Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| hogy melyiket vegye fel magára a sok közül; az utóbbinak
2 I, 1873| Zsiga bácsi nagy immel-ámmal magára erõlteti a boglyas Ghiczy-szûrt.~
3 I, 1873| társadalomnak. Négy ízben próbálta magára haragítani az egész világot.
4 I, 1873| meg, nem méltó ez a nemzet magára!~Ha magának volnék, felkölteném
5 I, 1874| már elõre keresztet vet magára. A tárgyalásra kerülõ javaslat
6 I, 1875| fejedelem s a lázadás élére áll, magára usztíja az európai uralkodókat
7 I, 1875| nyúljon elõbb, melyiket vegye magára a sok közül.~Valóban annyi
8 I, 1875| nem tartom helyesnek, és magára az egyházi rendre is sértõbbnek
9 I, 1875| sok és merész munka várat magára, csak az erõs vaskéznek
10 I, 1875| igazságot, mint az ilyen magára erõszakolt, meggyõzõdésnek
11 I, 1875| kihalt város képét ölti magára. A város kiment a temetõbe,
12 I, 1875| való elintézését vállalja magára.«~Igaz, hogy ez csak tréfa, -
13 I, 1875| ugyan ember legyen, aki magára ismer, ha a tavali kinézésével
14 I, 1877| elmegy, mindig keresztet vet magára) egy barátjának erre vonatkozólag:~-
15 I, 1877| még így sem bírta kellõleg magára vonni, a beszéd után is
16 I, 1877| közvélemény!~Egyébiránt magára az esetre térve vissza,
17 I, 1877| ember - visszaemlékezett magára.~De hogy õszinte is?...~
18 I, 1877| alakhoz, kiben az alvó saját magára ösmer... A démon alak egy
19 I, 1878| derûre-borúra mindenkire, csak éppen magára a grófra nem szavazott senki.~
20 I, 1878| fúziónak épít hidat.~Tisza most magára maradt, vezére egy nagy
21 I, 1878| mondanom, de hátha Pepi magára venné s duellum lenne belõle.)~
22 I, 1878| pirul el, mert rádisputálja magára, hogy csak azt mondta tovább,
23 I, 1878| a hibát követte el, hogy magára a névjegyre nem írta rá
24 I, 1878| aki ismeri becsét, hiú magára, mert akiben semmi hiúság
25 I, 1878| számtalan ékes participiumot ölt magára.~Oly kiirthatlanná vált
26 I, 1878| viseli magán), valamint magára az elõadásra vonatkozólag
27 I, 1879| Bevezetés~Akinek három év óta magára vállalt kötelessége minden
28 I, 1879| nem csoda, ha nem ösmer magára s kérdõleg eltûnõdik: »Te
29 I, 1879| éjfélre itt lesz.~Nem váratott magára.~Itt volt már esti hét órakor:
30 I, 1879| igazi nem ügyel annyira magára.~Az osztrák parlament tárgyalásai
31 I, 1879| mégiscsak fölkelt, szó nélkül magára vette a Tisza szûrt (akkor
32 I, 1879| kevesebb befolyást enged magára gyakoroltatni alulról, ugyanannyival
33 I, 1880| választá.~Futott a szállodába s magára szedte a piszkos, ócska
34 I, 1880| amerikai úti leírásokra, s magára az útra, s mi rokonok, jóbarátok
35 I, 1880| vezette, ahol a sors vállalta magára, hogy valakit üldözzön,
36 I, 1880| akarván tenni hibáját - magára vállalja, sõt a búcsúzni
37 I, 1880| Visszatérve még egyszer magára a darabra, mélyen lehangolta
38 I, 1880| aztán azt a titulust vonja magára, hogy higgadt ember.~Arra
39 I, 1880| s kis epizódszerepeivel magára bírta fordítani rövid idõ
40 I, 1880| buzgón keresztet vessen magára, ha idepillant.~No, de ez
41 I, 1880| Szemzõ Gyula is ad valamit magára.~Ha Szemzõ Gyula ad magára
42 I, 1880| magára.~Ha Szemzõ Gyula ad magára valamit, akkor õ végtelenül
43 I, 1880| Futott a szállodába, s magára szedte a piszkos, ócska
44 II, 1881| elkészített pazarfényű ruha vonja magára a járókelők figyelmét, kik
45 II, 1892| nyújtott kezét elereszti, ha magára marad, akkor ott van a saját
46 II, 1900| mondani, amivel a közfigyelmet magára vonta két napig.) Nagyobb
47 II, 1881| kihatása lehet e hanyatlásnak magára az államra nézve?~*~Magvasabban
48 II, 1881| legkisebb mozdulatával is magára bõszíti az óriást. Kérleli
49 II, 1881| malom«-nak. Keresztet vet magára mindenki, mikor a kísérteties
50 II, 1881| hogy az ember a figyelmet magára fordítsa, ha a szalvétának
51 II, 1882| valami fiatal vér venné már magára azt a nagy felelõsséget.
52 II, 1882| gouvernante keresztet vet magára:~- Boldogtalan gyermek!
53 II, 1882| okkupáció«?~Tisza Kálmán magára gyûjtötte a kicsinyeket,
54 II, 1882| remegett, mint a nyárfalevél, s magára húzta a paplant.~- Hát se
55 II, 1882| melyet pedig maga vont magára az illetõ; akinek a szíve
56 II, 1882| lévén szó - Tisza Kálmán magára vette hallgatag, de fészkelõdve
57 II, 1882| pelyhes szoknyát rántott volna magára, hát az egész világ pelyhes
58 II, 1882| mint õneki, joggal adhat magára valamit. Kivált egy olyan
59 II, 1882| között egy hirdetés vonta magára figyelmemet a kapitányság
60 II, 1882| cellában tart egyesegyedül magára csukva az ajtót belsõ retesszel.~
61 II, 1883| levetette fényes ruháit, s magára szedte a magyar kosztümöt,
62 II, 1883| veres nyakkendõivel vonja magára a közfigyelmet. Bittó István
63 II, 1883| történelemben Szécsi Dezsõ, magára vette ugyanis a Mocsáry
64 II, 1883| meg a Thaly ruháit szedte magára, s utána iramodott a zászlóval.~
65 II, 1883| is Tisza Lajos vállalja magára. Neki sikerült is. Csakhogy
66 II, 1883| van-e még. Megvolt. Hirtelen magára szedte a ruháit, melyeket
67 II, 1883| se tudja, melyiket vegye magára.~Egy ideig sorba járta a
68 II, 1883| akkor rá is uszítom ám magára, édes komán, a kutyát, ha
69 II, 1883| ha neki tetszett, hogy õ magára szignáltatta ezt az ügyet,
70 II, 1883| ködmönében, hogy aki azt magára húzza, nyomban okos, hatalmas
71 II, 1883| adott és mindig sokat. Csak magára költött nagyon keveset.~
72 II, 1883| parancsolat, ott ahol elõadása magára a bûn elkövetésére tér át,
73 II, 1883| kis szürke bonjourt öltött magára.~- Most már jöhetnek.~A
74 II, 1883| áhítatosan keresztet vetett magára.~
75 II, 1883| készült.~Júnó valamit érzett magára hullani. Odakapott, s akkor
76 II, 1883| meg-megáll a tükör elõtt, s magára mosolyog:~- Ravasz kópé
77 II, 1883| keresztkomának van meghíva.~Végre magára vállalta Széchenyi Pál.
78 II, 1883| az egészet! Hadd maradjon magára az a nehány bolond, aki
79 II, 1884| született érte. Ráfogta magára, hogy õ tulajdonképpen báró,
80 II, 1884| egyetlen szónok se vonta magára annyira a közfigyelmet,
81 II, 1885| elcsalja, egyszer a ruháit is magára szedi, de szerencsére éppen
82 II, 1885| olyan munkát is sokszor magára vállalt, kivált az Akadémiánál
83 II, 1885| Andrássy Manó õsei páncélját magára szedvén, a sisakforgóját
84 II, 1885| lehetett argumentálni. Ki venné magára, hogy irigyli Csatártól
85 II, 1885| s borongós hangjával rég magára vonta a figyelmet, de még
86 II, 1885| hogy Szvorényi József, aki magára vállalta a Szemere Pál mûveinek
87 II, 1885| hóna alatt.~Mikor elõször magára húzta dobogó szívvel, kipirult
88 II, 1885| egyik keresztet is vetett magára.~Végre amint közelebb jött,
89 II, 1885| elkövetni, tehát vigyázzon magára.~- Majd intézkedem - mondá.~
90 II, 1885| járva, de sohasem lépve magára az útra. S ez nem is rossz
91 III, 1886| Egyszóval nem volt Tolnay Lajos magára hagyatva. A miniszterium
92 III, 1886| Szégyent hoz a pártra és magára.~Hanem a sors nem akarta
93 III, 1886| ilyen fontos pillanatban magára hagy, egy váratlanul ügyes
94 III, 1886| vetett ijedten keresztet magára.~Azok, akik azontúl is mamelukok
95 III, 1886| volt, hogy kétezer év óta magára hagytuk. Nagyon szomorú
96 III, 1886| csak megült csendesen a sok magára tartó excellenciás úr között,
97 III, 1886| sajtó emberén kívül még magára az emberre is szükségem
98 III, 1886| fricskát kap valamelyik, siet magára disputálni, hogy az neki
99 III, 1886| színházi kritikáival vonta magára a figyelmet s meghonosította
100 III, 1886| ember«-bõl, õ vonta volna magára a legélénkebb érdeklõdést.~
101 III, 1887| megyebeli képviselõ szedte magára, nagy sietséggel a felsõkabátokat
102 III, 1887| egypár oldalvágást mért magára a francia nemzetre is, belecsap
103 III, 1887| ittasságot színlel s amint magára hagyják, nekifut a sötét
104 III, 1887| bejött és keresztet vetett magára, az bizonyosan habarékpárti
105 III, 1888| Hírlap«-ban, ez egyszer magára a »Pesti Hírlap«-ra jött
106 III, 1888| ráncos képû öregasszony szedi magára a gúnyáját, s pénz nélkül
107 III, 1888| önkéntelenül keresztet vetett magára. Ivankovics, a szegedi képviselõ,
108 III, 1888| Beöthy Algernon, mintha magára venné.~Aztán Roszner báró
109 III, 1888| Tiszának. Nem interpellálunk. Magára hagyjuk. Ezt kívánja a hínárpolitika.~-
110 III, 1888| törhetetlen erélyt, mellyel a magára vállalt feladatot keresztülviszi,
111 III, 1889| holtakat szavaztatott le magára. Már pedig a holtak nem
112 III, 1891| tisztelt olvasóim átugorni magára a beszédre, melyet voltaképpen
113 III, 1891| aki a görényhistóriában magára célzatosságot látott) és
114 III, 1891| megegyezik. Apponyi keresztet vet magára: »Ám haljon meg!« De még
115 III, 1892| annyit, ha jobban vigyáz magára stb. Hát lehetséges lett
116 III, 1892| longum et latum, amivel magára szabadította a közbeszólók
117 III, 1892| elég nagy humorista), ölti magára a csodálkozás naiv zekéjét
118 III, 1893| Az ellenzék keresztet vet magára, s vacogó fogakkal rémülten
119 III, 1894| Ha a legszebb ruhát veszi magára, mûvészi szabó remekét,
120 III, 1894| vállalta volna a gyanút magára s még széltében lanszírozná
121 III, 1894| magam is sejtem, ha nem akar magára ráolvastatni.~A két kormánypárti
122 III, 1894| hasonlította, amelyet ha más vesz magára, annak is sikerülni fog
123 III, 1895| bizonyos fürgeséget erõszakolt magára, s úgy tudott járni-kelni
124 III, 1895| valaki egy új kabátot venne magára, mely lerí róla. A párt
125 III, 1895| embereket felgyûrt öklökkel, magára vonva a figyelmet.~- Nézzétek,
126 III, 1815| egy ember, aki nem enged magára szavaztatni! Egy úriember,
127 III, 1896| megijedni, mind fázott ugyan, de magára erõszakolta a bátorságot: »
128 III, 1896| meg a miniszter azt a két magára maradt, megriasztott áldozatot.
129 III, 1896| ember.~Így meg teljességgel magára vadította õket. A goromba
130 III, 1896| erõpróbára készült és a magára maradt szélsõbal legalább
|