Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| végre a társadalom lökte el magától, így kiált fel megtörve:~
2 I, 1873| manőverekkel távolítja el magától, szintén régi ismerősöm.
3 I, 1874| senki sem adhatja azokat, magától a nagy természettõl, melyhez
4 I, 1874| Ezen állítás helyessége magától megdõl, ha tekintetbe vesszük,
5 I, 1874| elem odább és odább tolja magától a teendõket és felelõsséget,
6 I, 1875| nagy kérdésekre. Elvetette magától a szélsõbal ábrándozó politikáját,
7 I, 1875| hogy míg amott a kényelmet magától elvetette, s itt csak az
8 I, 1875| melyet elvitatni nem enged magától, de elvitatni tõle nem is
9 I, 1875| tartják, hogy a satnyább mag magától is kihull a rostán.~*~Egyébiránt
10 I, 1877| arca.« Ilyen kerülõ utakon magától a királytól kellett tehát
11 I, 1877| valónak bizonyul be. Ma magától Petõfitõl a következõ levelet
12 I, 1877| vág közbe ijedten.~- Magától értetõdik - a teárul.~*~(
13 I, 1878| volt elég ereje eltaszítani magától.~Ez a botlás. Itt kezdõdik
14 I, 1878| valamint bocsánatot kérek magától e derék férfiútól is, ki
15 I, 1878| hever, messze eleresztve magától a hozzátartozandó pipaszárat,
16 I, 1878| büntetés, ha elszakítja magától mind a kettõ, s eldobja
17 I, 1879| pokolban is úr, s már az magától beleszületik mindenféle
18 I, 1879| szereposztás a lehetõ legjobb volt, magától értetõdik még, hogy mindenki
19 I, 1879| száll a népjogért, eldobja magától a még hátralevõ »tíz forintokat«...
20 I, 1879| hogy Szluha Ágoston eldobta magától a tolvajkulcsot, amellyel
21 I, 1879| biztost - a többi aztán megy magától.~S a kettõ közül meg is
22 I, 1879| közel jövõ felé, s nem kérdi magától titkon, hogy a modern apostolok
23 I, 1879| a többi meg majd kiépül magától.«~S ebben van is valami
24 I, 1880| hordania udvarát: ahova lép, magától támad ott udvar körülötte.~
25 I, 1880| közönséget. El fog az járni magától is, ha érdemes lesz, és
26 I, 1880| részvétet? Mert! sem támad magától, se jó, se rossz. A kolera,
27 I, 1880| sorból, s akkor aztán igazán magától múlik ki ez intézmény, melyet
28 I, 1880| alkottatott meg a test, amelynek magától kellett volna lassan kifejlõdni
29 I, 1880| országgyûléstõl, hadügyminisztertõl, s magától a fejedelemtõl: bezzeg van
30 I, 1880| szombatot, amikor t. i. magától is van publikum, klasszikusabb
31 I, 1880| száll a népjogért, eldobja magától a még hátralevõ »tíz forintokat«...
32 I, 1880| hogy Szluha Ágoston eldobja magától a tolvajkulcsot, amellyel
33 I, 1880| biztost. A többi aztán megy magától.~S a kettõ közül meg is
34 I, 1880| vérben, kipattan az ott magától.~S e pattanások nagyon aggasztók,
35 I, 1880| is mesterségesen odáz el magától minden alkalmat, mintha
36 II, 1881| õ kezükbõl »kiesett« az magától, amit vesztettek. Az a következmény
37 II, 1881| Magyarországon lakik. Mert magától semmi sem megy.~Éppen Asbóth
38 II, 1881| bizonyos távolságban tartja magától az embereket, mert azok
39 II, 1881| vagy úgy pusztult-e el magától, vagy úgy járt szegény,
40 II, 1881| tudósításán, bizony megérdemel magától egy elismerõ öntelt mosolyt
41 II, 1881| egy nyúl-vacokra.~A nyúl magától is eljön oda s akkor kényelmesen
42 II, 1882| hogy bizony a tánckedv magától jön, alig várja a fiatalság
43 II, 1882| már régen úgy lenne minden magától, mint ahogy lesz majd muszájból.~-
44 II, 1882| az egész. Megnõtt az úgy magától egy millióig.~De még mindig
45 II, 1882| szívük kívánt, az is megjött magától: a királyi biztosság rövid
46 II, 1882| csodapohár, mégis talpraáll magától.~Furfangjairól, cseleirõl
47 II, 1882| valamennyi szirom lehullott magától s ott maradt a király fiának
48 II, 1882| ért és nõtt az idõben maga magától, mint a tök. Mindenki bölccsé
49 II, 1882| és történni fog, minden magától vagyon...~ENYEDI LUKÁCS~
50 II, 1882| köröm az, amelyik megnõ magától, se öntözni nem kell, se
51 II, 1882| dicsõség. Ami nagyon rossz, azt magától is észreveszi a közönség,
52 II, 1882| egyebet is, azt hisszük, magától folyik minden: - eszünkbe
53 II, 1882| rendkívüli dolog okát õtõle magától. Miképp volt lehetséges
54 II, 1882| végre a rendezõ kollega magától Csapeczkytõl, a díszítõtõl
55 II, 1883| szerencse, maga kergeti el magától!...~S látni kellett volna
56 II, 1883| látszott, mint hogy õ maga magától hagyta abba a szót.~Megírnám
57 II, 1883| most esõt fiúk... mikor magától nedvesedik alatta a talaj.«~
58 II, 1883| rostán.~»Hiszen megy az magától« - mondá Tisza, s kiment
59 II, 1883| de mikor ki kell lõni, magától elvész.~- Csak legalább
60 II, 1883| nevezetett ki Szegedre, magától vált a fõispáni állás egészen
61 II, 1883| dolgot kívánok én ennél magától. Menjen vissza a principális
62 II, 1883| csengess. A pohár nem szól magától.~- Az istenuccse. Olyan
63 II, 1883| vizsgálóbíró találta ki, úgy magától!~A TANÚK~(Karcolat a végtárgyalásról)~
64 II, 1883| amelyrõl õk azt hiszik, magától mûvel csodákat, mi elõre
65 II, 1884| szüksége, sietett elvetni magától minden fölösleges cifraságot.~
66 II, 1883| emelvényére, messze eltolva magától a csöngettyût... elég neki
67 II, 1883| pihentetni kell, begyógyul magától is - hajtja a másik.~- Ejh
68 II, 1883| hiszen folyik az szépen magától is odabenn), míg egyszer
69 II, 1883| kelleni szétoszlatni, hanem magától szétszalad ijedten a mandátuma
70 II, 1883| csináltatni? Terem a te fejedben magától.~- De bizony csináltattam
71 II, 1883| visszaélés« szó, melyet Csanády magától is legott »mulasztás«-nak
72 II, 1884| mert a szépirodalom már magától is lendül, nincs szüksége
73 II, 1884| amióta a nemzetiség is magától lendül, hogy nincs szükség
74 II, 1884| hanem legjobb lesz, ha magától a fõispántól kérdezõsködöm;
75 II, 1884| kihagyni? Ábrányi Kornél magától értetõdik. Õ olyan ember,
76 II, 1885| párbajvívó, és elhajította magától a harci fegyvert: »Ha engem
77 II, 1885| elsõ lökést, s a többi majd magától jön, ha jön.~Nem úgy a trónörökös,
78 II, 1885| akik meg merték kérdezni magától a miniszterelnöktõl, ki
79 II, 1885| vendégeskedésbe, hogy mikor magától nem jött senki a klastromba,
80 II, 1885| lehetett venni, hogy nem magától jött be a ruhadarab, hanem
81 II, 1885| udvarokban, visszajött, s magától röpült be a nyitott kalitkájába.~
82 III, 1886| játékszereket elhajigálja magától, szívesebben játszik a négykrajcárosokkal.
83 III, 1886| gazdálkodnak, fölkel a nép magától is.~Mások a Szilágyi dolgát
84 III, 1886| és széthasítjuk, hát az magától benõ, hanem ha a nadrág
85 III, 1886| sohase nõne össze többet magától.~Ez aztán olyan magyarázat
86 III, 1888| bízta meg önt a jelentéssel? Magától jött ön ide? Nos tehát,
87 III, 1888| meglátogatott.«~»No, ez szép magától«.~»Mert én tudom, kérem
88 III, 1888| messze eltolja a csengettyût magától, hogy valahogy szórakozottságból
89 III, 1888| nemigen tudok keríteni, amíg magától nem jön. Mindössze egy tanácsos
90 III, 1889| haj, se szakáll. Az egyik magától hullott ki, a másikat õ
91 III, 1890| híres városa megfutott, magától is lépegetve, szárnyakon
92 III, 1890| talán: »Az irodalom megélt magától a rossz, fülledt levegõben,
93 III, 1890| minek tennénk? Hiszen mindig magától múlik el. (Elõvettem az
94 III, 1890| Kálmán) elgurult, s a kocsi magától beszalad a szabadelvû párti
95 III, 1891| széleken. Ez a keret. A többi magától támad. Így volt ez régen
96 III, 1892| csöngettyût, míg végre valahogy magától beleakadt a bal kezébe.~
97 III, 1893| mélységes titok. Lehetséges, magától illan el a rossz szag, mint
98 III, 1893| akkor a jó illat? Az is magától? Vagy a rossz szagból? Erre
99 III, 1893| szinte úgy néz ki, hogy magától is elpusztul a siralomházban,
100 III, 1893| sohasem hittem, a haj csak magától nõ az emberi testen, vagy
101 III, 1893| lazulni, repedezni kezd magától.~Vajon igazán magától-e?
102 III, 1893| többséget, mert a hosszú nád magától is eltörik...~Annyi bizonyos,
103 III, 1893| sebesítette meg a homlokán egy magától csapódó ajtó, vérbe borítva
104 III, 1893| buzgó híveket tántorít el magától a másik oldalon, a protestáns
105 III, 1894| egyelõre hagyja itt (az majd magától is oda talál).~Tehát a XXII-ik
106 III, 1894| innen-onnan az »ördögé«, egy része magától hull ki, széttöredezik,
107 III, 1894| panaszhoz jutni; elbocsátá magától, a majmot szólítván harmadiknak.~
108 III, 1894| járnak. Ide ugyan nem jön magától, de ha a kezeügyébe esel,
109 III, 1894| kátét a pulpitushoz, hogy magától nyílott ki nagy sustorgással
110 III, 1894| szükségeseket is megvonni magától. Azt szokta mondogatni: »
111 III, 1895| Eltolta a borospoharat magától, kialudt a havanna a szájában,
112 III, 1895| majd kijön belõle a kakukk magától is. És in ultima analisi,
113 III, 1895| valami olyan dologtól, ami magától értetõdik, mégsem való utánuk
114 III, 1895| A király igazságos, és magától is érzi, ha a serpenyõje
115 III, 1896| mikor a Házba indultak, már magától ült föl a kocsis mellé a
116 III, 1896| egészséges organizmusnak, mely magától gyógyul meg betegségeiben,
117 III, 1896| következtében messze eltartva magától az óriási betûkkel teleírt
118 III, 1896| nem hagyni az öreget, hogy magától csinálja.~Egyébiránt még
119 III, 1896| Végre is könnyû volt, sõt magától jött a nagyság a mi öregeinknek.
120 III, 1896| hazakerült halva.~A forintos magától verte ki a feleletet:~-
121 III, 1896| táviratokkal, az ellomhult Ház magától jött össze s felvillanyozott
122 III, 1896| vélekednek, hogy az a vékony szál magától is elszakad. Minek erõszakoskodni?~
|