Rész

 1 2  |    és szemlátomást szépült - midőn egyszerre még váratlanabb
 2 2  | színkörben.~Apolka elsápadt, midőn beléptek a tornácra, lassú
 3 2  | negyven fokos lázban feküdt, midőn egy délután fütyörészve
 4 2  |     arcán, ajkai körül; csak midőn végképp elillantak, kapcsolódék
 5 3  |      Rá sem gondoltam többé, midőn egy nap Bécsbe rándulok.
 6 3  |     mosolygott hamiskásan és midőn kiszálltunk Bécsben az indóházban,
 7 3  |     hasogatnának suhogással, midőn egyszerre lódobogás hallik,
 8 4  |   félóráig várták a választ, midőn végre megjelent a várúr
 9 4  |    kibuggyantak a könnyek, s midőn hozzálépett, a bolond ember
10 4  |    egy fél mondat az imából, midőn egy mélyet sóhajtott a gróf,
11 4  |    különöset...~És most már, midőn olvasóimtól búcsút veszek,
12 Fug|   vett, azt házához vitte, s midőn egy idő múlva onnan megszökött