bold = Main text
       Rész,  Esztendo/Fejezet                                                      grey = Comment text

     1    I,  1869    |                                     KARCOLATOK~AZ ÉLCRŐL ÉS A BÓKRÓL~Az élc és a bók a
     2    I,  1869    |                                ÉLCRŐL ÉS A BÓKRÓL~Az élc és a bók a mai társadalomnak
     3    I,  1869    |                                    A BÓKRÓL~Az élc és a bók a mai társadalomnak olyan,
     4    I,  1869    |                                   társadalomnak olyan, mint a levesnek a fűszer. A kettő
     5    I,  1869    |                        társadalomnak olyan, mint a levesnek a fűszer. A kettő közötti
     6    I,  1869    |                                   mint a levesnek a fűszer. A kettő közötti különbség,
     7    I,  1869    |                                különbség, hogy míg az egyik a nevetségest, a másik a szeretetre
     8    I,  1869    |                                     az egyik a nevetségest, a másik a szeretetre méltót
     9    I,  1869    |                                egyik a nevetségest, a másik a szeretetre méltót igyekszik
    10    I,  1869    |                                     egész világ olyan, mint a mi családunk.)~Az élcet
    11    I,  1869    |                                    és bók is különböző; pl. a franciáknál könnyű, mint
    12    I,  1869    |                                    franciáknál könnyű, mint a szikra, a németeknél erőtetett
    13    I,  1869    |                          franciáknál könnyű, mint a szikra, a németeknél erőtetett és
    14    I,  1869    |                                    éppen mint hazájok köde, a spanyolnál naiv, mint a
    15    I,  1869    |                                     a spanyolnál naiv, mint a gyermek mosolya, az olaszoknál
    16    I,  1869    |                                  olaszoknál szúró, nem mint a tövis, hanem mint a tőr
    17    I,  1869    |                                    mint a tövis, hanem mint a tőr hegye.~A magyar ember
    18    I,  1869    |                                     hanem mint a tőr hegye.~A magyar ember is hajlandó
    19    I,  1869    |                                  midőn nem akar: tudniillik a különböző dolgokban rejlő
    20    I,  1869    |                             képekben állítja elénk szavait. A panaszkodó, elhagyatott
    21    I,  1869    |                                például: »Olyan vagyok, mint a törülköző kendő, mibe mindenki
    22    I,  1869    |                                    mibe mindenki beletörüli a maga szennyét.«~Az élcnél
    23    I,  1869    |                                     szennyét.«~Az élcnél és a bóknál arra kell különösen
    24    I,  1869    |                                      mely az illedelem vagy a társalgási megszabott formák
    25    I,  1869    |                                      Különösen pedig áll ez a bókra nézve, mely a női
    26    I,  1869    |                                  áll ez a bókra nézve, mely a női szobákban divatozván,
    27    I,  1869    |                             divatozván, leginkább kell hogy a női szobák gyöngéd köréhez
    28    I,  1869    |                                  köréhez legyen alkalmazva.~A pórias élcnek ellentéte
    29    I,  1869    |                                     pórias élcnek ellentéte a finom vagy az úgynevezett
    30    I,  1869    |                                úgynevezett szalon-élc, mely a magyar nép humorában igen
    31    I,  1869    |                                     sokkal tartozom.~Azután a herceg felé fordulva, sokat
    32    I,  1869    |                                     van elégítve.~Ne legyen a bók vagy élc erőtetett,
    33    I,  1869    |                                akkor minden hatását veszti. A keresett élc nevetségessé,
    34    I,  1869    |                                   erőtetett élc ellenkezője a könnyű és gyors; midőn az
    35    I,  1869    |                                  varázsütésre teremt alakot a fogalomnak, s mintegy csalóka
    36    I,  1869    |                                     az igaz tárgy elé, hogy a nézőt meglephesse. Pl. midőn
    37    I,  1869    |                                nézőt meglephesse. Pl. midőn a jurátus fiok sorsa felett
    38    I,  1869    |                                       Ugyan mit csinál most a mi Pistánk?~- Adósságot -
    39    I,  1869    |                               Adósságot - felel rá hirtelen a pajkos leánytestvér.~Ez
    40    I,  1869    |                                nagyobb becset igényel, mint a többi, mert a jellemzõ élc
    41    I,  1869    |                                 igényel, mint a többi, mert a jellemzõ élc mindenesetre
    42    I,  1869    |                             lélekismeretet feltételez, mint a pusztán közönséges.~Ne legyen
    43    I,  1869    |                                    lenni; ennek ellenkezõje a velõs, rövid élc. Pl.:~-
    44    I,  1869    |                                  uram, baj van! - kiált fel a vitéz - rövid a kardom.~-
    45    I,  1869    |                                   kiált fel a vitéz - rövid a kardom.~- Tódd meg egy lépéssel -
    46    I,  1869    |                                    lépéssel - feleli vissza a másik.~Legyen az élc és
    47    I,  1869    |                                     másik.~Legyen az élc és a bók olyan, mint a rakéta,
    48    I,  1869    |                                    élc és a bók olyan, mint a rakéta, de legyen az csak
    49    I,  1869    |                                kerülni mind az aljast, mind a sértõt.~Általános tapasztalat
    50    I,  1869    |                                   az, hogy az élces emberek a társaságnak valóságos zsarnokai;
    51    I,  1869    |                                     mert attól megcsömörlik a lélek: a jóból is megárt
    52    I,  1869    |                                 attól megcsömörlik a lélek: a jóból is megárt a sok.~A
    53    I,  1869    |                                    lélek: a jóból is megárt a sok.~A bók pedig ne váljék
    54    I,  1869    |                                    a jóból is megárt a sok.~A bók pedig ne váljék hízelgéssé,
    55    I,  1869    |                                  szellemdús francia - kulcs a nõi szívekhez.« Én csak
    56    I,  1869    |                                     de olyan kulcs, mellyel a vigyázatlan néha oda nyit,
    57    I,  1870    |                                     KARCOLATOK~MAGÁNNÉZETEK A CSELÉDJAVÍTÁS TÁRGYÁBAN~
    58    I,  1870    |                                   általános panaszhoz, mely a cselédek hanyagsága, lelkiismeretlensége
    59    I,  1870    |                                  gazdászati gyűlés, részint a törvényhozás van hivatva,
    60    I,  1870    |                                   az ily aprónak látszó, de a nemzetgazdászatra nézve
    61    I,  1870    |                                     kérdés merül fel, midőn a mai cselédek hibáiról beszélünk,
    62    I,  1870    |                                     hova is lettek hát azok a jó, hű cselédek, kikről
    63    I,  1870    |                                    szép emlékünk maradt fel a múltból?~Erre bizony nagyon
    64    I,  1870    |                               inkább változtak meg az idők, a körülmények és az urak.~
    65    I,  1870    |                                   az urak.~Egészen más most a 200-300 holdas földtulajdonos,
    66    I,  1870    |                                   egészen másnak kell lenni a viszonyokhoz mérve a mai
    67    I,  1870    |                                  lenni a viszonyokhoz mérve a mai cselédnek, mint az akkorinak.~
    68    I,  1870    |                                    hogy itt nincs analógia.~A régi földesúr nem fizetett
    69    I,  1870    |                                  voltak, földeit bedolgozta a jobbágy jól, rosszul, de
    70    I,  1870    |                                     nézve, miként költse el a tulajdonos, ki sohasem mozdult
    71    I,  1870    |                                udvartartásából, melynek még a pazarlása is olyan volt,
    72    I,  1870    |                                takarékossági példányképnek. A cselédség legtöbbnyire arra
    73    I,  1870    |                                     arra volt fogadva, hogy a gazda brillirozhassék velök;
    74    I,  1870    |                                 hemzsegett, elannyira, hogy a jó magyar ember már nevet
    75    I,  1870    |                                     az egyiket mindenesnek, a másikat pecsenyeforgatónak,
    76    I,  1870    |                                 másikat pecsenyeforgatónak, a harmadikat léhűtőnek stb.~
    77    I,  1870    |                                  nem volt nehéz kiérdemelni a »jó cseléd« nevet, midőn
    78    I,  1870    |                                     jó cseléd« nevet, midőn a legtöbbet dolgozónak sem
    79    I,  1870    |                                  sem volt egyéb dolga, mint a robotosokra őrködni, s midőn
    80    I,  1870    |                                     is erényül rovatott fel a cselédnek, ha csak maga
    81    I,  1870    |                           bebizonyítsam, mennyire változtak a körülmények, mennyit lendített
    82    I,  1870    |                                      s mennyire mássá tette a helyzetet a míveltség növekedésével
    83    I,  1870    |                                     mássá tette a helyzetet a míveltség növekedésével
    84    I,  1870    |                                     azonban nem kell. Pedig a cselédség most is a régi,
    85    I,  1870    |                                   Pedig a cselédség most is a régi, azon nem lendített
    86    I,  1870    |                                   azon nem lendített semmit a körülmények változása, minek
    87    I,  1870    |                                   kell megállapodnunk annál a mindennapi észrevételnél:
    88    I,  1870    |                                   mindennapi észrevételnél: a népnevelés hiányánál. Ami
    89    I,  1870    |                            valamirevaló cselédrendszer, hol a cseléd és a bérbe fogadó
    90    I,  1870    |                             cselédrendszer, hol a cseléd és a bérbe fogadó közötti jogviszonyok
    91    I,  1870    |                                  ugyan keményen ráncbaszedi a szolgát, de másrészt a gazda
    92    I,  1870    |                          ráncbaszedi a szolgát, de másrészt a gazda önkényének is hatalmas
    93    I,  1870    |                              hatalmas gátat vet; míg nálunk a szegény cseléd nagyon ki
    94    I,  1870    |                                     kizárólagos tekintettel a mi viszonyainkra; mert amit
    95    I,  1870    |                                lenne életrevaló nálunk, hol a körülmények is példátlanok,
    96    I,  1870    |                              mutatni, hogy Magyarországban (a terméshez aránylag) míg
    97    I,  1870    |                                   napszámos szükségeltetik, a másik évben a félannyi is
    98    I,  1870    |                               szükségeltetik, a másik évben a félannyi is fölösleges,
    99    I,  1870    |                                kéznek mindig van dolga, ami a nemzetgazdászatra nézve
   100    I,  1870    |                                  hátrány. Kétségtelen, hogy a napszám (nem értem a nagyobb
   101    I,  1870    |                                   hogy a napszám (nem értem a nagyobb városokat) majdnem
   102    I,  1870    |                                városokat) majdnem kizárólag a mezei munka körül szükséges,
   103    I,  1870    |                                  télen jó szóért is kapható a napszámos, addig nyáron
   104    I,  1870    |                                     egyik rossz kifolyását.~A cselédség rendszerint újévkor
   105    I,  1870    |                                   néhol mindszentek napján (a juhászok Demeter-napkor),
   106    I,  1870    |                                     hanem még válogathat is a cselédben, midőn azonban
   107    I,  1870    |                                  midőn azonban bekövetkezik a munka ideje, a tavasz, mikor
   108    I,  1870    |                                 bekövetkezik a munka ideje, a tavasz, mikor a munkás lesz
   109    I,  1870    |                                munka ideje, a tavasz, mikor a munkás lesz úrrá, akkor
   110    I,  1870    |                                     munkás lesz úrrá, akkor a cseléd nem sokat gondol
   111    I,  1870    |                                elkezd bakafántoskodni, s ha a gazdában elég flegma van,
   112    I,  1870    |                                      azon célból, miszerint a könnyebb, szabadabb és jövedelmezőbb
   113    I,  1870    |                                   napszámos élethez lásson.~A napszámos pedig magyarországi
   114    I,  1870    |                             parancsol; reggel nyolckor kezd a munkába, s akkor is csak
   115    I,  1870    |                                   ha örökösen rajta függnek a vigyázó szemek, ellenkező
   116    I,  1870    |                                      hivalkodással húzza ki a napot, délben két órát alszik,
   117    I,  1870    |                                   nagy kelletlenül hozzálát a munkához, melyben ritkán
   118    I,  1870    |                                    azon malíciának, melynek a gazda minduntalan ki van
   119    I,  1870    |                                    úgy lehetne segíteni, ha a cselédváltozás időszakát
   120    I,  1870    |                                  egyformásítanák, illetőleg a nyári hónapokra tennék át;
   121    I,  1870    |                                   akkor elejét vennők annak a gyakran itt-ott ismétlődő
   122    I,  1870    |                                     ismétlődő esetnek, hogy a cseléd »rosszhiszeműleg«
   123    I,  1870    |                             kiteleltetvén magát gazdájával, a legsürgősebb munka idején
   124    I,  1870    |                                 hagyja.~Mi egyik mellék oka a cselédek lelkiismeretlensége-,
   125    I,  1870    |                                   hűtlenségének?~Mert kevés a becsületérzés a cselédben,
   126    I,  1870    |                                  Mert kevés a becsületérzés a cselédben, mert rendszeresen
   127    I,  1870    |                                    bánású gazdák által, kik a cseléddel barom gyanánt
   128    I,  1870    |                                     szükségessé teszi, hogy a törvényhozás figyelme ide
   129    I,  1870    |                                 kiterjedjen s megvilágítván a gazda és cseléd közötti
   130    I,  1870    |                             viszonyt, mely egyrészt megóvja a cselédet ura önkénye- és
   131    I,  1870    |                                 mindazon jogoknak, melyeket a mai időben a gazda cselédje
   132    I,  1870    |                             jogoknak, melyeket a mai időben a gazda cselédje felett törvényesen
   133    I,  1870    |                               igényelhet.~Hogy mi lenne itt a fő irányadó elv, azt fölösleges
   134    I,  1870    |                             intézménynek lehet jövője, mely a XIX-ik század méltóságával
   135    I,  1870    |                                     főbenjáró ok nélkül sem a cseléd gazdáján, sem gazda
   136    I,  1870    |                                   ne adhasson. Az okot csak a bíróság állapíthatja meg.~
   137    I,  1870    |                         állapíthatja meg.~Nagy baj az, hogy a cseléd és gazda között kötött
   138    I,  1870    |                                kötött alku, melynek jogilag a szerződés érvényével kellene
   139    I,  1870    |                                   felelhetné némely bíróság a cselédje által elhagyott
   140    I,  1870    |                                  cselédje által elhagyott s a panaszra járuló gazdának:
   141    I,  1870    |                                 kívánja, nemcsak hogy lehet a másik félt kényszeríteni,
   142    I,  1870    |                                  kell is.~Az ok, mely miatt a cseléd elbocsáttatnék, mindig
   143    I,  1870    |                             fennhagyott külön rovatban.~Ami a cselédbizonyítványokat illeti,
   144    I,  1870    |                                     annyi hitelök van, mint a dajka­mesék­nek, mert a
   145    I,  1870    |                                     a dajka­mesék­nek, mert a gazda rendesen dicsérő oklevéllel
   146    I,  1870    |                                 dicsérő oklevéllel látja el a távozó szolgát, nem gondolva
   147    I,  1870    |                                    egyáltalában adna valaki a bizonyítványra valamit.~
   148    I,  1870    |                                 egyik igen gyakorlati módja a cselédjavításnak, s mint
   149    I,  1870    |                                   legcélszerűbbnek találnám a cselédkönyveket.~Nézzük,
   150    I,  1870    |                                  magok után? Az~I. rovatban a cseléd neve, születéshelye
   151    I,  1870    |                                  születéshelye és életkora; a~II. rovatban: kinél szolgált,
   152    I,  1870    |                                     kinél szolgált, mi volt a bére s minő minőségben volt
   153    I,  1870    |                                 minőségben volt alkalmazva; a~III. rovatban a cseléd erkölcsi
   154    I,  1870    |                                 alkalmazva; a~III. rovatban a cseléd erkölcsi viselete,
   155    I,  1870    |                                   hűsége volna bejegyzendő; a~IV-ik rovat »Észrevételek«
   156    I,  1870    |                                   be, melynek következtében a szolgálattól elbocsáttatott,
   157    I,  1870    |                                   mint már fentebb említém, a bíróság által; kivéve azon
   158    I,  1870    |                                      kivéve azon esetet, ha a cseléd a kiszabott időt
   159    I,  1870    |                                    azon esetet, ha a cseléd a kiszabott időt kiszolgálván,
   160    I,  1870    |                                   felmentve, mely körülmény a gazda által íratnék be.
   161    I,  1870    |                                 lenne: bebizonyosodott-e rá a bűntény vagy sem, Volt-e
   162    I,  1870    |                            büntetést?~Azon időkről, melyben a cseléd egy vagy más ok miatt
   163    I,  1870    |                                  ezalatt tartózkodott.~Mind a bíróság, mind a cselédbizonyítványt
   164    I,  1870    |                          tartózkodott.~Mind a bíróság, mind a cselédbizonyítványt kiállító
   165    I,  1870    |                                   ez biztos lendületet adna a cselédjavításnak, mit az
   166    I,  1870    |                              keresztülvitele sem, miszerint a cselédség jogos ok nélkül
   167    I,  1870    |                                    hagyja el gazdáját, mert a törvény, ha kényszeríti
   168    I,  1870    |                                    olyan hitelök, miszerint a gazda föltétlenül ezekhez
   169    I,  1870    |                                     s ezek szerint alkuszik a cselédbérre, minthogy a
   170    I,  1870    |                                     a cselédbérre, minthogy a fentebb elmondott gyakorlati
   171    I,  1870    |                                 lesz, biztosan hiszem.~Hogy a cseléd bére mindig pontosan
   172    I,  1870    |                                      kivált ha látják, hogy a gazda meg van szorulva),
   173    I,  1870    |                                 szorulva), hanem legfeljebb a bizonyítványban nyilatkozó
   174    I,  1870    |                                dicsérő vélemény, vagy pedig a volt gazda által felemlített
   175    I,  1870    |                             Országszerte divatban van, hogy a cselédség már a nyár derekán
   176    I,  1870    |                                   van, hogy a cselédség már a nyár derekán kezd új szolgálatot
   177    I,  1870    |                                     szegődjék be: egyszóval a szolgálati határidő beálltáig
   178    I,  1870    |                                     tíz helyen is felülteti a gazdát, kinek aztán a napok
   179    I,  1870    |                             felülteti a gazdát, kinek aztán a napok végén ugyancsak izzadni
   180    I,  1870    |                                végén ugyancsak izzadni kezd a feje, hogy hol vesz cselédet,
   181    I,  1870    |                                    mennyire alacsonyítja le a külföld előtt a becsületes,
   182    I,  1870    |                             alacsonyítja le a külföld előtt a becsületes, józan magyar
   183    I,  1870    |                               érdeme mindig megmaradt, hogy a szavának »ura« szokott lenni.~
   184    I,  1870    |                                     következhetik be, mikor a cseléd és a gazda közötti
   185    I,  1870    |                         következhetik be, mikor a cseléd és a gazda közötti alku nemcsak
   186    I,  1870    |                                   gyakorlatilag, tettleg is a kölcsönös egyezség törvényes
   187    I,  1870    |                                      engedelmet kérek, hogy a cselédjavítás tárgyában
   188    I,  1870    |                               alkalommal közöljem e lapban.~A TÁRSADALOM ÉS AZ EMBER~A
   189    I,  1870    |                                    A TÁRSADALOM ÉS AZ EMBER~A társadalom hasonlít egy
   190    I,  1870    |                                gépben minden lénynek megvan a maga kijelölt helye, rendeltetése.
   191    I,  1870    |                                     egészen másképp forogna a gép, a másik csak szög,
   192    I,  1870    |                              egészen másképp forogna a gép, a másik csak szög, mely nélkül
   193    I,  1870    |                                nélkül csupán tágulna kissé, a harmadik pedig rozsda, mely
   194    I,  1870    |                                 kereke van, ezeken nyugszik a mű, ezek az alap, mely nélkül
   195    I,  1870    |                                  Jogom) legjobban fejezi ki a két alapkerék eszméjét:
   196    I,  1870    |                             alapkerék eszméjét: tehát egyik a vallás, másik a jog.~Mielőtt
   197    I,  1870    |                                 tehát egyik a vallás, másik a jog.~Mielőtt azonban ezekről
   198    I,  1870    |                                   kissé az ember hatáskörét a társadalomban.~Egy híres
   199    I,  1870    |                              következőleg bizonyít be:~»Ezt a telket, amit én bírok most,
   200    I,  1870    |                                     egy sváb haszonbérelte. A sváb egy ízben egy szilvamagot
   201    I,  1870    |                                  szilvamagot hullasztott le a kertben, melyből egy nagy
   202    I,  1870    |                          Gyermekkoromban felmásztam egyszer a fára, mit görbesége könnyen
   203    I,  1870    |                                lehetővé tett; midőn azonban a tetejére jutottam, a gally
   204    I,  1870    |                                azonban a tetejére jutottam, a gally letört alattam, s
   205    I,  1870    |                                  gally letört alattam, s én a földre zuhanva lábamat törtem
   206    I,  1870    |                                  később kedvem ellenére nem a hadi, hanem a tudományos
   207    I,  1870    |                                  ellenére nem a hadi, hanem a tudományos pályát kellett
   208    I,  1870    |                            választanom. Ebből látszik, hogy a sváb elhullasztott szilvamagja
   209    I,  1870    |                                     vagy hallgatnám valahol a csatatéren felettem a fű
   210    I,  1870    |                               valahol a csatatéren felettem a fű növését...«~Én ugyan
   211    I,  1870    |                                    ugyan nem tartok egészen a tudóssal s nem ösmerem el,
   212    I,  1870    |                                     saját környezetére, mit a német úr példája után nem
   213    I,  1870    |                                lépést, melyet tesz, hogy az a társadalom határain, a »
   214    I,  1870    |                                   az a társadalom határain, a »vallás« és »jog«-on túl
   215    I,  1870    |                             hatodikat is állított az újkor, a - sajtót; s én mind szeretném
   216    I,  1870    |                                     tolni egy számmal, hogy a társadalomra azt mondhassam,
   217    I,  1870    |                                  igazi nagyhatalom, melynek a többi hat mind csak szolgája.~
   218    I,  1870    |                                     hat mind csak szolgája.~A társadalom büntet és jutalmaz;
   219    I,  1870    |                                azért az [........] illetlen a legigazságosabb és legszigorúbb.
   220    I,  1870    |                                     életű francia költő, ki a királyok haragját büszkén
   221    I,  1870    |                                    állapotában, midőn végre a társadalom lökte el magától,
   222    I,  1870    |                                   is meg kell halni.)~Igen, a társadalom megbosszulja
   223    I,  1870    |                                   igazságosan és rettentõn; a társadalom a legfelsõbb
   224    I,  1870    |                                     rettentõn; a társadalom a legfelsõbb törvényszék,
   225    I,  1870    |                                     törvényszék, mely elõtt a legmagasabb fõk is meghunyászkodva
   226    I,  1870    |                                  büszkén emelheti fel fejét a legutolsó koldus is, s mely
   227    I,  1870    |                                     is igaza van.~Ami pedig a társadalmat ily nagy hatalommá
   228    I,  1870    |                                hatalommá teszi, az elõször: a vallás, ezen összetartozó
   229    I,  1870    |                             idegrendszer, mindent összeköt, a legnagyobb bölcsességgel
   230    I,  1870    |                                  táplál, egybekapcsol, mint a nap az égen, éltet, melegít,
   231    I,  1870    |                                 melegít, s egy közös lámpa, a »hit« fénye mellett vezérli
   232    I,  1870    |                              mellett vezérli az emberiséget a tudatlanság sötétségén keresztül,
   233    I,  1870    |                                   végcélja felé.~Másodszor: A jog, az igazságosság és
   234    I,  1870    |                                   igazságosság és szeretet, a keresztény vallás ezen iker
   235    I,  1870    |                                jótékony teremtõi, amint azt a kitûnõ bölcsész, Sieyès
   236    I,  1870    |                                 bölcsész, Sieyès abbé mondá a szélsõségek embereinek a
   237    I,  1870    |                                    a szélsõségek embereinek a korlátlan szabadság hajhászata
   238    I,  1870    |                                  Ezek azok az elvek, melyek a társadalmat azzá teszik,
   239    I,  1870    |                                   mint az istenség eszméje, a társadalmat korlátlan hatalmúvá,
   240    I,  1870    |                                  örökké maradandóvá teszik.~A történelem gyakran hoz fel
   241    I,  1870    |                                 egész nemzetek támadnak fel a társadalommal homlokegyenest,
   242    I,  1870    |                                   lerombolásáért küzdve; és a történelem utána jegyzi
   243    I,  1870    |                                     régi fönségé­ben, hanem a küzdõ alakok elbuktak egytõl
   244    I,  1870    |                                   nagyszerûek ez elvek, mik a társadalom alaposzlopait
   245    I,  1870    |                               tagadom, hogy vannak sebei is a társadalomnak, hanem ki
   246    I,  1870    |                                 kolosszális márványoszlopon a porszemet?... - és ha meglátná
   247    I,  1870    |                                  szép, mert por van rajta.«~A társadalom sebeirõl, e porszemekrõl,
   248    I,  1870    |                                     fuvaros, aki meg­látván a vastag orvost, kit a városból
   249    I,  1870    |                                 látván a vastag orvost, kit a városból volt kihozandó,
   250    I,  1870    |                                mondá: »sok lesz egyszerre.«~A JELLEM~(Bölcsészeti tanulmány)~
   251    I,  1870    |                                   Bölcsészeti tanulmány)~Le a kalappal a jellem elõtt.
   252    I,  1870    |                                    tanulmány)~Le a kalappal a jellem elõtt. Az »irály
   253    I,  1870    |                                     én meg azt mondom, hogy a jellem az ember. A jellemnek
   254    I,  1870    |                                     hogy a jellem az ember. A jellemnek köszöni az emberiség
   255    I,  1870    |                                     az egy egész világ bent a lélekben, melyet maga alkot
   256    I,  1870    |                                    Pál, ki inkább választja a börtönt, mint a fejedelmi
   257    I,  1870    |                                   választja a börtönt, mint a fejedelmi trónust, egy Zrínyi
   258    I,  1870    |                                   csepp vérig védelmezi azt a helyet, amit nem lehet megvédeni,
   259    I,  1870    |                               isteniség nagy eszméjéhez, az a jellem volt.~Mi tehát a
   260    I,  1870    |                                     a jellem volt.~Mi tehát a jellem?~A jellem lelkünknek
   261    I,  1870    |                                    volt.~Mi tehát a jellem?~A jellem lelkünknek önelhatározás
   262    I,  1870    |                                    bizonyos irányában, azaz a lelki élet maradandó önalakítása,
   263    I,  1870    |                                 ember saját »tette«, miután a lélek mint szabadon tevõleges
   264    I,  1870    |                               kívülrõl mint adottat átvett.~A jellemképzésnek alapja,
   265    I,  1870    |                               érdemel figyelmet, amennyiben a különbözõ vérmérsékletek
   266    I,  1870    |                                    az emberi vérmérsékletet a négy elemmel hozza összefüggésbe
   267    I,  1870    |                        temperamentum sanguinicum - hasonlít a földhöz, mely meleg; a közönyös
   268    I,  1870    |                             hasonlít a földhöz, mely meleg; a közönyös vagy hideg - temperamentum
   269    I,  1870    |                                temperamentum phlegmaticum - a levegõhöz, amely hideg;
   270    I,  1870    |                                     levegõhöz, amely hideg; a heves - temperamentum chlericum -
   271    I,  1870    |                                   temperamentum chlericum - a tûzhöz, amely száraz; a
   272    I,  1870    |                                     a tûzhöz, amely száraz; a mélás vérmérséklet pedig
   273    I,  1870    |                                    mélás vérmérséklet pedig a vízhez, amely nedves. Az
   274    I,  1870    |                                     Az újabbkori bölcsészek a négy világtájjal hozzák
   275    I,  1870    |                              világtájjal hozzák kapcsolatba a vérmérsékletet, úgyhogy
   276    I,  1870    |                       vérmérsékletûvé tenné az embert. Mind a két nézet hibás, s egyáltaljában
   277    I,  1870    |                              egyáltaljában nem felelhet meg a tudományos igényeknek, mivel
   278    I,  1870    |                                éghajlati befolyásoknak maga a vérmérséklet soha nincs
   279    I,  1870    |                       Jellemképzésre azonban legalkalmasabb a hideg és a heves vérmérséklet,
   280    I,  1870    |                                   legalkalmasabb a hideg és a heves vérmérséklet, mint
   281    I,  1870    |                             kitartást tanúsít; míg ellenben a mélás és vérmes kedély fogékonyabb
   282    I,  1870    |                                   vérmes kedély fogékonyabb a külsõ benyomások iránt,
   283    I,  1870    |                                  külsõ benyomások iránt, de a határozatlanság a legnagyobb
   284    I,  1870    |                                 iránt, de a határozatlanság a legnagyobb mértékben jellemzi -
   285    I,  1870    |                              jellemzi - s mint ilyen méltán a legszerencsétlenebb vérmérsékletek
   286    I,  1870    |                               vérmérsékletek közé tartozik.~A vérmes kedélymérsékletre
   287    I,  1870    |                               nálunk Zsigmond király, kiket a legcsekélyebb dolog is borzasztó
   288    I,  1870    |                                   hozott, amely azután mint a szalmaláng, rögtön lelohadt.~
   289    I,  1870    |                                szalmaláng, rögtön lelohadt.~A vérmes kedélyûek ritkán
   290    I,  1870    |                                     hogy messze ne menjünk, a két elõbbi királyt vegyük
   291    I,  1870    |                                   melyiket vegye fel magára a sok közül; az utóbbinak
   292    I,  1870    |                                egész félszázados uralkodása a jellemhiány szakadatlan
   293    I,  1870    |                          jellemhiány szakadatlan láncolata.~A mélás vérmérsékletre is
   294    I,  1870    |                                   úgy halt meg, mint egyike a leggyengébb embereknek.~
   295    I,  1870    |                                egy-egy jellem.~Ennyiben bír a vérmérséklet befolyással
   296    I,  1870    |                                    vérmérséklet befolyással a jellemre, s minthogy a vérmérséklet
   297    I,  1870    |                          befolyással a jellemre, s minthogy a vérmérséklet egyáltalában
   298    I,  1870    |                              akaratától nem függõ kinyomata a lelki sajátságoknak, ennyiben
   299    I,  1870    |                                     jellem, úgyhogy mi csak a négy fõbb vérmérsékletet
   300    I,  1870    |                                  határai közt található fel a többi.~Vannak, kik a jellemet
   301    I,  1870    |                                    fel a többi.~Vannak, kik a jellemet férfiasságnak (‘
   302    I,  1870    |                                    ezáltal mintegy kizárják a nõi nemet a legnagyobb erény
   303    I,  1870    |                                mintegy kizárják a nõi nemet a legnagyobb erény birtokából,
   304    I,  1870    |                                     mert annak dacára, hogy a nõ gyöngébb teremtmény a
   305    I,  1870    |                                    a nõ gyöngébb teremtmény a férfinél, szellemileg mégis
   306    I,  1870    |                                     mégis fel bír emelkedni a jellem magaslatáig, mely
   307    I,  1870    |                                magaslatáig, mely nem mindig a nagy tehetségektõl tétetik
   308    I,  1870    |                                   elmetehetségû ember? Hogy a nõkben is egész a legnagyobb
   309    I,  1870    |                                      Hogy a nõkben is egész a legnagyobb fokig kifejlõdhetik
   310    I,  1870    |                              legnagyobb fokig kifejlõdhetik a jellem, bizonyítja a világtörténet:
   311    I,  1870    |                          kifejlõdhetik a jellem, bizonyítja a világtörténet: D’Arc Johanna,
   312    I,  1870    |                                   szokták különböztetni még a fajbeli és a nemzeti jellemet
   313    I,  1870    |                              különböztetni még a fajbeli és a nemzeti jellemet is, de
   314    I,  1870    |                              utóbbira fordítom figyelmemet. A jellemzetes ismérvek azonban
   315    I,  1870    |                             észrevehetlenek egyik nemzetbõl a másikba, hogy megjelölésében
   316    I,  1870    |                                     pontokat állapítunk meg a különbözõ nemzetek között,
   317    I,  1870    |                                    amely változatok részint a föld különös éghajlati mivoltától
   318    I,  1870    |                                szervezetébõl erednek.~Midõn a különbözõ nemzetek jellemérõl
   319    I,  1870    |                                     az egykedvû angol, mint a közönyös vérmérséklet példányképe,
   320    I,  1870    |                               Bécsbõl, egész hidegen ül fel a vaspályára, s röpítteti
   321    I,  1870    |                               vaspályára, s röpítteti magát a halottas házhoz, hol azután
   322    I,  1870    |                                  azután arról értesül, hogy a két millió forint megvan
   323    I,  1870    |                                  forint megvan ugyan, hanem a tulajdonképpeni örökös nem
   324    I,  1870    |                                 polgár, aki már át is vette a hagyományt, s akit ezennel
   325    I,  1870    |                                     más - mondja flegmatice a csalódott örökös, s egész
   326    I,  1870    |                                   Mennyire különbözik ettõl a francia, ki a vérmes temperamentumot
   327    I,  1870    |                              különbözik ettõl a francia, ki a vérmes temperamentumot képviseli,
   328    I,  1870    |                            egyszóval mindig más és más.~Ott a nemességre gõgös spanyol,
   329    I,  1870    |                                  becsület nélkül ne tégy be a hüvelybe), s akit szinte
   330    I,  1870    |                                    hüvelybe), s akit szinte a flegmatikus vérmérséklet
   331    I,  1870    |                                     angolt.~Legközelebb áll a spanyolhoz a török, de az
   332    I,  1870    |                                Legközelebb áll a spanyolhoz a török, de az is már inkább
   333    I,  1870    |                                  török, de az is már inkább a heves véralkat jellemét
   334    I,  1870    |                                  hordja magán: hamar jön ki a béketûrésbõl, de aztán soká
   335    I,  1870    |                 kényelem-hajhászatához idomul jelleme is. - A kádi elõtt panaszkodó Iskander
   336    I,  1870    |                                  azt emeli ki védbeszédében a legjobban, hogy a gyilkos
   337    I,  1870    |                             védbeszédében a legjobban, hogy a gyilkos éppen akkor lõtt
   338    I,  1870    |                               nyugodtan csibukozott otthon. A legborzasztóbb benne, hogy
   339    I,  1870    |                                     meg, amikor csibukozik.~A heves vérmérséklet legtökéletesebb
   340    I,  1870    |                         vérmérséklet legtökéletesebb típusa a magyar, s ennek következtében
   341    I,  1870    |                                  ennek következtében egyike a legjellemesebb nemzetnek.
   342    I,  1870    |                                   legjellemesebb nemzetnek. A magyar ember szava kontraktus,
   343    I,  1870    |                               királya iránti hûsége példás, a törvényhezi ragaszkodása (
   344    I,  1870    |                            törvényhezi ragaszkodása (még ha a törvény rossz is) az angoléval
   345    I,  1870    |                                 versenyzik.~Az olasz nemzet a mélás és a vérmes kedélymérséklet
   346    I,  1870    |                                     olasz nemzet a mélás és a vérmes kedélymérséklet bizonyos
   347    I,  1870    |                            vegyüléke, melyhez szövet­kezvén a sajátságos éghajlat és életmód,
   348    I,  1870    |                               valami durvaság egyesül benne a legszelídebb érzelmekkel.~
   349    I,  1870    |                                   legszelídebb érzelmekkel.~A külsõ behatásokra nagyon
   350    I,  1870    |                             nemzetet felgyújtja, de mihelyt a szikra szétröppen... a tûz
   351    I,  1870    |                              mihelyt a szikra szétröppen... a tûz is kialszik.~Egyébiránt,
   352    I,  1870    |                             Egyébiránt, mint már mondottam, a nemzeteket jellemezni lehet
   353    I,  1870    |                                   az is eléggé igazol, hogy a világ legpatetikusabb nemzete
   354    I,  1870    |                                     legpatetikusabb nemzete a spanyol, és a »gründlich»
   355    I,  1870    |                       legpatetikusabb nemzete a spanyol, és a »gründlich» német adta az
   356    I,  1870    |                                  német adta az emberiségnek a legnagyobb humoristákat:
   357    I,  1870    |                                   humoristákat: Cervantest, a »Don Quijote De La Mancha«
   358    I,  1870    |                            kormányaikkal szemben foglalnak.~A spanyol soká tûri az igát,
   359    I,  1870    |                             felkerekedik s elûzi kormányát. A magyar hevesen kel ki minden
   360    I,  1870    |                                 izgat, mozgat fût, fát, míg a viszonyokat egészen a törvényes
   361    I,  1870    |                                   míg a viszonyokat egészen a törvényes kerékvágásba sikerül
   362    I,  1870    |                                kerékvágásba sikerül hoznia.~A francia lármázik, buzog
   363    I,  1870    |                                dicsõséggel, s nem bánja, ha a világ feneke esik is ki.
   364    I,  1870    |                                    könnyelmûségéhez mindig. A konzervatív kormányformából
   365    I,  1870    |                                    kormányformából belemegy a respublicába, a respublicából
   366    I,  1870    |                                    belemegy a respublicába, a respublicából az abszolutizmusba.~
   367    I,  1870    |                                     lehet sodrából kivenni: a nagy adót nem szereti, de
   368    I,  1870    |                                   nagy adót nem szereti, de a zúgolódás nélkül fizeti
   369    I,  1870    |                                   ha már nagyon megsokallja a dolgot.~Hanem még a gúny
   370    I,  1870    |                             megsokallja a dolgot.~Hanem még a gúny is olyan valaminõ komoly,
   371    I,  1870    |                                    az átkozott flegma, mely a nemzetet jellemzi: »The
   372    I,  1870    |                                  because he does nothing.« (A király nem tehet rosszat,
   373    I,  1870    |                                 tesz semmit.)~Amit különben a nemzetek jellemérõl mondani
   374    I,  1870    |                                    mondani lehet, az inkább a »jelleg« nevet viselhetné,
   375    I,  1870    |                                      nevet viselhetné, mint a határozott jellem szót,
   376    I,  1870    |                              határozott jellem szót, miután a kettõ között ha nem is annyira
   377    I,  1870    |                            különbség van.~De térjünk vissza a szó szoros értelembeni jellemre.~
   378    I,  1870    |                                szoros értelembeni jellemre.~A jellem, mint minden szellemi
   379    I,  1870    |                                     ugyan, tökéletesen csak a középkorban (a 25-ik évtõl
   380    I,  1870    |                             tökéletesen csak a középkorban (a 25-ik évtõl az 50-edikig)
   381    I,  1870    |                                      fejlõdik ki, ti. midõn a lélek már elegendõleg megszilárdult,
   382    I,  1870    |                                  uralmát érvényesítse, mert a jellem szilárd elveken nyugszik,
   383    I,  1870    |                                    meghatározzák.~Így tehát a jellem az ember azon cselekedete,
   384    I,  1870    |                                    talán Jules Favre, hogy »a jellem létra, mely a szabadsághoz
   385    I,  1870    |                                  hogy »a jellem létra, mely a szabadsághoz és az erény
   386    I,  1870    |                                   oly embernek, kinek élete a belsõ hangulatok és külsõ
   387    I,  1870    |                                 akinek nincs jelleme), csak a neve ember.«~AZ ÖSZTÖN~(
   388    I,  1870    |                                     Milyen csodás lény! kit a teremtõ mind a két kezével
   389    I,  1870    |                                    lény! kit a teremtõ mind a két kezével áldott meg:
   390    I,  1870    |                                     két világot adott neki, a belsõt és a külsõt, míg
   391    I,  1870    |                                     adott neki, a belsõt és a külsõt, míg a többi állatoknak
   392    I,  1870    |                                     belsõt és a külsõt, míg a többi állatoknak be kellett
   393    I,  1870    |                                     be kellett érni eggyel.~A külsõ világ tele van anyagi
   394    I,  1870    |                                    anyagi kincsekkel, miket a embernek jutott feladatul
   395    I,  1870    |                                  kibányászni s felhasználni a saját javára. Az állatokban
   396    I,  1870    |                           állatokban táplálékot adott neki, a földben termõ erõt, mely
   397    I,  1870    |                                      mely megneveli számára a virágokat, mikben megint
   398    I,  1870    |                             élvezhet.- És mindez egymásután a gazdag természetben egy
   399    I,  1870    |                                     mindenható mester keze.~A belsõ világ, melynek kincseit
   400    I,  1870    |                                     világ, melynek kincseit a lélektudós igyekszik kifürkészni,
   401    I,  1870    |                                  melyek fényétõl megvakulna a halandó ember szeme, s éppen
   402    I,  1870    |                                   egy harmadik világot ígér a belsõ világnak, tudniillik -
   403    I,  1870    |                                belsõ világnak, tudniillik - a síron túli életet.~E lelki
   404    I,  1870    |                                akaratától tétettek függõvé.~A legnagyobb lélektudósok
   405    I,  1870    |                        érzelemvilága, tehetsége, lelkiereje a jóra van teremtve.~Nézzük
   406    I,  1870    |                                  lelkierõk legelsejét, mely a legalsó fokon áll, mely
   407    I,  1870    |                                    egyéb, mint azon titkos, a léleknek, mint eleven erõnek
   408    I,  1870    |                                     ki.~Ebbõl következtetve a lélek minden kifejtett nyilatkozata,
   409    I,  1870    |                                   fogva mintegy kényszeríti a munkálkodásra.~Tehát a lélek
   410    I,  1870    |                          kényszeríti a munkálkodásra.~Tehát a lélek nagy törvénykönyvében
   411    I,  1870    |                              törvénykönyvében az van beírva a legelsõ parancsolatnak: »
   412    I,  1870    |                             parancsolatnak: »munkálkodjál«.~A fentebb mondottak szerint
   413    I,  1870    |                                 mondottak szerint az ösztön a lelki élet tulajdonképpeni
   414    I,  1870    |                               tényezõje. Az ösztön hasonlít a növény csírájához, mely
   415    I,  1870    |                                 hozza, kifejleszti, kitolja a földbõl, hol az azután megnõ,
   416    I,  1870    |                                      mely elágazás hasonlít a lelki élet különféle feltûnési
   417    I,  1870    |                            feltûnési módjaihoz.~De valamint a növénynek, hogy kicsírázhassék,
   418    I,  1870    |                                      virágozhasson, nemcsak a földbõl nyert erõ szükséges,
   419    I,  1870    |                            értelemben az ember az állattól? A tudomány nagyon egyszerûen
   420    I,  1870    |                                     míg az em­ber az ész és a lélek törvényeinek serpenyõjén
   421    I,  1870    |                                   élet kielégítésére, tehát a lélek oly akarása, melynek
   422    I,  1870    |                                indokai nem rejlenek magában a lélekben, hanem a szerves
   423    I,  1870    |                                   magában a lélekben, hanem a szerves életállapotban.~
   424    I,  1870    |                                  igyekszik is neki. Hol itt a meggondolás, mely leküzdje
   425    I,  1870    |                                  nem gyökeredzõ ellentétet?~A szimpátia kifolyása a szerelem,
   426    I,  1870    |                           ellentétet?~A szimpátia kifolyása a szerelem, illetõleg az érzéki
   427    I,  1870    |                             végképpen megzsibbadni látszik.~A tápösztön Cuvier szerint
   428    I,  1870    |                                    tápösztön Cuvier szerint a legerõsebb és a legelsõ.
   429    I,  1870    |                                     szerint a legerõsebb és a legelsõ. A csecsemõ önkéntelenül
   430    I,  1870    |                                    legerõsebb és a legelsõ. A csecsemõ önkéntelenül nyúl
   431    I,  1870    |                                     nyúl anyja emlõje után. A magát hosszas éhséggel kivégezni
   432    I,  1870    |                                    önfenntartási ösztön is: a vízbe ugró öngyilkos fuldoklása
   433    I,  1870    |                                   meg lehessen fogódzkodni.~A mozgási ösztön egy egész
   434    I,  1870    |                            szisztematikus tudomány, melybõl a lélek belsõ állapotaira
   435    I,  1870    |                       Legközvetlenebbül meghatározza ezeket a hang, úgyszintén az arckifejezés
   436    I,  1870    |                             arckifejezés és taglejtés.~Ezek a mozgási szervek, melyeknek
   437    I,  1870    |                                     Hányszor hazudtolja meg a nyugodt, szelíd hangot a
   438    I,  1870    |                                    a nyugodt, szelíd hangot a haragosan villogó szem,
   439    I,  1870    |                                    milyen jelenség az, hogy a pajkos gyermek a nagyapa
   440    I,  1870    |                                   az, hogy a pajkos gyermek a nagyapa pattogó veszekedõ
   441    I,  1870    |                                     Honnan tudja õ, hogy az a veszekedés, amit hallott,
   442    I,  1870    |                                igazi veszekedés, hanem csak a szeretõ nanyapa házsártos
   443    I,  1870    |                                     S honnan tudja, hogy az a komoly, szótalan arc igazi
   444    I,  1870    |                                   érzéki ösztön súgja neki.~A mozgási ösztönben, valamint
   445    I,  1870    |                             ösztönben, valamint általánosan a külsõ alak mivolta- és magatartásában
   446    I,  1870    |                                    az egyéniség, mind pedig a bent lakozó lélek állapota:
   447    I,  1870    |                             állapota: e nyilatkozatok tehát a lélek, az egyéniség kiösmerésére
   448    I,  1870    |                                 gnomika - tágabb értelemben a »Lelki jelisme«, melyet
   449    I,  1870    |                                      Lelki jelisme«, melyet a mi egyetemünkön »Törvényszéki
   450    I,  1870    |                                  elnevezés, mert az ösztön, a természet által az ember
   451    I,  1870    |                                ember rendeltetési célja van a legelsõ alapvonalaiban mesterileg
   452    I,  1870    |                                ösztönt vaknak, hanem tartom a lélek irányzatának, mely
   453    I,  1870    |                               folytonos fejlõdés, mely csak a sírnál szûnik meg, s mely
   454    I,  1870    |                               tartja fenn, és ekképp éri el a valósulást.~Közönségesen
   455    I,  1870    |                                   meg szokták különböztetni a jó és rossz ösztönöket,
   456    I,  1870    |                                     kvalifikációt, s csakis a többi lelki tehetségek kifejlési
   457    I,  1870    |                              világos az is, hogy az ösztön, a szellemi fejlettség legalsó
   458    I,  1870    |                                  fejlettség legalsó fokain, a gyermekeknél és a mûveletleneknél
   459    I,  1870    |                                   fokain, a gyermekeknél és a mûveletleneknél sokkal erõsebb,
   460    I,  1870    |                                  erõsebb, hatalmasabb, mint a felnõtt, mívelt embereknél:
   461    I,  1870    |                                   szorítja és kipótolja azt a magasabb lelki erõk munkássága.~
   462    I,  1870    |                             kiáltsak: milyen remeke vagy te a természetnek, ember! adott
   463    I,  1870    |                                  természetnek, ember! adott a Teremtõ észt és szabad akaratot,
   464    I,  1870    |                                     úgy kiálthass fel, mint a gyermek Nagy Sándor, szomorú,
   465    I,  1873    |                                 KÖZHELYEI~- TOLLRAJZOK -~I. A »BALASSA«~Mióta a kolera
   466    I,  1873    |                           TOLLRAJZOK -~I. A »BALASSA«~Mióta a kolera uralkodik, azóta
   467    I,  1873    |                                   az éjszakák és hosszabbak a korcsmárosok ábrázatai -
   468    I,  1873    |                                  docet. Éjfélkor megjelenik a kolerabizottság és elválasztja
   469    I,  1873    |                                  ember szájától az »italt«. A kolera maga még becsületes
   470    I,  1873    |                              mindössze csak egyszer öli meg a halandót, de a bizottsága
   471    I,  1873    |                              egyszer öli meg a halandót, de a bizottsága minden áldott
   472    I,  1873    |                                  Már Zsiga bácsi csak annak a mondója, hogy ez megintelen
   473    I,  1873    |                                megintelen semmi egyéb, mint a balpárt célbavett mesterséges
   474    I,  1873    |                                 szottyanna kidobni az ajtón a mulatságot rontó goromba
   475    I,  1873    |                              csakhogy hát úgysem érhetné el a tovább ott mulatási célt,
   476    I,  1873    |                                 célt, mivel éppen ő maga az a kolera-biztos, akit kidobna.
   477    I,  1873    |                                  hazakergetni tizenkettőkor a mulató kompániát, melynek
   478    I,  1873    |                                 melynek szétszéledését csak a jó Mezei bácsi nézi nálánál
   479    I,  1873    |                                  csak csendesen is megy már a világ »sorja«. A »nagy hecc«
   480    I,  1873    |                                   megy már a világ »sorja«. A »nagy hecc« olyan ritka
   481    I,  1873    |                                 hecc« olyan ritka már, mint a »kifogástalan zsiráns«.
   482    I,  1873    |                             asztalok, kifogyott mindenünnen a »szusz«, mit csak az »éjfélután«
   483    I,  1873    |                                   éjfélután« szokott önteni a nemes fiatalságba. A magyar
   484    I,  1873    |                                 önteni a nemes fiatalságba. A magyar ember mindig azzal
   485    I,  1873    |                                   magyar ember mindig azzal a szándékkal tér be egy »pillanatra«
   486    I,  1873    |                                     tér be egy »pillanatra« a korcsmába, hogy egy »hétig«
   487    I,  1873    |                                   odateszik elébe korlátnak a tizenkét órát?! Keserû az
   488    I,  1873    |                                      De azért ha csendes is a Balassa, régi ábrázatát
   489    I,  1873    |                              ábrázatát mégsem vesztette el.~A két kerek asztal körül most
   490    I,  1873    |                                     körül most is ott ülnek a szokott törzsvendégek, Mezei
   491    I,  1873    |                                    az egytõl egyig, már ti. a fiatalabbja.~Amelyik pirospozsgás,
   492    I,  1873    |                                    az is õtõle profitírozta a diplomáciai tapintatot a »
   493    I,  1873    |                                    a diplomáciai tapintatot a »jelös« »Ellenõr« révén,
   494    I,  1873    |                                     jelös« »Ellenõr« révén, a »ki olyan újság«, hogy ha
   495    I,  1873    |                                     huzomra.~Ebbõl szívja õ a sok tudományt s úgy adja
   496    I,  1873    |                                  adja odább ingyen salátául a szelet mellé vendégeinek.~
   497    I,  1873    |                                vendégeinek.~Már persze csak a kályha melletti asztalnak,
   498    I,  1873    |                                   rátartós egy kicsit. Azok a kaszinóból hozzák a bölcsességet
   499    I,  1873    |                                    Azok a kaszinóból hozzák a bölcsességet és sehogy sem
   500    I,  1873    |                                     és sehogy sem tisztelik a Mezei bácsi politikai kombinációit,