Rész

  1 1|      sasfészkek szülik a sasokat. Hát ne legyenek sasfészkek. Nincs
  2 1|               Jaj, az nem lehet, hogy ne fájjon - ellenveté Matykó -,
  3 1|              szabad.~- Az úr szolgája ne mászkáljon az ördög vermeibe -
  4 1|               hogy bolond vagyok? No, ne hazudj, valld meg, hogy
  5 1|     csontterembe. (Hát igaz is, miért ne gyönyörködhetne ő is a művészetben?)~
  6 1|             haragos utódokat:~- Ugyan ne panaszkodjatok, szamarak,
  7 1|       lehetett volna enni.~- No, csak ne nyugtalankodjék, asszony
  8 1|          feküdjék le a méltóságos úr. Ne vesztegesse azt a drága
  9 1|          fülön fogtam a szerencsét.~- Ne beszélj!~- A krivánkaiak
 10 1|          nagynehezen ösmert rá:~- Ohó ne, te a fiatal Behenczy vagy.
 11 1|              rápattant indulatosan:~- Ne bőgj, te csacsi! Nem vagy
 12 1|              éven aluli gyereket, aki ne lett volna lángész. Az emberi
 13 1|           doktorsághoz?~- Értek.~- De ne hazudj, mert rajtakaplak.~-
 14 1|       Behenczy nevetve tiltakozott.~- Ne a nyelvedet mutasd, bátya.
 15 1|               körömfeketényi baja se, ne félj semmit, olyan józan
 16 1|             de akármi legyen, urunkat ne hagyjuk.~A bálványozásig
 17 1|                ha azt mondanák neki: »Ne rontsd hiábavalóságra a
 18 1|               hogy a gyümölcsben kárt ne csinálhasson a pondró, én
 19 1|             korában, hogy a pondrónak ne legyen mit ennie. A dolog
 20 1|             csodálkozással, hogy mért ne lehetne -, hiszen van pallosunk
 21 1|        Behenczynek! Kegyelem!~- Ugyan ne ízetlenkedj! - felelte István
 22 1|             menekülni.~- Ugyan eredj! Ne dörgölődj hozzám a testeddel!
 23 1|               hunyja be jól, aztán ki ne nyissa jó sokáig. És a többit
 24 1|               csendesen. - Én vagyok. Ne lármázzon olyan nagyon.
 25 1|                De ha az ág letörik?~- Ne kínozz, Estella, adj inkább
 26 1|               békákkal, patkányokkal. Ne fuss hát, Estellácska!~Behenczy
 27 1|        faluból. Ha valaki elhozná, át ne vegyék, míg én nem látom.
 28 1|                  Jaj, de legalább ide ne nézzen, nagyasszonyka.~Mikor
 29 1|           küldeni az elsők után, hogy ne csak Behenczyt fogják el,
 30 1|               Nem, éntőlem a világ.~- Ne beszélj így, István! - hebegte
 31 1|               elkezdte vigasztalni.~- Ne bőgj, te vén kappan, mert
 32 1|         fényben ragyogtak.~- No, csak ne sírj hát... visszaállítom.
 33 1|             Hová gondolsz, Szaniszló? Ne légy, kérlek, olyan könnyelmű.
 34 1|       legalább öt aranyat - és inkább ne állítsa vissza Lengyelországot.~
 35 2|             szótárban), amit egymásra ne kiabáltak volna - de a nagy
 36 2|           gyermeket Gáspár kezéből.~- Ne érintsd a gyámleányomat,
 37 2|       felkapta Apollóniát a kezébe.~- Ne sírj, kis rubintom. (Megtörülgette
 38 2|           ünneplő fekete kötényével.) Ne menj egyikhez sem. Mit keresnél,
 39 2|              megnő. S végre is, miért ne lenne szép? Mondtál valamit,
 40 2|          testvéreket, hogy a leánykát ne hagyják gonoszul veszni,
 41 2|            szegénykét.~- No, csak meg ne sirasd, hiszen nő majd a
 42 2|           abban a zsiványfészekben el ne pusztulj egy félév alatt.~
 43 2|              tudott vinni.~- Non, no, ne érzékenyíts el, kölyök,
 44 2|            Azt akarom, hogy az Apolka ne menjen el többé tőlünk.~
 45 2|             szemeket meresztett rá.~- Ne menjen? És ugyan miért ne
 46 2|             Ne menjen? És ugyan miért ne menjen?~Miloszláv lesütötte
 47 2|        elveszem feleségül.~Mondjam-e, ne mondjam, hogy lett erre
 48 2|           hallanák is a cselédek, meg ne értsék:~- Tíz órakor este
 49 2|              Gyere no vissza, Apolka, ne bolondozz«, hiszen csak
 50 2|               fogok, bácsika.~- Ugyan ne izélj! Dolgozni, ezekkel
 51 2|            ösmerek talán istent, hogy ne hagyjam.~- De hisz a bácsika
 52 2|          bosszúsan felelt rá:~- Ugyan ne prézsmitálj örökké! A néni
 53 2|            rohanva Miloszlávra. »Jaj, ne bántsa, ne bántsa!« - kiáltá
 54 2|         Miloszlávra. »Jaj, ne bántsa, ne bántsa!« - kiáltá elhalványodva
 55 2|              húzta el a magáét.~- No, ne haragudj, ne okoskodj, hiszen
 56 2|            magáét.~- No, ne haragudj, ne okoskodj, hiszen nem akartalak
 57 2|        hajította:~- Hess, gyalázatos! Ne ugass! Hiszen már elvitted!~
 58 2|              öreg, hogy megmentetted. Ne, itt van egy szivar!~Kihúzta
 59 3|      Beszterce ellen megyek, rokon.~- Ne beszélj!~- És vissza sem
 60 3|               az isten megáldja, hogy ne menjen, hogy mondjon le
 61 3|            tréfálok, bevallotta, hogy ne fáradjak, mert őneki egy
 62 3|          polgármester kabátgombját.~- Ne okoskodj, Blázy. Azt szeretném
 63 3|              hogy a hadi túsznak baja ne történjék.~- Hiszen igaz,
 64 3|       valamikor ragály volt, hogy azt ne mondjam, divat, az ma sem
 65 3|             az ma sem lehet őrültség. Ne félj te Istvántól, nem bolond
 66 3|         rábeszélésnek nem enged, hogy ne lopjon, ha alkalom nyílik
 67 3|              a fehér ruhát?~- Azon te ne búsulj. Majd mindent elvégez
 68 3|             Pruzsinszky dühbe jött:~- Ne prézsmitáljon annyit, Lengeffy,
 69 3|               A kellékek megszerzése? Ne tegye magát nevetségessé!
 70 3|        szájára nyomta a kezét.~- Nem, ne bántsd! Maradjunk egyelőre
 71 3|            hogy a csapadékos fűben be ne sározódjék.~Utána két hosszú
 72 3|            nyájas szeretettel:~- Csak ne félj semmit, Apolka. Csak
 73 3|             félj semmit, Apolka. Csak ne törődj semmivel, fiacskám.
 74 3|                felelte István gróf. - Ne félj semmit. Nem haragszom
 75 3| csapodárságáról.~- Eredj, kis Apolka, ne hallgasd ezeket. Vessetek
 76 3|              is elpityeredett.~- Jaj, ne is kérdezze kisasszonyka,
 77 3|    Pruzsinszky úr mondta, lelkecském. Ne ijedjen meg azért. Hiszen
 78 3|                Jaj istenem, csak bele ne haljon. De bizony minek
 79 3|                 Te vagy, Apolka? Nem, ne küldjétek el. Gyere ide,
 80 3|             szólt a leányka tompán.~- Ne beszélj, ne beszélj! No,
 81 3|         leányka tompán.~- Ne beszélj, ne beszélj! No, hát mi az,
 82 3|           mindent tudsz. Ugyan eredj, ne csókolt a kezemet, mert
 83 3|              babráljam. Így ni, de ki ne nevess... Azután beszélgessünk,
 84 3|               szép hajkévét, hogy föl ne ébredjen, ott hagyni a markában
 85 3|             van, megmondja. Már miért ne mondaná meg? »A macska fél,
 86 3|           szeme közé: Hahaha, hahaha! Ne hencegj, Apolka, mert gyáva
 87 3|          nagyon kérlek.~- Akkor se.~- Ne légy olyan zsarnok, kis
 88 3|              meglátjátok. De miért is ne lehetnék én még gazdag?
 89 3|            bajod van, férgecském? No, ne ijessz meg, mosolyogj, hiszen
 90 3|             intett a kezével.~- Ugyan ne pityeregj. Ha meghalt, meghalt.
 91 3|              a pokolba azt a gyűszűt, ne bújkálj most utána! Hiszen
 92 3|         bocsánatot kért a betegtől:~- Ne haragudjék rám. Nem tehetek
 93 3|              a környezetének:~- Ugyan ne sírjatok, bolondok. Tudom,
 94 3|          kapja, hanem, hogy melyikünk ne kapja.~- Ugyan? - kérdé
 95 3|          tiszttartóhoz, hogy a kocsis ne hallja:~- Őszinte leszek.
 96 3|             meg nem állhatta, hogy el ne mosolyodjék:~- Jól teszi,
 97 4|             szívem, nem ver.~- Ugyan, ne képzelődj, az lehetetlen.~-
 98 4|              Mégsem igaz... mégsem.~- Ne is gondolj arra, kedves
 99 4|               a derekát üsd, hogy meg ne sántuljon!« - kiabálta Pruzsinszky
100 4|         idegeneket, hogy semmi hír ki ne szivárogjék az állapotáról.~
101 4|              gróf, de ezt a csúfságot ne kövesse el rajta.~- Nem,
102 4|               itt legyen, az is, hogy ne legyen. Pedig volt értelme
103 4|           körülötte, amin az ördög át ne léphessen.~- Asmódi - szólíta
104 4|               láthatatlan árnyékot -, ne okoskodj, ne gyere közelebb,
105 4|              árnyékot -, ne okoskodj, ne gyere közelebb, mert megjárod.~
106 4|               az ablakai elé, hogy el ne lophassák.~Most már aztán
107 4|            igazam, spektábilis?... De ne beszéljünk erről, mondja
108 4|           mindjárt érte?~- No persze! Ne legyen annyira türelmetlen.
109 4|              neki Krivánkára?~- Ugyan ne hápogj. Ma úgysem mehetnél
110 4|             is az ajtót, hogy a leány ne hallja, töltsd meg a pipámat
111 4|             Fordulj vissza, fiacskám, ne okoskodj. Károly! Károly!~
112 4|          azonnal jöjjön és az öregnek ne szóljon, ha otthon volna.~
113 4|             utána kiáltott:~- No, hát ne haragudjon, István gróf,
114 4|          ásott, sírva intette, óvta: »Ne üljön fel, uram, arra a
115 4|                mert nem jó vége lesz, ne tegye, ne tegye.« De csak
116 4|               jó vége lesz, ne tegye, ne tegye.« De csak mégis felült,
117 4|              reggel a távirdára, hogy ne fáradjon a prókátor, akit
118 4|              Apolka elfakadt sírva.~- Ne sírj, kis hadizsákmánykám.
119 4|            sírj, kis hadizsákmánykám. Ne okoskodj. Nézz ki csak az
120 4|             Lehetetlen az, hogy többé ne szólanál.~Hiába csoszogtak-kopogtak