1715-balek | balla-budet | budoa-ebred | ebres-elzar | elzul-felev | felez-gango | gara-haszn | haszo-intez | intve-kepes | kepet-konto | konyo-leggo | legha-megdi | megdo-mindj | mindk-onken | onmag-pfuj | piac-rozsa | rozsb-szeme | szemg-tavir | tavol-uvege | uvegf-vezes | vezet-zuzva
bold = Main text
Rész grey = Comment text
10026 1 | magukkal, egy kis szürke kancát vezetéken, sárga asszonynyereggel;
10027 4 | csapat pandúrt, a csendbiztos vezetése alatt, Nedec ellen.~A toronyőr
10028 4 | hasszíja.~Egy suhancot vett vezetőnek maga mellé, aki azt állítá,
10029 3 | előre, amint az apródok vezették, azután megállt, csak a
10030 4 | mint egy Bánk bán, kezén vezetve Estellát, nyomukban a szenátorok,
10031 4 | Károly úr még törékenyebb, véznább volt, mint mikor utoljára
10032 3 | szemrehányásokat; mosoly jelent meg viaszkszínű arcán. Olyan boldog volt,
10033 4 | derekasan, eresztvén magából egy vice-állat. Talán hogy az egyiket a
10034 4 | szabadítani a tömlöcből, a viceispánnal együtt elrendelték a brachiumot,
10035 2 | ez az örök vándor, s a vicejegyző úr ötven numerusra írta
10036 2 | beválasztatta Zsolna városánál vicejegyzőnek, mondván:~- Szagold meg
10037 2 | zöld selyembe öltözteti a vidéket, még akkor is megteszi azt
10038 2 | város megélénkült általuk, a vidékről be-bejöttek az előadásokra
10039 4 | sem?~- Egyet sem - ismétlé vidor tekintettel. - Ki az ördög
10040 2 | polgármester úr hajdúja, vidrafogásra indult az éjjel. Ő találta
10041 2 | Jobban szerettem volna egy vidrát vinni haza, de így is jó.
10042 2 | a pap kertjében, vagy a Vietorisz-kisasszonyok nyitott ablakában, az az
10043 1 | szinte visszacserélte a vígabb lelkét, jókedvűen petyegetett
10044 3 | cserveni csizmában.~Ilyen vigadozás közben elmúlt a dél és megéhezének
10045 2 | háborodva.~- No, semmi az - vigasztalá. - Minden jóra válik, még
10046 1 | a szíve rajta s elkezdte vigasztalni.~- Ne bőgj, te vén kappan,
10047 2 | körül, ha valami francia vígjátékot adnak a színkörben.~Apolka
10048 3 | összekeverem a valósággal. Magam vigyázatlansága okozta a sebemet, mert ügyetlenségből
10049 4 | Losoncra Lengeffyért. Addig én vigyázok az izére... hogy is mondjam
10050 3 | édesanyám helyett énrám is vigyázol, köszönöm neked szívemből,
10051 2 | tímárné, eljött este.~- Vigyázzon, Kubikné - rendelé az írnok -,
10052 3 | királyi mozdulatával mondá:~- Vigyék a békét és jóakaratomat
10053 4 | megkapja Estellát. Hova vigyem önnek?~- Nem mehetek most
10054 3 | új rendeleteket kiadni.~- Vigyetek fel virágot a szobáiba.
10055 3 | táncoltak, pajzánkodtak, vigyorogtak az Apolka szeme közé: Hahaha,
10056 4 | virágbimbó ült. Nevettek, viháncoltak, Apolka felgyűrvén smaragdszínű
10057 4 | kiruházásához, hogy illő módon vihessék Nedecre. Szép májszín selyemruhát
10058 1 | fújni előbb s csak azután viheti az ember a szájához.~Károly
10059 1 | asszony a háznál, hát nem vihetjük mi sem a fehérnépeinket.~
10060 4 | felágaskodott, fájdalmas vihogást hallatva, aztán összeesett
10061 3 | István gróf és koccintott. - Világéletedben nagy lurkó voltál, édes
10062 4 | gúnyolni akar bennünket?~- A világért sem. De a szükséges erő
10063 Fug | ízben kérdezősködtem tőle a világhírű regény fundamentuma felől.~
10064 3 | jól ki volt »készítve« - világi nótákat énekelt. »No, abból
10065 3 | csakugyan nincsen idézet a világirodalomban. De a győztes vezér visszaadta
10066 3 | annak sehogy sem akaródzott világítani.~Szembe találkozott a kulcsárnéval,
10067 2 | egerésző macska suhan el világító fényes szemekkel, kinyújtózott
10068 2 | és csak az utolsó napon világlott ki minden. A félév utolsó
10069 2 | mert pofon ütlek, beszélj világosan, mit akarsz?~- Azt akarom,
10070 4 | különös csodát mívelt vele, világosságot öntvén a közelgő homályba.
10071 3 | szédülni kezdett attól a világosságtól, mely a fejébe áradt. Azért
10072 2 | Bezzeg lett ebből ismét világraszóló spektákulum.~Péter nagybácsi,
10073 1 | hóval, járatlan utakkal a világtól.~Nyáron a nyomorúság úgyszólván
10074 1 | a szerencse kapuját. Egy villámgyors mozdulattal a grófra vetette
10075 4 | meglepetéstől, mert a kis báró villámgyorsan felugrott, és leakasztván
10076 3 | illik egy haragvó hőshöz, villámló kardjával megfenyegetvén
10077 1 | alatt már gyúladoztak a villámok.~Az ajtónál hirtelen visszafordult:~-
10078 2 | nagykertjében egy kis palotaszerű villát építtetett neki, locsogó
10079 1 | Mintha két besztercei szilva villogna, csillogna a rőt pillák
10080 4 | réteg ült rajtok, csak akkor villogtak rémletesen, zöld fényben,
10081 Fug | alakját, a Trnowszky testvérek villongását, Lengeffy színész truppját.
10082 3 | beszállásolva, bizonyos Vinkóczynál, ha jól emlékszem. A vámnál
10083 3 | kapitány, mert az én leányom a Vinkóczyné«.~- Pompás história! - lelkesedett
10084 3 | még egy csomó ügyvédet vinnék magammal.~- Az ördögbe! -
10085 4 | gombát és fenyvesmadarat kell vinnem neki Krivánkára?~- Ugyan
10086 3 | kulcsárné csak egyre sírt, vinnyogott és a garádicsok piros foltjaira
10087 4 | Valaha teljesek voltak e violák, ezerrétűek a rózsák, most
10088 4 | vármegyét vérig háborította ez a violencia. Ez sok volt tréfának. Ezt
10089 Fug | bányaváros elpusztítására, mely violenciát követett el személyén és
10090 1 | a gyümölcsöt tépdesem le virág korában, hogy a pondrónak
10091 3 | mutogatott.~- Ehol ni az áloe virága!~Frissen hullott vércseppek
10092 2 | hozatott és »Zsolna legszebb virágáért« ürítette poharát.~- Istenemre
10093 4 | pofácska tündökölt, tizenkét virágbimbó ült. Nevettek, viháncoltak,
10094 2 | egyszerre, feldöntve vázát, virágcserepet, futott-futott végig az
10095 1 | illata, vagy a rozmaring virágé, betöltötte az egész szobát.~-
10096 2 | örömében a sáfrányvörös virágfürttel.~- Hol jutottál hozzá, Miloszláv?~-
10097 1 | az almafák, halaványpiros virággal beborított gallyaik csendesen
10098 4 | elzüllöttek, egy szoknyában jár a virágjuk. Mindezt te nem bánod, zümmögő
10099 4 | magnoliákhoz, hanem ahol mezei virágokat látott a barázdákon, füvek
10100 4 | bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok
10101 1 | e kis asszonyitest-színű virágoknak, tépdelte lázasan, szorgalmasan,
10102 4 | leány osztozkodott itt a virágokon... Talán éppen erre járt,
10103 2 | milyen szép volt a kis Mátyás virágos, szoknyás köntösében, hát
10104 2 | Zsolnán, csak ahol betegnél virrasztanak, ott ég a gyertya. Az utcák
10105 3 | híven, ernyedetlenül ápolta, virrasztott felette, tűrte a szeszélyeit.
10106 2 | Péter urat sem, ha egyszer »virtusra« kerül a dolog. Alighogy
10107 1 | feleségül vesz, ha okosan viselem magamat.«~És próbálta magát
10108 1 | gyöngyvarrottas cipellőkkel, hadd viselje őket valaki. Bolondságnak
10109 1 | sróf kieshet, tény, hogy a viselkedése meglepő és borzadalmas.~
10110 3 | követek netalán illetlenül viselnék magokat, mindjárt ott be
10111 1 | És próbálta magát okosan viselni. Mikor át akart kocsizni
10112 1 | dolmánykáikon; kis gyíklesőt viseltek; azonfelül az egyik a várúr
10113 2 | rettentő gyűlölséggel viseltetvén egymás iránt; nem volt az
10114 2 | jön, még nehezebben megy: vissza-visszafordul, s mikor már a tavasz azt
10115 2 | egy garast teszünk bele, visszaad helyette egy forintot. Hát
10116 3 | nála legyen, míg a másikat visszaadják.~- De hisz ez lehetetlen!
10117 3 | szegény István grófnak már visszaadod az egészségét, de ha egészséget
10118 2 | tehát ősidőktől fogva mindig visszaajándékozza a szipkát Klivényinek, mert
10119 1 | hogy csak akarnia kell és visszaállítja a Szaniszló kedvéért Lengyelországot.~
10120 1 | lábdobaja, mindez szinte visszacserélte a vígabb lelkét, jókedvűen
10121 2 | kezet csókolt neki, az visszacsókolta homlokán, majd a Miloszlávnak
10122 2 | hivatali vétség és apró visszaélés terhelte Klivényit), de
10123 4 | Igazán rossz apa vagy. Visszaélsz a puha fiúi szívemmel.~Kihúzott
10124 3 | rászedték István grófot és visszaéltek jóságával.~Két szamara volt,
10125 3 | történt vele még soha.~Apolka visszafektette az ágyába, a beteg megfogta
10126 Fug | honvédparancsnok is, rávették a visszafordulásra.~Hogy mivel vették rá, azt
10127 2 | végigment az udvaron, hogy visszahívja az öreg. »Gyere no vissza,
10128 3 | tárgyakat egy óra múlva visszahordják az inasok a kereskedőknek.
10129 1 | el, éppen úgy Estellát, visszahozván őt poklok-poklából is vasra
10130 1 | kozák« azonnal lóra üljön és visszahozza.~Egy perc alatt már nyeregben
10131 3 | mindenáron. Van egy jó tervem.~Az visszahunyorított a becsületes macskaszínű
10132 3 | tudás-szomját.~- Úgy? Már visszajött? Persze, csinos honoráriummal.
10133 2 | temetési szertartás végeztével, visszajövet a temetőből, kézen fogta
10134 3 | fogadta eleinte és maga is visszakacérkodott egy kicsit, de mikor aztán
10135 1 | kisasszony elfogadta a rózsát, de visszaküldte a töviseit. Egy könyv volt
10136 1 | akarok a XIX. században élni, visszamegyek a XVII-ikbe, mert nekem
10137 2 | utcaajtó félig nyitva maradt. Visszanézett önkéntelenül, talán minden
10138 1 | hozzá intézett kérdésekre visszás feleleteket adott s általában
10139 3 | torkánál fogva az ügyvédet, de visszatántorodott az ágyba.~- Hát megbolondult
10140 3 | persze.~- És nincsen joga visszatartani; ön se apja, se gyámja.~-
10141 3 | se gyámja.~- De igenis, visszatarthatom. Ő nálam haditúsz. Csak
10142 Fug | személyén és a leányt is visszatartja.~A Böszörményi által szerkesztett »
10143 3 | helyszerző is. Nemsokára visszatérek, uraim!~Blázy uram kicsoszogott
10144 1 | Érdekfeszülten várta a vár népe, míg visszatérnek; különösen a káplán volt
10145 4 | ezért az egész várért.~Mire visszatértek a címer-terembe, István
10146 4 | kiszabadítsa őket, mert a holdat visszatették.~- Igaz, hogy egy jó nagy
10147 4 | helyzetünkben egy kis kölcsönt visszautasítanánk, ha jó baráttól jön.~- Parancsoljon
10148 4 | tejben-vajban, ahova úgyis egyre visszavágyik.~- És hol van az az ügyvéd? -
10149 2 | szálltak, még ott csillámlott visszaverődésük arcán, ajkai körül; csak
10150 4 | komédia volt.~- Igen, a leány visszavétele miatt kell a mi Estellánk.~-
10151 3 | egyszer városuknak és hadaimat visszavezetem.~Lassan, ünnepélyesen bedugta
10152 2 | fivéreinél, magasabb motívumokra visszavezethető nemzeti szempontokból is
10153 3 | Hirtelen hozzáugrott s visszavezette a szobájába olyan szeretetreméltó
10154 3 | várta a friss fogat, mely visszavigye. Puszta, kihalt volt az
10155 4 | kiadni, hacsak úgy nem, hogy visszaviszik a bolond embernek egy elszökött
10156 4 | mód hozzájutni, az Estella visszavitele.~Pál báró egészen nekiderült
10157 3 | volna, hogy az árva lánykát visszük a Pongrácz grófhoz túszul.
10158 3 | innen, amerre a két szeme viszi és a két lába bírja. Hiszen
10159 3 | Pongrácz Istvánon volt a sor, viszonozni a felköszöntőt.~- Emelem
10160 3 | gazdaságról és a vagyoni viszonyairól beszélgetett, mindenféle
10161 1 | visszatért és csomagot hozott viszonzásul a grófnak. Erzsébet kisasszony
10162 1 | lórul az a személy. Azután vitesd el a kocsimra, direktor;
10163 1 | urának érdemeit és hadi vitézségét, mire újra három mozsár
10164 3 | kapta egymástól a Szent Vitus-táncot. Ami valamikor ragály volt,
10165 3 | Felhangzott lelkesen a »vivat«. István gróf összeütötte
10166 3 | ruhában, mintha fény és árnyék vívna fölötte folytonosan csatát,
10167 2 | nincs számodra semmim« - vízanyánk sokkal jobb, gyöngéden odainti: »
10168 2 | leány hogy akarta magát a vízbe ölni, aki most már el kellene
10169 4 | akár egy malomkerék, ha sok vize van.~- Nem igaz. Megcsalsz.
10170 1 | emberöltőben nem ivott a mi vizeinkből ellenség lova, sem odakünn
10171 3 | füvek, virágok.~A Vág kéklő vizén ott szaladgál egy ezüst
10172 3 | közeledő Apolkára, a káplán egy vizestálat tartott az orvosnak, míg
10173 1 | értesz a doktorsághoz, hékás, vizsgálj meg engem s állapítsd meg,
10174 3 | sehol egy élő lény, csak egy vizsla őgyelgett a kút körül és
10175 4 | halántékaira. Iszonyodott a hideg víztől, de mégis állta, didergett,
10176 4 | ahol mindig volt készen egy vödör jeges víz, amiből hideg
10177 1 | nemzett vele), ezeréves fák, a völgybe száguldó patakok váltakoznak
10178 4 | Mélyen bent, a sztrahói völgyben volt egy púp, egy pörsenés,
10179 1 | komolyan hangzott ezekben a völgyekben, mikor Szentmiklósi Pongrácz,
10180 1 | szállító tótok talpakon), egy völgyhajlásnál kibukkan a Behenczyek várkastélya.
10181 4 | mentek karonfogva, le a völgynek, a borókaillatos erdei úton,
10182 1 | hajlékony, mint az acélpenge, vörhönyeges haja jól illett vakító fehérségű,
10183 3 | csirke-becsináltat evett és egy pohár vörösbort ivott meg.~- Most pedig
10184 1 | majd kicsattant az orcája a vörösségtől. Nem kellett ahhoz már festék.~
10185 3 | én kuruc voltam Rákóczi vojnában,~Jártam szattyánból varrt
10186 4 | majmát. Erre elindult a vőlegény. Nyakába vette a világot,
10187 2 | egy tököt cipelve, mikor a Volek csizmadia inasa (aki megfódott
10188 3 | elgondolta, hogy nem jobb volna-e, míg a beteg ember alszik,
10189 3 | piktornak, hogy kereskedői volta is okvetlenül meglátszassék,
10190 Fug | tetézed meg szerkesztői voltodnak rettenetességét.~Elkezded,
10191 3 | vagyok, azelőtt Trnowszkyak voltunk.~- Hála istennek! (Nagy
10192 4 | mint a föld, koronkint vonaglik a belső kíntól, egyszerre
10193 1 | ruhát vált. Kocsonyaszerű vonalak ereszkednek alá az égből
10194 3 | baltérde, milyen szemvesztő vonalakat nyomott ki a láb a harmonikás
10195 4 | határozottság látszott a vonásaiban; szinte olyan volt, mint
10196 4 | daliás volt, összedúlt vonásain elszántság és dac ült, szemei
10197 3 | falta a kedves, ismerős vonásokat a szeme, de azért mégis
10198 3 | Minden kisváros bizonyos vonásokban egyforma, van egy híres
10199 Bev | asztalhoz; azok ismét új meg új vonást fedtek fel előttem Pongrácz
10200 1 | jelenkoré. Itt nem prüszköl a vonatok gőzgépe, hanem ehelyett
10201 3 | az erdő, az eb fájdalmas vonítása kísértetiesen veri fel az
10202 2 | gyámi tisztet, vagy különben vonja le ebből a konzekvenciákat
10203 4 | férfiak mind okos emberek, vonogatták tehát a vállukat:~- Igaz,
10204 4 | bolond«. Igaz, hogy vissza is vonta elváláskor, mert István
10205 1 | apró hegyi lovak által vontatva; mindenik ágyún egy beszkidi
10206 1 | száz és néhány embert. Itt vonul el az egész nemzeti történelem,
10207 3 | hadsereg enni akar.~- Hát vonuljanak valami térségre és főzzenek
10208 4 | kabátja két szárnyát a fejére vonván, onnan mondotta halkan,
10209 3 | Az állatokhoz való nagy vonzódás egész betegességgé fajult
10210 3 | sem csókoltam, egyhez se vonzódtam (mert úgy van az, urak,
10211 2 | meg. A testvéri szeretet vonzott. S azonfelül gondoltam magamban,
10212 2 | amelyik mézzel-viasszal (»vostyinával«, ahogy a tótok mondják)
10213 4 | istállóba, cukrot vitt a Waterloo-nak, simogatta a sörényét, veregette
10214 Fug | aljas koholmány«, mert a Wibra György ügyvéd neve egyetlen
10215 2 | szorította magához és megállt a Wurda-ház előtt, mint aki valami fontosat
10216 2 | nevet adni?~E pillanatban a Wurdáék kőrisfáján, melynek ágai
10217 4 | Az isten verje meg ezt a XIX-ik századot! Hát hány forintot
10218 4 | példákat hozott fel: Ott van a XVI-ik században egy kassai prépost
10219 1 | században élni, visszamegyek a XVII-ikbe, mert nekem úgy tetszik.
10220 1 | mindjárt be lehetne vetni zabbal a temetőket.~Mélységes csönd
10221 4 | gyöngyvarrottas kantárt, színezüst zablával, meggyszín bársonynyerget
10222 1 | hamar az ágyba, hozzanak zabzacskót, melegített tányért a gyomrára!~-
10223 1 | kincstárt«, körülbelül egy rőfös zacskót, amely tele volt rézkrajcárokkal,
10224 4 | Pongráczot, adja oda neki a zafirokkal, rubintokkal kirakott menteláncot,
10225 Fug | de a vasúton oly különös zagyva dolgokat beszélt egy szinte
10226 4 | udvar mélyedéseit.~A lövések zajára rémülten futottak szét a
10227 1 | volt, de már addig is hadi zajjal, készülődéssel telt meg
10228 2 | világban. Hogy háborgott, hogy zajlott az a szegény szíve. Úgy
10229 3 | Apolka felriadt álmából a zajra s felnyitván az ablakot,
10230 Fug | idődben még a személyeimet is zaklathasd, hogy azoknak se legyen
10231 2 | Apolka!~A lányka szemeiből zápor módjára ömlöttek a könnyek.
10232 4 | őröknek, hogy kerítsenek záptojásokat a kulcsárnétól és a főispán
10233 1 | ajtókulcs megcsikordult a zárban, Behenczy rekedt ordítása
10234 1 | tornácra, hanem a szobájába zárkózott. A visszamaradt urak aggodalmasan
10235 3 | Apollóniát? És mégis őt zárná ki az örökségből? Hát azt
10236 2 | a gyűlésekre, melyeket - zárójelben legyen itt megjegyezve -
10237 2 | ni. Így vagy te gyönyörű.~Zártszékjegyeik voltak, mindjárt az első
10238 1 | emelve a Pongrácz-család zászlaját; játszi szellő vígan suhogtatta
10239 1 | címerpajzs kevély jelvényeit.~A zászló nyomában két apród poroszkált
10240 1 | feltűzték a vár fokára a harci zászlót a Pongrácz-címerrel, a kürtöt
10241 2 | karddal. Utána valaki egy zászlóval, s a háttérben beláthatatlan
10242 1 | a föld páráját... ha nem zavarná a lapusnyai kenderáztatókból
10243 4 | Apolka fájdalma tört ki zavaró szavakban, míg a halott
10244 3 | szenátor uram!« s aztán zavartalanul bömbölte odább:~A kívánt
10245 3 | elbúcsúzott követeket fáklyákkal, zeneszóval a város szélső házáig, táncra
10246 4 | Apolka, és imádkozz!~A zenét elhallgattatták künn, Apolka
10247 4 | melle megszűnt hörögni és zihálni. A fenevadból gyámoltalan
10248 2 | képes Apolka kiejteni, melle zihált, levegő után kapkodott.~-
10249 2 | nagybácsi mindenike dühtől zihálva, tajtékozva rángatta magát
10250 2 | majdnem fülledt, egy levél se zizzent a fákon. A toronyóra tizenegyet
10251 1 | anélkül, hogy csak egyet is zökkenne a logikája. A bolond ember
10252 3 | szemeiben is megcsillant valami zöldes, diadalmas zománc.~- Megszeppentek
10253 1 | két apród poroszkált két zömök pónin, hosszú, szőke hajuk
10254 2 | haszna volna annak, ha itt zörögnénk az ágya mellett? Ha az isten
10255 4 | kis cipője nyomán hogy zörögtek azok a sárga, lapos kavicsok;
10256 2 | lehajtotta a fejét az asztalra, zokogott és nem mozdult.~- No, hát
10257 1 | szegény Lengyelország - zokogta egyre keservesebben Pruzsinszky.~
10258 3 | megfenyegetvén a messze kéklő zólyomi hegyeket.~- Beszterce ellen
10259 1 | hol van? - kiáltá eléjök zordonan.~Szurina leugrott a lováról
10260 3 | mert úgy van az, urak, Zrínyi Ilonával eltemették az utolsó
10261 1 | nevű fekete angol kancán, Zrínyi-nyakú magyar köntösben, kócsagos
10262 1 | grófnak, amint belemarkolva a zsákba, két kézzel hajigálta le
10263 1 | nehéz vagy.~A megoldott zsákból Behenczy Károly bújt elő.
10264 1 | egy asszonyt kimenni teli zsákkal. Hát vagy az történt, hogy
10265 1 | hátán bukfencezve rohantak a zsákmány után. István úr úgy kacagott,
10266 3 | az ezüst kancsót elviszi zsákmánynak. Minden hajaszála égnek
10267 3 | városba érkeztünk, harácsolni, zsákmányolni nem szabad. Senkinek se
10268 1 | várnagy látott a börtönben egy zsáknyi krumplit szétgurulva, az
10269 1 | krumplival megrakva. A krumplis zsákok tetején Pruzsinszky Szaniszló
10270 4 | s csakugyan egy lyukas zsákon öltögetett egy szögnyi vastagságú
10271 1 | vagy az, hogy őt vitte ki a zsákos asszony, aki nem lehetett
10272 3 | lángra lobban a megbolygatott zsarátnok. Csend, nyugalom ül azonkívül
10273 3 | Akkor se.~- Ne légy olyan zsarnok, kis férgecském.~Végigment
10274 2 | mellény belső oldalán levő zsebben.~Tarnóczy Miloszláv tehát
10275 4 | kigondolt, széles jó kedvében zsebébe nyúlt és megajándékozta
10276 4 | fiókot, kifordította minden zsebét és végre felajánlotta neki
10277 2 | ragyogott a szemén, s a zsebkendőjéről, az egész ruhájáról rezeda-illat
10278 1 | okosak. A csecsemők igazi zsenik. Nem ösmertem még tíz éven
10279 2 | csak kell szívének lennie. Zsibbadt piszmogással nyitotta ki
10280 2 | hangját, s eleresztette zsibbadtan a Miloszláv nyakát. »Meghalt«,
10281 2 | zúgott a fejében tompán, zsibbasztóan, melyek a koporsóra zuhogtak.~-
10282 1 | bokrok alá. No, volt ott zsibongás, lárma és dulakodás, amint
10283 1 | az uradalom nélkül. Az a zsidóé.~Nem volt egy talpalatnyi
10284 4 | kiszimatolására, hogy miért keresi.~A zsidók egyébiránt mindent tudtak.
10285 4 | kérdezősködhetett volna a zsidóktól, azok rohanták meg ravasz
10286 2 | nyalánkságot összerakott, zsinórral összekötött, és mindez az
10287 1 | Nyolcan voltak, csinos, fekete zsinórzatú halinákban, újdonatúj bocskorokban,
10288 3 | valami főbenjáró ügy, valami zsíros falat. Hát mindenekelőtt
10289 1 | fakanalával az utolsó maradék zsírt is a bödönből, mikor az
10290 3 | csurogtak, két egyenletesen futó zsírvonalat hagyva az út porában.~Pongrácz
10291 1 | Beszkidről leszökdösött zsiványezred tulajdonosának és vezérének.
10292 2 | gyermekem, hogy abban a zsiványfészekben el ne pusztulj egy félév
10293 2 | én is csak lövök arra a zsiványra, míg csak el nem pusztul,
10294 2 | végre is, mit ért volna Zsuzsannának a maradás? Semmit. Szinte
10295 2 | első feleségétől, Petrás Zsuzsannától maradt egy fia, akit úrnak
10296 4 | dajkálta valamikor, bizonyos Zubek Andrásné, azt elküldte nyomban
10297 1 | mondják, hogy a belsejében zúg-morog valami, sejtik is a környékbeliek
10298 4 | hölgyei bebújtak az ágyak alá, zugokba, kuckókba, csak Apolka maga
10299 1 | szegény fejét valami hideg zuhany alá, ahelyett, hogy ilyen
10300 3 | gróf hahotázott, mint a zuhogó patak, még a könnyei is
10301 4 | falból, a bútorokból, tompák, zuhogók. Alakok jártak-keltek előtte,
10302 2 | zsibbasztóan, melyek a koporsóra zuhogtak.~- Add ide azt a leányt,
10303 1 | hogy mi van a koponyájában; zűrzavar van-e ott, a szerkezetben
10304 3 | csendesen lépkedett, gondolatai zűrzavarosan nyargaltak. Mi lesz belőle?
10305 1 | megvedlett ruháiban, lucskosan, zúzmarásan, veres orral, veres fülekkel,
10306 4 | napjai voltak. Ilyenkor zúzott, tört, borzasztó volt. Káprázatok
10307 1 | egészen össze volna a lelke zúzva, mintha sírna. Mindenféle
|