Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| hol itt a segítség, azt szokta mondani: »majd beüt egy
2 I, 1874| regényt szomjuhozó fiatalságot szokta kivetkőztetni nem hibáiból,
3 I, 1875| szentségét nem 2 la mode szokta értelmezni.~Hiszen mit felelhet
4 I, 1875| nevezetes, hogy lécketrecekbe szokta záratni az embereket. Őbasasága
5 I, 1875| óta egyetemi tanársággal szokta bedugni némely hívének száját:
6 I, 1875| fel, hogy, mint rendesen szokta, egy irgalmatlanul hosszú
7 I, 1875| az egész képviselõház ki szokta mutatni a foga fehérét,
8 I, 1877| szerkesztõ úr.~Halász: De szokta olvasni is?~Emberünk (pirulva):
9 I, 1877| néha a fejét is magával szokta vinni, a fejében ott vannak
10 I, 1877| tisztelt harctéri tudósító el szokta itt-ott mondani a cár naplójából
11 I, 1877| leginkább az olyan urakat szokta a kormány megválasztani,
12 I, 1878| meleg ellen, mint mondani szokta. Egyetlen volt, aki sohasem
13 I, 1878| aki oly éleshegyû tollal szokta ledorongolni a szabadonc
14 I, 1878| mindannak, aminek õ dicsérni szokta azt, akitõl remél valamit.
15 I, 1878| mint ember. A nyarakat itt szokta tölteni a szabad természetben
16 I, 1878| Igaz! az operettekre otthon szokta hagyni a szelencéjét.~A
17 I, 1878| legnagyobb kontigenst a vidék szokta adni.~S ebben határozottan
18 I, 1879| mostani belügyminiszter szokta mondogatni: »Wenckheim Bélánál
19 I, 1879| vidéki levelezõ mindig együtt szokta említeni a »Fõv. Lapok«-
20 I, 1879| az alföldi megszólítást szokta használni, én pedig kígyó
21 I, 1879| lakadalmakon, keresztelõkben szokta elméje szüleményeit potyogtatni,
22 I, 1879| nyílnak szobáink, mindig be szokta zárni.~Gyöngéden kopogtattam.~-
23 I, 1879| becsületes testület, mely önmaga szokta erkölcsi ítéleteivel sújtani
24 I, 1879| mely különben lelkesíteni szokta, más határozat hozatott
25 I, 1879| szoknyabillegetés rendesen meg szokta perzselni a férfi szíveket.~
26 I, 1880| Csizmazia Károly, vagy mint õ szokta magát aláírni Somogyi Cs.
27 I, 1880| zöld ár«, mely ápril végén szokta megdagasztani a magyar Alföld
28 I, 1880| be a szezont, mint eddig szokta, virágvasárnapkor: hanem
29 I, 1880| üres szó, pontos ember, be szokta tartani.~Aztán milyen stikli!
30 I, 1880| mint ahogy Török patikárius szokta: hogy nincs többé köszvény,
31 I, 1880| A jövõnek dolgozunk!« - szokta mondani Tisza Lajos.~Ám
32 I, 1880| összevissza néhányat, mint ahogy õ szokta megírni összevissza; amikor
33 II, 1885| amint már azt az ember szokta, ha bosszankodik:~- Nem
34 II, 1889| következõ értesítéssel szokta évenként összehívni a környéket:~»
35 II, 1891| szavakkal: ez a szerelem szokta az embert szerencsétlenné
36 II, 1903| Angliába, hol a nyár egy részét szokta tölteni. Eljött végre az
37 II, 1910| gondolnak.~Itt a pisztoly szokta rendezni a legtöbb adósságot.
38 II, 1881| kétségbe senki, azért is szokta mondogatni, midõn a hírlapokra
39 II, 1881| Németh Berci! Mindig azt szokta mondogatni:~- Az én adomáim,
40 II, 1881| a bunda. Késõ õsz táján szokta magát eltenni télire a szél
41 II, 1881| ellensége; aki opponálna. Õ szokta kérni ugyanis a tisztelt
42 II, 1882| eddig is az emberek, az szokta begyógyítani a sebeket,
43 II, 1882| kérdezõsködtem tõle: kinek szokta eladni a mézet s illetõleg
44 II, 1882| váratlanul Gábor. Sohase szokta pedig ily korán ott hagyni
45 II, 1882| Jó, hogy látlak, pajtás - szokta volt mondani az öreg, ha
46 II, 1882| háziasszonyának, s ebbe szokta neki Lizi betakargatni a
47 II, 1882| sebet.~- Angoloskodjunk! - szokta Szende Béla mondani. Aki
48 II, 1882| nem úgy, mint más ember szokta »pap... katona... kutyapecér...«,
49 II, 1883| mert mint a regényíró szokta mondani, hihetõleg igen
50 II, 1883| kedves Teleki Sándor bátyánk szokta, hogy a beszéde fölébe bátran
51 II, 1883| Henternek: annak a nyakára szokta tekergetni, s a bolond eb
52 II, 1883| találja a vádlóját.~*~A Sóstón szokta eltölteni délutánjait egy
53 II, 1883| kutyakorbács«.~Ilyeténképppen szokta õ nekem ezeket megmagyarázni,
54 II, 1883| ki.~- Én Pósika vagyok - szokta mondani némelykor a bemutatásoknál.~
55 II, 1883| szerelmes az adókba. Gyakran is szokta mondani, hogy »többet ér
56 II, 1883| optimizmusa.~Még régen a víz elõtt szokta mondogatni jelszónak:~-
57 II, 1883| valami Gyárfás nevû titkárja szokta volt készíteni a beszédeit.
58 II, 1884| következõ kedélyes történetkével szokta illusztrálni: (lesztenografíroztam
59 II, 1883| trikóban, mint Komjáthy szokta mondani, Herman izgatottan,
60 II, 1883| falura.~Teleszky István szokta mondani a szélsõbaliaknak:~-
61 II, 1883| mert õ a száraz napokon szokta fölhajtani.~A ruhatár megtelik
62 II, 1884| szólok, mert azt gyakran szokta változtatni, termete hamarább
63 II, 1884| aranykönyv« nevet.~Ebbe szokta ti. feljegyezni Jókai apró
64 II, 1884| az írás gyönyörûség!« - szokta mondani.~Nos akkor hát õ
65 II, 1884| akadémikus, s nagyon meg szokta gondolni, amit ír, szintén
66 II, 1884| kérdezõsködöm; az úgyis meg szokta mondani az igazat, s nem
67 II, 1884| kik - mint Mocsáry Lajos szokta mondogatni - úgy harcolnak,
68 II, 1884| többnyire mozdulatlanul szokta az ilyen beszédeket végighallgatni,
69 II, 1885| Gyula minden sikere után be szokta adni lemondását.~Valamikor
70 II, 1885| címét a tokban. (Nem is igen szokta õ azt magával hordani.)~
71 II, 1885| Bizony sokáig éltem - szokta mondani -, már a barátaim
72 II, 1885| úgy, mint üléses napokon szokta, vagy lement a szûk, sötét
73 III, 1886| egyhangúlag választották - szokta mondani Kállay János a büszkeségtõl
74 III, 1886| várta, mint ahogy várni szokta az ember a havat karácsonykor.~
75 III, 1886| alatta, mint ahogy a mesékben szokta tenni, megrázkódott a kis
76 III, 1886| lármája.~A gondviselés meg szokta hallgatni a szerelmeseket.
77 III, 1886| közömbösséggel, mellyel olyan ember szokta hallgatni a vitákat, aki
78 III, 1886| lépett fel ma. (Õ úgyis ki szokta néha mutatni, hogy két lába
79 III, 1886| az érveket, mint Apponyi szokta, hogy okoskodásának szálai
80 III, 1886| állhatta Tisza Kálmán; nem szokta õ azt meg, hogy háború legyen
81 III, 1886| a kellemetlen válaszokat szokta elmondani.~- A póthitelnek
82 III, 1886| Ferenc bátyám azonban azt szokta erre a kívánságomra mondani:~-
83 III, 1886| nyakán a kolompot« ahogy õ szokta magát kifejezni.~Oláh famíliából
84 III, 1886| emlékszik, hol áll.~- Mi vagy? - szokta kérdezni, ha egy-egy fajbelije
85 III, 1886| a könyvekrõl szólót nem szokta elolvasni.)~És ezen a helyen
86 III, 1886| Jansky-üggyel. Mert õfensége el szokta azt mondani minden évben,
87 III, 1887| gesztikulációra a vállait szokta használni. Soha olyan beszédes
88 III, 1887| kivaló, ahogy a székely szokta mondani.~Mindenki érzi a
89 III, 1887| majd minden beszédében elõ szokta hozni Nendtvich apó) be
90 III, 1887| állott, amint mondogatni szokta:~- Kezdeni kellene valamihez.
91 III, 1887| speciális malõr!~Jókai azt szokta mondani:~- Ide vigyázz,
92 III, 1888| gyakoriakat. Hajdan az öreg Deákot szokta egy-egy felszólalása után »
93 III, 1888| lakik egy vén uzsorás, ennél szokta tiszteletét tenni bizonyos
94 III, 1888| kapitányt, aki pedig nemigen szokta meg a civilek kívánságát
95 III, 1888| lehetne.~- Hát hiszen úgyis el szokta magát napolni a delegációk
96 III, 1888| a két messzely pálinkát szokta meg annyira, hogy a huszonnégy
97 III, 1888| emelkedett fel, aki hajdan azt szokta mondani Ȏn Vazs megyei
98 III, 1888| beszédeinek, amelyekrõl azt szokta mondani Ugron Gábor: »a
99 III, 1888| Ennek is vége lesz!« - szokta mondani, mikor a hívei sopánkodnak:~-
100 III, 1889| gúnyolódtak vele, rendesen azt szokta felelni:~- A rossz beszédekbõl
101 III, 1889| császár-morzsolya« nevet is szokta használni.~Az aktuális étlap
102 III, 1889| elnök. Jószívû ember; ritkán szokta megtagadni a Háztól ezt
103 III, 1889| képviselte és nagy elõszeretettel szokta mondani a választók elõtt
104 III, 1889| állítva. Karr Alfonz a lelket szokta úgy felboncolni, mint ahogy
105 III, 1889| mint ahogy a tik-takos órát szokta az ember, ha a ketyegés
106 III, 1890| nagy kerttel... Mindig azt szokta mondani õkelme: »Ha ez a
107 III, 1890| jó a zászló érdekében - szokta mondani -, csak hagyjátok
108 III, 1890| mely a liberális zászlót szokta meg jelvényeül, megoldhatja,
109 III, 1890| Házba, mint a difteritisz szokta, új áldozatokra áhítozva.~
110 III, 1890| Micsoda? Még most se szokta meg? - vágott vissza Károlyi
111 III, 1890| vén anyóka, aki a folyosót szokta elsepregetni.~De ebben csak
112 III, 1891| kegyelmes út hatásosan mondani szokta - fogja neki elõadni, hogy
113 III, 1892| gyakoriakat. Hajdan az öreg Deákot szokta egy-egy felszólalása után »
114 III, 1892| festett, elõadva, miképpen szokta Apponyi megcsinálni beszédeihez
115 III, 1892| miniszter, aki gúnyosan szokta mondani magáról »Divatban
116 III, 1892| háznagyhoz, hol gróf Teleki Géza szokta tartani vidám anekdotákkal
117 III, 1893| asszonynak festik, csakhogy nem szokta az ingét levetni.~A mi politikusaink
118 III, 1893| különben három más címe is, úgy szokta volt magát bemutogatni:~-
119 III, 1893| szemekkel, örömsugárzó arccal szokta mondani: »Oh jaj, édeszkéim,
120 III, 1893| derekát riszálva, amint szokta -, hanem úgy van a politikai
121 III, 1894| is megvonni magától. Azt szokta mondogatni: »Legalább én
122 III, 1894| felé már kúriai stílusba szokta magát János kifejezni) kezdett
123 III, 1894| vele. Apponyi a homlokát szokta. Apponyinak a homlokán jelentkezik
124 III, 1895| fitymálólag csüng le. A bölény nem szokta meg az iskolamester szerepét.~
125 III, 1895| befödi. Ebbe beburkolózva szokta hallgatni a vitát, fejét
126 III, 1895| hallgatta, úgy, ahogy Szilágyit szokta. A Ház érezte, hogy ma egy
127 III, 1896| istenem! A legyet senki se szokta lekergetni magáról bunkósbottal,
128 III, 1896| klubban Rosenberg, aki elsõnek szokta kiásni a mélyen elrejtett
129 III, 1896| a jelentõs ellenfeleknél szokta) és fölírja egy ív papiros
130 III, 1896| még az öreg Jókai is azt szokta beírni a Stammbuchokba arra
131 III, 1896| elõéletû vagyok, ahogy a papa szokta mondani, aki albíró a Terézvárosban.~
|