Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1878| szépségét. Nem is volna igazi alföldi szittya, ha még ezek után
2 I, 1878| meggyõzõdésemet, melyet az alföldi nõkrõl tápláltam, bár másrészt
3 I, 1878| vendége. Bejárja a nagy alföldi várost házról házra, hatalmas
4 I, 1879| hogy az átkos kormánynak az Alföldi Vasútnál épülõ töltés deszkafalait
5 I, 1879| szólván, mondja: »Ha a szép alföldi várost emberfeletti, a lehetetlent
6 I, 1879| víz a szilléri, továbbá az Alföldi Vasút helybeli pályaudvara
7 I, 1879| utolsó védbástyáján, az Alföldi Vasút töltésén, mikor a
8 I, 1879| veszedelmes csuszamlások, hol az Alföldi töltés a baktóival csatlakozik.
9 I, 1879| testvér« (mert azt az alföldi megszólítást szokta használni,
10 I, 1879| legjobb hangulatban volt s az alföldi vidéket figyelemmel szemlélte.
11 I, 1880| haj, merengõ szemek. Az alföldi rónák búzavirágjához hasonló
12 I, 1880| búzavirágjához hasonló színûek. Az alföldi rónák ragyogó népköltészete
13 I, 1880| belõlök, ha hegedült, az alföldi rónák egyhangúsága festekezett
14 I, 1880| egy óriás fehér fogsor az alföldi katlanban.~Hanem aztán ez
15 I, 1880| tájékozatlanok valának, s az igazi alföldi érdekeket magánérdekek hálója
16 I, 1880| VÁSÁRHELY CSODABOGARAI~Az alföldi sártengerben terjeszkedõ
17 I, 1880| díszére válnak önök a nagy alföldi magyar városnak!~109. sz.,
18 I, 1880| az állandó színház nem az alföldi »legmagyarabb és legnagyobb
19 I, 1880| született.~A kis Pepike az alföldi rónák szépe: õt a rónák
20 I, 1880| világgá van kiáltva, hogy az alföldi vonatról még soha eleven
21 I, 1880| gonosz tréfát beszélte az alföldi vonatról, hogy nemrégiben
22 I, 1880| vármegyében«, mint ahány fûszál az alföldi rónán.~Egy helybeli ügyvéd,
23 I, 1880| aminõket csak produkálhat az alföldi éghajlat.~A színházra rá
24 I, 1880| ARATÁS~Arany búzakalászok, az alföldi rónák legszebb ékességei,
25 I, 1880| az idilli állapoton. Az alföldi törvényszékek általában
26 I, 1880| visel hófehér kabátot (az alföldi dzsentri ismertetõ jelét),
27 I, 1880| s az újra támadó fényes alföldi magyar város juttasson nékik
28 II, 1906| AZ ALFÖLDI VÁROSOK~(Gorombaságok)~Sohasem
29 II, 1906| fogunk jönni! - mondják - mi, alföldi városok...~Látva, mit csinál
30 II, 1881| gyakoriak. Még 1723-ban 12 alföldi megye csak körülbelül 490.
31 II, 1881| népesség dolgában is. A 12 alföldi új megye népessége 1798-
32 II, 1881| stationarius tót megyék. A 12 alföldi és dunántúli megye egy úttal
33 II, 1881| hazafelé. Néha az irigy alföldi sár, hangosakat cuppantva
34 II, 1881| húzatta.~Az 1860-iki nagy alföldi szárazság sanyarúsága mérveit
35 II, 1881| KORMÁNYBIZTOS~(Regényes kép az alföldi vízvédelmi állapotokról)~
36 II, 1881| SZEGEDI CSODÁK~A két nagy alföldi várost felosztotta a két
37 II, 1881| Érdeklõdéssel csügg az ország a nagy alföldi város sorsán. A sajtó kimerítõen
38 II, 1882| LAKODALOM AZ ALFÖLDÖN~Mikor az alföldi legény elszánja magát a
39 II, 1882| dolgozza be a földjét, mint az alföldi ember, s mégis négyszer
40 II, 1882| szívébõl selmeci ideálját az alföldi Zsuzska, nem tudni; hanem
41 II, 1882| meg a regény. A balek egy alföldi nagybirtokos, a szép Dernyõi
42 II, 1882| megharagudott a zsidókra az alföldi kisleány miatt, s megmondta
43 II, 1882| képviselõje, Horváth Gyula, és az alföldi nagybirtokos között volt,
44 II, 1882| mérgezve meg a betolakodó alföldi levegõt. Nagy vörös orra
45 II, 1882| össze mind a vért a nagy alföldi város életereibe. Õ nagyon
46 II, 1883| várost, s ott látható még az alföldi városok híres szélmalmaiból
47 II, 1884| Czincz bácsi volt, a híres alföldi kortes, aki az eszlári pör
48 II, 1883| fõ-fõ auktoritása egy nagy alföldi parasztvárosnak, mely két
49 II, 1883| Zsámbokréty nyomatékkal.~*~Egy alföldi tiszta paraszt kerületbe
50 II, 1885| vetekedhetnek a leggazdagabb alföldi magyar városok sem, akikre
51 III, 1886| volt ellene kifogása...~Egy alföldi mamelukot, ki csak ma érkezett
52 III, 1887| ellenem szavazott. Az én egész alföldi ellenpártomat megtaláltam
53 III, 1888| õt mindenki abban a nagy alföldi városban, melyben lakik.
54 III, 1888| rendezve.~MESE AZ ÁRVÍZRŐL~Egy alföldi városból kapjuk e sorokat.
55 III, 1888| után összegyülekeztek az alföldi emberek tanácskozásra, s
56 III, 1888| munkában.~- Mi jót hoztatok alföldi emberek? - kérdi félvállról,
57 III, 1888| Bizony nem ígérem meg alföldi emberek, mert én a jövõ
58 III, 1888| mándlis, értelmes arcú, alföldi kaliberû parasztember s
59 III, 1888| ország alkotmánya felõl, az alföldi néprõl, egész értekezéseket
60 III, 1888| lakomával fogadták õket egy alföldi nagy városban. Az asztal
61 III, 1888| jóízû levelet kaptam egy alföldi városból, sok aláírással,
62 III, 1890| magasan emelkedik ki az alföldi városok közt mint könyvpiac.
63 III, 1890| fölösleges külön beszélni. Az alföldi nagyobb magyar városok külsõleg
64 III, 1890| saporem«. A káposztának is (alföldi néven a töltött káposzta:
65 III, 1892| magyarságát illetõleg. Hogy az alföldi ember magyar, az csak állapot,
66 III, 1894| már ismételve egy nagyobb alföldi állomás után, ahol a program
67 III, 1895| rendeztek elõkelõ hölgyeink az alföldi ínségesek javára. Jobban
68 III, 1815| ellenében megjavultak volna az alföldi kuruc-kerületek. Honnan
69 III, 1815| alighanem fog veszíteni, noha az alföldi kerületek keményen állnak
70 III, 1815| Ellenjelöltet mindenüvé«.~Egy ilyen alföldi fõispántól azt kérdezte
71 III, 1896| furulyája, a gulya kolompja, az alföldi nádas zizegése benne van
72 III, 1896| amellyel ez a fiatal szónok az alföldi munkásviszonyok dolgát kirajzolta
|