1715-balek | balla-budet | budoa-ebred | ebres-elzar | elzul-felev | felez-gango | gara-haszn | haszo-intez | intve-kepes | kepet-konto | konyo-leggo | legha-megdi | megdo-mindj | mindk-onken | onmag-pfuj | piac-rozsa | rozsb-szeme | szemg-tavir | tavol-uvege | uvegf-vezes | vezet-zuzva
bold = Main text
Rész grey = Comment text
8009 4 | lány Zsolnán, mint pipacs a rozsban, talál magának.~De a várúr
8010 1 | fürgén a drót karikáról a rozsdás, öreg börtönkulcsot.~Estella
8011 1 | patrontáskával, két kulacsból bort és rozspálinkát szolgált fel a katonáknak.
8012 3 | a suhogó kukoricákat, a rozsvetéseket nevető pipacsaikkal; míg
8013 4 | adja oda neki a zafirokkal, rubintokkal kirakott menteláncot, amit
8014 2 | a kezébe.~- Ne sírj, kis rubintom. (Megtörülgette a lányka
8015 2 | küldte. Egy napon, mikor a rubintos karperecet adta a zálogba,
8016 1 | kulacsát vitte, a másik a rubinttal kirakott kötésű imakönyvét.~
8017 4 | ura.~Négy kozák cipelte ki rudakon a Matyej művét; hátborzongató
8018 1 | bűnösöket főzik. Az orgonafa rügyezésétől a mályva-rózsa hullásáig,
8019 4 | isten nevében.~S vígan, ruganyosan kettőztette meg lépteit,
8020 1 | neki, visszaadta kedvét, ruganyosságát. Bezzeg a diák ijedtében
8021 4 | panaszkodék -, egész éjjel rugdalta a pofámat.«~Csendes, nyugodt
8022 Bev | utána, fürkésztem lelkének rugóit; akik őt közelebbről ismerték,
8023 3 | keze. A katonadoktort hasba rúgta, hogy elájult; csak az Apolka
8024 3 | akit természetesen fehér ruhába kell öltöztetni, nemzetiszín
8025 2 | didergett. Vékony májszín ruhácska volt rajta, s bár a napfény
8026 2 | a karján, átadta a finom ruhadarabot a komornyiknak, s maga Apolkához
8027 1 | kifűzni a saját kezeivel a ruhaderekát.~Nem, nem. Hisz vacsora
8028 2 | s lassú léptekkel ment a ruhafogashoz a kalapjáért.~- Menjünk,
8029 2 | szekrényekben vannak a kisasszony ruhái.~- Jó, jó, a ruhákat ráérek
8030 1 | Pongrácz Istvánhoz, megvedlett ruháiban, lucskosan, zúzmarásan,
8031 1 | ült a szőrén, hosszú kék ruhája úszni látszott a ló balján,
8032 2 | kuvik, kuvik«. Az írnok a ruháján keresztül is érezte, hogy
8033 2 | zsebkendőjéről, az egész ruhájáról rezeda-illat áradt szét
8034 1 | szegény tótokat ezekbe a ruhákba bújtatták. Volt ott török
8035 1 | fegyverterme tele volt régi vitézi ruhákkal, páncélokkal, jelmezekkel,
8036 2 | Bécsből rendelte meg a gyermek ruhaneműjét s egy póni-fogatot vásárolt
8037 2 | kibontakozni egy magyar ruhás vitéz, ágaskodó paripán,
8038 1 | az árverésen, hogy a hadi ruhatár szaporodjék. A »Klojka«
8039 1 | talpig feketébe. Volt a ruhatárban egy kosztüm, szakasztott
8040 3 | most mindjárt az a fényes ruházatú vezér, akihez került, azt
8041 4 | tót közmondás: Nye kazal sa Pan Boch blaznit. (Az isten
8042 4 | mogyoró alakú aranygombokkal, sáfrányszín nadrágját ezüst paszománttal,
8043 3 | mint a harangé.~A beteg sáfrányszínű selyem paplanján apró ördögöcskék
8044 4 | velök a zsebeit. Különösen a sáfrányszínűeknek örült, fenn aztán kiöntögette
8045 2 | tudott betelni örömében a sáfrányvörös virágfürttel.~- Hol jutottál
8046 4 | ember.~- Apolka - szólt sajátos melankóliával -, egypár
8047 4 | arra a leányra gondolt... Sajátszerű lázas ragaszkodás volt ez,
8048 4 | találni, ha az ember nem sajnálja érte a fáradságot. A besztercei
8049 3 | sas-szemével a történendőket s nem sajnálta elindítani lábát, hogy ő
8050 3 | bolondok. Tudom, hogy úgysem sajnáltok. Szép fehér kezecskékbe
8051 1 | mintha csak egy kásmir sál lenne, a vállára (pehely
8052 2 | kocsis, a lovakon cifra, sallangos magyar szerszám. Társalkodónő,
8053 3 | hajdani nevén Nawratil Samu) kalandos természetű ember
8054 3 | Trencsénből a női szabót, Kotlányi Sámuelt három legényével, két láda
8055 1 | Így maradt egész életére sántán, nagy sopánkodására az asszonyoknak,
8056 1 | igazítom, de akkor örökre sántítani fog méltóságod.~- Szamár
8057 1 | volt más hibája, csak hogy sántított egy kicsit. Azt is ő maga
8058 4 | derekát üsd, hogy meg ne sántuljon!« - kiabálta Pruzsinszky
8059 4 | éve nem mozdult otthonról. Sápadt volt, beteg volt, s úgy
8060 4 | volt nemrég. Napról-napra sápadtabb lett, a szemei beestek s
8061 3 | mellém a székre. De mért sápadtál úgy el, miért reszketsz?
8062 1 | igazgató lekapta fejéről a sapkáját és mély alázattal mondá:~-
8063 4 | rendelé s még a frígiai sapkát is megcsináltatta, hogy
8064 3 | István grófot a pagonyból egy saraglyán.~Apolka felriadt álmából
8065 3 | Flóris János ügyvéd zöld sarampós háza előtt s odaszólt a
8066 1 | Ahol a sereg véget ér, két sárga-fekete szekérnek vagyon kezdődése:
8067 2 | egyformák most, a fehér hó mind sárgára festette. Ki bírná megkülönböztetni,
8068 4 | Nemsokára megcsikordult sarkaiban a roppant súlyos, vasszögekkel
8069 4 | kövesse a másik lovon, aztán sarkantyúba kapta a Waterloot s elszáguldott,
8070 1 | reggel.~- Igenis, értem.~Pici sarkantyújával megszúrta a Fecskét és elvágtatott.
8071 3 | mert a nyomasztó adósságok sarkantyúzták, de sajátságos észjárását
8072 3 | mondom.~- Jó, jó, de csak nem sárkány őrzi, mint a mesékben?~-
8073 3 | aztán még veszedelmesebb a sárkánynál. Bolond embert nehéz kapacitálni.~-
8074 4 | zsivány Makovnyik a csizma sarkával lerúgott egy csillagot is.
8075 2 | négyen foglaltak el egy sarokasztalt. Behenczy francia pezsgőt
8076 3 | a csapadékos fűben be ne sározódjék.~Utána két hosszú szakállas
8077 3 | Szaniszló, hamar észrevette éles sas-szemével a történendőket s nem sajnálta
8078 3 | rózsát«. Fiatal emberek sáskaszámra környékezték a várat. De
8079 4 | Milyen szelídek voltak azok a saskeselyűk, amelyek megették a Prometheüsz
8080 1 | hogy a sasfészkek szülik a sasokat. Hát ne legyenek sasfészkek.
8081 1 | sasfészkek. Nincs már a sasokra többé szükség, csak egy
8082 1 | koplalást, felszedte szegény a sátorfáját.~- Kár érte, mert szükség
8083 2 | a budetini úton voltak a sátraik, kezdték portékáikat nyakra-főre
8084 3 | szerencsétlen lett volna, ha sebébe belehal. Ragaszkodott ehhez
8085 3 | vigyázatlansága okozta a sebemet, mert ügyetlenségből sült
8086 3 | egy-két lépés és ott volt a sebesültnél, akit már akkor a vár összes
8087 3 | töprengenének, hogy mi lesz a sebesülttel? Hopp, itt vagy, kutya!~
8088 3 | lecsillapodott, hagyta a sebét nyugodtan kimosni, bekötözni.~-
8089 1 | ivadéka felordított, mint a sebzett oroszlán.~- Kikorbácsoltatja
8090 Fug | villogó fekete szemű öreg urat Seffert pasának hítták. Származására
8091 4 | ezen most már nem lehet segíteni. A kölcsönt okvetlenül meg
8092 4 | Pruzsinszky.~Utoljára is úgy segített a dolgon Pruzsinszky, hogy
8093 1 | magukat festik, azt aztán segítették elvinni azok a többi dámák,
8094 3 | igen. De nem látom át, mit segíthetnék én ott önnek?~- Oh, nem
8095 4 | szabadította ki Tarnóczyt, az ördög segíti és nem földi erő. Az ördög
8096 4 | nem aludt, fel-felriadt és segítségért kiáltott, néha nappal is
8097 3 | maga előtt, ámbátor annak sehogy sem akaródzott világítani.~
8098 4 | utazik? És hová utazik?~- Sehova. Csak éppen hogy egy kicsit
8099 2 | beszél hozzád. Hallod-e, sejted-e?~Apolka a tizennegyedik
8100 2 | országrészből ő vette meg a sejteket és a mézet. Egy egész országrész
8101 4 | Félelem fogta el és csodálatos sejtelmek kezdték kínozni.~- Elveszik
8102 3 | ez a rejtelmesség, ez a sejtelmes homály még csak ingerlőbb
8103 2 | öreg Gáspár semmi mást nem sejtett, és csak az utolsó napon
8104 1 | Ha tudtam volna, ha csak sejtettem volna - tördelte a kezeit
8105 1 | belsejében zúg-morog valami, sejtik is a környékbeliek benne
8106 2 | akit úrnak taníttatott Selmecbányán.~Hogy a harmadik testvérről
8107 2 | hiszi, hogy ő az úr s zöld selyembe öltözteti a vidéket, még
8108 1 | széke mögé szőkefürtös, selyemharisnyás apród állt, ezüstvirágos
8109 2 | köröskörül; drága brokát selyemmel bútorozott szobák bent,
8110 2 | nézegette és átadta neki a selyempapírba göngyölgetett szappant.~-
8111 2 | utcákat sepregesse (Péter selyemrokolyákra célzott).~Gáspár pedig szinte
8112 2 | leány játszópajtást Genfből, selyemruhákat, kalapokat, cipőket Besztercebányáról,
8113 4 | vihessék Nedecre. Szép májszín selyemruhát varratott neki, s minthogy
8114 3 | környék előkelő nemességével, selyemtopánkájú kisasszonyokkal, délceg,
8115 2 | előkelő úri volt a drága selymekben, csipkékben s olyan szépen
8116 1 | vígan suhogtatta a finom selymet, hol begöngyölgette, hol
8117 1 | és Várna között fekszik a Semiramis-hegy, melyen valaha Ludmilla
8118 1 | okádni is lusta.~Hanem a csúf Semiramisért kárpótlásul ott van a gyönyörű
8119 4 | órákig merengett, nézett a semmibe és jó volt. Órákig elfeküdt
8120 2 | hagyják szükséget szenvedni semmiben.~Az apát is váltig figyelmeztették
8121 4 | őrizte egy bolond ember és semmiképpen se akarta kiadni, hacsak
8122 3 | se szolgáló leányát és semminemű jószágát.~Ezzel kezet fogott
8123 1 | istenem, mi lesz ebből?~- Semmise, te bohó. Átmégysz azután
8124 3 | Apolka. Csak ne törődj semmivel, fiacskám. Mindenben úgy
8125 4 | farka még nincs a kezünkben, senkié.« A dolog még szétmehet.
8126 2 | hiszen már nekem sincs senkim. A Zsuzsanna itt hagyott.
8127 1 | mosolygott.) Pedig lásd, senkit se bántok. Jó ember vagyok
8128 2 | az asszonyom az utcákat sepregesse (Péter selyemrokolyákra
8129 2 | nem kellene az istent is sequestrum alá vetni - sopánkodott
8130 Fug | többnyire mint ellenfél) vezesse seregének egy részét.~Ami mármost
8131 3 | István gróf előre megy, seregét elrendezi és élére áll,
8132 3 | egy várúr fölcihelődjék a seregével. Olyan perszónáért bizony
8133 3 | pohár sört és beszéld el a sérelmedet.~István gróf hüvelyébe dugta
8134 2 | Ha az ember lő, hát lő. A serétekből oldalvást is eshetik valami...
8135 2 | bajusz még csak most kezdett serkedni ajkai fölött. Zavartan keresgélt
8136 4 | kiosztogatván közöttük az ezüst serlegeket emlékül, leszaladt az udvarba,
8137 4 | gróf és egy öblös ezüst serleget töltött meg, azt nyújtotta
8138 3 | hogy a nyakába egy mérő serpenyő volt akasztva, az ölében
8139 4 | halottat csókoltam. Hátha sértené őt most mindjárt az élőtől
8140 3 | korholással -, bár az a sértés, ahogy levelemmel bántak,
8141 3 | nem hagyom a nyakukon, a sértést nem tűröm a címeremen; meg
8142 3 | Besztercére?~- Megsértettek, vérig sértettek - felelte István gróf -,
8143 1 | korbács, te rongy!~A leány sértődötten szökött fel, megszisszent,
8144 2 | először kicsinyeit s gangosan sétálgatott velök a hó alul kiszabadult
8145 3 | mikor a szobából kivonult sétálni a kertbe, vagy a rétre,
8146 1 | elő; a gróf a kertjében sétált s egy gyönyörű rózsát látott
8147 1 | fenséggel mosolygott, csak Shakespeare vághatna olyan arcot, ha
8148 2 | csak még a Vág, az örökké siető vén folyam. A Vág befogad
8149 3 | hallottam, amikor mondta, azért siettem annyira, hogy megelőzzem.~-
8150 3 | pillantotta meg Apolkát, sietve lépett hozzá.~- Jó napot,
8151 1 | aztán pecsétgyűrűjével a sigillumot, trombitát tartó kéz, fölötte
8152 1 | ha nekiindult, többnyire sikerrel járt s egypár napra valót
8153 3 | tennünk kell valamit. Hátha sikerül.~A polgármester hitetlenül
8154 1 | idején!~Hej, ha a Jarinkót sikerülne valahogy agyonütni, elpusztítani,
8155 4 | héja lecsap, ahogy rémült sikoltozással szétfutottak a gyermekek
8156 4 | apostolok helyén tizenkét sima pofácska tündökölt, tizenkét
8157 3 | elájult; csak az Apolka simogatására szunnyadt el benne a vadállat.
8158 3 | egykedvűen látszott hát simogatni agyagsárgás harcsabajuszát.~-
8159 1 | szakállát megelégedetten simogatva. - A háború meg van üzenve!~
8160 1 | Pamutkayhoz, megelégedetten simogatván a szakállát. - Egy az, hogy
8161 1 | hasított ujjú zöld atilla simul. Kontopek Andráson a hajdani
8162 1 | volt elég. De most már az sincsen. Hát mit tegyünk, édes galambom,
8163 3 | kulcsárnéval, aki a kezeit tördelve siránkozott.~- Oda van, vége van! Már
8164 2 | szegénykét.~- No, csak meg ne sirasd, hiszen nő majd a tövén
8165 3 | eszelhet ki.)~Ha a bor gőze sírásó, a jelen bánatát elföldelő,
8166 2 | szegény Apolka keserves sírásra fakadt, még összetette a
8167 1 | hogy szurtos parasztokat sirasson s piszkoslábú tót leányokat
8168 2 | ellenségem fiáé? Láttam, hogy sirattad, hallottam, mikor az ablak
8169 3 | megdöbbentette. Azt hitte, már a sírban van. Szétnézett és megösmerte
8170 1 | haragja, s megszólítá a sírdogáló Rozsáknét:~- Hát kend, vén
8171 2 | változtathassa. (Jaj, megfordulnak sírjaikban a becsületes Trnowszky ősök
8172 1 | arkangyal trombita-szavára a sírjaikból és valamennyien tótul beszélnének,
8173 3 | környezetének:~- Ugyan ne sírjatok, bolondok. Tudom, hogy úgysem
8174 1 | volna a lelke zúzva, mintha sírna. Mindenféle gondolatok kavarogtak
8175 1 | Pongrácz István nem szerette a síró férfiakat, idegesen dobolt
8176 2 | mért nem mozdulsz? Mért sírsz? Hiszen majd visszajössz.~-
8177 1 | páncélba van öltözve, tollas sisakkal a fején, a mellén egy kereszt
8178 1 | puskákra, a szél a hadi sisakok tollaival, forgóival pajkoskodik,
8179 2 | alig következhetik magasabb skála. Rotschild kellene már ahhoz.~
8180 3 | gyerekes könyörgések minden skáláján, de szivart mégsem kapott.
8181 1 | elkövet valami országra szóló skandalumot. Egy raptus és megvan, olyat
8182 2 | csókot, még ha látják is?~A skarabeus az Apolkáé lett. (Bolond
8183 2 | professzortól egy amerikai skarabeust; egy akkora bogarat, mint
8184 1 | harag, vörös lett, mint a skarlát posztó, és kiugrott az ágyából.~-
8185 1 | frakkban, egész térdig érő skófiummal kivarrt, fehér atlasz mellényben.~
8186 1 | miatta.~- Mióta lettél oly skrupulózus?~- Beállottam okos embernek.~
8187 2 | összeválogatván gyöngyöt, smaragdgyűrűt, aranynásfát, karperecet,
8188 4 | viháncoltak, Apolka felgyűrvén smaragdszínű bársony köntöskéje ujját,
8189 1 | fülekkel, úgy nézett ki nagy smaragdzöld köpenyében, mint egy garabonciás
8190 1 | kicsinyég. Makovnyik hamiskásan sodorgatta a bajuszát: »Uraknak való
8191 4 | nemzetiszín pántlikát font a sörényébe, megcsókolta a lámpásos
8192 4 | Waterloo-nak, simogatta a sörényét, veregette a lapockáját;
8193 3 | üzletét is szolgálta, mint sörivásra ingerlő agent provocateur.
8194 3 | feliratot csinálta rá: »Úri söröde«.~Jágovics úr élelmes ember
8195 3 | édesapját festette le egy habzó sörserleggel a falra, így érvén el kettős
8196 1 | lesz belőled.~Kár, hogy a sötétben nem lehetett látni Estella
8197 2 | csak otthon Klivényi mondá sötéten:~- Mutasd, hogy mit vett
8198 1 | ömlött el szavain, s homlokán sötétlő fellegek húzódtak. A hozzá
8199 2 | fehérségével ragyogtak a sötétpiros színű ajkak között.~- Ah! -
8200 2 | valahol a kapuk alatt, a sövények mellett.~- Gyere, gyere,
8201 3 | arra volt hiú, hogy az ő sógora megveszett. Éveken át beszélte
8202 3 | kevélység nélkül: »A tulajdon sógorom volt.« Egyszóval mindenkinek
8203 3 | Szeretnék gazdag lenni - sóhajtá -, nem magamért, hanem e
8204 4 | talán hallották bánatos sóhajtásait: »Mikor megy el innen?«
8205 2 | piacú Zsolna városában élt sok-sok esztendővel ezelőtt egy
8206 1 | turbékoló galamb.~- Nem soká éldegélnek - felelte nyugodtan
8207 4 | óvatosan, s látván, hogy bent sokan vannak, belépett méltóságteljesen,
8208 4 | szemekkel, és csak nagy sokára kérdé:~- Hátha egy őrült
8209 2 | csókolta és a bámészkodó sokaság közül szinte észrevétlenül
8210 2 | kellett volna tenni a szűrét (soknemű hivatali vétség és apró
8211 1 | forintos ráta), kezdte nem sokra nézni a szép karriert, amit
8212 2 | ajtón is csak a Garam kutya sompolygott utána nagy lomhán, hozzáért,
8213 1 | tördelte a kezeit Estella, de a sopánkodásain keresztülvilágolt az öröm. -
8214 1 | egész életére sántán, nagy sopánkodására az asszonyoknak, akik mikor
8215 4 | addig-addig keringtek a Tarnóczy sopánkodó barátai közt, míg végre
8216 3 | ágy alá is lehajolt, nagy sopánkodva: Ugyan hova is gurult? Ej,
8217 Bev | BEVEZETÉS~Esztendők sora óta együtt szoktam vacsorálni
8218 1 | és soha abban évek hosszú soráig semmi változás; reggel mise,
8219 2 | fűtött helyiségbe. Bent a sorjába rakott kaktuszok, fikuszok
8220 2 | gyöngéden kikérdezte élete sorját. Apolka mindent elmondott
8221 4 | nyomban titkos megbízásban két sornyi írással Estellához, hogy
8222 4 | betűkkel, ördöngősen görbe sorokban:~A macska megfogja az egeret
8223 4 | engedi-e odaállítani a törvény sorompói elé? A főrendiház talán
8224 1 | emelkedett fel valamelyik, aki soros volt, ékes szavakban kiemelve
8225 3 | apró, húsos lábaival és sorra vette a jobb házakat, Apolkát
8226 3 | bizonyosan az ő jövendő sorsával van összeköttetésben - szorongató
8227 3 | meglásd, jóra fordul a szomorú sorsod.~István gróf lova egy pár
8228 2 | rozmaringom!~Majd újra szaladt egy sort és újra kiáltá: »Hiszen
8229 4 | lecsillapodott.~Napról-napra soványodott, nem volt már emberi formája.
8230 4 | prókátor, akit rám akarnak sózni. Az ördög pörlekedjék a
8231 1 | bújtatták. Volt ott török spáhi, Rákóczi-felé brigadéros,
8232 2 | gazember.~Felszakította a spárgát, kibontotta a mézessüteményeket
8233 3 | volt felírva, felhúzzon spekulatív ésszel ötöt, amit aztán
8234 4 | vért. Ez a humánus század sportja. A madarak maguktól mennek
8235 1 | Egy húr elpattanhat, egy sróf kieshet, tény, hogy a viselkedése
8236 4 | útba vegye Podzameket, ahol Starvich báró lakott az év ezen szakában;
8237 3 | dikcióját, nagy pátosszal, stentori hangon:~Hatalmas várúr!
8238 1 | volt.~- Egy gyermekkori stikli volt. Szánom-bánom.~- Anyád
8239 1 | emberemtől küldjék vissza. A stílusra nézve vegye mintául vitéz
8240 1 | tagjait fedték.~- Na dve stranke chlapci! (Két pártra szakadjatok
8241 4 | körülvéve, mintha szuronyok strázsálnák, állt ez a kis kastély.
8242 1 | Makovnyik József káplár volt a strázsálók egyike.) Egy zsák rózsakrumplit
8243 4 | de előbb megparancsolta a strázsán álló őröknek, hogy kerítsenek
8244 1 | kapunál odaszólt a tisztelgő strázsának.~- Nini, Makovnyik! (Makovnyik
8245 1 | Jézis Krisztus - köszönté a strázsát a kapunál.~- Mindörökké
8246 3 | beszélgethetett (Flóris kolléga süket volt), folytonos kérdezősködéssel
8247 1 | magadat, István, ezekkel a sületlen katonai komédiákkal. Hiábavalóságokra
8248 1 | kápolnával, földalatti utakkal, süllyesztőkkel. Még régi muskétás ágyú
8249 1 | megnyomása mozgásba hozza a süllyesztőt.~Ah, ravasz kis Estella.
8250 3 | sebemet, mert ügyetlenségből sült el a fegyverem, de a betegségem
8251 1 | erődítési munkálatokat lázas sürgéssel vitték keresztül Forget
8252 2 | ráterített.~- Mikor, mikor? - sürgeté a fiú kétségbeesetten.~Apolka
8253 2 | sem jutott. Csak másnap sürgette meg egyik is, másik is a
8254 3 | De hát a folytatása! - sürgették a tisztek.~Mire a parancsnok
8255 4 | tértek haza estefelé. Itthon sürgöny várta: arról értesítik pesti
8256 4 | egykedvűen gyűrte össze a sürgönyt és legott megírta ceruzával
8257 4 | belügyminiszter még onnan az ülésből sürgönyzött a trencséni főispánnak,
8258 3 | Kurka úr nagyfontosságú, sürgős teendők által volt akadályozva,
8259 4 | menyasszonyát. A dolog egyre sürgősebb lett, amint kiszivárogtak
8260 2 | bolondnak néz engem az árvaszék? Süssék meg most már a gyereket!~
8261 1 | olajba süti. Hiszen csak nem sütheti pampuskazsírba, szegény
8262 1 | Főzni való semmi.~- Hát sütni való? - kérdé Pál báró.~-
8263 2 | szerint holdvilágnak kellene sütnie, még a piacon se voltak
8264 2 | sem szólt, csak a szemét sütötte le.~- Annyi idős az ember -
8265 3 | csontsípot és belefújt.~Az éles süvítésre villámhirtelen megnyílt
8266 3 | fáklyafény odavetődött a sugár leányalakra, akit az ötödik
8267 4 | felelte jókedvűen, majdnem sugárzó arccal.~Estella kedvetlen
8268 4 | temetésen, sőt már előbb is, azt sugdosták az emberek, hogy mérget
8269 3 | azalatt odahajolt Blázy fülébe súgni:~- Itassuk le mindenáron.
8270 2 | egy-egy egerésző macska suhan el világító fényes szemekkel,
8271 4 | elbeszélem útközben.~Intett a suhancnak, hogy maradjon el és csak
8272 4 | kapcsolódott a hasszíja.~Egy suhancot vett vezetőnek maga mellé,
8273 1 | erdő füvei között egy gyík suhant, s újra csönd támadt. Mintha
8274 3 | a világba. Még talán itt suhog mostan is a lelkük.~Apolka
8275 3 | ijedelem és elszánás, szoknyája suhogásában varázslat volt, mintha egy
8276 3 | selyem vásznat hasogatnának suhogással, midőn egyszerre lódobogás
8277 3 | álmodozva nézte a tájékot, a suhogó kukoricákat, a rozsvetéseket
8278 1 | zászlaját; játszi szellő vígan suhogtatta a finom selymet, hol begöngyölgette,
8279 4 | egy szál ember olyan kis súllyal esik a latba. Hja, a kilenc
8280 4 | fektetett a pókra valami különös súlyt, inkább arra kérte Pongráczot,
8281 1 | isten ellen, mert a hozzá súrlódó kerekek egész vályút ásnak
8282 3 | kacérkodón, nem a nagy, nehéz, sűrű fekete palástját hozta,
8283 3 | eltűnik haldokolni erdők sűrűjébe, hegyhasadékok közé, emberi
8284 4 | mint egy gyermek, a könnyei sűrűn folydogáltak le rőt szakállán.~
8285 1 | imitt-amott úszkálván köztük egy suszter-tallér.~Künn az erkély alatt már
8286 4 | hasadékain, elborzadva kezdték suttogni, hogy egy óriási koporsó
8287 3 | parancsnokot egy bizalmas suttogó szóra.~- Jaj, beszélje rá,
8288 1 | Rákóczi-felé brigadéros, Svehla vitéz, keresztes lovag,
8289 1 | fiatalember volt. Egy kis svihákságot sem kellett kérnie a szomszédból;
8290 1 | a zsákot!~Már künn volt, szabadabban lélegzett fel s nekibátorodott
8291 1 | nem szeretsz és meg sem szabadítasz? - sziszegte tompán, hörögve.~-
8292 3 | pamutgombolyag, a gyűszű és a szabadító fegyver, az olló. És elgondolta,
8293 4 | a fejét rázta; az ördög szabadította ki Tarnóczyt, az ördög segíti
8294 Fug | is olyan súlyos feladatra szabadítottad fel Pongrácz István ismerőseit,
8295 Fug | mikor mindenki fel van szabadítva beszélni, amit neki tetszik,
8296 2 | iránta, gyermekecském.~Apolka szabadkozott, hogy a nénit kell ápolnia.~-
8297 4 | legyünk nagylelkűek és tegyük szabadlábra Tarnóczy ügyvédet is.~István
8298 4 | ügyet, senki sem kiáltott szabadot, pedig ugyancsak türelmetlenkedtek
8299 3 | tiltakozott az a személyes szabadság ilyen eklatáns megsértése
8300 3 | hóbortjaival alább hagyott (hosszú szabadságra hagyván hadi népét), ehelyett
8301 4 | örülnie kellene. Hisz ma van a szabadulás napja. Várta és mégis fázott
8302 3 | nemcsak a veszedelemtől szabadult meg, hanem még grófkisasszony
8303 3 | De a beteg, aki megszokta szabályszerű lélegzését hallani maga
8304 3 | aranyos csipkéjű, módosabb szabású. Egyik a kendőjét vitte,
8305 3 | István gróf hüvelyébe dugta a szablyáját, azután lepattant a nyeregből
8306 1 | tanulni ezeken egy jóravaló szabónak.~Ahol a sereg véget ér,
8307 3 | Elhozatta Trencsénből a női szabót, Kotlányi Sámuelt három
8308 1 | vártoronyban a lármaharang, szaggatottan, féloldalra verten: bim-bum!
8309 2 | vicejegyzőnek, mondván:~- Szagold meg egy kicsit itthon a
8310 2 | hanem a szűzé. Ah, szappan! Szagos szappan. Arcra való szappan.
8311 4 | efféle madarakkal? Már a szagukat is utálom.~- Hm. Hát mit
8312 1 | ezeréves fák, a völgybe száguldó patakok váltakoznak egymással
8313 1 | zsebéből a kötését, s míg a ló száguldott alatta, hányta-vetette a
8314 4 | bömbölte dühösen, ide-oda száguldva a szobákban, ahol nem kellett
8315 4 | is, mintha kása lenne a szájában.)~Várták, várták, jó félóráig
8316 2 | kis egérkém, legalább a szájacskádat nedvesítsd meg. Ugye jó?
8317 1 | azután viheti az ember a szájához.~Károly úr elkezdte a negyedik-ötödik
8318 2 | bolondom, ha már te veszed ki a szájamból.~- De az nem lehet... nem
8319 3 | Katharina!« - de Pruzsinszky a szájára nyomta a kezét.~- Nem, ne
8320 2 | végre is, aki jobban győzi a szájával), hanem a két testvér egyenetlenségét
8321 2 | nevezetes esemény csakhamar szájról-szájra járt azon megjegyzés kíséretében: »
8322 4 | Starvich báró lakott az év ezen szakában; a nyár egy nagy részét
8323 3 | gömbölyű szolgálóleány, aki a szakáccsal és káplánnal jött a kocsiban;
8324 4 | hozzálátott a munkához, szakadatlanul faragott, gyalult a kocsiszínben,
8325 1 | stranke chlapci! (Két pártra szakadjatok fiúk!)~Egy nyugalmazott
8326 3 | csodálkozás elnyomhatatlan moraja szakadozott fel. (Oh, te nemes lélek! -
8327 3 | feküdt közöttünk és egy szakáll. Mert szakállt növesztettél,
8328 3 | a bajusza is nagyobb, a szakálla is megnőtt, úgy, hogy már
8329 1 | de Pongrácz István a maga szakállára viselt háborúkat. Montecuculli
8330 3 | közöttünk és egy szakáll. Mert szakállt növesztettél, cimbora. Oh,
8331 1 | ruhatárban egy kosztüm, szakasztott a Medicis Kataliné, hosszú,
8332 2 | Miloszláv?~- A nedeci várkertben szakítottam.~- Jaj, de nagy ördög vagy! (
8333 3 | virágok.~A Vág kéklő vizén ott szaladgál egy ezüst emberi képmás,
8334 3 | főúr ajkán gúnyos mosoly szaladgált.~- Persze, persze.~- És
8335 1 | mintha egy csomó pipacs szaladna a búzák között.~Hej, amerre
8336 2 | megrémült gyermekeket, mankóval szaladó aggastyánokat lehetett látni.
8337 2 | bonne-t, elcsukta a szép szalagos ruhákat, csecsebecséket
8338 3 | hálóját, melynek láthatatlan szálain nagy himbálózást, futkározást
8339 2 | amazt is megpróbálom«, nem szalajt orvoshoz, patikába, hanem
8340 1 | harmadik nyolc kozákunk utánuk szalasztani.~(Tizenhat veres nadrágos »
8341 1 | valamit elront, az az istennel száll perbe.~- Jöjjön fel, feküdjék
8342 4 | menjen vissza nyugodtan a szállására. Hol van szállva?~- A krivánkai
8343 1 | jár (fát és terményeket szállító tótok talpakon), egy völgyhajlásnál
8344 3 | és Rebeka, akik a sajtot szállították be a várba a közelfekvő
8345 1 | tárcáját és fizetett.~- Hadd szálljon le a lórul az a személy.
8346 3 | Blázy polgármester uram, szállok az úrnak.~- Állok elébe!~
8347 3 | fokozódott ebéd után. Aranyos köd szállott alá a dib-dáb földi bajokra,
8348 4 | nyugodtan a szállására. Hol van szállva?~- A krivánkai korcsmában.~-
8349 1 | szlama, szeno - szlama! (Szalma- és szénacsutak volt lábaikhoz
8350 1 | erdőkre, a barna falusi szalmafedelekre. Az alkonyat tompa nyugalma
8351 4 | tinora-gombát terítgetett egy szalmagyékényre.~Hanem bizony nagyon beleharapott
8352 4 | útiruhát viselt, orgonavirágos szalmakalappal.~ ~
8353 1 | lőcsére kívülről egy-egy oldal szalonna van akasztva. Vétek isten
8354 3 | Bakra Ferenc és ivott ő is, szalonnát pirítva a parázson.~De ki
8355 4 | az atilláján. Bejött és szalutált.~- No, ugye, nem egészen
8356 1 | nélkül Behenczyt székestül, szalvétástól, mely a térdére volt terítve,
8357 3 | visszaéltek jóságával.~Két szamara volt, Juci és Rebeka, akik
8358 3 | emberek társadalmában is a szamarabbak erénye a tapintatosság.~
8359 3 | eszük van, mennyi eszük! A szamarakat okvetlenül rehabilitálni
8360 3 | se bántsák se ökrét, se szamarát, se szolgáló leányát és
8361 2 | persze. Hát olyan nagy szamárnak tartasz te engem? Ugye jó
8362 4 | vármegye.~Lovon indultam el, szamáron érkezem.«~A csendbiztos
8363 3 | fecskétől mindennap megkaptam.~- Szamárságok! - mordult bele István gróf. -
8364 2 | látott már valaha ilyen szamárságot a világon!«~De a kis fruska
8365 2 | becsületes ember«. A négy számból nagy jövőt jósolt az illetőnek,
8366 4 | Pruzsinszky, a színek után számítanak. Egy darab fehér világ egy
8367 4 | mindig egyszínű lenne, hogyan számítanák össze a napokat. Mi is lenne
8368 1 | futott a kancelláriába a számításokat megtenni, a várúr pedig
8369 3 | anyagi helyzete javításánál számított.~Egy üvegedényben, melyben
8370 3 | se lehet ingyen; azért is számíts fel öt forintot.~Pruzsinszky
8371 1 | forintot fizettem érte. Számítsa csak ki, Bakra barátom,
8372 4 | csinált az asztalon heverő számlák egyikéből:~- No, tata, most
8373 2 | mit keresel itt, nincs számodra semmim« - vízanyánk sokkal
8374 1 | Becsületemre.~- S ezt ezekből a számokból látod? Magyarázd meg az
8375 1 | tovább, de a visszafelé számoláshoz már a megbomlott elmegépezet
8376 1 | nyelved jó, egészséges. Hanem számolj tízet visszafelé.~Nem vette
8377 4 | Csak talán nem akarják font számra eladni?~- No, no, fiatalember.
8378 1 | Bakra vezeti a gyalogságot, számszerint száz és néhány embert. Itt
8379 2 | aki két jegyet vett a mi számunkra a színházba. Csinosítsd
8380 4 | közelebb, mert megjárod.~Szánalmas volt ránézni erre az összegémberedett,
8381 4 | minisztériumnál, a képviselőknél, de a szánandó alak, ez emberroncs, akinek
8382 1 | az esteli harang. Talán szándékosan ezt a percet várta, mikor
8383 4 | tekintettel erre, meg arra, szándékozik-e valamit tenni?~A belügyminiszter
8384 1 | lengyelem«, ahogy Pruzsinszky Szaniszlót nevezte, s végre az íródiák,
8385 1 | lengyelével, Pruzsinszky Szaniszlóval (hiszen minden jóravaló
8386 1 | gyermekkori stikli volt. Szánom-bánom.~- Anyád nevét írtad egy
8387 1 | megbecsüli egy eljövendő kor és szánón mosolyog felettetek, bolondokon,
8388 4 | hevert az örök pihenésre szánt akták között.~Jártak ketten
8389 1 | Bizony, bizony tele volt már szántva a telekkönyvi lapja barázdákkal.~
8390 1 | Szeretlek, tótocskák, szaporodjatok!« Ha nincs krumplitermés,
8391 1 | árverésen, hogy a hadi ruhatár szaporodjék. A »Klojka« nevű szép darab
8392 2 | hegyéig és elfutott. A kis szappan-kocka annyi mindent mondott, finom
8393 2 | selyempapírba göngyölgetett szappant.~- No, kutyamája - fordítá
8394 Bev | varini sírboltban; még el sem száradtak a koszorúk, amikkel a koporsót
8395 4 | előtt: »Furcsán csörög a szarka, fiúk!«~De azért mégis közelebb
8396 Fug | Seffert pasának hítták. Származására lengyel gróf volt, sokat
8397 3 | egyre kopogtatta kopott szárnyaival az ablakot.~- Énmiattam? -
8398 3 | pajzs hiányzik alúla és a szárnyak a vállairól...~- Hogyan -
8399 4 | testéhez, a kabátja két szárnyát a fejére vonván, onnan mondotta
8400 2 | bogárvilágban; két fényes gránátszín szarva van; barna, kétfelé osztott
8401 1 | ráeresztik öldöklésre fegyverzett szarvaikkal a lakosságra. De iszen nagy
8402 1 | különös találmánnyal a szarvaikon. Ez egy a szarvra húzott
8403 1 | csontból volt (minden bútora szarvasagancsokból készülvén), de a leggonoszabb
8404 4 | másképp számít. A kilenc szarvával kilenc felé döfhet.~Egy
8405 1 | találmánnyal a szarvaikon. Ez egy a szarvra húzott vasgyűrű, s abból
8406 4 | esik a latba. Hja, a kilenc szarvú ember másképp számít. A
8407 4 | a szuronyos karikákkal a szarvukon. Uccu, vesd el magad! Futottak
8408 2 | gyámatyádra gondoltál. Nagy szatiszfakció az nekem. Ezentúl megint
8409 3 | Rákóczi vojnában,~Jártam szattyánból varrt cserveni csizmában.~
8410 4 | ezüst paszománttal, sárga szattyáncsizmát aranysarkantyúval. Ujjára
8411 4 | belevegyült az ima halk szavába és együtt összefonódva szálltak
8412 3 | úgy elrontotta örökre a szavahihetőségét, éppen csak az szükséges,
8413 4 | arcképein bolyongott. A szavaiban alig látszott valami helyes
8414 4 | keménység ropogott ki a szavaiból. A kezeit hátratette egymáson
8415 2 | miről van szó, nem hallotta szavaikat. Még mindig azoknak a rögöknek
8416 1 | keserűség, düh ömlött el szavain, s homlokán sötétlő fellegek
8417 2 | bár nem igen figyelt a szavaira, mintegy ösztönszerűleg
8418 3 | férjhez kell menned, punktum.~Szavak tolakodtak fel a leány vonagló
8419 1 | hahota támadt e váratlan szavakra, csak a káplán pirult el
8420 3 | egyet köhintett és elkezdé szavalni kopott jambusokból összeállított
8421 4 | fiatal bárónál...~- Itt a szavam rá, s még ma, vagy legkésőbb
8422 2 | polgármesternél, hogy váltsa be szavát vagy különben vele gyűl
8423 3 | a Vág tükrére.~Végre is szavazattöbbséggel a Kovács indítványa győzött,
8424 2 | akkor okvetlenül Tiszáékra szavazott (akár megengedte Kubicza,
8425 4 | E domb közepén, néhány százados fenyőtől körülvéve, mintha
8426 4 | isten verje meg ezt a XIX-ik századot! Hát hány forintot mondhatok
8427 3 | katasztrófa, micsoda csapás százezreknek, millióknak, és mégis meg
8428 2 | táplálkozott. Mert már százszor is ki kellett volna tenni
8429 4 | dolgot végez.~- Hát készülj! Szedd össze minden holmidat, rakd
8430 4 | lassan-lassan átváltozni, ónszínűvé, szederjessé, azután olyanná, mint a
8431 3 | láb a harmonikás ráncokra szedett szoknyácska szövetén.~-
8432 4 | pecsétje, hogy két részre volt szedhető, az egyik része Lengeffy.
8433 1 | az okos ember a pondrót szedi le a fákról, hogy a gyümölcsben
8434 2 | vén selyma. Ej, no, hol szedted fel azt a kis virágot?~-
8435 3 | dobozokban, melyek évekig tele szedték magokat a drága havannaillattal,
8436 3 | Ordódy-gyereket.~Apolka szédülni kezdett attól a világosságtól,
8437 2 | hogy egész eddig rá voltak szedve. Szegény hiszékeny virágok!~
8438 1 | egyetlen ablaka volt, kék szegéllyel körülfestve, s rozmaring-cserép
8439 1 | szamarak, hogy a Behenczy urak szegények, éhesek, és hogy valamit
8440 4 | uram kiment, kocogtak a szegénynek a térdei ijedtében.~Pedig
8441 1 | köhécselni.~Az általános szegénység még jobban megszorongatta
8442 2 | tartó praxis alatt, de olyan szegényül halt meg, hogy a temetés
8443 4 | vagy most, mint egy piros szegfű. Vagy mások visznek el,
8444 1 | teletűzdelte a kép rámáját szegfűkkel, jácintokkal. Hiszen a jácintokat
8445 2 | egy közönséges rózsát vagy szegfűt, ami éppen akkor a hajában
8446 1 | férfi!~- De mikor mégis szégyenlem magam.~- De lásd, én is
8447 3 | majdhogy meg nem bolondult szégyenletében. Ennél csak a Pongrácz hadai
8448 2 | hogy hagyja abba.~- Nem szégyenlitek magatokat, szamarak! Bizonyosan
8449 1 | bosszankodott. »Csak nem mehetek így szégyenszemre Motesiczkyékhez!« Otthon
8450 2 | nem ennyit.~Apolka egy székbe roskadt.~- Csak kelj fel,
8451 1 | brokátselyem-ruhában, tollas barettel; széke mögé szőkefürtös, selyemharisnyás
8452 4 | most jó lesz. Húzd ide a székedet, Apolka, és meséld el, mit
8453 3 | függönyökkel, filigrán selyem székek, öltözőasztalkák, aranycirádás
8454 4 | ő elnökölt egy trónszerű széken, de Pruzsinszky vitte a
8455 4 | alispán idegesen mozdult meg a székén s különben is tudván a parancsnok
8456 Fug | hadinépét, fölrakta ágyúit szekerekre és megindult a bányaváros
8457 3 | különszobájába. De bár a hátulsó szekeren guggolt Pruzsinszky Szaniszló,
8458 1 | éjjeli menetek esetére.~Egy szekéren ócska napernyő alatt ült
8459 4 | Krivánkáról, ott hagyva a fogadott szekerest a falusi korcsmában, hadd
8460 1 | véget ér, két sárga-fekete szekérnek vagyon kezdődése: ezek a
8461 2 | lerakatott pedig az inasaival a szekérről húsz ebet, nyakukra, farkukra
8462 1 | elnyelte zaj nélkül Behenczyt székestül, szalvétástól, mely a térdére
8463 2 | nekidőltek egy-egy tiszti széknek a közgyűlésen, ugyancsak
8464 2 | ruhákat, csecsebecséket a szekrénybe, ráadta a Klivényiéktől
8465 2 | való szobák.~- Ezekben a szekrényekben vannak a kisasszony ruhái.~-
8466 3 | grófot, ki dideregve állt egy szekrényhez fogózva s szemeiben könnyek
8467 4 | helyezte maga mellé egy kis szekrényre.~- No így, most jó lesz.
8468 4 | kinyitja átellenben a fekete szekrényt (»Patikának« nevezték a
8469 1 | csendesen ringatóztak a reggeli szélben. István gróf nekiesett e
8470 3 | kelletlenül vágta rosszul szelelő szivarját a falhoz, amelynek
8471 3 | egy kis burnótot szítt fel szelencéjéből, aztán bizalmasan hajolt
8472 3 | nem a székre, ide az ágy szélére.~- Leülök, de csak úgy,
8473 1 | vetnek, hogy a pénzek minél szélesebb ívben szóródjanak el az
8474 4 | látott, se nem hallott, szelesen rohant Apolkához, szenvedélyesen
8475 4 | diófa koporsót, másfél öl széleset, másfél öl magasat.~Matyej
8476 1 | Ostobaság! Nem a jog szeli el a nyakat, hanem a pallos.~
8477 3 | akarata, egészen félénkké, szelíddé tette. Ezentúl semmit se
8478 3 | nedeci várúr. Csendesebbé, szelídebbé vált egész lénye. Vadászott,
8479 2 | és most a korhely sokkal szelídebben bánt vele, mint két év előtt.
8480 4 | lennetek kell valahol.~Milyen szelídek voltak azok a saskeselyűk,
8481 1 | fia, Károly.~A lapusnyai szelídgesztenye-erdő fölött, egy kődobásnyira
8482 2 | kutyamája - fordítá a hangját szelídre, enyelgőre -, mit hozott
8483 4 | hamar, jöjjön, úgy akarom.~Szelídség, édesség volt a hangjában
8484 3 | bőrét nyúzzák, hogy még egy szelindek kellene hozzá, vagy még
8485 4 | a felség elé, hanem egy széljegyzettel, mely valószínűleg a trencsénmegyei
8486 2 | ráparancsolt, hogy magyar szellemben kell nevelni a kis Apolkát.
8487 4 | intervallumja, hogy visszatért élénk szelleme, okosan beszélt és sziporkázó
8488 4 | vendégmarasztalás volt a régi idők szellemében, és a nevezett fiskális
8489 4 | nem látott, csak ő, ősapák szellemei szólították, csak ő hallotta
8490 1 | oly szeretetreméltó volt szellemes ötleteivel, lebilincselő
8491 2 | belecsepegtessék a szláv szellemet és elutáltassák a magyarokat.~
8492 3 | halálos ágyán testvéröccse szellemével s minden vagyonát Emilnek
8493 2 | pánszlávok az Apolka magyar szellemű neveltetése miatt orrolván,
8494 1 | Pongrácz-család zászlaját; játszi szellő vígan suhogtatta a finom
8495 1 | az alvó főúr arcára hűs szellőt hajtson.~De még ezzel nem
8496 4 | mikor már hírlapilag is szellőztették a »zsolnai fogolyleány történetét«,
8497 3 | fáklyákkal, zeneszóval a város szélső házáig, táncra kerekedett
8498 3 | remegett fázékonyan, mint széltől meghimbált liliomszár, mikor
8499 2 | egész városnak elállt a szeme-szája. A félév elteltével aztán
8500 3 | fölött, mire a híres prókátor szeméből kibuggyant a könny.~- Köszönöm,
8501 2 | látni, hogy közelebb jöjj! A szemed közé köpök, te uzsorás.~-
8502 3 | atyafiaidhoz, nem szeretem, ha a szemedet rontod miattuk. Hát kedves
8503 3 | hidd el, mint a tulajdon szemefényére, hogy a hadi túsznak baja
8504 1 | pillanatnyira eltűnt vér, szemeibe a kacér zománc. Hiszen ez
8505 2 | finom varrásokban a ragyogó szemeidet. Az volna a nagy pénzpocsékolás,
8506 4 | tejbe, ha én behunyom a szemeimet.~Mindig arra a leányra gondolt...
8507 2 | egész gyászoló gyülekezet szemeláttára.~- Jöjj velem, gyermek!~
8508 Fug | hogy üres idődben még a személyeimet is zaklathasd, hogy azoknak
8509 Fug | mely violenciát követett el személyén és a leányt is visszatartja.~
8510 3 | hiába tiltakozott az a személyes szabadság ilyen eklatáns
8511 4 | főrendiház bizottsága kiadta személyét a kopogtató törvénynek:
8512 3 | függ, hanem egy harmadik személytől, akinek minden dolgát egész
8513 Fug | volna vizsgálatot a szereplő személyzetem ellen.~*~Egyetlen egy eleven
8514 3 | semmit sem lehet kezdeni. A szemem közé nevetett: »No no, csak
8515 3 | mondatokat. »Behunyom a szememet és megmondom neki, történjék
8516 2 | monoklija fénylett, ragyogott a szemén, s a zsebkendőjéről, az
8517 1 | hiányzott az ezredhez. Nyolc szemenszedett gazemberből állt a létszám,
8518 1 | magyarázatul -, akik a női szemérem ellen vétenek asztaluknál.~
8519 1 | Bizony nem igen volt az ő szemérme megsértve, nem is igen botránkozott
8520 3 | olyan szende, ártatlan és szemérmetes, mint egy madonna. Már hetekig
8521 4 | alamuszi darázs osont be szemérmetlenül röpdösve az ágy fölött,
8522 2 | van a fösvény kutyában egy szemernyi szív.~Nosza, meghallván
8523 3 | Pamutkay uram pedig mérges szemet vágott a közeledő Apolkára,
8524 2 | Többet ér, hogy az a föld szemetje mérget eszik egy félévig.~
|