Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| felfogja, mit kell tennie, s ösmeri feladatát. - Ránk nézve
2 I, 1874| titok. Van, nincs. Senki sem ösmeri. Ezer ember közül egy tudja
3 I, 1875| 16-ÁN~Magyarországot úgy ösmeri a világ, mint egyikét a
4 I, 1875| ausztriai lapok leírása után ösmeri. Az osztrák lapoknak pedig
5 I, 1877| mentéjét és lilaszín dolmányát ösmeri; úgy tudván, hogy e gúnyában
6 I, 1877| Chlumetzky urat csak az nem ösmeri, akinek nem muszáj. Trefort
7 I, 1877| Trefort sajnálja, hogy ösmeri, - mi pedig dühösek vagyunk,
8 I, 1877| hogy õ mameluk. S Tisza ösmeri ezt a bélyeget. És vásárolja
9 I, 1878| hogy ezen úr annyira nem ösmeri az Ábrányiakat, miszerint
10 I, 1878| lutheránus, hogy még a fia sem ösmeri.~*~Volt már reactionárius,
11 I, 1878| képviselõ, noha az ország nem ösmeri a képességét s az õ képessége
12 I, 1878| akara vele. Még Komáromból ösmeri. Hej, nagy úr volt az õnáluk
13 I, 1878| föl a történelem, mert nem ösmeri.~Pedig lehet, hogy tett
14 I, 1878| ide.~A »Wehrzeitung« nem ösmeri önt tökéletesen.~Ha ösmerné,
15 I, 1878| nagyralátása. Aki Sardou darabjait ösmeri, az tudja, hogy azokat bizonyos,
16 I, 1879| bolondja a színirodalomnak, s ösmeri, imádja az írók gondolatait.
17 I, 1879| tanára is, hát bizonyosan ösmeri a tanítványai lecke fölmondásaiból
18 I, 1880| hatás titkait pedig annyira ösmeri, miszerint nem látszik elõttünk
19 I, 1880| bélésnek.~Szeged nõit nem ösmeri az ország. Pedig itt speciális
20 I, 1880| egyoldalúság, ha a nemzetet nem ösmeri, - amelynek számára hozza
21 I, 1880| elég jól és elég elõnyösen ösmeri közönségünk.~Halmayné asszony
22 I, 1880| ereit, amint lüktetnek, nem ösmeri a nõket, - mert pap, vagy
23 I, 1880| amelynek mélységét senki sem ösmeri, vagy olyan rejtély, amelynek
24 I, 1880| önkénytelenül eszébe jut, ha ösmeri e francia közmondást: »Ils
25 II, 1889| bajusza alatt.~- Nos, és ösmeri kend a királyékat?~- A felséges
26 II, 1905| sem apját, sem anyját nem ösmeri. Igaz, hogy kevés abrakkal
27 II, 1905| lovat, akinek apját-anyját ösmeri, tudja, hogy sok abrakkal
28 II, 1906| pártja? A szélsõbaloldal nem ösmeri el õt magáénak. A párt végrehajtó
29 II, 1881| szervezésérõl szóló törvényt ösmeri s aki figyelemmel kísérte,
30 II, 1881| fölösleges beszélni. Mindenki ösmeri azt.~Õ kitalálta a titkot:
31 II, 1881| legpraktikusabb vén rendõrt.~- Ösmeri ön a várost?~- Akár a tenyeremet.~-
32 II, 1882| egy csöppet pszichológus s ösmeri az emberi lelket, melybe
33 II, 1882| pedig csak Maszák Hugót ösmeri, egészen annyi, mintha Egyesyt
34 II, 1882| határozottan ragyás ember s nem ösmeri az »éljen!«-ek édességét.
35 II, 1882| lehetséges, hol a közönség nem ösmeri a szellemi élet munkásait
36 II, 1882| GYURI~Amerikát minden ember ösmeri, még az is, aki sose volt
37 II, 1882| Gyurit pedig még az sem ösmeri, aki mindennap vele kapucinerezik
38 II, 1882| Némelyikünk még kisgyerek korából ösmeri: láthatta az apja kezében,
39 II, 1882| vagy - szolgájuk...~Aki ösmeri azokat a bérkocsikat, amelyek
40 II, 1882| delegátusok. Itt már alig ösmeri valaki. Úgy meg-megvillan
41 II, 1883| ha szóba ered velem.~- Ösmeri ön Bartók Lajost? - kérdi
42 II, 1883| Csak az a furcsa, senki se ösmeri meg ma.~- Mert nem ösmerte
43 II, 1883| Károlyt személyesen senki sem ösmeri. Egy név, mely néha fordul
44 II, 1883| melynek tagjait senki sem ösmeri, de amely azért országos
45 II, 1883| pattogott ott:~- Ejnye, ki ösmeri azt a László Mihályt? Hogy
46 II, 1883| történetíró lesz, aki a tárgyat ösmeri, Tisza Lajos nagyobbik érdemének
47 II, 1883| Hegedüs?~Az öreg Prileszky aki ösmeri az idõk jeleit, remegve
48 II, 1884| egyformák, hanem a pántlikáról ösmeri fel a leány napközben, hogy
49 II, 1884| mesterségbõl él egészen, s ösmeri annak minden baját, gondját.~
50 II, 1883| azt mondja, hogy az õ neje ösmeri Dobránszky Olgát, együtt
51 II, 1884| õ, tudja, hogy nevét nem ösmeri Magyarországon anekdota-anyag.
52 II, 1884| Magyarországot e könyv után ösmeri meg, az megint egy »érdekes«
53 II, 1885| s boglyákat rak belõle. Ösmeri?~- Hogyne ösmerném.~- Gyõlölöm
54 II, 1885| a neve, hát akkor honnan ösmeri a feleségem?~- A szerelmes
55 II, 1885| szerzõt még nem ösmerjük!«~Nem ösmeri azt senki. És nem is fogja
56 II, 1885| kidülledt szemekkel. Mind ösmeri már az urakat. Hiszen mind
57 II, 1885| rájuk.~- Svindler! Svindler!~Ösmeri mindenki, vidáman szólítgatják.~
58 III, 1886| kosztümjök teszi.~Aztán aki úgy ösmeri már õket mint én, annak
59 III, 1886| még tán a büntetõkódex sem ösmeri.~A rendõrség azonban tud
60 III, 1886| utat fölösleges leírni, ösmeri ezt mindenki; mert a turistaságnak
61 III, 1887| már a saját hangját sem ösmeri meg.~De képzelem én, körülbelül
62 III, 1887| válaszát, de azt az egyet nem ösmeri el, hogy az ultramontánok
63 III, 1888| tibi stb.«~Ha az olvasó jól ösmeri a lapokat, de azoknak a
64 III, 1890| következik, hogy Tisza nem ösmeri el az Apponyi tehetségeit.~
65 III, 1890| Apponyi tehetségeit nem ösmeri el Tisza, abból az következik,
66 III, 1891| kinevezendõ egyháznagyról; ösmeri Vaszary Kolost és szereti,
67 III, 1891| derék ember. Császkát is jól ösmeri mindenki. De hát Vucsetics?
68 III, 1891| könyveit, hogy, ha azokból ösmeri meg a magyarokat a trónörökös,
69 III, 1891| valaki, aki Benedek urat nem ösmeri.~- Hát ebben a zöld kalitkában
70 III, 1892| nagy alakjának mindenki ösmeri a külsejét is: minduntalan
71 III, 1893| azonban már csak egy részét ösmeri. Egy-egy ötletke, egy aperu,
72 III, 1894| már csak egy kis részét ösmeri. Egy-egy ötletke, egy aperu,
73 III, 1894| mint a szederinda. Mindenki ösmeri, mint a saját tenyerét.
74 III, 1894| magát Apponyit is mindenki ösmeri. Nem kezdhetjük mindég elõlrõl,
75 III, 1894| annyira szónok s annyira ösmeri tárgyát (e javaslatot, melyen
76 III, 1894| próbálom.« Kálnoky ellenben nem ösmeri el magáról, hogy rosszul
77 III, 1895| folyónál, melynek mélységét nem ösmeri, hídját merre van nem tudja,
78 III, 1895| éppen azért, mert jobban ösmeri az embert, mint kellene.
79 III, 1896| legérdekesebb látnivaló. De ki ösmeri meg a balra kanyarodó vidéken
80 III, 1896| színvakságban van és nem ösmeri fel az irka borítékát, melynek
|