Rész

 1 1|             apró dongó molesztálja, csendesen kitért előle.~- Te voltaképpen
 2 1|        virággal beborított gallyaik csendesen ringatóztak a reggeli szélben.
 3 1|            Behenczy - szólt Estella csendesen. - Én vagyok. Ne lármázzon
 4 2|           maradni - lihegte a leány csendesen, tompán.~- Ej, lári-fári -
 5 2|           Apolka, jó napot«. Az óra csendesen, kimérten ketyegett.~- Hát
 6 3|            látták, hogy biz az szép csendesen elaludt. Elnyomta a sok
 7 3|             volna, leszállott az éj csendesen, andalogva, kacérkodón,
 8 3|       mintegy felocsúdva, szelíden, csendesen -, Estellát nem tudták kegyelmetek
 9 3|        pipacsaikkal; míg a lovacska csendesen lépkedett, gondolatai zűrzavarosan
10 3|         István gróf most már igazán csendesen éldegélt, a lányka nevelésével
11 3|             Látta-e valaki? - kérdé csendesen.~- Nem tudom - felelte a
12 3|        ügyvédet.~A jó úr tehát szép csendesen kifordult az ajtón, felült
13 4| megmarasztották ebéden, s ott olyan csendesen viselte magát, olyan összefüggésben
14 4|          Percekig feküdt nyugodtan, csendesen, mintha semmije se fájna,