Rész

 1 1|              emberé, mégis hátrafelé látott, mint a Jarinkó a magáéval.~
 2 1|         sétált s egy gyönyörű rózsát látott kinyílva az üvegházban.
 3 1|  krumpliszsákkal a vállán, a várnagy látott a börtönben egy zsáknyi
 4 1|     gyalogosok masíroznak) egy békát látott a garádban és hirtelen a
 5 2|           homályban egy falka kutyát látott csörtetni maga felé, akik
 6 2|           elveri arra a fruskára! Ki látott már valaha ilyen szamárságot
 7 2|             minthogy az egy soha nem látott csoda-szépség volt, kapott
 8 2|          igazi főúrral, aki az utcán látott téged és nagyon megtetszettél
 9 2|              Apolka félt. Még sohase látott halottat és a nénire gondolt,
10 3|             hogy ahol legelő tehenet látott a mezőn, alájakuporodott
11 3|          Igen, egy várba! Még sohase látott igazi várat. A kíváncsiság
12 3|              valamiképp Caesar ment, látott és győzött, azonképp ment
13 3|              aztán, hogy ritka ember látott holt szamarat.~István gróf
14 4|         őrülten a pandúrok, ki merre látott, néhányat felökleltek vagy
15 4|           hanem ahol mezei virágokat látott a barázdákon, füvek között,
16 4| jártak-keltek előtte, akiket más nem látott, csak ő, ősapák szellemei
17 4|           minthogy soha életében nem látott divatképet, odavitt a női
18 4|             cseresznyefa-szekrényben látott egyszer, ami a híres Pongrácz
19 4|       megpihent eszével azóta, ahogy látott. Ezer esztendeje, hogy nem
20 4|        Pamutkayhoz.~Apolka semmit se látott, el voltak borulva a szemei
21 4|             az eszénél volt, mindent látott, mindenre figyelt. Homlokáról
22 4|              Tarnóczy azonban se nem látott, se nem hallott, szelesen