Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|            Friebeisz Pista bátyánk hangját utánozva elkiáltotta magát:~-
 2    I,  1878|        tiszta, gyakran tremoláz és hangját hajlítani éppen nem bírja.
 3    I,  1879|           azt kellett hinnie, hogy hangját veszti.~Végre, mikor már
 4    I,  1879|             elveszti egészségét és hangját, mert torka a legnagyobb
 5    I,  1879|         eltalálta a helyes középút hangját, és nem kétkedünk, hogy
 6    I,  1879|    pengéjét, a kövön megpróbálja a hangját, majd megvizsgálja, nincs-e
 7    I,  1880|          itt van, kedves doktor. A hangját hallottam. Jöjjön be kérem,
 8    I,  1880|          lettek... A hadi tárogató hangját, már senki sem élt, aki
 9    I,  1880| orgánumának hatását elrontja, mert hangját reszketteti, mint egy olasz
10    I,  1880|         alaptalan volt a hír, hogy hangját vesztette volna, hatással
11    I,  1880|        Pista régi ismerõsünk. Szép hangját visszasóvárogták a múlt
12    I,  1880|     tapsokban, amik kizárólag szép hangját illették.~Különösen kitûnt
13    I,  1880|          itt van, kedves doktor. A hangját hallottam. Jöjjön be kérem,
14   II,  1881|      úgyhogy alig hallani a szónok hangját.~Az öreg Boér nyugtalanul
15   II,  1881|      olyanok, mint mikor a Blaháné hangját elviszik fonográfon Miskolcra.
16   II,  1882|            este eltávozott barátja hangját hallotta, de alakját nem
17   II,  1882|            mért vetted fel barátom hangját.~- Én magam vagyok a barátod.
18   II,  1882|       syllabára s megérteti minden hangját, úgyhogy abból egy jotta
19   II,  1883|           kezdett, de túlnyomták a hangját a túlsó oldalon keletkezett
20   II,  1883|           fölemelte fejét magasra, hangját kieresztette dörgõnek, szemeit,
21   II,  1883|          beszéd, annyi bizonyos, s hangját is érzés rezegte át nem
22   II,  1883|   magánvádló, árván egy asztalnál. Hangját még eddig nem hallotta senki.
23   II,  1883|            közbebeszélt, de gyönge hangját nem lehetett kivenni.~ ~
24   II,  1883|      csengettyû után. A csengettyû hangját nem lehet hallani.~A publikum
25   II,  1883|        méltatlankodástól; hatalmas hangját egészen kiereszti. Az elnök
26   II,  1883|       beszélt.~Funták erõs bariton hangját is hallottuk még. A Pestre
27   II,  1883|        harang, kár hogy elrontja a hangját Rima locsogása, amint füzes
28   II,  1883|            hallja a fiatal Rabagas hangját messzirõl. Alakját a fák
29   II,  1883|           eltalálva a nemes pátosz hangját is. Hatalmas erõteljes alak,
30   II,  1883|          kieresztette, aszongya, a hangját négyezer fülnek erejéig.~
31   II,  1883|         fel, és kieresztette öblös hangját, mely úgy recsegett, ropogott,
32   II,  1883|          otthon maradt törvényhozó hangját is. Miskére (aki úgy néz
33   II,  1883|         Albert eresztette ki öblös hangját. Kiszámította, hogy az új
34   II,  1884|        elején, gyepre eresztette a hangját (mint Cicero mondaná, ha
35   II,  1884|      helyett beszél, s kiereszti a hangját az Odescalchy Gyula herceg
36   II,  1884|    hallották szónoklóban az egymás hangját.~Most már vége van, Orczyról
37   II,  1884|            szereti hallani a saját hangját.~S valóban a szó szoros
38   II,  1885|       odaadással kölcsönözte ide a hangját minden alkalommal. S hogy
39   II,  1885|            Sándor! Beválasztotta a hangját!~A beszéde azonban nem volt
40   II,  1885|          blattra - a Komjáthy Béla hangját és népies allûrjeit utánozva.~
41  III,  1886|     behízelgõre, lágyra eresztve a hangját.~- Tudom is én mit szeretsz?~-
42  III,  1886|          nagy keserûség rezegtette hangját, hogy a Maros folyót miért
43  III,  1886|        Irtóztatóan megeresztette a hangját. A falak mozogni látszottak.
44  III,  1886|       szögrõl leakasztani a - régi hangját.~S milyen jól állott neki.~
45  III,  1886|  meghallotta a rekedt, érthetetlen hangját, odaszólt:~- Ne a Házzal
46  III,  1886|   berekesztette a vitát, de gyenge hangját senki sem hallotta.~A Ház
47  III,  1886|           elnök összeszedte minden hangját és kikiáltotta, hogy a »
48  III,  1886|            szónoki hév megizmosítá hangját, s csak úgy reszketett a
49  III,  1886|         nem végzett körmondatot, s hangját megeresztve felkiáltott:~-
50  III,  1886|    benneteket, alább ereszté öblös hangját és a miniszterelnökhöz kezdett
51  III,  1887|             a lemez fölvette a cár hangját, egy másik az öreg Bismarckét,
52  III,  1887|          Mindig a kálvinista kakas hangját hallják: »Protestánsok,
53  III,  1887|        öregednie, hogy már a saját hangját sem ösmeri meg.~De képzelem
54  III,  1888|      gondoltam magamban. Ez a maga hangját jobbnak tartja az enyimnél!
55  III,  1888|            ijedten ereszté lejjebb hangját egy skálával.~De a kormány
56  III,  1888|            hallani.~Rettentõ öblös hangját kieresztette, hogy áthasítsa
57  III,  1888|         túlzottabb és gyûlölködõbb hangját és a IX-ik Pius levelét,
58  III,  1888|           észjárását, a fanatizmus hangját, a vallási elfogultság naivitását
59  III,  1888|         Még egyszer hallatá mérges hangját Horánszky, Helfy is elbúcsúzott
60  III,  1888|         kell az énekesmester, ha a hangját elveszíti. Nem, csak hadd
61  III,  1888|       helyes« és »úgy van« erõsíti hangját egy árnyalattal, míg végre
62  III,  1888|         cicoma nélkül, egyszerûen. Hangját leeresztette, ne csengjen.
63  III,  1888|        rázta a csöngettyût. Fejét, hangját veszté. Késõbb azonban megtalálta
64  III,  1888|       szólni próbált.~- T. Ház!~De hangját elseperte a lázas indulatok
65  III,  1889|           a padból fél testével, a hangját kieresztve, mint egy hirtelen
66  III,  1889|           a tanácsterem falazatát. Hangját, mint hajdan a jó Besze,
67  III,  1889|          teremben, hogy a szavazók hangját alig lehetett hallani. Egymást
68  III,  1890|         estig, a falusi öreg dobos hangját és mozdulatait utánozva,
69  III,  1891|         hangzott a csengettyûje. S hangját is hallottam, éppen rendreutasított
70  III,  1891|            is. Kõrösi megereszti a hangját. Megmozdul az egész elaggott
71  III,  1891|           Kun Miklós hallatta síri hangját. Szapáry rövid felszólalással
72  III,  1891|           lobogni. Egészen Polónyi hangját vette kölcsön, és melegében
73  III,  1892|         észrevehetõleg emeli föl a hangját. Egész modora, magatartása
74  III,  1892|            megrezgeti mindig lázas hangját. Csendet követel az elnöktõl
75  III,  1892|           Eötvös ezúttal az Irányi hangját vette föl. Ünnepélyes és
76  III,  1893|         szerettem volna az Apponyi hangját hozni magammal kölcsön erre
77  III,  1893|     hajdani debreceni országgyûlés hangját, fagyos volt és fennhéjázó.
78  III,  1893|       hallottam messzirõl a hetyke hangját: »Tizenkét tarokk, a gyermek
79  III,  1893|       útközben utánozván a kakasok hangját. Nosza, erre az egész utca
80  III,  1894|         kék szemeit, lágy, mélabús hangját? De hiszen öt perc múlva
81  III,  1894|          Bánffy ollója s köszörüli hangját Perczel Béni, aki harsány
82  III,  1894|             Mindenki próbálgatta a hangját s a karzatok türelmetlenül
83  III,  1895|         kölcsönkérhetné az Apponyi hangját beszédjéhez, s elmondaná
84  III,  1896|     különben sohase nyeri vissza a hangját... Amellett annyira fesztelenül,
85  III,  1896|       Egyetlen egyszer hallottam a hangját egy komposszeszori gyûlésen,
86  III,  1896|         csengõ-bongó muzsikás édes hangját, amibe belezúg becsmérlõ
87  III,  1896|        hallani véli a kis gyerekek hangját:~- Jön a Jézuska...~Hanem