Rész

 1 1|         azután Holub Mihály udvari káplán és a »hadsegéd« (voltaképpen
 2 1|       István gróf mindannyiszor.~A káplán nem ment be a csontterembe,
 3 1|          egész rendben van, csak a káplán, Holub kötötte ki magának
 4 1|          oszlatni a katonaságot.~A káplán szemrehányást tett neki,
 5 1|     tekintettel.~- Van - felelte a káplán kenetteljesen.~- Látta? -
 6 1|          váratlan szavakra, csak a káplán pirult el szemérmetesen,
 7 1|       Eltitkolta-e? - vigyorgott a káplán gonoszul.~Bármennyire érezte
 8 1|          visszatérnek; különösen a káplán volt izgatott. Az eléjök
 9 1|        balról a szakács, jobbról a káplán. Szemben velök két röhögő
10 3|      elragadtatva az odafurakodott káplán s majdnem a nyakába borult
11 3|      valami ágyfélét a kocsiban.~A káplán szintén jól ki volt »készítve« -
12 3| nevelésével bajlódván. (Bakra és a káplán felváltva adtak neki a tudományokból
13 3|      vágott a közeledő Apolkára, a káplán egy vizestálat tartott az
14 4|          hogy mit tegyenek vele.~A káplán azt tartotta, hogy az elmekór
15 4|       ugyancsak azt tette, mikor a káplán hozzálépett:~- Feladjam
16 4|           térdepeltek az ágyhoz, a káplán imádkozott az áhítatos csöndben.