Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| önkényének is hatalmas gátat vet; míg nálunk a szegény cseléd
2 I, 1873| bácsi még egy pillantást vet a »Turini Jézus« falon függõ
3 I, 1873| világa kísérteties fényt vet a költõ szilaj arcára, mely
4 I, 1873| hajó és - kétszáz évvel vet hátra. Ott vagyok, ahol
5 I, 1874| kerül, már elõre keresztet vet magára. A tárgyalásra kerülõ
6 I, 1874| közeledõ alakja máris árnyékot vet s a semmittevés láblógázása
7 I, 1874| zûrzavaros ügy a fölszínre vet. Különben is a mai világban,
8 I, 1874| vármegyékben erõs hullámokat vet a területrendezés kérdése:
9 I, 1875| mellyel a múlt országgyûlésre vet egy pillantást. Csak nagyon
10 I, 1877| koszorúk, nem ciprus lombja~Vet enyhe árnyat a halomra;~
11 I, 1877| enyhe árnyat a halomra;~Vet sírkövük csak, nyári hőben,~
12 I, 1877| gyerek!«~Érdekes világot vet Abdul Kerim megkötött állására
13 I, 1877| elmegy, mindig keresztet vet magára) egy barátjának erre
14 I, 1877| melyet nem az eredeti test vet, hanem az ügyes mûvészi
15 I, 1877| elmenekülhessen, árnyékot vet most a nemzet jövõjére.~
16 I, 1877| minõségének, olvadó pillantást vet a tyúkszemekre, s szíve
17 I, 1877| nincs felirat... amikre nem vet fényt semmi mécs, amiket
18 I, 1877| Érdekes lélektani világot vet azon összeköttetésre, mely
19 I, 1877| népgyûlés erõs hullámokat vet az országban. Vagy hogy
20 I, 1878| sarkkal.~Aki egy tekintetet vet a magaviseletére, azonnal
21 I, 1878| akciójában a jövendõvel vet számot, s Magyarország jövõbeli
22 I, 1878| fiatalság bolondságaihoz vet vállat, hanem becsülettudón
23 I, 1878| azonkívül, hogy élénk világot vet a nép mély fölfogására,
24 I, 1878| ruhájába van öltözve, mégsem vet meg, mégsem kerül ki senkit,
25 I, 1878| a Knigg eljárása világot vet azon felfogásra, mellyel
26 I, 1878| velem tett, élénk világot vet játszi, romlatlan kedélyére,
27 I, 1878| egy pozitív kombinációnak vet alapot: annak, hogy a boszniai
28 I, 1879| földagad és komor ráncokat vet.~S ilyenkor nem nézi barátait,
29 I, 1879| Ifjú, vén egykép hálót vet felém;~Minden nőt kerűlök
30 I, 1879| mindössze az ebédlõ falaira vet olykor bíráló tekintetet,
31 I, 1879| nemzeti elnyomatásainkból vet föl a múlt; kik minden talpalatnyi
32 I, 1879| jelenlevõkre, és árnyat vet az egész országra.~Haragos
33 I, 1880| vagyis inkább igazi árnyékot vet az õ szellemi látkörére.
34 I, 1880| lehet, mert elõnyös világot vet mûveltségi viszonyainkra.
35 I, 1880| A mai nap is két esetet vet föl: a bécsi uzsorapört
36 I, 1880| alkalmazása szomorú világot vet korrumpált társadalmi viszonyainkra.
37 I, 1880| hogy ha egy bolond követ vet a kútba, száz okos ember
38 I, 1880| arisztokratikus tekintetet vet a karzatra, s ezzel lemorzsolódik
39 I, 1880| újjáalkotási mû elhanyagolt oldala vet.~*~De szóljunk errõl az
40 I, 1880| erejével még egy utolsó fényt vet azokra búcsúzóul, kik lemondtak
41 II, 1897| megítéléséhez új világot vet. Az lesz ugyanis bizonyítva,
42 II, 1881| fogja átörökölni, - de mégis vet egy sóvárgó konzervatív
43 II, 1881| jel, melyet az idõ elõre vet... mert az idõ mindig megteremti
44 II, 1881| gazdátlan malom«-nak. Keresztet vet magára mindenki, mikor a
45 II, 1881| még az unokákra is fényt vet ez a tulajdonjoga az õsnek.~
46 II, 1882| megfogyott bankók között, s fényt vet a bugyelláris azon rekesztékére,
47 II, 1882| melyre most sötét árnyékot vet pillanatnyira az õ fekete
48 II, 1882| elszilajosodik, hogy csak a hajnal vet neki véget. Az udvaron pisztolyokat
49 II, 1882| A gouvernante keresztet vet magára:~- Boldogtalan gyermek!
50 II, 1882| a próbálkozásnak a nyoma vet annyi árnyékot mindenütt -
51 II, 1882| Imre gyanúsító tekinteteket vet rá helyérõl...~A vízi biztosok:
52 II, 1882| magyar dzsentri ravatalára vet az új idõ.~Nemhogy konzerválnánk
53 II, 1883| az Orbán Balázs bajusza vet a falra...~- Halljuk! Halljuk!~
54 II, 1883| Ernõ bánatos tekintetet vet Hermanra.~Oly mély csend
55 II, 1883| sokkal nagyobb fölénnyel vet egy-egy bágyadt tekintetet
56 II, 1883| Prileszky még egy hálás tekintet vet a piros székekre, Bittó
57 II, 1883| egy rettenetes tekintetet vet Heumann felé. Elõjele volt
58 II, 1883| lajtántúli kormány is gáncsokat vet az ügyek sima menetére,
59 II, 1883| Imre ez. Nagy kíváncsian vet egy sokatmondó pillantást
60 II, 1883| Hentaller orcáját, Thaly lágyan vet egy tekintetet Halász Gézára,
61 II, 1883| borzasztó gyilkosság nem vet váratlanul véget a nagyérdemû
62 II, 1884| megfordított világ van - nem az éj vet köpenyt a mozgalmakra, hanem
63 II, 1884| fog végzõdni, hogy õ maga vet véget annak.~Azokból a sok
64 II, 1884| legifjabb pártjának, mely vihart vet, gonosz szenvedélyeket izgat,
65 II, 1884| kísérteties alakzatokat vet a pokrócokra.~Köröskörül
66 II, 1885| amiket aztán hirtelen papírra vet, mindig csak slagvortot:
67 II, 1885| csinál valamit), egypár sort vet papírra, és elcsúsztatja
68 II, 1885| még egy Göndöcs Benedeket vet felszínre.~Róth Pál köpcös,
69 II, 1885| szívérõl, s hálás szemeket vet a királyfira.~- Hogyan?
70 II, 1885| cvikkerjét, s azon keresztül vet újra egy félénk tekintetet.
71 II, 1885| s mint ahogy rügyet nem vet a fa mogorva idõben, dévaj
72 III, 1886| herceg kabátja éppen nem vet festõi ráncokat, odasiettem
73 III, 1886| egypár új gondolatot mindig vet a vitába. Az egyetlen ember
74 III, 1886| fényesnek látszik, amióta nem vet rá árnyékot Kemény Gábor.
75 III, 1887| s életunt pillantásokat vet a kijátszandó díszpuska
76 III, 1887| vagy a füledet, s még õ vet rád olyan tekintetet, mintha
77 III, 1888| lágy, megindult tekintetet vet a kedves jószágra.~Amíg
78 III, 1888| a véleményét.~Õ maga is vet oda egy-egy megvilágító
79 III, 1888| ha egy kis bepillantást vet a miniszter boszorkánykonyhájába.
80 III, 1888| lázas sietséggel emel fel, s vet el neveket.~Gróf Csáky Albin
81 III, 1889| Házban, mert nagy hullámokat vet a vacsorai diskurzus. Egy
82 III, 1890| csak a mennybolt lehajlása vet véget, a tompa szürke talaj,
83 III, 1891| hiperlojalitás bámész szemeket vet a nagy mindenségbe s tûnõdve
84 III, 1891| árad medrébõl, csak néha vet föl taréjos hullámot.~Ilyenkor
85 III, 1891| megegyezik. Apponyi keresztet vet magára: »Ám haljon meg!«
86 III, 1891| képviselõk. Csatár keresztet vet:~- Valami rossz szellem
87 III, 1892| léha világban ügyet se vet rá a közvélemény. És szinte
88 III, 1892| is csak hosszú évek során vet ki egy kölyköt de ahhoz
89 III, 1892| sohase szól hiába, mindig vet valami értékes anyagot a
90 III, 1893| izzó lelke szépítõ fényt vet a bohémvilágra. Örülnünk
91 III, 1893| pihenõ tó. Csak Polónyi vet bele néha egy-egy kavicsot.
92 III, 1893| alakja.~Az ellenzék keresztet vet magára, s vacogó fogakkal
93 III, 1894| volna ki.~Érdekes világot vet arra, hogy Jókai milyen
94 III, 1894| fölvenni.~Még élénkebb fényt vet a király takarékosságára
95 III, 1895| Hiléczy professzor úr nem vet ügyet a mozgó-rajzó hangyákra,
96 III, 1895| szemeiben. Egy tekintetet vet a még üres miniszteri székekre,
97 III, 1895| redõk, neki a nyakcsigája vet ráncokat. Ez az ember a
98 III, 1895| akire féltékeny szemeket vet a szentendrei Gül Baba,
99 III, 1896| élén. Egy futó tekintetet vet roppant pártjára, aztán
|