Rész

 1 1  |             mikor Pál úrnak az apja meghalt Bécsben, így szólt fiához
 2 1  |            bánatában halt meg, s ha meghalt, meggyógyult. Te gyógyítottad
 3 2  |             lihegő hangon kiáltá:~- Meghalt a nemzetes asszony, meghalt,
 4 2  |         Meghalt a nemzetes asszony, meghalt, meghalt.~Rögtön megösmerte
 5 2  |          nemzetes asszony, meghalt, meghalt.~Rögtön megösmerte a Kubikné
 6 2  |     zsibbadtan a Miloszláv nyakát. »Meghalt«, motyogta és bambán nézett
 7 2  |            a düh. »Szerencséd, hogy meghalt«, hörgé.~Majd lehajtotta
 8 3  |       élénken kiáltott közbe:~- Hát meghalt a szegény Gáspár bácsi?
 9 3  |              Ugyan ne pityeregj. Ha meghalt, meghalt. Mi közöm neked
10 3  |           ne pityeregj. Ha meghalt, meghalt. Mi közöm neked az atyafiaidhoz,
11 3  |         kartárs úr. Igazán jólesik. Meghalt, meghalt. De hát mit tesz
12 3  |            Igazán jólesik. Meghalt, meghalt. De hát mit tesz az? Hiszen
13 3  |           az voltaképpen, hogy Róza meghalt? Hát meghalt. S minden egyéb
14 3  |              hogy Róza meghalt? Hát meghalt. S minden egyéb maradt rendjében.
15 3  |           jogon? Hiszen Napóleon is meghalt. Az volt a nagy eset! Jézus
16 3  |          kimondani is sok. Napóleon meghalt. És mégis meghalt. De Kurka
17 3  |          Napóleon meghalt. És mégis meghalt. De Kurka Róza! Ugyan bizony!
18 3  |          országnak, hogy él-e, vagy meghalt? Hát micsoda egy Kurka Róza?
19 4  | nyugosztalja, amikor még élt.~- Hát meghalt?~- Hiszen váltig azt beszélem.
20 4  |           üzennél neki.~- De hiszen meghalt.~- Nem tesz semmit - szólt
21 4  |            többé.~- Az utolsó várúr meghalt! - mondá tompán, ünnepélyesen.~
22 4  |         nincs valami baja?~- Nincs. Meghalt.~Blázy az ajtónak tántorodott
23 Fug|         őket, behunyta a szemeit és meghalt - mintha az is csak az ő
24 Fug|              Abban a percben, mikor meghalt, a vár egyik legrégibb részében