Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| baloldalról különöse Tisza, Móricz Pál szóltak az elfogadás
2 I, 1875| országgyûlésen. Polit, báró Sennyey, Móricz Pál, Helfy, Tisza Kálmán,
3 I, 1875| legnagyobb visszatetszést szülte Móricz Pál beszéde, ki mint a kormány
4 I, 1875| kormány nézetét tolmácsolta-e Móricz Pál, vagy csak a saját magáét.
5 I, 1875| eddig nemigen cáfolták meg a Móricz Pál által mondottakat),
6 I, 1877| adnak kifejezést Somssich, Móricz és Szontagh Pál névnapja
7 I, 1878| minden ruhadarab, mintha Móricz Palit küldözgetné a szabójához,
8 I, 1878| voltak ugyé, mikor õk három Móricz helyett háromezer nem Móriczot
9 I, 1878| szól a nóta, hogy három Móricz hivatalt kapott: három Móricz,
10 I, 1878| Móricz hivatalt kapott: három Móricz, aki végre is a hivatalát
11 I, 1878| test, a régi pattanásokkal, Móricz Pál, Hegedûs Sándor, Szontágh
12 I, 1878| még mind csak kismiska. Móricz Palya még él és virít. S
13 I, 1878| még él és virít. S amíg Móricz Palya él, addig »Ejurópa«
14 II, 1881| politikát csináljon ezek közt a Móricz Palyák közt.~Nem õneki való
15 II, 1881| Szegeden.~VERHOVAY GOLYÓJA ÉS MÓRICZ PÁL~Múlnak az idõk!~Lezajlott
16 II, 1881| nyolcvannyolc krajcárt alkudni.~De Móricz Palya nem engedte:~»Minek
17 II, 1881| európai diplomácia, hogy Móricz Palyának is ott kellett
18 II, 1881| feszeleg Végh Aurél, híres Móricz Pali a körmét tisztogatja,
19 II, 1881| alássan, elég erõs ember Móricz Pál úr is, meg Tisza László,
20 II, 1881| a mamelukok ábrázatját.~Móricz Palya megdöbbent, szíve
21 II, 1881| jegyzõ elkiáltja, hogy: Móricz Károly.~Móricz Károly pedig
22 II, 1881| elkiáltja, hogy: Móricz Károly.~Móricz Károly pedig éppen diskurál
23 II, 1881| mással, mint »igen«-nel, aki Móricz.~Mert tudni kell, hogy õ
24 II, 1881| Mert tudni kell, hogy õ Móricz Pál gazdának az édes testvére.
25 II, 1881| válasszanak az urak: vagy Móricz Pál árvíz nélkül, vagy Herman
26 II, 1881| megbosszulásra.~A fõmamelukok, Móricz Palya, Dárday Sándor az
27 II, 1882| Hallotta ön valaha hírét Móricz Palyának?~A doktor tagadólag
28 II, 1882| súgta erre Bánhidy Béla a Móricz Pali fülébe, de nagyon nyájasan
29 II, 1882| találna apprehendálni.~És Móricz Pali hallgatott.~- Nem tudom
30 II, 1882| hogy e napokban megint egy Móricz gyerek született valahol.~*~
31 II, 1882| De nem ám Pákozdnál!~*~Móricz Pál volt a harmadik személyes
32 II, 1882| Kossuth Lajos és Petõfi is.~Móricz Pál biztosította az elõtte
33 II, 1882| folyosón el is végezték, hogy Móricz Pál küldetik ki Varsóba -
34 II, 1882| belejutott az élclapi Pantheonba. Móricz Pál, Csanády Sándor, Németh
35 II, 1882| is államférfiú, Gelléri Móricz szaktekintély, báró Kemény
36 II, 1882| Szentesen, itthon pedig Móricz Pál debattíroz?~De menjünk
37 II, 1882| az ország mamelukokkal - Móricz Pál, Nagy György, Várady
38 II, 1882| pajtás: sepsisentgyörgyi Móricz Sándor is.~Gyakran van az
39 II, 1882| glédába állnak a másvilágon.~Móricz Sándor ezredesre nagyon
40 II, 1882| nehány sor tudatja a lapokban Móricz halálát. A nagyközönség
41 II, 1882| Sepsiszentgyörgyi Móricz Sándor elsõ katonai neveltetését
42 II, 1882| Tréfa volt akkor a halál.~*~Móricz Világos után fogságba került
43 II, 1882| számvevõi elnökségben pedig Móricz Palya bátyánk ragyogna...~
44 II, 1882| pislogott és jegyezett. Jókai Móricz Palyával diskurált, Tisza
45 II, 1882| valóságos német Kammerdiener, - Móricz Paliba oltva.~Jó, hogy eszünkbe
46 II, 1882| oltva.~Jó, hogy eszünkbe jut Móricz. Hol, merre van? Ahon ni,
47 II, 1882| nyomban is kitör a merengõ Móricz Pál szájából.~- Fölmentjük!
48 II, 1882| okoskodjatok annyit - mondja Móricz Pál -, hiszen már nem akarnak
49 II, 1882| Irányi javaslatára szavazott.~Móricz Palya hátba ütötte:~- Álmodba
50 II, 1882| jegyzõkönyvbe iktattak.~Móricz Pál bátyánk a fejét csóválta,
51 II, 1882| csíkot enni és tisztát venni.~Móricz Palya egyre viccölt örömében,
52 II, 1882| koronát.~Köpi erre a markát Móricz Pál, hogy - haj, haj! Nagyszélnek
53 II, 1883| Bölönyi Sándor mondá, ki a Móricz Pál (nini, igaz, hogy hol
54 II, 1883| Jókai pedig jókedvében a Móricz Pál nyakát csiklandozta
55 II, 1883| embernek volt esze, hogy Móricz Pál uramat mutassa meg az
56 II, 1883| annyira lelkesedésbe hozta Móricz Palit, hogy fölvackalódott
57 II, 1883| odaleszek, szóhoz jutni Móricz Palyát és gróf Hunyady Lászlót -
58 II, 1883| háramlanék, hogy magával vinné Móricz Pált ceremóniás mesternek.
59 II, 1883| Hanem azért - mondja Móricz Pál -, mégis legtöbbet ér
60 II, 1883| Mocsáry Lajos. Most tán Móricz Pált is szívesebben hallgatnák,
61 II, 1883| másik pedig a »politroposz« Móricz Pali.~E két státusférfiú
62 II, 1883| Nézzetek ide, szógám - mondja Móricz Pál. - Rólam vétessék példaadás.
63 II, 1883| görögül, s mégse tudok. Móricz Pali nem tanult, s mégse
64 II, 1883| okoskodol pedig, Géza! - inti Móricz Pali. - Inkább ne tanulja
65 II, 1883| vitát Vidovich kezdte s Móricz Pali végezte, de az alfától
66 II, 1883| nyugodtan Herman -, hiszen Móricz Pálra esem, ha esem.~Hanem
67 II, 1883| hogy egy hajóban evezhet Móricz Pállal. Pedig már akkor
68 II, 1883| legalább eredeti lesz.~Hanem Móricz Pál, az már elült... a hellének
69 II, 1883| féltékenykedve tekintgetett oda, Móricz Pál pedig irigykedve.~Dobránszky
70 II, 1883| HÁZBÓL [ápr. 13.]~vagyis~MÓRICZ PÁL MINT KÖLTÕ~[ápr. 13.]~
71 II, 1883| világosságot szûr át, hogy még Móricz Pál arca is melankólikusnak,
72 II, 1883| tündökölni a költészet egén: Móricz Pál és Gyulai Pál. Csak
73 II, 1883| Nosza híre terjedvén, hogy Móricz Pál nagy versifikátor, nyomban
74 II, 1883| Jönnek sorba a Farkasok. Móricz Pál lihegve csörtet be.
75 II, 1883| volt élet.~Lánczy Gyula Móricz Pált perszvadeálta, hogy
76 II, 1883| a minap a karzaton, hogy Móricz Pált nagyon szeretné ezerszeresen
77 II, 1883| Palyácskánk (Tekintetes Móricz Pál úr) görögül fog tanulni,
78 II, 1883| megijedtem, hogy valami Móricz gyerek lesz.~- Mondasz valamit,
79 II, 1883| hisz már õ is, mint akár Móricz Palya, a magyar királyi
80 II, 1883| hogy Tisza Kálmán bejárja Móricz Palyával az országot hamis
81 II, 1883| Mondom pedig azért, mert Móricz Pál kérdeztetvén egykor
82 II, 1883| borbélyával, mióta a nagy Móricz Pál elõtte kalamajkázik
83 II, 1883| volt ez a mameluk táborban. Móricz Pál harsogó vidámsággal
84 II, 1883| hogy ne csodálják nagyon Móricz Pált. Tisza Lajoson kitûnõen
85 II, 1883| gyönyörködve a fölépült Móricz Pál.~Hanem mikor Szalay
86 II, 1883| szólt újra elragadtatva Móricz Pál.~A folyosókon ez idõ
87 II, 1883| mi parlamentünkbõl, hol Móricz Pál veterán képviselõ tizennyolc
88 II, 1883| történni. S mindenki haragudott Móricz Pálra, aki abban a hitben,
89 II, 1883| lett a kormány többsége.~Móricz Pál följegyezte magának
90 II, 1883| odalép, ott már leveri még Móricz Pál is.~S íme egyszer nekirugaszkodik,
91 II, 1883| Csanády, a túlsó oldalról Móricz Pál, Kõrösi, Éles Henrik
92 II, 1883| különbözõ nüanszainak.~Kivált a Móricz Pál és a Jókai beszéde alatt
93 II, 1883| is szûz lesz!~Huszár után Móricz Pál tartott beszédet.~Hogy
94 II, 1883| azt hallottuk belõle, hogy Móricz úr hibáztatja a kormányt (
95 II, 1883| terhet, de már mindegy, azért Móricz úr mégis szembe néz az ádáz
96 II, 1883| legmeglepõbb volt, hogy midõn már Móricz rég elhallgatott, és Jókai
97 II, 1883| mulatni, elhíresztelték, hogy Móricz Pál nagyszerû beszédet tartott, »
98 II, 1883| letörültette magát:~- Ha már Móricz Pál is nagy orátor - gondolták -,
99 II, 1883| éppen vizavi Ugronnal a Móricz Pál háta mögött (hol különben
100 II, 1883| vígabb szituációk között). Móricz nagy feje egészen eltakarta
101 II, 1885| eszköznél az van felírva: Móricz Pál tulajdona. Zichy Jenõ
102 II, 1885| végén pedig kisülhet, hogy Móricz Pál.)~Az óhajtásból sejtés
103 II, 1885| Tulipánt és a Csárdást. Móricz Pál természetesen bikákat
104 III, 1887| csak apró malõr a szegény Móricz Pál esetéhez képest.~- Mi
105 III, 1887| párja.~- Halljuk már!~- Móricz Pál a dunántúliakkal ült
106 III, 1887| idegrázó küzdelem színteréhez.~Móricz Pál kedélyesen mosolyog:
107 III, 1887| éppen fel akarja deríteni Móricz Pál a titkot, hogy rosszul
108 III, 1887| nyernek a termek, melyeket Móricz Pál, a gazda, igen ügyesen
109 III, 1888| Móric-rend« (mit szól majd ahhoz Móricz Pál?), amire aztán vérszemet
110 III, 1888| elõszobában a szolgák: a Móricz Pál híres aggastyán gyûjteménye.
111 III, 1888| ráma áll ott, s benne a Móricz Pál híres aggastyán-gyûjteménye:
112 III, 1888| átengedte Ivánka Imrének, Móricz Pálnak vagy Kemény Jánosnak.
113 III, 1888| Budapestnek - kiáltá közbe Móricz Pál.~- Ha eddig mindent
114 III, 1889| Nem vettétek észre, hogy Móricz Pál haragszik.~A közlekedési
115 III, 1889| Éppen volt egy üres hely Móricz Pál mellett.~Roppant zaj
116 III, 1890| intézmény ez, akármit mondjon is Móricz Pál! Az osztrák urak a »
117 III, 1890| Mikszáth Kálmán~[ELŐSZÓ MÓRICZ PÁL »EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL«
118 III, 1890| bátyánk és képviselõtársunk: Móricz Pál.~Olvasom tavaly a »Nemzet«-
119 III, 1890| neve után, s íme ott áll: »Móricz Pál«. Csak tán nem a mi
120 III, 1890| Pál«. Csak tán nem a mi Móricz Pálunk? Hogy lehetséges
121 III, 1890| lehetetlen, lehetetlen. A Móricz Pál neve bizonyosan, a nyomdában
122 III, 1890| büdzsé-beszédet olvasok bennük Móricz Páltól. Móricz Pál mondta
123 III, 1890| olvasok bennük Móricz Páltól. Móricz Pál mondta volna ezt? Ez
124 III, 1890| Pál mondta volna ezt? Ez a Móricz Pál, ez a mi írótársunk?
125 III, 1890| nem arról van most szó, de Móricz Pálról, akinek az esete
126 III, 1890| dobták a lantot örökre. Móricz Pál esete egymagában áll;
127 III, 1890| politikát javasolok neked.~Én Móricz Pálban még sok becses megírandó
128 III, 1890| ez nem akar célzás lenni Móricz Pálra, aki évek óta ma beszélt
129 III, 1890| maradt, az úgy járt, mint Móricz Pál ki közvetlenül a szónok
130 III, 1890| szónok elõtt elaludt. Az alvó Móricz Pál, s a fölötte gesztikuláló
131 III, 1890| láthatáron, mint egy nagy léghajó Móricz Pál köpcös alakja is. Az
132 III, 1892| politikus. Pedig megírta róla Móricz Pál az egykori Ellenõrben
|