Rész

 1 1|     kacagott, tapsolt, mint egy gyermek.~Az erkélyről, miután a
 2 1|      hozzak neked a városból?~A gyermek elpirult, fölemelte köténykéjét
 3 1|         a tószt alatt, mint egy gyermek. Istvánnak megesett a szíve
 4 2| gazembernél úgyis tönkremenne a gyermek stb.~Mire Blázy uram megnyugtatta.~-
 5 2|     szemeláttára.~- Jöjj velem, gyermek!~Még el sem mondhatta az
 6 2|         is.~De ezalatt persze a gyermek eszükbe sem jutott. Csak
 7 2|   gondoskodásukkal járuljanak a gyermek neveltetési költségeihez
 8 2|       apa is fölébredt volna.~A gyermek egy napon a nagy piacról
 9 2|   nejéhez -, ma jól megnéztem a gyermek arcát. Tudod-e, hogy nagyon
10 2|     édesen elmosolyodott. Nem a gyermek mosolya volt ez többé, mely
11 2|        ő Bécsből rendelte meg a gyermek ruhaneműjét s egy póni-fogatot
12 2|        követett mindent, hogy a gyermek szívét megnyissa a magyar
13 3|        a föld alól.~- S addig e gyermek marad nálam túszul, ha jól
14 3|      élő jelképe volt most ez a gyermek.~- Keveset aludtál kicsike -
15 4|         sírt hangosan, mint egy gyermek, a könnyei sűrűn folydogáltak