Rész

 1 2|         gyermekre s fölismervén Apolkát, hümmög egy darabig.~- No,
 2 2|       az arcában.~Aztán behítta Apolkát a konyhából, sokáig nézegette
 3 2|   szellemben kell nevelni a kis Apolkát. Egy elveszendő lélek ide-oda.
 4 2|     Csodálkozva pillantotta meg Apolkát, de csak félig nyitotta
 5 2|        volt és amint megösmerte Apolkát a küszöbön, elébe futott,
 6 2|       talál.~Azután karon fogta Apolkát és elmentek.~- Szépen, magasan
 7 2|         az éjjel. Ő találta meg Apolkát elájulva a Vág partján.
 8 3|     sorra vette a jobb házakat, Apolkát ajánlgatva, csak estefelé
 9 3|       az Apolka.~- Nem, nem, az Apolkát nem adhatom - kiáltott fel,
10 3|      haza, és tanítsd ki a szép Apolkát, akit természetesen fehér
11 3|  vakmerőségre vitt, hogy a szép Apolkát kérte táncra, átcsípve őt
12 3|        karjaival vette le arról Apolkát.~- No, most már itthon vagyunk,
13 3|   szobában ott látta térdepelni Apolkát a szűz Mária képe előtt,
14 3|       csak most pillantotta meg Apolkát, sietve lépett hozzá.~-
15 3| csodálkozva -, és mit kér?~- Az Apolkát.~- Az Apolkát és mi végre?~-
16 3|         kér?~- Az Apolkát.~- Az Apolkát és mi végre?~- Hát feleségül -
17 3|         Pruzsinszky a roskadozó Apolkát kísérte át a szobáiba, Pamutkayra
18 4|        tudod - hörgé -, hogy az Apolkát el akarja tőlem venni.~S
19 4|      hogy először nem veszik el Apolkát, de ha elvennék is, hát
20 4|         pört, Blázy uram. Én az Apolkát ki nem adom, mert az nálam
21 4|        a Vág mellett szedte föl Apolkát.)~- Mondd meg az uradnak,
22 4|        ide Pamutkayt, Kovácsot, Apolkát, a kulcsárnét, Makovnyikot,