Rész

  1 Bev|              főherceg vendéglőben az én igen t. barátommal, gróf
  2 1  |            látom be, mit keressen az én lábam a régi helyén, ha
  3 1  |            arccal kiáltva:~- Csak az én holttestemen keresztül megy
  4 1  |            nyújtja, mint a többiek. »Én nem akarok a XIX. században
  5 1  |           ügyvéd, orvos és nem tudom én mi; de mert egy várat örökölt
  6 1  |             a Lipótmező.~Nem, ezekbe én nem avatkozom, egyszerűen
  7 1  |              bántok. Jó ember vagyok én. (Megsimogatta a gyermeklány
  8 1  |         változás a várúr életében (s én most meg se írhatnám ezt
  9 1  |             panaszra fűhöz-fához, de én istenem, ilyen csekélységekért
 10 1  |            jött haza.~- Hát bánom is én - szólt Rozsákné nagyot
 11 1  |    töprengésekre. Pihenjen le, uram. Én majd ébren várom a kis bárót,
 12 1  |         Sohasem akarlak látni többé. Én kikergetlek innen és megátkozlak.~
 13 1  |           vetett magára keresztet.~- Én uram teremtőm, hát akkor
 14 1  |        állapítsd meg, őrült vagyok-e én vagy sem. Mutassam a nyelvemet?~
 15 1  |        Hallgass, oktondi! Hol vegyek én a te rózsádnak egy királynét!~-
 16 1  |         küldjétek el neki, mit bánom én.~A tiszttartó-ezredes kapott
 17 1  |              kedvetlen.~- Nem vagyok én kedvetlen, hanem csak bolond.
 18 1  |            ne csinálhasson a pondró, én pedig magát a gyümölcsöt
 19 1  |                Katalin! - susogta.~- Én csak az Estella vagyok,
 20 1  |            többit bízza rám. Mindent én vállalok.~Az öreg úr egyszeribe
 21 1  |           szólt Estella csendesen. - Én vagyok. Ne lármázzon olyan
 22 1  |             komolyan börtönbe vetve? Én, egy magyar főnemes. Ilyen
 23 1  |          Behenczyből -, hol lenne az én többi fejem már azóta! Oh,
 24 1  |         úgyis maga az oka. Vagyis az én nagy szerelmem. Vagyis,
 25 1  |             étvágyú embert.~- Hát az én tízezer forint járandóságom?
 26 1  |           elhozná, át ne vegyék, míg én nem látom. Mert a múltkor
 27 1  |            szamár. Hiszen nem vagyok én férfi!~- De mikor mégis
 28 1  |         szégyenlem magam.~- De lásd, én is vetkőződöm. Ruhát akarok
 29 1  |           csípőin.~- Ha kend hernyó, én akkor macska vagyok, ha
 30 1  |         macska vagyok, ha kend csíp, én karmolok. Nézze meg az ember,
 31 1  |             rab.~- De a patvarba, az én tulajdonom volt. Pénzért
 32 1  |       elérzékenyülve - mit csinálnék én nálad nélkül?~- Most már
 33 1  |      oroszlán.~- Kikorbácsoltatja az én követeimet! Borzasztó!~Aztán
 34 2  |             legidősebb, azt mondta: »Én a méhekre vetem magam. Ezek
 35 2  |        György, másképp okoskodott:~- Én orvos leszek, apám. Az én
 36 2  |            Én orvos leszek, apám. Az én elementumom az emberek.
 37 2  |             a szép lázsiás tallérok. Én ezekre utazom. Amikor beteg
 38 2  |           helyette egy forintot. Hát én juhokkal fogok gazdálkodni.~
 39 2  |            terveiteket, csináljátok! Én majd az égből nézni fogom.~
 40 2  |         Nézte-e, nem nézte-e, nem az én gondom, de hogyha nézte,
 41 2  |              Gáspár.~- Azt szeretném én látni, hogy közelebb jöjj!
 42 2  |            pióca!~- Megmutatom, hogy én leszek a gyám.~- Az ugyan
 43 2  |            leszek a gyám.~- Az ugyan én leszek, ha az ég összeszakad
 44 2  |               mint egy hazug kutyát. Én ajánlkoztam elsőnek.~Ily
 45 2  |             azért mégis csak lő. Hát én is csak lövök arra a zsiványra,
 46 2  |         Budapestre a parlamentbe, ha én mondom. - S kevélyen ütött
 47 2  |             egy szőke hajtincset. De én istenem, mennyi huzavonába,
 48 2  |         tündérszárny.~- Hiszen akkor én jól megcsaltalak téged,
 49 2  |        Miloszláv, te csacsi, mert az én hajam két hét alatt is kinő.~
 50 2  |               Miloszláv?~- Nem tudom én. (Pedig már tudta, mert
 51 2  |           Hát mit adnál?~- Nem tudom én. (Pedig már sejtette, mert
 52 2  |          hallott érc csendült meg.~- Én felejtettem el valamit,
 53 2  |           Péter bácsi?~- Nos, igenis én vagyok, kisasszonykám. -
 54 2  |        hajtotta meg magát. - Persze, én vagyok, a jó bolond Péter
 55 2  |                Hát azért hizlaljalak én itt könyörületből, hogy
 56 2  |              akarsz jönni végképp az én nyakamra? Persze, persze.
 57 2  |           jött és bemutatta magát.~- Én báró Behenczy Pál vagyok.~
 58 2  |            elmegyünk a vendéglőbe.~- Én is, bácsika? - kérdé félénken.~-
 59 2  |          szólt közbe Behenczy Pál -, én is önökhöz csatlakozom.~-
 60 2  |          leányhoz? A leány az enyém, én tartom, azt teszem vele,
 61 2  |                Olyanféle?~- Az lesz. Én istenemre mondom, ha most
 62 2  |           kapaszkodj a karomba, mert én úgy tudom az utat, hogy
 63 2  |            akit eltaposhatnak. De ha én nevet adnék neked, akkor
 64 2  |             bácsika, hát azért, mert én még nem vagyok nagyleány.
 65 2  |         vagyok nagyleány. Hiszen még én kicsi vagyok és... és...~-
 66 2  |             azt akarod mondani, hogy én meg öreg vagyok. Persze,
 67 2  |        Persze, hogy persze. De iszen én ezentúl is csak apád maradok,
 68 2  |            szeretheted, akit akarsz, én csak a nevemet adom, én
 69 2  |              én csak a nevemet adom, én csak egy áldozatot hozok
 70 2  |            hagylak, kis lányom, mert én keresztény katolikus ember
 71 2  |             jössz? No, azt szeretném én látni! Hát tudod te, hogy
 72 2  |           reggelit hoz a kávéházból. Én meg addig nyakamba veszem
 73 2  |          Macska legyek, ha ez nem az én rokonom, gróf Pongrácz István,
 74 3  | beleszerettem. Pedig az nagy szó, ha én mondom, abból az időből,
 75 3  |      odasúgta fülembe: »Jobban tudom én azt, kapitány, mert az én
 76 3  |            én azt, kapitány, mert az én leányom a Vinkóczyné«.~-
 77 3  |        förmedt a tisztekre:~- Uraim! Én tetőtől talpig gavallér
 78 3  |             tót szöveggel:~Mikor még én kuruc voltam Rákóczi vojnában,~
 79 3  |          hitetlenül rázta a fejét:~- Én rátok bízom, urak. Bennem
 80 3  |       okoskodj, Blázy. Azt szeretném én látni, hogy nem adnád a
 81 3  |         parancsnok, mint egy doktor. Én végre is nem bánom, de semmi
 82 3  |      felelősséget se vállalok.~- No, én elvállalom. Hiszen okvetlenül
 83 3  |             a színészeket. Hiszen ha én azt mondom az embereimnek,
 84 3  |          felrúgnak, hogy minek nézem én őket. Az émelygésig gőgös
 85 3  |            Pedig tudja meg, hogy már én is voltam komédiás. Nézzen
 86 3  |           növesztettél, cimbora. Oh, én azóta is szerencsétlen vagyok.
 87 3  |            nincsen más vesztes, csak én, csak én.~- Jól van, jól,
 88 3  |           más vesztes, csak én, csak én.~- Jól van, jól, öreg -
 89 3  |            van egy kis lelkiismeret. Én ugyan nem ismerem a hajadont,
 90 3  |            hékás. Majd bolond vagyok én, ugye? Bátran beszélheted
 91 3  |              arról van itt szó, hogy én akadályozzalak, csak a hadi
 92 3  |          példás büntetést érdemelne, én mindamellett kegyelmet adok
 93 3  |            addig pedig elvezetlek az én szobáimba, Apolka.~Egész
 94 3  |            az urunknak? Hja, mondtam én mindig, hogy minden élő
 95 3  |           kedvet a fakadásra. Tudtam én azt, kisasszonyka, mihelyt
 96 3  |           Mert látod, ő jó ember, és én úgy szeretem, mintha a tulajdon
 97 3  |            mert fölkelni? Ezért most én kapok ki az orvostól. Lássa,
 98 3  |             Tudod-e, mit tesz az? Ha én nem akarok meghalni, szeretném
 99 3  |         beszélek. Oh, hát nem vagyok én futóbolond? Álmodtam valami
100 3  |              meg? »A macska fél, nem én« - ismételgette magában
101 3  |             hadd nézzem meg magamat, én vagyok-e Pongrácz István,
102 3  |              De miért is ne lehetnék én még gazdag? Hozd ide csak
103 3  |             Apolkára mutatva -, hogy én, szentmiklósi és óvári gróf
104 3  |          másikat.~- Mivel érdemeltem én meg ezeket, mivel, mivel?~
105 3  |               hogy beszéljen.~- Amit én akarok mondani, ahhoz nem
106 3  |             adni méltóságodnak, hogy én nemcsak mint ügyvéd vagyok
107 3  |        Egyszerűen szeretem őt, ez az én bátorságom forrása, és azt
108 3  |           hogy szeret.~- Az mindegy, én oda nem adom, punktum.~-
109 3  |             nehéz kapacitálni.~- No, én mégis kihozom azt a leányt
110 3  |            látom át, mit segíthetnék én ott önnek?~- Oh, nem is
111 3  |              azért jöttem, Kurka úr. Én nem törődöm a végrendelettel.~-
112 3  |            Azt kevésbé érdekel, hogy én kapom-e, vagy más valaki.
113 3  |              el, ha hozzám jön. Nos, én azt a leányt még ma meg
114 3  |           morgott az öreg -, jó, jó, én nem bánom, de hátha valami
115 3  |    honorárium az öné.~- Hova gondol? Én becsületes ember vagyok,
116 3  |             vágott:~- Hát nem vagyok én elég önöknek?~- Mind kevés,
117 3  |           hajthatatlan maradt.~- No, én bizony mégis azt tanácslom.~
118 4  |             ilyesmit, megtehetik. De én nem látom be, hogy ha ő
119 4  |     olvasható nagy betűkkel, tótul:~»Én vagyok a nemes vármegye.~
120 4  |         foglyot.~- No, azt szeretném én látni.~- Hát pedig igen
121 4  |            mit aprítania a tejbe, ha én behunyom a szemeimet.~Mindig
122 4  |            se holnapután, hanem majd én megmondom, mikor. A Pamutkaynak
123 4  |              eladjuk. Hát nem vagyok én furfangos ember, Pamutkay?
124 4  |              meg a pört, Blázy uram. Én az Apolkát ki nem adom,
125 4  |             a módját kell eltalálni. Én ösmerem István öcsémet,
126 4  |      közbevágott:~- No, az nem igaz. Én még két év előtt láttam
127 4  |              Kihez van szerencsém?~- Én Tarnóczy Emil zsolnai ügyvéd
128 4  |    vesszőimet...~- A vesszőit?~- Ej, én istenem. Annyi az üres időm
129 4  |  kárpótlásról van szó, báró úr, arra én kész vagyok.~Az idősebb
130 4  |               pokolba a pénzzel! Sem én, sem a fiam el nem fogadnánk
131 4  |                 Nos, kedves barátom, én rajta leszek - szólt a báró,
132 4  |              a Tarnóczyéba csapta -, én megvallom, rokonszenvet
133 4  |           tettre nyílik kilátás, ott én sohasem hozakodom elő az
134 4  |          könnyelműen van nevelve, az én hibám is, de az övé is.
135 4  |             meg kell neki említenem. Én istenem, ez már a század,
136 4  |          mondom, semmi másról. Mikor én a walesi herceggel vadásztam,
137 4  |           hékás, mert az az ember az én fiam!«~Behenczy Károly élénken
138 4  |          Losoncra Lengeffyért. Addig én vigyázok az izére... hogy
139 4  |           édes hajnal.~- Ah, ezek az én kicsikéim - szólt az ő természetes
140 4  |          mások visznek el, mit tudom én. Jövő szombaton eljönnek
141 4  |          szombaton eljönnek érted és én odaadlak.~Olyan hangosan
142 4  |          István gróf, hiszen eljövök én kétszer is hetenkint. Kétszer
143 4  |           csináltál.~- Csináltam már én mindent a világon, még kalodát
144 4  |            egyszer. Holnap már üt az én órám.~Babonás fantaszta
145 4  |           csak akkor jön az, mikorra én rendelem.« Bizony nem a
146 4  |              egyet és kiissza. Uram, én teremtőm, ha most benézne
147 4  |              beteg méltóságod.~- Azt én jobban tudom.~Az ágyat az
148 4  |              nincs semmi bűnöm. Amit én kívántam az istentől, abból
149 4  |             amit ő kívánt tőlem, azt én mind teljesítettem.~Összerázkódott
150 4  |     hallottam. A mese folyása nem az én érdemem. Alig komponáltam
151 4  |             tárgyhoz, az teljesen az én hibám. Tudom, hogy különös
152 Fug|                feleltem. - Hiszen ha én olyan helyet tudnék a világon,
153 Fug|    névtárában.~De mindegy. Jól tudom én, te ezt csak azért teszed,
154 Fug|             meg neki!~Hát bizonyosan én is tönkretettem a témát.
155 Fug|              a valószínű benne, amit én gondoltam bele, azaz, ami
156 Fug|           Burkusországban játszik az én regényem.)~Annyira nem bánta
157 Fug|              magas arisztokráciát is én ajándékoztam meg a Behenczy
158 Fug|          olyanformán halt meg, ahogy én leírtam; halála előtt búcsúlátogatásokat