Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| Conférence par Mlle Satan. Azt hittem, hogy a Szent Gellért hegyen
2 I, 1873| megütõdve mondja:~- Bizony sosem hittem volna, hogy önnek, aki azokat
3 I, 1873| Schwindl und krach.«~Azt hittem, hogy felszólal valaki,
4 I, 1874| lapom, majd meglásd!~Azt hittem, az én szerkesztõ barátom
5 I, 1878| éjfél után jár haza. Azt hittem, inni szeret, s én a mértékletlen
6 I, 1878| ismét vissza:~- Hüm! azt hittem, a Guszti beszél.~*~Guszti
7 I, 1878| lecsillapodva -, majd azt hittem, hogy a programot.~VADNAI
8 I, 1878| egyik párt elvei által sem hittem megvalósíthatónak.~Lassanként
9 I, 1879| A fejemet ráztam, s nem hittem el egész tegnapelõttig.~
10 I, 1879| ifjúságomtól örökre, bizony nem hittem, hogy még egyszer valaha
11 I, 1879| pillangószárnyak hímporának hittem, ami nem volt csak szemkápráztatás,
12 I, 1879| emlegetni. S azon idõ alatt azt hittem, hogy bár jelentéktelen,
13 I, 1879| ember létemre naivságnak hittem az ilyen beszédet, hogy
14 I, 1879| hasonlítanak egymáshoz, sohasem hittem volna.~Pedig hasonlítanak.~
15 I, 1879| kezeit összecsapva. Sohasem hittem volna...~- Miért kis bohó?~-
16 I, 1880| nagyobb város, mint ahogy hittem.~Elõadás után ellenben így
17 I, 1880| kisebb város, mint ahogy hittem.~- Honnan ez a nézetváltozás?~-
18 I, 1880| visszatért emiatt.~A világért sem hittem volna el a tekintetes vasútról
19 I, 1880| biz az.~Mit bent kapni, hittem, ötön,~Azt kint kaptam huszonötön.~
20 II, 1881| szomszédjának:~- Sohasem hittem volna, hogy az a kitüntetés
21 II, 1906| VÁROSOK~(Gorombaságok)~Sohasem hittem volna, hogy önöknél ilyen
22 II, 1906| felelnek neki, akár nem.~Én azt hittem akkor: Íme, az erõ, mely
23 II, 1881| CSIKY GERGELYRŐL?~Sohasem hittem volna, hogy a »Proletárok«
24 II, 1881| hát lehetséges ez? Én azt hittem, valami közönséges katonát.
25 II, 1882| Behunytam a szemeimet. Azt hittem, el fog velem süllyedni
26 II, 1882| sóhajtá. - Pedig én mindig azt hittem - magamról.~*~Hogy Csóka
27 II, 1882| könnyebb rászedni.~S miért ne hittem volna, ha õ mondta?~2. A
28 II, 1882| mért kérdezed...~- Mert azt hittem, hogy a Greguss temetésén
29 II, 1883| Beniczky felriadva. - Azt hittem, hogy a szérûn vagyok, s
30 II, 1883| vagyok képviselõ.~- Pedig azt hittem Miska, erre spekulálsz.
31 II, 1883| csodálkozással. - No, én azt hittem, hogy csak ma kezdett beszélni.
32 II, 1883| történetében... No, ezt sohasem hittem volna...~- Hát persze nem
33 II, 1883| nevezetes lesz, de már azt sose hittem volna felõle, hogy lesz
34 II, 1883| Gyermekkoromban mindig azt hittem, hogy amerre olyan nagy
35 II, 1883| pillanataim is, amikor azt hittem, hogy Eötvös sem tud semmit,
36 II, 1883| a magam iniciatívájából hittem, hogy alkalmasint Tisza
37 II, 1883| termekben... elõször azt hittem, hogy csak árnyék, de eközben
38 II, 1883| vitézség. (Én magam is azt hittem.) A hatóság azonban azt
39 II, 1883| hátam mögött.~- Simonyi? Azt hittem legalább is Tisza!~De e
40 II, 1883| beszél? Lehetetlen! Azt hittem a Guszti fiam!~Valóban Széll
41 II, 1883| bûnét az elhallgatásban hittem. Az lesz az igaz, gondoltam,
42 II, 1884| homlokát.~- No lám, mindég azt hittem, hogy a nagyon tudós ember
43 II, 1885| Schmidt. Én eleinte azt hittem, hogy az Schmidt és csak
44 II, 1885| magában:~- Sapristi! Sohasem hittem volna, hogy ilyen nagy szónok
45 II, 1885| Hagyjatok békét. Azt hittem, hogy a Guszti beszél.~Elszunnyadott,
46 II, 1885| plebános úr meghalt; nem hittem volna, hogy még találkozom
47 II, 1885| ravaszkodás ez! Sohasem hittem volna én azt, kérem alássan.~
48 II, 1885| Pál? Arról ugyan sohasem hittem volna, hogy a »sas« melléknevet
49 II, 1885| ünnepeltek tegnap. Én azt hittem Csemegi fáklyászenét fog
50 II, 1885| felelte Deák.~Én ezt akkor nem hittem, de most már eszembe jut,
51 II, 1885| Bocsánat - hadarja -, azt hittem Lukács Béla.~S ezzel eleresztvén
52 III, 1886| szellemesen van megírva. Sohasem hittem volna azonban, hogy annyi
53 III, 1886| meg?~- Nem.~- Pedig azt hittem, a legjobb barátom vagy -
54 III, 1886| méltóságos uram.~És akkor azt hittem, hogy más sem ért ilyen
55 III, 1886| élelmességében.~Mikor már azt hittem, hogy teljesen megvan gyõzve,
56 III, 1886| rehabilitálta a stájer nadrágot.~Azt hittem csupa gyönyörûség lesz innen
57 III, 1886| kastélyokba jutni.~Én azt hittem, hogy Dankó uram is nagyít,
58 III, 1886| tudakozódni, legalább is azt hittem, hogy jól összeszidja és
59 III, 1886| jegyzé meg:~- Én bizony azt hittem, hogy a nagyobb részt bérösszegbõl
60 III, 1887| hallottam, hogy idehozzák. Azt hittem, olyan rosszul fogom magamat
61 III, 1887| Széchenyi: Sapristi, nem hittem volna, hogy az ön hölgyei
62 III, 1887| Nekem de jó volna!~Azt hittem, a napidíjakat áhítja, hát
63 III, 1887| mindjárt az elsõ ülés...~Azt hittem, csatát fogok leírni. Ellenséges
64 III, 1888| emlékezõtehetsége van«.~Azt hittem, ez emlékeztetni fogja ígéretére.~
65 III, 1888| pártján voltam valamikor. Úgy hittem benne, mint az Istenben,
66 III, 1888| Kálmánnál jobban, mikor neki hittem a legjobban?~Mélabúsan rázta
67 III, 1888| apellálok.~Én ezt akkor nem hittem el, hanem most gondolkozóba
68 III, 1888| haja lesz.~»Én ezt el is hittem, tekintetes szerkesztõség,
69 III, 1888| tetszik? - kérdé.~- Azt hittem, ön beszél ott.~Gondolkozott
70 III, 1889| neki elmondani, mert azt hittem, kellemetlenül érintené.~
71 III, 1889| szerencsétlen megzavarodottnak hittem az ifjút és hogy nem ütöttem
72 III, 1890| belseje? No, én magam sem hittem.~Ilyen öregedést, ilyen
73 III, 1890| ezentúl?~BRÓDY ZSIGMOND~Nem hittem soha a spiritisztikus asztalmozgatási
74 III, 1890| íróasztal bûvös erejében mindig hittem, ha valaki teljes odaadással,
75 III, 1893| szidják egymást.~- Azt hittem, urakkal játszom - sóhajt
76 III, 1893| József, a patikárus) sohasem hittem, a haj csak magától nõ az
77 III, 1893| duzzogva hagyott ott, már azt hittem megapprehendált, midõn három-négy
78 III, 1893| való komédiát, mert azt hittem, hogy gyermekeimnek és neked
79 III, 1894| Szapriszti! Gazdagabb ér, mint hittem volna. (Fennhangon.) Vigyázzon!
80 III, 1895| gondolt volna effélére? Azt hittem, képzelõdés az egész.~Bálint
81 III, 1815| ember leszek. No, sohase hittem volna. Bámulom az égfoltot,
82 III, 1896| el is fogadtuk. Hamarább hittem volna a halálomat. S mikor
83 III, 1896| fitymáló megvetéssel, azt hittem rögtön megesz.~- Úgy látom,
84 III, 1896| óriási derültségre.~- Inkább hittem volna - kezdé -, hogy admirális
85 III, 1896| nekem az eset, hogy nem hittem sem a saját memóriámnak,
|