Rész,  Esztendo/Fejezet

  1    I,  1873|          ez nem anekdota.~Ilyenek voltunk még egy-két héttel ezelõtt.
  2    I,  1874|      tehát újra ott vagyunk, ahol voltunk. A méltán elkeseredett miniszterelnök
  3    I,  1874|         nemcsak ott vagyunk, ahol voltunk, hanem még hátrább értünk
  4    I,  1874|         ült egy asztalnál. Hárman voltunk. Barátunknak arcán éppen
  5    I,  1875|    összeesvén, számos ünnepélynek voltunk tanúi e napokban. Jól esik
  6    I,  1875|     megint csak ott vagyunk, ahol voltunk. Elõttünk fekszik a követjelöltek
  7    I,  1875|    olvasóinak.~Eddig Deák-pártiak voltunk, de csak annyiban mindig,
  8    I,  1875|        életünk vagy halálunk. Úgy voltunk eddig, mint mikor a halálos
  9    I,  1877|        volt semmi híre. És mi meg voltunk vele elégedve.~Azonban az
 10    I,  1877|  megdöbbentõ. Eleinte tartózkodók voltunk, a tegnapelõtti »Apróságainkat«
 11    I,  1877|        évnek elõtte, mikor bajban voltunk; az õ hite szerint a mennybeliek
 12    I,  1877|         Fogy, töpörödik az ember. Voltunk már mi valaha egyformák
 13    I,  1877|    naplójából~A »tisztelt házbán« voltunk. Mon Dieu! Mennyi lateiner!
 14    I,  1878|        szóval: 1867-ben tisztában voltunk, hogy Ausztriával egyeznünk
 15    I,  1878|       végén majd mindennap együtt voltunk; ekkor már ünnepelt ember
 16    I,  1878|       vagy túlzott arányokban.~Mi voltunk az ország összes sajtójában
 17    I,  1879|     mindnyájan becsületes emberek voltunk, még azon értelemben is,
 18    I,  1879|      bennünket, mint aminõk elõbb voltunk, s az ígéret, hogy »Szegednek
 19    I,  1879|        unatkozni a kupéban. Vígak voltunk, s midõn fáradtan eltörõdve
 20    I,  1879|        óta több ízben kénytelenek voltunk panaszt emelni a városatyáknak
 21    I,  1879|         szólalt meg, mikor messze voltunk ettõl a tárgytól, hanem
 22    I,  1880| társadalmat vagy megfordítva.~Mik voltunk valaha, még csak egy évtized
 23    I,  1880|           Eddig hála istennek meg voltunk kímélve az ilyen fertálymágnás
 24    I,  1880|    mellett fölhoz, legkevésbé sem voltunk kíváncsiak, mi nem azokat
 25    I,  1880|      Tibiscus rozzant hídján, ott voltunk az olimpiai játékok színhelyén.~
 26    I,  1880|         Úgy is lett, mindennel el voltunk látva, ami egy ilyen úthoz
 27    I,  1880|         Könnyû volt, míg »ország« voltunk és státusférfiaink valának.
 28    I,  1880|     lefolyását nézik, s hajlandók voltunk mellünket verve kicsapongó,
 29    I,  1880|    leszünk az idén is, mint tanúi voltunk már annyiszor, mióta mind
 30    I,  1880|         vagyunk már, ahol azelõtt voltunk, s még az a remény sincs
 31    I,  1880|       kicsiny volt.~Mi, szegediek voltunk végre az a nagy fej, amelyre
 32   II,  1919|            nekünk?~Milyen büszkék voltunk rá, hogy õ a legszebb. Ha
 33   II,  1921|    okoskodások.~De hát fatalisták voltunk örökké, nem tudtuk elhinni
 34   II,  1881|     emlékezhetsz, akkor is együtt voltunk valamennyien. Csakhogy akkor
 35   II,  1881|         túlságos lelkiismeretesek voltunk, s csakis a választókat
 36   II,  1881|         Mikor Gorovéval Londonban voltunk, mint számûzöttek, a francia
 37   II,  1881|        korcsmájából. Pedig mi fel voltunk fegyverezve, õ puszta kézzel.~-
 38   II,  1881|          Szívesen látott vendégek voltunk eddig, meginvitált minket
 39   II,  1882|        kellett lennünk.~Igen, ott voltunk, s a pályaudvaron óriási
 40   II,  1882|        emberek vízzel fõznek. Nem voltunk zúgolódók. Olyanok voltunk,
 41   II,  1882|        voltunk zúgolódók. Olyanok voltunk, mint az édesanya, ki nagy
 42   II,  1882|          pedig már nagyon kutyául voltunk! - mondá az egyik.~- Meghiszem
 43   II,  1882|    folyton gyengülõ érverését.~El voltunk készülve a legrosszabbra,
 44   II,  1882|         isteneknél még pazarabbak voltunk mi, halandók, mert a szeretõnkre
 45   II,  1882|         megostromolja.~Kíváncsiak voltunk, hogy igazodik el a siralomnak
 46   II,  1882|           s ma ott, vagyunk, ahol voltunk 75-ben. Még ha a fináncminiszter
 47   II,  1882|          azok vagyunk, akik akkor voltunk. Deák szellemének felidézésétõl
 48   II,  1882|        mementója s mégis, sohasem voltunk szegénységünkben még ilyen
 49   II,  1882|         Parádé-nemzet vagyunk. Az voltunk mindig, nem tudom, azok
 50   II,  1882|       áldomás járt.~Annyira benne voltunk már akkor ezekben a muzsikákban,
 51   II,  1882|        most már ott vagyunk, ahol voltunk.~Beláttuk, hogy »vanitatum
 52   II,  1882|      magával vitte nemzetét. Vele voltunk, ha nem tudtuk is, s velünk
 53   II,  1882|    nyereségvágy.~Mikor nemrég ott voltunk a boltjában s majd minden
 54   II,  1882|          az Úrban, hogy Paulerrel voltunk egy párton?~Bizony ilyen
 55   II,  1882|           kaméleonkodásnak sohase voltunk szószólói, s mindig megelégedésünkre
 56   II,  1883|  tárgyalások iránt. Ma is kevesen voltunk. Pedig olyan dologról volt
 57   II,  1883|       hogy a Wahrmann-ügyben most voltunk a vizsgálóbírónál hárman:
 58   II,  1883|            24.]~Egy kicsit tovább voltunk a Macskában a szokottnál.
 59   II,  1883|    siránkozni«. »Mikor többségben voltunk is, kisebbségben voltunk,
 60   II,  1883|          voltunk is, kisebbségben voltunk, mert a száznégy szavazathoz
 61   II,  1883|          bennünket, mind bolondok voltunk, mert sokkal jobban szerettük
 62   II,  1883|          amit ér. Maradunk, ahogy voltunk.~Megtörtént többi közt,
 63   II,  1883|      szegediek is szegény emberek voltunk. Ha kiállítás volt. Hol
 64   II,  1884|   lutheránus. - Ott vagyunk, ahol voltunk. Mert ön meg engem gyõzött
 65   II,  1884|            Mi akkori gyerekek nem voltunk olyan bölcsek, mint a mostani
 66   II,  1884|         becsület-tudással. Hol mi voltunk alol pillanatnyira, hol
 67   II,  1884|          Béla tisztelt barátommal voltunk incselkedõ felek sokáig.~
 68   II,  1883|            álcázott filoszemiták« voltunk egy negyedóra elõtt...~-
 69   II,  1883|       csend lett.~Igazi temetõben voltunk.~Péchy meglóbázta a lélekharangot,
 70   II,  1884|          felénk fordult:~- Együtt voltunk asztaloslegények egy gazdánál...
 71   II,  1884|           erõfeszítésrõl, hogy mi voltunk az erõsek, õ a gyenge vagy
 72   II,  1885|          kitûzve pályázat. Hárman voltunk benne a bírálók, Gyõry,
 73   II,  1885|       kisleányokra - hiszen mi is voltunk valamikor kisfiúk.~Micsoda
 74   II,  1885|         megvalljuk, fenség, azért voltunk tartózkodók, mert a tárgysorozatból
 75   II,  1885|         ki a színpadra, aminõk mi voltunk a nézõtéren. Középkori magyar
 76   II,  1885|     Másnap a könyvtár megnyitáson voltunk. Nehány fõúr, nehány püspök,
 77   II,  1885| minduntalan emlékeztetni fog, mik voltunk és mik vagyunk. Újra bele
 78   II,  1885|        megvéve. Ott vagyunk, ahol voltunk.~Kíváncsian várjuk a kép
 79  III,  1886|      igével kormányozott. Olyanok voltunk, mint az ifjú plánta akinek
 80  III,  1886|        nagy halottam volt.~Négyen voltunk a hetvenes évek elején esküdtek
 81  III,  1886|           az egyik székely. - Ott voltunk tegnap mi is a csataránál,
 82  III,  1886|           mi már háromszáz év óta voltunk dühösek.)~Mit akarhat még
 83  III,  1886|           bír el.~Egy dilemma elé voltunk állítva.~Vagy megbírja még
 84  III,  1886|        udvari tiszt.~Néhány napig voltunk ott fogságban. És mégis
 85  III,  1886|           a nádszékrõl, mi ketten voltunk a legnépszerûbb emberek.
 86  III,  1887| függetlenek legyünk, amint egykor voltunk. Csakhogy akkor még Nagy
 87  III,  1887|         haladásban. Mikor békében voltunk Ausztriával, a háborút óhajtottuk
 88  III,  1887|  óhajtottuk vele, mikor háborúban voltunk vele, a békét óhajtottuk.~
 89  III,  1888|       fruska, mi csak az anyjával voltunk bensõ viszonyban, a Liberalizmussal.~
 90  III,  1888|         de még mindig csak hárman voltunk, végre elhagyta a tíz órát
 91  III,  1888|     múltnak is.~Valaha »kollégák« voltunk Kállay Bénivel. Fájdalom,
 92  III,  1888|    könyvet lapozgatva látjuk, mik voltunk és mik vagyunk, s bizonyos
 93  III,  1888|     Teringette, ott vagyunk, ahol voltunk!~Végre, úgy látszik, õfelsége
 94  III,  1888|          megint ott lennénk, ahol voltunk.~A MAI ÜLÉS [jan. 20.]~[
 95  III,  1888|           A Sándor utca szögletén voltunk, s be egészen az országházig,
 96  III,  1889|           mikor még mi csak heten voltunk.«~Nagyot változott a világ
 97  III,  1889|           Rákóczi vojnában nem od voltunk? - kiáltja rá egy keserû
 98  III,  1890|         éve, akkor még kezdõ írók voltunk, de, hogy valamikor híres,
 99  III,  1890|    nevezetes emberek leszünk, meg voltunk róla gyõzõdve mindnyájan,
100  III,  1890|       Japánba utazni; már-már meg voltunk ijedve, hogy Kiszeláknak
101  III,  1890|           Nem értünk németül. Nem voltunk önkéntesek.~A véderõvita
102  III,  1891|          elrejtve.~Valaha gyakran voltunk együtt, a múlt évtized elsõ
103  III,  1892|    mindenki egyenlõ. Valaha azért voltunk egyenlõk, mert egyikünk
104  III,  1892|          okmányt.~»Az életben nem voltunk, legyünk legalább a halálban
105  III,  1892|    egyikük -, hogy igazságtalanok voltunk iránta. Ah, végre rehabilitált
106  III,  1893|           ezzel dicsekedett: »Itt voltunk, ott voltunk az öregúrral,
107  III,  1893|    dicsekedett: »Itt voltunk, ott voltunk az öregúrral, ezt vagy azt
108  III,  1893|       pedig mikor a legkevesebben voltunk is - még akkor is többen
109  III,  1893|          is - még akkor is többen voltunk, mint kellett volna. S ez
110  III,  1893|         kiáltá húsz hang is.~- Mi voltunk többségben - szólt közbe
111  III,  1893|      kettõkor is a napirend elõtt voltunk - csodálatos, hogyan fut
112  III,  1893|      átértettem a szituációt, úgy voltunk vele, mint Kristófunkkal
113  III,  1895|          sem szólt, mindig együtt voltunk, Bálint császárt pedig nem
114  III,  1895|     Megint csak ott leszünk, ahol voltunk.~Az öt perc valóban elmúlt,
115  III,  1895|     attitûdben, s mi is ugyanazok voltunk, de nem ezzel a szemüveggel.~
116  III,  1895|      harminc nap - reá nézve.~Ott voltunk az elsõ debütjén. A síri
117  III,  1815|    világteremtés szerint ugyanúgy voltunk berendezkedve, hogy az ember
118  III,  1896|          Béni nem ereszt.~Furcsán voltunk ezzel a javaslattal. Mindenki
119  III,  1896|        változik, hogy eddig pertu voltunk a miniszterekkel, a fõispánokkal,
120  III,  1896|     érezze magát jól. Valóban úgy voltunk eddig, mintegy karikára
121  III,  1896|     magunk közt, akik ott férfiak voltunk. Együgyûség! Hiszen a számûzöttek