Rész
1 Bev| együtt szoktam vacsorálni az István főherceg vendéglőben az
2 Bev| is fölemlegette Pongrácz István grófot, az ő vitézi cselekedeteit,
3 Bev| ismerték, mind azt mondták:~- István grófnak volt esze, de nem
4 Bev| Roppant konkurrencia van. István gróf a hálásabb térre vetette
5 Bev| erős feje, megszédül. És István grófnak nem volt erős feje,
6 1 | tíz év előtt is) Pongrácz István.~Zsolna és Várna között
7 1 | élt itt kedvére Pongrácz István, s mintha valami hasonlatosságban
8 1 | mindenféle kuruzslásokhoz. István gróf rárivallt:~- Meg tudod-e
9 1 | bizonyosan nem gondolt Pongrácz István.~Hanem iszen az asszonyokra
10 1 | hódítóban.~Úgy, de Pongrácz István a maga szakállára viselt
11 1 | aztán felkacagott Pongrácz István:~- Hát majd szerzek asszonyt
12 1 | mondá:~- Hatszáz forintért.~István gróf kivette a tárcáját
13 1 | gyöngédebb érzelmek húzták feléje István grófot, csak egy ötlet,
14 1 | elsőbben maga Pongrácz István, lovagi módon térdeplőre
15 1 | pecsenyénél felállott Pongrácz István s egy felköszöntőt mondott
16 1 | Különös öröme telt ebben István grófnak, amint belemarkolva
17 1 | rohantak a zsákmány után. István úr úgy kacagott, tapsolt,
18 1 | vermeibe - figyelmeztette István gróf mindannyiszor.~A káplán
19 1 | nyaktörő produkcióit, mígnem István gróf végigheveredve a pamlagon,
20 1 | vetették magokra a keresztet.~István gróf pedig részint nevetett,
21 1 | valószínűnek, mert Pongrácz István csak úgy szerette Estellát,
22 1 | Hogy bolond volt-e Pongrácz István? Ki tudja! A vélemények
23 1 | volna egy várat Pongrácz István, talán lett volna belőle
24 1 | úgy beszélem el Pongrácz István dolgait, ahogy történtek.~
25 1 | szolgálatodra.~- Ősi kardodat? (István gróf felkacagott és kacagása
26 1 | erőnek-erejével orvosnak neveltetett.~István gróf felsóhajtott.~- Hallottam
27 1 | zokogásra fakadva.~Pongrácz István nem szerette a síró férfiakat,
28 1 | Bravó! Nagyon jól van, István gróf. Nincs a te eszednek
29 1 | ismerik meg a beteg elmét.~István gróf melegen megrázta a
30 1 | így szólt hozzá.~- Kedves István. Mi hadgyakorlatot tartunk
31 1 | ilyen felfordulás errefelé. István gróf kölcsönt vett fel a
32 1 | utoljára már ő kezdte dirigálni István grófot. Csipkedte, szurkálta,
33 1 | nevetségessé teszed magadat, István, ezekkel a sületlen katonai
34 1 | No, no - szólt Pongrácz István és egy barackot nyomott
35 1 | A könyv nagy hatást tett István grófra. Olvasd, olvasd!
36 1 | ringatóztak a reggeli szélben. István gróf nekiesett e kis asszonyitest-színű
37 1 | megszólítá:~- Mit csinál ön?~István gróf összerezzent, aztán
38 1 | kiáltozta utána a parancsnok:~- István, István, gondold meg, mit
39 1 | a parancsnok:~- István, István, gondold meg, mit csinálsz!~
40 1 | elégítve a hiúsága. Pongrácz István fölindult és elsüllyesztette
41 1 | a várbörtönben - felelte István gróf, kihez a kérdést intézte
42 1 | tudta, mennyire hatnak István grófra a ceremóniák), és
43 1 | ne ízetlenkedj! - felelte István úr teljesen közömbös hangon. -
44 1 | tartotta átnyalábolva.~- István, te szeretsz engem!~István
45 1 | István, te szeretsz engem!~István gróf felkacagott, undorszerű
46 1 | Behenczy azt hitte, hogy István gróf nyitja rá az ajtót.~-
47 1 | is megtörténhetik, hogy István gróf lefejezteti.~- Engem? -
48 1 | higgadtan, hogy Pongrácz István egy visszamaradt bölény,
49 1 | kozákok. Tetszett a gyorsaság István grófnak, a zaj, a harcias
50 1 | forog fenn, ezredes - mondá István gróf Pamutkayhoz, megelégedetten
51 1 | világ.~- Ne beszélj így, István! - hebegte a lengyel elérzékenyülve -
52 1 | kölcsön.~- Nem lehet - felelte István gróf nagy ravaszul. - Hová
53 1 | nem szeretett kölcsönözni István gróf), akként lett meg az
54 1 | felelte nyugodtan Pongrácz István. - Írjon, domine, azonnal
55 1 | Szentmiklósi gróf Pongrácz István, Nedecvár örökös ura, üdvözletét
56 1 | maradtunk.~Gr. Pongrácz Istv.« ~István gróf átnézte az iratot s
57 1 | a fenyegető passzust is, István gróf aláírta a nevét; beporozta,
58 1 | kicsődült a kapu elé, maga István gróf is ott várta a követeit.~-
59 1 | leveleket firkáljon.~Pongrácz István homlokán megjelentek a szokott
60 1 | hunyta le a szemét. Maga István gróf ügyelt, tett, rendelkezett,
61 1 | látni.~Elöl maga Pongrácz István lépkedett Waterloo nevű
62 1 | budetini honvédségtől vásárolt István gróf. A kocsi mindenik oldalán
63 2 | meg a nedeci gróf Pongrácz István, hogy négylovas társzekéren
64 2 | én rokonom, gróf Pongrácz István, a hadaival!~ ~
65 3 | integetett neki.~- Hová, hová, István? - kiálta rá vidáman a honvédparancsnok,
66 3 | mégis feltűnt neki.~Pongrácz István megállította szép fekete
67 3 | megijedt, mert szerette István grófot, de megütközését
68 3 | vérig sértettek - felelte István gróf -, és még egyéb is
69 3 | beszéld el a sérelmedet.~István gróf hüvelyébe dugta a szablyáját,
70 3 | Szaniszló.«~Lett nagy derültség, István gróf hahotázott, mint a
71 3 | roppant szerette hallgatni István gróf. A velencei esetet
72 3 | tisztek sokszor hallották már, István gróf is, de azért mégis
73 3 | Bravó! bravó! - mondá István gróf és koccintott. - Világéletedben
74 3 | el, bátya - vágott közbe István -, jól esik a mellének.
75 3 | ürültek, a poharak csengtek, István gróf az ablakhoz ment és
76 3 | vélte nagy hahotával István gróf.~- De hát a folytatása! -
77 3 | megint koccintani kellett, s István gróf intésére ráhúzta a
78 3 | nyomon akad olyan száz is.~De István gróf csak a fejét rázta
79 3 | enged, és arra is gondoljon István gróf, hátha Beszterce talál
80 3 | tisztek még mindig ittak, István gróf még egyre aludt.~-
81 3 | De hisz ez lehetetlen! István gróf lehet bolond, de Beszterce
82 3 | akkor se esne. Tudod, milyen István; erkölcsben szigorú, lélekben
83 3 | ösztön. Átmegy a szertelenbe. István agyvelejét az ősök életmódja
84 3 | szerencse, hogy az ébredő István gróf ott látta a környezetben.~
85 3 | mehettek! Nem eresztelek!~István gróf felugrott és a kardja
86 3 | legyen-e a sereg, lovon üljön-e István gróf, vagy valami fatönkön?
87 3 | a legapróbb részleteket. István gróf előre megy, seregét
88 3 | kiállított őrszem lihegve hozza István grófnak a hírt.~- Méltóságos
89 3 | sorjában a muskétáságyúk. István gróf paripára pattan; a
90 3 | fordul a szomorú sorsod.~István gróf lova egy pár lépést
91 3 | jól van - felelte Pongrácz István jóakaratú korholással -,
92 3 | van, báránykám - felelte István gróf. - Ne félj semmit.
93 3 | illő tiszteletben.~Pongrácz István most újra a követekhez fordult,
94 3 | csillagod...~mint gróf Pongrácz István úr őméltósága, akit az úristen
95 3 | Felhangzott lelkesen a »vivat«. István gróf összeütötte a poharát
96 3 | mint a fazékfödőket a gőz. István grófba is beleszállott a
97 3 | verette őkelmét Pongrácz István. (Úgy kell Szlimák, úgy
98 3 | közt vonult be Pongrácz István a nedeci várba, magával
99 3 | azonképp ment Pongrácz István és győzött, mégpedig erősebben
100 3 | kellett Besztercebányát.~István gróf megköszönte vidám fejbiccentéssel;
101 3 | Nem, nem - ellenveté István gróf összerázkódva. - Nem
102 3 | mégis elnyomta, elaludt.~István gróf nem győzte figyelmeztetni
103 3 | e pillanatban egy hang.~István gróf állt a háta mögött.~-
104 3 | Hát nem leszel egyedül.~István gróf egy pár nap alatt összeszedett
105 3 | hozta, harmadik a labdaütőt.~István gróf most már igazán csendesen
106 3 | kezdődni. Az volt az ambíciója István grófnak, hogy a túszt kicsiszolva
107 3 | arra dühbe jött Pongrácz István:~- Pfuj, Pruzsinszky! Nálunk
108 3 | embereknél, még ezek is rászedték István grófot és visszaéltek jóságával.~
109 3 | Juci és Rebeka ezt a csínyt István gróf nagy mulatságára, aki
110 3 | ember látott holt szamarat.~István gróf művében egy egész külön
111 3 | környékezték a várat. De Pongrácz István gróf olyan féltékenyen őrizte,
112 3 | magát a táncosa karjából s István grófhoz rohant reszketve
113 3 | Az a katona megcsókolt.~István gróf nem vette valami tragikusan
114 3 | amikor véresen hozták haza István grófot a pagonyból egy saraglyán.~
115 3 | vércseppek voltak; ezen vitték István grófot.~Apolka feje zúgott,
116 3 | semmi kétség, hogy szereti István gróf. Életét is kockára
117 3 | doktor nem titkolta, hogy István gróf, úgy lehet, teljesen
118 3 | szívemből, hogy a szegény István grófnak már visszaadod az
119 3 | imádságért, megpillantván István grófot, ki dideregve állt
120 3 | Ezredes! - szólt hozzá István gróf - fogasson be kegyelmed
121 3 | szorongató érzések marcangolták. István gróf furcsa ember. Hátha
122 3 | magamat, én vagyok-e Pongrácz István, hogy így mertek velem beszélni.~-
123 3 | Bizonyára ön Pongrácz István, a hatalmas Pongrácz István,
124 3 | István, a hatalmas Pongrácz István, de most a doktor parancsol
125 3 | egyetlen komoly faktort, akire István gróf anyagi helyzete javításánál
126 3 | lutriba lehessen tenni.~István gróf megnézte a pókot, ki
127 3 | megeredtek szemeiben a könnyek. István gróf fitymálólag intett
128 3 | szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz István, ezt a leányt a magamévá
129 3 | lehetetlen! - hörögte Pongrácz István. - Felelj neki, Apolka!~
130 3 | Szamárságok! - mordult bele István gróf. - Ebből semmi se lehet.
131 3 | nőtt a homály.~Pongrácz István gróf egyedül fogadta a két
132 4 | mondá Kurka úr.~Pongrácz István rábámult bambán, merev,
133 4 | is tartózkodik a várban.~István gróf elolvasta a levelet,
134 4 | Nagyon izgatott vagy, István.~- Ah, dehogy. Hát adj egy
135 4 | csakhogy megnyugtassa, de István gróf búsan, elcsüggedten
136 4 | nem esztek.~IV. Pongrácz István,~de Óvár et Szent-Miklós.~
137 4 | toronyból nézte az ütközetet.~István gróf nyomban haditanácsot
138 4 | szabadlábra Tarnóczy ügyvédet is.~István gróf vadul fölugrott erre,
139 4 | visszatértek a címer-terembe, István gróf már egészen élénk volt
140 4 | kerül.~Hanem addig is, míg István grófot kiadja a méltóságos
141 4 | szuroksötétség miatt. Szunyogh István csináltatta valaha titokban
142 4 | és elviszi őt is, t. i. István grófot. Apolkához hozzá
143 4 | isten szerelméért, negyedik István, mit csinál ön? Ej, ej,
144 4 | mit csinál ön? Ej, ej, IV. István!~Különösen ez a »negyedik
145 4 | Különösen ez a »negyedik István« megszólítás imponált neki.
146 4 | alá csúszott hirtelen). István gróf látni akarta, hogyan
147 4 | kénytelen indítani stb.~Pongrácz István fölkiáltott:~- Hát indítsa
148 4 | együvé a bíróságnál Pongrácz István ellen, de mit ér, ha a főrendek
149 4 | kell eltalálni. Én ösmerem István öcsémet, most nem tudom,
150 4 | Beszterce ellen induló Pongrácz István kezébe túsz gyanánt, Estella
151 4 | Estellát már maga Pongrácz István hatszáz forintért vette
152 4 | sikerült immár előkeríteniök.~István gróf éppen kártyázott (valószínűleg
153 4 | szétfutottak a gyermekek István gróf váratlan beléptére,
154 4 | megijedtek egy igazi bajusztól.~István mogorván nézett maga elé,
155 4 | egyszer. Jó lesz-e?~A Pongrácz István karjai, amelyek a hónyak
156 4 | No, hát ne haragudjon, István gróf, hiszen eljövök én
157 4 | uradnak, hogy amit Pongrácz István megmond, nem üres levegő.
158 4 | hordani a bort a pincéből, István gróf, mint hajdan, széles
159 4 | az egész vasárnapon.~Maga István gróf is dalolt és verte
160 4 | volt a főúr szeszélyeihez.~István gróf nyájasan fogadta, megkínálta
161 4 | kis szilvóriumos poharat István gróf és egy öblös ezüst
162 4 | Az isten szerelméért, István, mit csinálsz? Nem értem
163 4 | holmiját, aztán benyitott István grófhoz, azzal a jelentéssel,
164 4 | kis kölcsönt kért az útra, István kikeresett minden fiókot,
165 4 | Gbelára nyargalt Pongrácz István, ahol Forget őrnagy lakott,
166 4 | hirtelenszőke emberke is csak az István gróf egyik új hóbortjának
167 4 | is vonta elváláskor, mert István itt is így szólott:~- Az
168 4 | holnapután ott lesz Nedecen.~István gróf egykedvűen gyűrte össze
169 4 | kicsit, mikor kijött Pongrácz István a színből egykedvűen, majdnem
170 4 | gazdájára, felszólt Pongrácz István a kedélyesen pipázgató toronyőrhöz.~-
171 4 | Már megint mit csinál, IV. István! Ej, mit csinál. No, jöjjön
172 4 | toppantott, hogy úgy akarja, de István grófra nem hatott most,
173 4 | SZENTMIKLÓSI~GR. PONGRÁCZ ISTVÁN~WATERLOO NEVŰ LOVÁN,~BÉKE
174 4 | félelmében a lövés után és az István gróf közelgő lépteire a
175 4 | azt az egyet látta, hogy István gróf csakugyan rosszul van.~-
176 4 | ima, a sóhaj és Pongrácz István lelke.~Pamutkay föléje hajolt,
177 4 | szükséges mindent megérteni. »István különben is mindig érthetetlen
178 Fug| minap vacsorára híttam az »István«-ba. Azt mondja a nagy öreg
179 Fug| Exhumáltatod sírjából Pongrácz István grófot, a regényhősömet,
180 Fug| katonamenetelés Zsolnáig, - vagy István gróf leírt garázdálkodásai
181 Fug| az t. i., hogy Pongrácz István úgy élt, ahogy élt, hogy
182 Fug| éjenkénti hadgyakorlatait István gróf hadi népe ellen végezte. (
183 Fug| császári kir. őrnagy, s István gróf fizetést adott neki,
184 Fug| és Besztercére menekült, István gróf utána ment, de a vasúton
185 Fug| egy kicsit vigyázni rá.«~István gróffal most már furcsán
186 Fug| Háza« nevű vendéglő előtt István grófnak több ismerőse sörözött,
187 Fug| vált már a bárócsinálás.)~István gróf tényleg olyanformán
188 Fug| szabadítottad fel Pongrácz István ismerőseit, mint Hatvani
|