Rész

 1 1|            ember vagy, lengyelkém, soha ki nem fogysz a beszédből,
 2 1|           mindennap az az élet, és soha abban évek hosszú soráig
 3 1|         ősatyáidat elsiratta? Nem! Soha, soha! Takarodj ki a házamból,
 4 1|   ősatyáidat elsiratta? Nem! Soha, soha! Takarodj ki a házamból,
 5 2| hibiskus-virágért, minthogy az egy soha nem látott csoda-szépség
 6 2|       szemei fénylettek, hangjában soha nem hallott érc csendült
 7 2|      színről színre, úgy, hogy azt soha senki se tudja meg. A testvéri
 8 3|      Estella kell. Utálom a nőket. Soha életemben egyet sem csókoltam,
 9 3|        énekelt. »No, abból se lesz soha püspök!« - vélte Bakra Ferenc
10 3|          Ilyen se történt vele még soha.~Apolka visszafektette az
11 4|            mocskot nem tűrök, nem, soha! Meg kell halnia a kutyának.~
12 4|         varratott neki, s minthogy soha életében nem látott divatképet,