházára és a polgármester úr szobájában
279 2 | ütögetve maga előtt a földet és garádicsokat, hogy előre
280 2 | becsengette Rebernyiket és halkan kérdé:~- Ki az ott,
281 2 | hogy miként találta meg, és miként akarta magát elölni
282 2 | hirtelen a »tegnap« a mához, és Apolka elkezdett egyszerre
283 2 | becsületes öreg úr meg volt hatva és fel volt háborodva.~- No,
284 2 | előtt néhány úr sörözött és a budetini tisztikar. A
285 2 | óriási csapat gyerek, asszony és ember kezd futni Budetin
286 2 | most elő egy városi hajdú és jelenté: - Egy egész tábor
287 2 | látni. A gyolcsosok, vargák és mézeskalácsosok, akiknek
288 3 | csillámlottak a dárdák és lószerszámok, s pergett
289 3 | Minden lélekemelő volt és zordon, csak az élelmezési
290 3 | rokon.~- Ne beszélj!~- És vissza sem jövök, míg kő
291 3 | felelte István gróf -, és még egyéb is van a dologban.~-
292 3 | igyunk meg egy pohár sört és beszéld el a sérelmedet.~
293 3 | azután lepattant a nyeregből és odaszólt Kovács uramnak,
294 3 | Nyargaljon végig kegyelmed és közölje a hadakkal a parancsot,
295 3 | legyenek veszteg egy darabig, és mivelhogy békességes városba
296 3 | szamarát, se szolgáló leányát és semminemű jószágát.~Ezzel
297 3 | aki régi barátja volt, és akit most is legott biztosított,
298 3 | történik, majd karonfogta, és mindnyájan megindultak a
299 3 | megfogdosnak bennünket Besztercén és egyenesen Budára visznek
300 3 | bravó! - mondá István gróf és koccintott. - Világéletedben
301 3 | István gróf az ablakhoz ment és kikiáltott valamelyik emberére,
302 3 | de olyan szende, ártatlan és szemérmetes, mint egy madonna.
303 3 | kedves darab, a harminc és negyven közt, a tudás minden
304 3 | fogadta, fogadta eleinte és maga is visszakacérkodott
305 3 | Megmondtam, hogy ki vagyok és hogy valami Vinkóczyéknál
306 3 | egyre mosolygott hamiskásan és midőn kiszálltunk Bécsben
307 3 | vigadozás közben elmúlt a dél és megéhezének mind az urak,
308 3 | vonuljanak valami térségre és főzzenek gulyáshúst a katlanokban.
309 3 | valamelyik társzekérből és meg kell enni.~A Vág mellé
310 3 | mikor a feketét is behozták és rágyújtottak a Jágovics
311 3 | Pruzsinszky ledobta dolmányát és egy ingujjban kezdte járni
312 3 | társzekérről a pénzeszsákot és az ablakon kihajolva szórta
313 3 | alatt csátéval, csalánnal és »Mária koronájával«1 volt
314 3 | hogy az okosabb enged, és arra is gondoljon István
315 3 | Bennem úgy sincs lelemény. És időm még kevesebb van; gondoskodnom
316 3 | arcával, apró, húsos lábaival és sorra vette a jobb házakat,
317 3 | fogadják be, mert nagyon szép és a fiok már lányok után nézeget.
318 3 | küldöttséget nem meneszt elébe és nem hoz Estella helyet túsz
319 3 | agyvelejét az ősök életmódja és fényessége impregnálja.
320 3 | édes öregem, eredj haza, és tanítsd ki a szép Apolkát,
321 3 | jár a színi-direktornál és nyilván nyélbe ütötte az
322 3 | összeráncolta a homlokát és így szólt:~- Van-e hozzá
323 3 | átnyújtják a vizet, a földet és a füvet, meg a leányt.~A
324 3 | fordul elő, hát meglincselnek és felrúgnak, hogy minek nézem
325 3 | nevetségessé! Földet, füvet és vizet. Ön egy fiskálisnál
326 3 | fiskálisnál is rosszabb, Lengeffy. És azonfelül együgyű, mert
327 3 | azután egyszerre felordított és a nyakába borult:~- Oh,
328 3 | tenger feküdt közöttünk és egy szakáll. Mert szakállt
329 3 | kibontakozva az ölelésből és elfogadva a pertut -, de
330 3 | azután behunyta apró szemeit és szelíden mondá.~- Például
331 3 | kirúgta maga alól a széket és elkezdett kacagva keringeni
332 3 | lássuk, mennyi esztendős és csinos-e? No, már nagy zsivány
333 3 | csinos, de...~- De meguntad, és már más van kinézve; értelek,
334 3 | akarod? Behíjjam?~Felugrott és kikiáltott: »Katharina!« -
335 3 | a mezőn, alájakuporodott és megszopta: úgy elrontotta
336 3 | Jágovicsék óráján kijött a kakukk és hetet kiáltott egymásután.~-
337 3 | eresztelek!~István gróf felugrott és a kardja után szaladt, mely
338 3 | táviratilag értesülvén haragodról és hadaid közeledéséről, még
339 3 | összehívta Bakrát, Kovácsot és hadnagyait, haditanácsot
340 3 | megbeszélésekben, ahol is sok szó és még több bor ontatott, a
341 3 | forogván az eszmék, hogy hol és miként fogadják a hódoló
342 3 | most fekszenek a hadak), és ahol az égő fáklyák kísérteties
343 3 | megy, seregét elrendezi és élére áll, míg ellenben
344 3 | míg ellenben Pruzsinszky és Kovács uram a vendéglő előtt
345 3 | meg a besztercei követeket és elvezetik a táborhoz.~Úgy
346 3 | egy kis lúdnyelvű fűvel és ördögcérnával2 keverve.
347 3 | kardot, mint a katonaorvosok és ezüst tányéron egy maréknyi
348 3 | Őzike tekintetében ijedelem és elszánás, szoknyája suhogásában
349 3 | mintha egy hűs fuvalom jönne és illanna el. Minden szív
350 3 | Pruzsinszky, Kovács uram és egy kicsit kótyagos állapotban
351 3 | fejét hányta nyugtalanul és az első lábaival kapálózott,
352 3 | követek közelebb jöttek és meghajoltak.~Az apró, öreg
353 3 | emberke egyet köhintett és elkezdé szavalni kopott
354 3 | Csak a pajzs hiányzik alúla és a szárnyak a vállairól...~-
355 3 | újra meghajolt a földig és felelt:~- Nem, nem, uram,
356 3 | uram, pedig kerestük éjjel és nappal. Leskelődve rá, mint
357 3 | adok ez egyszer városuknak és hadaimat visszavezetem.~
358 3 | bedugta kardját hüvelyébe és leszállt a lóról, hogy a
359 3 | vezér visszaadta a kancsót és a füvet vette el a tálcáról,
360 3 | lovacska tenyeréről falta fel és megelégedetten majszolta,
361 3 | besztercei földre, melyet leszórt és a lábával megtaposott a
362 3 | hídfőnél eldördült három mozsár és a lapusnyai legények megfújták
363 3 | maga felé látta közelegni és behunyta a szép, szomorú
364 3 | kérdé.~Kinyitotta a szemeit és csodálkozott, hogy semmi
365 3 | restellné, hogy így hívják.~És ahogy látta az aggastyánoktól,
366 3 | mennyi grácia volt abban. És amint meghajlott a baltérde,
367 3 | mondá:~- Vigyék a békét és jóakaratomat küldőiknek!~
368 3 | hoztak fehér borral töltve és megkínálták a besztercei
369 3 | Lengeffy fölemelte a magáét és így szólott:~- Uram, uram,
370 3 | város békés fejlődésére és jólétére.~Kitört a rivalgás: »
371 3 | törököt tartott a kezében és azokkal táncolt, míg ellenben
372 3 | két oldalszalonnát tartott és azokkal táncolt - márpedig,
373 3 | erejével le akarta inni Blázyt és a parancsnokot, aki nagy
374 3 | püspök!« - vélte Bakra Ferenc és ivott ő is, szalonnát pirítva
375 3 | szolgálóleány, aki a szakáccsal és káplánnal jött a kocsiban;
376 3 | kit fényes egyenruhája és a pálinkában lakó kígyó
377 3 | forogni, vagy lúdlábon? És türelmetlenül kérdezgette
378 3 | valamiképp Caesar ment, látott és győzött, azonképp ment Pongrácz
379 3 | azonképp ment Pongrácz István és győzött, mégpedig erősebben
380 3 | várudvaron leszállott a lováról és a kis pónihoz lépve, saját
381 3 | előre ment csörgő kulcsaival és az Estella volt lakását
382 3 | azután kijött a folyosóra és félénken nézegette a komor
383 3 | nem szoktam meg a helyet és hogy olyan egyedül vagyok...~-
384 3 | nevelésével bajlódván. (Bakra és a káplán felváltva adtak
385 3 | állatokat össze kell hozni és egy állat-társadalommá fűzni;
386 3 | egy lovat, egy szamarat és egy ökröt kellett fogni.
387 3 | kikölti a kacsa tojásait és felneveli a kis kacsákat,
388 3 | rászedték István grófot és visszaéltek jóságával.~Két
389 3 | Két szamara volt, Juci és Rebeka, akik a sajtot szállították
390 3 | várkastély melletti pagonyban és csak a hetedik napon dolgoztak.
391 3 | Elvándoroltak a nagy makkos erdőbe és csak másnap kerültek újra
392 3 | lovak. A következő pénteken és azután is minden áldott
393 3 | pénteken újra megtette Juci és Rebeka ezt a csínyt István
394 3 | kedvéért eljöttek a mamák is, és a nedeci vár, mint azelőtt
395 3 | helyére vidám bálok jöttek és a lapusnyai banda feje elfelejtette
396 3 | alá valókat; - csárdásokat és négyeseket tanult meg játszani
397 3 | harmadikért már leszáll és a tenyeredről eszi meg.~
398 3 | ifjú izzó lett, mint a tűz, és öntudatlanul lehajolt a
399 3 | almavirág-színű vállához és megcsókolta.~Apolka fölszisszent,
400 3 | szerencsétlenség? - kérdé Apolka és ő is elpityeredett.~- Jaj,
401 3 | olyan csinos, olyan takaros és megtetszett az urunknak?
402 3 | csak egyre sírt, vinnyogott és a garádicsok piros foltjaira
403 3 | gondolatok nyargaltak benne és a szívét összeszorította
404 3 | leveti a hófehér köntösét, és a veszedelem ott áll előtte
405 3 | fekete ruhában, mintha fény és árnyék vívna fölötte folytonosan
406 3 | fölötte folytonosan csatát, és mindig az árnyék győzne.~
407 3 | gondolkozhatott, még egy-két lépés és ott volt a sebesültnél,
408 3 | volt a golyó, végre ráakadt és kihúzta.~Apolka lábujjhegyen
409 3 | hörgött, ordított, káromkodott és azzal fenyegette a doktort,
410 3 | gondolt a maga tekintélyére és magának is meghagyott egyet-mást
411 3 | mikor teljesen felgyógyul és esetleg bevallja szerelmét,
412 3 | esetleg bevallja szerelmét, és mégis szerencsétlen lett
413 3 | erősebben, jobban, pedig gonosz és kegyetlen volt betegségében.
414 3 | megfogta a kezét, simogatta és hirtelen beleharapott, de
415 3 | a sírban van. Szétnézett és megösmerte a szobát. Élek
416 3 | támadt, hogy be van itt zárva és éhen kell elvesznie. (Éppen
417 3 | várbeliek összeesküdtek ellene és elpusztítják.~Felvánszorgott
418 3 | kinyitotta nesztelenül és a másik szobában ott látta
419 3 | Mert látod, ő jó ember, és én úgy szeretem, mintha
420 3 | Összerezzenve fordul hátra és elpirul a hangos imádságért,
421 3 | leányka bágyadtan, haloványan és bársony tekintete rémülten
422 3 | Álmodtam valami bolondságot és most összekeverem a valósággal.
423 3 | Ugorj csak fel, fiam, és csengess - folytatá a beteg -,
424 3 | fogasson be kegyelmed azonnal és hozzon Zsolnáról egy fiskálist.~-
425 3 | ördög - felelte a várúr és a sok beszédtől kimerülve
426 3 | pamutgombolyag, a gyűszű és a szabadító fegyver, az
427 3 | szabadító fegyver, az olló. És elgondolta, hogy nem jobb
428 3 | hagyni a markában emlékül és elmenni, elfutni innen,
429 3 | amerre a két szeme viszi és a két lába bírja. Hiszen
430 3 | mondatokat. »Behunyom a szememet és megmondom neki, történjék
431 3 | tán már vissza is fordult és hozza magával a fiskálist,
432 3 | mihelyt az ügyvéd megjön és meglesz az esküvő. Vajon
433 3 | gyáva vagy. Elfakadsz sírva és nem fogsz mondani semmit.
434 3 | múlva ébredt fel a beteg és enni kért. Apolka el akart
435 3 | csirke-becsináltat evett és egy pohár vörösbort ivott
436 3 | most a doktor parancsol és az nem engedte meg. Mit
437 3 | Azután Pruzsinszkyt kívánta és Kovácsot, kikkel a gazdaságról
438 3 | Kovácsot, kikkel a gazdaságról és a vagyoni viszonyairól beszélgetett,
439 3 | elszaladt a negyedik szobába és elhozta a »pénzügyminisztert«,
440 3 | Pruzsinszky, a káplánt és Bakrát is... Legyetek itt
441 3 | meglepetés, megnyílott az ajtó, és belépett rajta Pamutkay
442 3 | Dr. Tarnóczy Emil köz- és váltó-ügyvéd.~A fiatal ügyvéd
443 3 | ügyvéd meghajtotta magát és csak most pillantotta meg
444 3 | hogy én, szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz István,
445 3 | ősi nevemet reáruházom és a többi, meg a többi. Érti-e
446 3 | kiszabadította az egyik kezét és megsimogatván vele a fejét,
447 3 | kérdé a gróf csodálkozva -, és mit kér?~- Az Apolkát.~-
448 3 | Az Apolkát.~- Az Apolkát és mi végre?~- Hát feleségül -
449 3 | szakadt is már a bolthajtás és hullani látszott a vakolat...
450 3 | az én bátorságom forrása, és azt hiszem, ő is szeret.~-
451 3 | Apolka leejtette a gyűszűjét és elkezdte keresni mindenfelé,
452 3 | engem, kis férgecském? (és egészen elérzékenyedett,
453 3 | fölemelte azt a szép fejét és így szólt megdicsőülve,
454 3 | akartam önnel, gróf úr, és hazavinni innen a menyasszonyomat...~
455 3 | szaladgált.~- Persze, persze.~- És nincsen joga visszatartani;
456 3 | hölgyet?~- Úgy? Haditúsz?~És most az ügyvéd mosolya lett
457 3 | félkarjával a leány nyakát és úgy vonszolta az ajtó felé.
458 3 | alól egy fehér csontsípot és belefújt.~Az éles süvítésre
459 3 | fogjátok el ezt az embert és vessétek tömlöcbe. Az életeddel
460 3 | érte, Makovnyik!~Makovnyik és társai rávetették magukat
461 3 | bal szeme tele lett vérrel és kijjebb ugrott, de azért
462 3 | asszonyai, vannak szépek és hozzáférhetlenek, van egy
463 3 | rajtakapták valami enyves dolgon, és most ott csücsül őkelme
464 3 | Emil megkapta a vagyont és ügyvédi irodát nyitott,
465 3 | fölkeresi kis unokahúgát és feleségül veszi. Még egyre
466 3 | No, ha így lesz a dolog, és bár csak így lenne, micsoda
467 3 | törekvés, a tudás, a pénz és minden, de igazán minden.
468 3 | Csakhogy ezek az ostobaságok és hiúságok nem egyformák.
469 3 | eszközei közül a »csász. és kir. kamarás« címet szeretnék.
470 3 | hogy ő talpig becsületes.~És az is volt. Egyenes, nyílt,
471 3 | nem lenni becsületesnek és mégis annak látszani, mint
472 3 | mint becsületesnek lenni és nem látszani annak.~Tarnóczy,
473 3 | az emberek élnek, járnak és nevetnek. Ők semmit se tudnak
474 3 | is sok. Napóleon meghalt. És mégis meghalt. De Kurka
475 3 | százezreknek, millióknak, és mégis meg kell benne nyugodni.
476 3 | leesik az ember tenyeréről és megint földdé lesz.~Igyekezett
477 3 | állat küzdött a filozóffal és legyőzte a filozófot; zokogva
478 3 | A Trnowszky Apollóniát? És mégis őt zárná ki az örökségből?
479 3 | a jövő világra gondoltak és papot kívántak, most az
480 3 | itteni világon jár az eszük és bennünket hívatnak.~- Pamutkay
481 3 | meghált a nagyvendéglőben és korán reggel újra beállított
482 3 | szokása lévén sokat kérdezni és keveset felelni.~- Tehát
483 3 | kevesebbel is beérte volna.~- Hm. És nem tudja véletlenül a tiszttartó
484 3 | vörös, kálvinista nyakát és szörcsögtette pipáját, látszott
485 3 | körülmények latolásában és a szálak összeszedésében,
486 3 | mulatságos jelenet volt és jó kedélyre hangolta a beteget.
487 3 | az okmányok beszerzése és a kérvény fölszerelése.~
488 3 | vizsla őgyelgett a kút körül és Pamutkay állt a kocsi mellett.~
489 3 | egy kis ezüst gyűszű volt, és a kis gyűszűbe belegyömöszölve
490 3 | óvatosan, föltette pápaszemét és a következőket olvasta a
491 3(2)| nevén Plantago lanceolata és Lyceum barbarum.~
492 4 | amihez a legkülönbözőbb hírek és kombinációk fűződtek, kivált
493 4 | fölszerelt kérvényt bemutassa és aláírassa, amely alkalommal
494 4 | merev, üveges szemekkel, és csak nagy sokára kérdé:~-
495 4 | éhes ellenzéki képviselő és meginterpellálta a belügyminisztert,
496 4 | a régi idők szellemében, és a nevezett fiskális ez idő
497 4 | nagyon halványan nézett ki és a szemei zavart tükrében
498 4 | Üldöznek, Pruzsinszky - mondá és a levelet összemorzsolta.
499 4 | Majd az ősök felé fordult és rájok kiáltott: »No hát,
500 4 | előkeresett neki egy ceruzát és egy levélpapirost.~- Hahaha,
1-500 | 501-669 |