bold = Main text
       Rész,  Esztendo/Fejezet                                                      grey = Comment text

131001  III,  1892    |                             szeretett, mert amazoknak fogta a pártját, egyszóval hozzánk
131002  III,  1892    |                                   elnök fejére, hanem annak a virágai közt a figyelmes
131003  III,  1892    |                                  hanem annak a virágai közt a figyelmes szem egy picike
131004  III,  1892    |                                   reszketeg hangon mondá:~- A jelen országgyûlés utolsó
131005  III,  1892    |                         országgyûlés utolsó ülését bezárom.~A HÁZ PÉNZTÁRÁNÁL~Azok, akik
131006  III,  1892    |                                 Azok, akik azt hiszik, hogy a Ház folyosói most üresek,
131007  III,  1892    |                                     nem imádkozik.~Mindenki a Ház pénztárába siet, melynek
131008  III,  1892    |                             pénztárába siet, melynek ajtaja a folyosóra nyílik, s onnan
131009  III,  1892    |                               nyílik, s onnan mindannyiszor a következõ párbeszéd hallatszik
131010  III,  1892    |                                      Hisz ez vérlázító! (Ez a volt képviselõ hangja.)~-
131011  III,  1892    |                                   De fájdalom, úgy van! (Ez a Ház pénztárnokának vigasztalan,
131012  III,  1892    |                                 hogy nekem ki kell váltanom a zászlóimat!~- Én meg egyszerûen
131013  III,  1892    |                                  kezében. Éppen útra készül a kerületbe. Õ is dühös:~-
131014  III,  1892    |                               magammal pénzt, nem utazhatom a kerületembe...~A pénztárnok
131015  III,  1892    |                                  utazhatom a kerületembe...~A pénztárnok hamiskásan vág
131016  III,  1892    |                             pénztárnok hamiskásan vág egyet a szemével:~- Nono, nagyságos
131017  III,  1892    |                                    Nono, nagyságos úr... az a negyvennyolc forint, amivel
131018  III,  1892    |                                 negyvennyolc forint, amivel a választásra szokott menni,
131019  III,  1892    |                                   szokott menni, bizonyosan a zsebében van!~- Még 48 garas
131020  III,  1892    |                                    kipirult arcok mindenütt a folyosón, s e forradalmi
131021  III,  1892    |                                  óvatos körültekintés után) a kormánypárt is.~Oka pedig
131022  III,  1892    |                             kormánypárt is.~Oka pedig ennek a t. házi utólagos lázongásnak
131023  III,  1892    |                               utólagos lázongásnak az, hogy a belügyminisztérium még nem
131024  III,  1892    |                                     még nem utalványozta ki a Ház pénztárának az 1891-
131025  III,  1892    |                                   volna nem is fizetheti ki a Ház pénztárnoka.~A képviselõk
131026  III,  1892    |                             fizetheti ki a Ház pénztárnoka.~A képviselõk természetesen
131027  III,  1892    |                        természetesen sokféleképp értelmezik a belügyminiszter huzavonáját.
131028  III,  1892    |                                   Némelyek azt hiszik, hogy a miniszter meg akarja várni
131029  III,  1892    |                                  miniszter meg akarja várni a választások eredményét,
131030  III,  1892    |                                   akkor megint kijárna erre a félévre a lakbér, nem hajlandó
131031  III,  1892    |                               megint kijárna erre a félévre a lakbér, nem hajlandó kétszer
131032  III,  1892    |                                 valami formaságon akadt meg a pénz kiutalványozása s pár
131033  III,  1892    |                             kiutalványozása s pár nap múlva a Ház pénztára megint fluktuálni
131034  III,  1892    |                             pénztára megint fluktuálni fog.~A harmadik felekezet pedig
131035  III,  1892    |                                   fogja fizetni mindenkinek a lakbért, de csak a választások
131036  III,  1892    |                              mindenkinek a lakbért, de csak a választások után, mert nem
131037  III,  1892    |                          részesíteni választási költségben.~A »TEKINTETES URAK« ÖRÖME~
131038  III,  1892    |                                      TEKINTETES URAK« ÖRÖME~A feloszlatott képviselõház
131039  III,  1892    |                                 találja az az örömhír, hogy a belügyminisztérium mégis
131040  III,  1892    |                                  tehát kap minden képviselõ a január 31. napra (naponként
131041  III,  1892    |                                    nem megvetendõ subsidium a választási költségekre.
131042  III,  1892    |                                  választási költségekre. Ez a dolog pedig valamivel sötétebb
131043  III,  1892    |                                sötétebb képet mutat, ha nem a képviselõk, hanem az adófizetõk
131044  III,  1892    |                                   szempontjából nézegetjük. A t. Háznak ugyanis 453 tagja
131045  III,  1892    |                                     kiderül, hogy az ország a január 4-i rövid ülésért
131046  III,  1892    |                               január 4-i rövid ülésért csak a képviselõkre 254.925.- Ft
131047  III,  1892    |                                 helyeztetett volna át, ezen a pénzen éppen egy csinos
131048  III,  1892    |                                     elsõ, aki siet fölvenni a »nép véres és verejtékes
131049  III,  1892    |                                    és verejtékes filléreit« a képviselõház kasszájából.~
131050  III,  1892    |                                   képviselõház kasszájából.~A KEZDET KEZDETE~(Az elsõ
131051  III,  1892    |                                      Az elsõ ülés)~Eddigelé a t. Házat csak a gróf Kreith
131052  III,  1892    |                                    Eddigelé a t. Házat csak a gróf Kreith szétküldött
131053  III,  1892    |                                    jó darabon megvörösödve, a széleken Neumannal, Jellinekkel,
131054  III,  1892    |                                     Rosenberggel, amibõl az a hazafiatlan ötlete támadhat
131055  III,  1892    |                                    Most végre itt hömpölyög a Ház a folyosókon, úgy amint
131056  III,  1892    |                                   végre itt hömpölyög a Ház a folyosókon, úgy amint lesz,
131057  III,  1892    |                                 élnek utódaikban. Tömve van a folyosó minden zig-zuga,
131058  III,  1892    |                                    Ferenc.~- Nem mind, csak a fiatalabbja.~Amire rábólint
131059  III,  1892    |                                 tízkor megszólaltak odabent a villanyos csengettyûk és
131060  III,  1892    |                                    Mozgalmas képet mutatott a tanácsterem, amint elhelyezkedtek
131061  III,  1892    |                           tanácsterem, amint elhelyezkedtek a betóduló képviselõk, keresve
131062  III,  1892    |                               ragyognak az üvegkockák alatt a padok tetején. Aztán bejöttek
131063  III,  1892    |                                     tetején. Aztán bejöttek a miniszterek. Majd elõbicegett
131064  III,  1892    |                            elõbicegett Péchy Tamás és leült a Baross háta mögé. Horváth
131065  III,  1892    |                                    háta mögé. Horváth Gyula a Horánszky hajdani vidékére
131066  III,  1892    |                                     azonban nem látszott ki a padból, s kiben az õsidõk
131067  III,  1892    |                                     Kuba bátyánkra már csak a korelnökök emlékeznek. Mindenütt
131068  III,  1892    |                                  szék tátongott még üresen.~A miniszterelnök felállott,
131069  III,  1892    |                                    és elkezdte fölhajszolni a korelnököt. Egy országot
131070  III,  1892    |                                  Csanády Sándor és Madarász a legidõsebbek.~- A függetlenségiek
131071  III,  1892    |                                  Madarász a legidõsebbek.~- A függetlenségiek tovább élnek -
131072  III,  1892    |                                    1892. országgyûlésen.~De a csengettyûnek nem volt még
131073  III,  1892    |                                   még gazdája. Ott fénylett a pulpituson árván, tehetetlenül.~-
131074  III,  1892    |                                  köztük idõsebb - folytatta a miniszterelnök -, szíveskedjék
131075  III,  1892    |                                    nagy pátosszal kijelenté a helyérõl, hogy õ bizony
131076  III,  1892    |                                   ne az országgyûlés menjen a királyhoz, hanem a király
131077  III,  1892    |                                   menjen a királyhoz, hanem a király jöjjön az országgyûléshez;
131078  III,  1892    |                       országgyûléshez; s még hagyján, ha az a fekete-sárga zászló nem
131079  III,  1892    |                                     ha mondom. Nem vállalom a dolgot.~A vén kuruc leült,
131080  III,  1892    |                                      Nem vállalom a dolgot.~A vén kuruc leült, miután
131081  III,  1892    |                                    miután ismét megrángatta a dókáját.~A miniszterelnök
131082  III,  1892    |                                ismét megrángatta a dókáját.~A miniszterelnök megint felkelt:
131083  III,  1892    |                                 elnök után! Most Madarászon a sor.~Madarász apó megrázta
131084  III,  1892    |                                     lépkedett az emelvényre a mennyezet alá. De apró serétszerû
131085  III,  1892    |                                   apró serétszerû szemeiben a ravaszság démonai vigyorogtak,
131086  III,  1892    |                                ellenzék éljenben tört ki, s a korelnök, aki még ezelõtt
131087  III,  1892    |                                   ezelõtt két hónappal csak a Ház jegyzõje volt (hogy
131088  III,  1892    |                              fölviszi némely embernek isten a dolgát), megnyitván az ülést,
131089  III,  1892    |                             megnyitván az ülést, elõszólítá a korjegyzõket, mire hat képviselõnek
131090  III,  1892    |                                     ember«-ében Fabula uram a csemetéivel. Egytõl-egyig
131091  III,  1892    |                                    Csáky István olvasta fel a holnapi trónbeszédre vonatkozó
131092  III,  1892    |                                    kellemes, csengõ hangon.~A miniszterelnök megelégedetten
131093  III,  1892    |                             hallgatta. Egy nagy kõ esett le a szívérõl. A jobboldal is
131094  III,  1892    |                                     kõ esett le a szívérõl. A jobboldal is könnyebben
131095  III,  1892    |                                    valami nyersanyag rotyog a fazékban, biztatón pislogott
131096  III,  1892    |                                    majd mindjárt megadom én a módját.~S amint elhangzott
131097  III,  1892    |                                     azon föltétel alatt, ha a király trónja körül csakis
131098  III,  1892    |                                  fel, pedig váratlanul jött a Madarász szeszélye, azt
131099  III,  1892    |                                 mint azelõtt«.~Mire kivágta a mellét Madarász:~- Akkor
131100  III,  1892    |                               megyek Budára, másnak adom át a korelnökséget.~Lett erre
131101  III,  1892    |                                     rengett bele az épület. A jobboldal azonban Madarász
131102  III,  1892    |                             Madarász eljárásában észrevette a rosszhiszemû malíciát, mellyel
131103  III,  1892    |                              rosszhiszemû malíciát, mellyel a miniszterelnököt az elõleges
131104  III,  1892    |                                    szakította meg több hang a szélsõbali kortes szpácset,
131105  III,  1892    |                                   legalábbis illetlen volt.~A papa, mint aki jól végezte
131106  III,  1892    |                                  papa, mint aki jól végezte a maga dolgát, méltóságos
131107  III,  1892    |                                lassú léptekkel ballagott ki a trónusról.~Szapáry pedig
131108  III,  1892    |                                   Most már Királyi Pál volt a legidõsebb.~- Nincs itt! -
131109  III,  1892    |                               lõttek nekem az asszonyoknál.~A miniszterelnök azonban Janicsáry
131110  III,  1892    |                               nevezte meg!~Mire minden szem a Ház szélsõ jobboldalára
131111  III,  1892    |                                 kopasz, tatár fej, aminõket a trafik boltokon lát az ember
131112  III,  1892    |                                   Az aga! Az aga! suttogták a környéken. Mert a közszeretetben
131113  III,  1892    |                                 suttogták a környéken. Mert a közszeretetben élõ Sándor
131114  III,  1892    |                       közszeretetben élõ Sándor bácsit ezen a törökös néven szólítják
131115  III,  1892    |                               egymásközt.~Az aga megindult. A hazafiúi megrendíthetlen
131116  III,  1892    |                                   Rettenthetlenül közelgett a veszedelmes helyre. Csak
131117  III,  1892    |                              mutatta, hogy örömestebb menne a vérpadra. Nem volna olyan
131118  III,  1892    |                             bátortalan.~Egyet sóhajtott még a lépcsõkön, fölfelé menõben
131119  III,  1892    |                                  lépcsõkön, fölfelé menõben a szédítõ magaslatra. Ráncos
131120  III,  1892    |                              visszafordulna. Hiába biztatta a háznagy: »Semmit se félj,
131121  III,  1892    |                               lelkes éljen rivalgás kísérte a jobboldalról, ahol fölötte
131122  III,  1892    |                                     ahol fölötte megörültek a szerencsés fordulatnak,
131123  III,  1892    |                                      és széttekintett innen a Ház összes vidékein, hol
131124  III,  1892    |                                   idegen tarkállott, kivált a meghosszabbodott balmezõn,
131125  III,  1892    |                                  tûzkarikákat kezdtek látni a levegõben, amely csoda után (
131126  III,  1892    |                                  egyszerre csak megindultak a teremben levõ összes padok
131127  III,  1892    |                                malíciózus szójáték, mellyel a szélsõbal poétája, Meszlényi
131128  III,  1892    |                               bevonulását az új epochába.~- A janicsárok végnapjai! -
131129  III,  1892    |                             Meszlényi.~Nagy kacagás támadt. A kacagásra magához tért Janicsáry.
131130  III,  1892    |                                    minthogy váratlanul érte a korelnöki kenyér, nem volt
131131  III,  1892    |                                     tudta, mit kell tennie. A balvidék gúnyosan zsibongott,
131132  III,  1892    |                               balvidék gúnyosan zsibongott, a miniszterelnök segíteni
131133  III,  1892    |                                  segíteni akart rajta, hogy a jövõ ülést tûzze ki, de
131134  III,  1892    |                               kezdett. »Ne avatkoz­zék bele a miniszterelnök - kiálták
131135  III,  1892    |                                     kiálták Károlyiék -, az a korelnök dolga«. A zaj nõttön-nõtt.~
131136  III,  1892    |                                       az a korelnök dolga«. A zaj nõttön-nõtt.~Janicsáry
131137  III,  1892    |                                    imbolygott, fészkelõdött a helyén, egyre hátrább-hátrább
131138  III,  1892    |                                 egyre hátrább-hátrább tolva a bíboros elnöki széket, egészen
131139  III,  1892    |                              bíboros elnöki széket, egészen a fal mellé.~- Csöngess! -
131140  III,  1892    |                                 Csöngess! - figyelmeztették a körülállók.~Mire elkezdte
131141  III,  1892    |                                   idegesen keresni kezeivel a csöngettyût, míg végre valahogy
131142  III,  1892    |                                  valahogy magától beleakadt a bal kezébe.~Hanem meg is
131143  III,  1892    |                                  csengett-kongott s kitûzte a jövõ ülést halk, tompa,
131144  III,  1892    |                               halványan, csodálkozva nézett a kérdezõkre. A csengettyû
131145  III,  1892    |                            csodálkozva nézett a kérdezõkre. A csengettyû kiesett kezeibõl,
131146  III,  1892    |                               jámborul vonogatva mormogá:~- A Jézus tudja!~*~Ez volt a
131147  III,  1892    |                                    A Jézus tudja!~*~Ez volt a mai ülés, vagyis inkább
131148  III,  1892    |                            értekezlet lefolyása. Ilyen volt a ház csecsemõ korának elsõ
131149  III,  1892    |                                     és egy kicsit ügyetlen.~A MENTÉK KIÁLLÍTÁSA~A képviselõház
131150  III,  1892    |                               ügyetlen.~A MENTÉK KIÁLLÍTÁSA~A képviselõház karzatait ma
131151  III,  1892    |                               karzatait ma korán okkupálták a hölgyek. Jól is jártak:
131152  III,  1892    |                                    egy ülést díszmagyarban.~A képviselõk ugyanis a várpalotából
131153  III,  1892    |                         díszmagyarban.~A képviselõk ugyanis a várpalotából egyenesen a
131154  III,  1892    |                                    a várpalotából egyenesen a Házba hajtattak bemutatni
131155  III,  1892    |                                   Házba hajtattak bemutatni a mentét, s déli egy órakor
131156  III,  1892    |                                   mentét, s déli egy órakor a máskor egyszínû üléstermet
131157  III,  1892    |                                  máskor egyszínû üléstermet a színek igazi pompájával
131158  III,  1892    |                                 pompájával öntötték el.~Már a folyosóra se lehetett ráismerni.
131159  III,  1892    |                                   vitéz enyelgett egymással a Báthori Zsigmond kíséretébõl;
131160  III,  1892    |                                   kiélt arcuk arra vallott.~A terem a megnyitáskor káprázatos
131161  III,  1892    |                                 arcuk arra vallott.~A terem a megnyitáskor káprázatos
131162  III,  1892    |                                  bársonymentés alakok ültek a padokban. Mennyi szín ragyogott,
131163  III,  1892    |                                  szín ragyogott, mosolygott a napfényben, az égõ haragos
131164  III,  1892    |                                   égõ haragos vörös mellett a kacagó azúrkék, a sötéten
131165  III,  1892    |                                   mellett a kacagó azúrkék, a sötéten komorodó fekete
131166  III,  1892    |                                 sárga. Alig lehet ráismerni a Házra, s ha megcsörren egy
131167  III,  1892    |                                     õket!~Olyan szépen fest a terem ebben a magyar díszben,
131168  III,  1892    |                                   szépen fest a terem ebben a magyar díszben, s oly méltóságosan
131169  III,  1892    |                                    ki legutolsó padból nézi a Péchy örökét, melybe bele
131170  III,  1892    |                                      kardot az oldalukra ez a legjobb szájkosár!~Vagy
131171  III,  1892    |                                   ha netalán kardra kerülne a dolog: a többséget nem lehetne
131172  III,  1892    |                                     kardra kerülne a dolog: a többséget nem lehetne megint »
131173  III,  1892    |                                     megint »agyonbeszélni«.~A jobb oldal a »szebbik«.
131174  III,  1892    |                                agyonbeszélni«.~A jobb oldal a »szebbik«. Ott van a legtöbb
131175  III,  1892    |                                  oldal a »szebbik«. Ott van a legtöbb díszmagyar ruha,
131176  III,  1892    |                                  legtöbb díszmagyar ruha, s a karzatról a legtüzesebb
131177  III,  1892    |                              díszmagyar ruha, s a karzatról a legtüzesebb hazafi szemét
131178  III,  1892    |                          aranyzsinórzású meggyszín mentében a halvány arcú Berzeviczy
131179  III,  1892    |                                  mondott beszédet tartani!) A karzat hölgyei végleg rajta
131180  III,  1892    |                              hölgyei végleg rajta vesztenék a szemüket a gyémántos lovagon,
131181  III,  1892    |                                  rajta vesztenék a szemüket a gyémántos lovagon, ha egy
131182  III,  1892    |                                      aki visszament egészen a honfoglaló õsökhöz és mente
131183  III,  1892    |                                   sárga párducbõr omlott le a válláról.~A jövendõ elnök,
131184  III,  1892    |                             párducbõr omlott le a válláról.~A jövendõ elnök, Bánffy Dezsõ
131185  III,  1892    |                                  bársony mentét viselt, míg a volt elnök, az öreg Péchy
131186  III,  1892    |                                    amiben annyiszor vezette a Házat. Rohonczy kék díszt
131187  III,  1892    |                                    fényesen kitett magáért: a fehér atilla, bíborbársony
131188  III,  1892    |                                mutattak, Baranyi Ödön színe a fekete, Pogányé a rikító
131189  III,  1892    |                                     színe a fekete, Pogányé a rikító kék, Ürményi pedig
131190  III,  1892    |                               tulipán díszített.~Amoda túl, a szélsõbalon Ugron fekete
131191  III,  1892    |                            egyenruha kettõ is rikít pirosan a jobboldalon: a Pongrácz
131192  III,  1892    |                                rikít pirosan a jobboldalon: a Pongrácz és Csáky grófoké,
131193  III,  1892    |                              Pongrácz és Csáky grófoké, míg a kisebb fajta tartalékos
131194  III,  1892    |                           elvezethetnének pár ezredet. Csak a korjegyzõk közt négy huszártiszti
131195  III,  1892    |                                huszártiszti atilla kéklett.~A miniszterek már az ülés
131196  III,  1892    |                                    az ülés elõtt levetették a díszruhát Apponyival és
131197  III,  1892    |                                    együtt. Nagy sajnálatára a karzatnak, ahonnan több
131198  III,  1892    |                              ahonnan több külföldi is nézte a lenn pompázó ritka parlamenti
131199  III,  1892    |                                 helyet.~Mikor együtt voltak a képviselõk, megjelent az
131200  III,  1892    |                                     öregúrnak pompásan állt a magyar dísz, s egyszerre
131201  III,  1892    |                              elnézést kért öregségéért erre a »pár napra«, minden oldalról
131202  III,  1892    |                                 minden oldalról összeömlött a szívélyes, lelkes éljenzés.~
131203  III,  1892    |                                     és téged választunk meg a Péchy utódjának!~- Hess
131204  III,  1892    |                                   igaz, hogy úgy olvasta le a mondanivalókat jegyzetekbõl.
131205  III,  1892    |                                     nem papirosról vezetném a Házat, ha a király levétetné
131206  III,  1892    |                             papirosról vezetném a Házat, ha a király levétetné azt a lobogót!~
131207  III,  1892    |                                   ha a király levétetné azt a lobogót!~A szélsõbal nagyon
131208  III,  1892    |                                    levétetné azt a lobogót!~A szélsõbal nagyon megéljenezte
131209  III,  1892    |                                    korjegyzõ elvtársát, aki a jegyzõkönyvet olyan tüzetesen
131210  III,  1892    |                                 harsányan szavalta el, hogy a régi jegyzõk szinte sápadoztak
131211  III,  1892    |                                  mikor olyan új az emberben a hang!)~Majd Pálffy-Daun
131212  III,  1892    |                                  gróf korjegyzõ olvasta föl a trónbeszédet, váratlanul
131213  III,  1892    |                               tárgya nem volt az ülésnek, s a képviselõk a menték kiállítása
131214  III,  1892    |                                     ülésnek, s a képviselõk a menték kiállítása után elszéledtek.
131215  III,  1892    |                               elszéledtek. Kimenet az utcán a tömeg megéljenezte Wekerlét,
131216  III,  1892    |                                    Janicsáry Sándor letette a töviskoronát és leszállt
131217  III,  1892    |                                    mert eszébe jutott, hogy a korelnök napja már hanyatlóban
131218  III,  1892    |                                    tõle. (Mit szólnak ehhez a ceglédiek!)~Bejött lihegve
131219  III,  1892    |                                       Bejött lihegve és már a folyosón tudakozódott futtában:~-
131220  III,  1892    |                                    futtában:~- Megvan-e még a korelnök?~Egy kormánypárti
131221  III,  1892    |                                 mert már itt vannak nemcsak a janicsárok, hanem a Károlyi
131222  III,  1892    |                                 nemcsak a janicsárok, hanem a Károlyi Gáborok végnapjai
131223  III,  1892    |                               Gáborok végnapjai is!~Odabenn a gróf mindjárt belekötött
131224  III,  1892    |                                Gyöngyössy teremtisztbe, aki a horvátok közt szavazólapokat
131225  III,  1892    |                                     Hivatalosan osztogatják a voksokat, nem járja! rikácsolá.~
131226  III,  1892    |                                hivatalosan!~Nagy zaj támad. A jobboldal zúg:~- Rendre!
131227  III,  1892    |                            gondolván, majd elintézi Károlyi a baját a teremtiszttel nélküle
131228  III,  1892    |                                    elintézi Károlyi a baját a teremtiszttel nélküle is.
131229  III,  1892    |                                      Aminthogy úgy is lett.~A másik vihar okozója Fenyvessy
131230  III,  1892    |                                     majd elintézi Fenyvessy a baját a világgal nélküle
131231  III,  1892    |                                  elintézi Fenyvessy a baját a világgal nélküle is. Aminthogy
131232  III,  1892    |                                   sikerült így megtréfálnia a Házat. A miniszterelnök
131233  III,  1892    |                                   így megtréfálnia a Házat. A miniszterelnök oh gyönyör!
131234  III,  1892    |                                      ha Clio ezt jegyzi föl a napról:~»Magyarország törvényhozása
131235  III,  1892    |                             Fenyvessy egyszerûen megoldotta a kérdést azzal, hogy felolvasta
131236  III,  1892    |                              kérdést azzal, hogy felolvasta a jegyzõ­könyvet.~A harmadik
131237  III,  1892    |                                felolvasta a jegyzõ­könyvet.~A harmadik örvény ott nyílt
131238  III,  1892    |                                Janicsáry lábai elõtt, mikor a határozatot kellett kimondani.
131239  III,  1892    |                            keservesen.~Madarász apóban, aki a házszabályokkal fegyverzetten,
131240  III,  1892    |                                elnökutód szavait, fölébredt a lelkiismeret.~- Én vittem
131241  III,  1892    |                                   lelkiismeret.~- Én vittem a bajba, illõ, hogy én húzzam
131242  III,  1892    |                             elkezdte nagy komolyan diktálni a mondandókat:~- Tagsági...~
131243  III,  1892    |                              Tagsági...~Az aga mohón kapott a segítségen. Rámondta:~-
131244  III,  1892    |                                     gyakorolandják ugrik át a veszedelmes árkon a korelnök,
131245  III,  1892    |                                ugrik át a veszedelmes árkon a korelnök, befejezve a kijelentést.~
131246  III,  1892    |                                 árkon a korelnök, befejezve a kijelentést.~Ezután következett
131247  III,  1892    |                                    ez lesz Szapáry Mohácsa.~A karzat szinte roskadásig
131248  III,  1892    |                                  eljõ seregével megsegíteni a jó Péchy Tamást... De lenn
131249  III,  1892    |                                    jobboldalon, baloldalon. A kormánypárti vidék sûrû
131250  III,  1892    |                                vizsga tekintettel kémlelték a baloldalról keresve-kutatva
131251  III,  1892    |                                 baloldalról keresve-kutatva a malkontenseket.~A szavazás
131252  III,  1892    |                           keresve-kutatva a malkontenseket.~A szavazás a már nem szokatlan
131253  III,  1892    |                                  malkontenseket.~A szavazás a már nem szokatlan tüntetések
131254  III,  1892    |                           Éljeneznek, tapsolnak, Apponyinak a baloldal, Szapárynak, Tiszának,
131255  III,  1892    |                                    Tiszának, Podmaniczkynak a jobboldal. Csak éppen abban
131256  III,  1892    |                                     abban különbözött kissé a demonstráció, hogy a mamelukok
131257  III,  1892    |                                  kissé a demonstráció, hogy a mamelukok éljene ma hangzatosabb,
131258  III,  1892    |                                  volt.~Majd összeszámlálják a voksokat. Minden második
131259  III,  1892    |                              voksokat. Minden második ember a szavazatok számát jegyzi
131260  III,  1892    |                                    szavazatok számát jegyzi a helyén (maga a miniszterelnök
131261  III,  1892    |                                számát jegyzi a helyén (maga a miniszterelnök megy elül
131262  III,  1892    |                                    miniszterelnök megy elül a jó példával).~Bánffy Dezsõ
131263  III,  1892    |                                   még 10-20 közt váltakozik a többség, de aztán fölemelkedik
131264  III,  1892    |                                    Így hirdette ki az elnök a jobboldal viharos éljenzése
131265  III,  1892    |                                     Andrássy Tivadar gróf), a jegyzõket (Esterházy Kálmán
131266  III,  1892    |                                   el, hogy Homer istenei is a hasukat fogták tõle.~Nyomban
131267  III,  1892    |                                 beszéd kíséretében vette át a méltóságot úgy, hogy a legturbulensebb
131268  III,  1892    |                                   át a méltóságot úgy, hogy a legturbulensebb elemek is
131269  III,  1892    |                               elemek is elkomolyodtak tõle.~A T. HÁZBÓL [febr. 28.]~(A
131270  III,  1892    |                                    A T. HÁZBÓL [febr. 28.]~(A szélsõbali jegyzõ)~[febr.
131271  III,  1892    |                                      hogy az egyik küzdõfél a 48-as párt csak a mostoha
131272  III,  1892    |                                  küzdõfél a 48-as párt csak a mostoha testvér szerepét
131273  III,  1892    |                                   testvér szerepét játssza.~A nagy anyapárt, az Irányiéké,
131274  III,  1892    |                                 Irányiéké, féltékenyen nézi a kis hajtást, az Ugron-pártot
131275  III,  1892    |                                    agyonnegligálja. De csak a külszín okáért, mert alapjában
131276  III,  1892    |                                vuklis néni mérges intrikáit a fiatal húg ellen, aki ott
131277  III,  1892    |                                   Máris összekacérkodta azt a létszámot, mellyel a választási
131278  III,  1892    |                                    azt a létszámot, mellyel a választási harcba ment.
131279  III,  1892    |                                   hejh, sok jó vitéz maradt a csatatéren, többnyire a »
131280  III,  1892    |                                     a csatatéren, többnyire a »testvérek« buzogánya alatt.~
131281  III,  1892    |                                 testvérek« buzogánya alatt.~A vezér, Ugron Gábor helyzete
131282  III,  1892    |                           mulatságos. Más marokszámra kapja a babért, neki levelenkint
131283  III,  1892    |                                  özönnel kapja az éljent és a tapsot amint az õ nevét
131284  III,  1892    |                                  kiáltja valami szavazásnál a jegyzõ, egyszerre elnémul
131285  III,  1892    |                                   jegyzõ, egyszerre elnémul a hegy, síri csönd támad,
131286  III,  1892    |                                    csönd támad, megfagy még a lehelet is az ajkakon. Nyolcvan
131287  III,  1892    |                                   mintegy azt hirdetve neki a Poe órájával:~- Soha többé.
131288  III,  1892    |                           mindörökké le kell mondania errõl a táplálékról, mely nélkül
131289  III,  1892    |                                 Ugronékat, emezek sem estek a fejük lágyára. Ma is kirántották
131290  III,  1892    |                                  kirántották az öregek alul a gyékényt a jegyzõválasztásnál.~
131291  III,  1892    |                                   az öregek alul a gyékényt a jegyzõválasztásnál.~Az történt
131292  III,  1892    |                                    Az történt ugyanis, hogy a szabadelvû párt egy jegyzõi
131293  III,  1892    |                          függetlenségi. Ezentúl lesz három. A többség rábízta az ellenzékre,
131294  III,  1892    |                                   egyezzenek ki egymás közt a harmadik jegyzõ fölött.~
131295  III,  1892    |                                   igazság úgy kívánta, hogy a 48-asok kapják a harmadik
131296  III,  1892    |                              kívánta, hogy a 48-asok kapják a harmadik jegyzõt, kiknek
131297  III,  1892    |                                    kiknek még egy sem volt. A nemzeti párt készséggel
131298  III,  1892    |                                   készséggel át is testálta a maga részét a jegyzõbõl
131299  III,  1892    |                                   is testálta a maga részét a jegyzõbõl Ugronékra, de
131300  III,  1892    |                                     módon el akarta ragadni a kis mostoha elsõ jóízû falatját
131301  III,  1892    |                                  óta. (Dupla napidíj járván a jegyzõséggel.)~De az nem
131302  III,  1892    |                                 manõverezett, úgy behálózta a jobboldalt, baloldalt, hogy
131303  III,  1892    |                                 jobboldalt, baloldalt, hogy a mai szavazásnál harmadik
131304  III,  1892    |                                      Emiatt nagy harag dúlt a »hegyen«. A hûtlen szövetségesek
131305  III,  1892    |                                 nagy harag dúlt a »hegyen«. A hûtlen szövetségesek felé
131306  III,  1892    |                                  azonnal kitörültette magát a »felirati vita intézõ bizottságából«
131307  III,  1892    |                              bizottságából« és odakiáltotta a nemzetieknek:~- No, hát
131308  III,  1892    |                                     szerencsésen megmenekül a bukástól annak révén, hogy
131309  III,  1892    |                                 hogy az ellenzéknek megadta a harmadik jegyzõt.~Hogy mily
131310  III,  1892    |                                      az már kiszámíthatlan.~A T. HÁZBÓL~[márc. 9.]~Egyik
131311  III,  1892    |                             kérdezte tõlem, hogy hol vannak a legdrágább virágok (valami
131312  III,  1892    |                               elvezetem.~S vittem egyenesen a Sándor utca felé, hol fekete
131313  III,  1892    |                                  szálldogál az országházon. A szegény Csáky Istvánt gyászolja.
131314  III,  1892    |                               gyászolja. Bolond halál, mely a korjegyzõkön kezdi.~Fölvezettem
131315  III,  1892    |                             karzatjegyet:~- Menjen föl! Itt a legdrágább virágokban gyönyörködhetik.~
131316  III,  1892    |                                egész udvari kertészet volt. A fölirati javaslatok piroslottak,
131317  III,  1892    |                                   virágpompában. Legelõször a szabadelvû párti virágcserép
131318  III,  1892    |                                   tartalmas szép beszéddel.~A karzat és a tanácsterem
131319  III,  1892    |                                 szép beszéddel.~A karzat és a tanácsterem tele volt. A
131320  III,  1892    |                                    a tanácsterem tele volt. A legfiatalabb képviselõk
131321  III,  1892    |                                    ülés édességét. Ott volt a legnagyobbtól a legkicsinyebbig,
131322  III,  1892    |                                    Ott volt a legnagyobbtól a legkicsinyebbig, az egész
131323  III,  1892    |                                      akit azért küldtek föl a lojális svábok az ország
131324  III,  1892    |                                     legyen kivel játszaniok a király gyerekeinek«.~Bokross
131325  III,  1892    |                                   Eötvösnek gazdálkodta meg a drága idõt, ki a szélsõbal
131326  III,  1892    |                            gazdálkodta meg a drága idõt, ki a szélsõbal javaslatát interpretálta.
131327  III,  1892    |                                   kurta fekete kabátját (ez a beszélõ köntöse) s magával
131328  III,  1892    |                              magával hozta Perl öcsénket és a köhögés elleni porokat egy
131329  III,  1892    |                                     skatulyában. Csak éppen a beszédet nem hozta magával.
131330  III,  1892    |                              ledneket, napraforgót. Beszélt a világon mindenrõl, a Bokrossék
131331  III,  1892    |                                Beszélt a világon mindenrõl, a Bokrossék javaslatáról,
131332  III,  1892    |                                     Bokrossék javaslatáról, a valutáról, a fõrendiházról,
131333  III,  1892    |                                  javaslatáról, a valutáról, a fõrendiházról, a téli választásokról,
131334  III,  1892    |                                 valutáról, a fõrendiházról, a téli választásokról, úgymond,
131335  III,  1892    |                                jegyezte meg egy hang (talán a Thalyé). Hiszen Szilágyi
131336  III,  1892    |                                    Szilágyi Mihály is télen a duna jegén választatott.~
131337  III,  1892    |                                  szélesedett, laposodott és a ragyogó varázs-gyûrûjét,
131338  III,  1892    |                                    ragyogó varázs-gyûrûjét, a humorát is otthon hagyta,
131339  III,  1892    |                                    mindig visszaszerzi neki a meglankadt figyelmet, a
131340  III,  1892    |                                     a meglankadt figyelmet, a Házat elõvette az unalom,
131341  III,  1892    |                                   Házat elõvette az unalom, a képviselõk kiosontak a büfébe,
131342  III,  1892    |                                      a képviselõk kiosontak a büfébe, a folyosóra, ahol
131343  III,  1892    |                              képviselõk kiosontak a büfébe, a folyosóra, ahol Szilágyi
131344  III,  1892    |                              Szilágyi Dezsõ tartotta szóval a fiatal képviselõket:~- Addig
131345  III,  1892    |                                   pajzánkodik Tisza Kálmán.~A terem egyre üresebb lesz
131346  III,  1892    |                                   egyre üresebb lesz kivált a jobboldalon, csak a miniszterek
131347  III,  1892    |                                  kivált a jobboldalon, csak a miniszterek állják a sarat,
131348  III,  1892    |                                   csak a miniszterek állják a sarat, az Eötvös mögötti
131349  III,  1892    |                                  gárda is ásítozni kezd, de a beszéd csak nem akar összeborulni,
131350  III,  1892    |                                    mindig ágazik erre-arra, a végtelenbe.~Az óramutató
131351  III,  1892    |                                    végtelenbe.~Az óramutató a delet is elhaladta, a fejek
131352  III,  1892    |                             óramutató a delet is elhaladta, a fejek lankadtan konyulnak
131353  III,  1892    |                                      Gondosan, óvatosan jár a parlamenti illem szélsõ
131354  III,  1892    |                               barázdáin. Öreg róka, vigyáz.~A hajdani elnöki udvar ellenzéki
131355  III,  1892    |                                     mindig tartogatott fent a kalitkában a kedvencei számára,
131356  III,  1892    |                               tartogatott fent a kalitkában a kedvencei számára, ma ellátogattak
131357  III,  1892    |                                     Bánffyhoz is, követelve a tradicionális cukorból.~-
131358  III,  1892    |                                   törvény.~- Mutassátok meg a házszabályokban, hogy én
131359  III,  1892    |                                   Bánffy szívét meghatották a szívfacsaró »öt perc öt
131360  III,  1892    |                                    perc« kiáltások, megadta a szünetet, ketté szakítván
131361  III,  1892    |                                  hosszadalmas volt. Beszéde a félbeszakított ülés második
131362  III,  1892    |                                   hogy hosszú ideig huzódik a felirati vita. Pedig õfelsége
131363  III,  1892    |                                    epekedve várja, oda fent a budai várban, a t. Ház feleletét.~
131364  III,  1892    |                                    oda fent a budai várban, a t. Ház feleletét.~KÉT ÚJ
131365  III,  1892    |                                feleletét.~KÉT ÚJ KÉPVISELŐ~(A mai ülésbõl)~A mai ülésen
131366  III,  1892    |                                   KÉPVISELŐ~(A mai ülésbõl)~A mai ülésen kevés megírni
131367  III,  1892    |                                    Pár sorban végzünk vele. A karzat és a nézõtér megtelt
131368  III,  1892    |                                   végzünk vele. A karzat és a nézõtér megtelt a zsúfolásig.
131369  III,  1892    |                                 karzat és a nézõtér megtelt a zsúfolásig. A jólelkû háznagy
131370  III,  1892    |                               nézõtér megtelt a zsúfolásig. A jólelkû háznagy Csávosy,
131371  III,  1892    |                                  jegyet!«~Jegyeket adott is a háznagy, de helyeket már
131372  III,  1892    |                                    háznagy, de helyeket már a vége felé nem adhatott.
131373  III,  1892    |                               adhatott. Igazi tolongás volt a karzaton. Gyönyörû hölgyközönség
131374  III,  1892    |                                   hölgyközönség foglalta el a középet; a Zichy, Széchenyi
131375  III,  1892    |                        hölgyközönség foglalta el a középet; a Zichy, Széchenyi grófnõk,
131376  III,  1892    |                                   Zichy, Széchenyi grófnõk, a bájos gróf Károlyi Melinda,
131377  III,  1892    |                                     Nekik azért szebb, mert a ragyogó, üde nõi arcok közt
131378  III,  1892    |                                     közt dekorációnak, mint a hajdani padisahok sátraiban
131379  III,  1892    |                                     Sándor és Almássy Géza.~A karzat természetesen nem
131380  III,  1892    |                                     úgy össze. Apponyi volt a mágnes. Apponyi, a divatba
131381  III,  1892    |                                     volt a mágnes. Apponyi, a divatba jött Apponyi. Õ
131382  III,  1892    |                                    kielégítette tisztelõit. A ház Pattija teljesen hangjánál
131383  III,  1892    |                                    nem nagyszabású Apponyi? A diadal is teljes. A nagy
131384  III,  1892    |                                Apponyi? A diadal is teljes. A nagy szónok megrázott mindenkit.
131385  III,  1892    |                               Beöthy Ákos, meg voltak rázva a gyorsírók, a teremtisztek,
131386  III,  1892    |                                   voltak rázva a gyorsírók, a teremtisztek, csak éppen
131387  III,  1892    |                                    egy efféle megrázást, de a mamelukok kiállnak mindent.~
131388  III,  1892    |                                    ezen elõrehatolásnak, az a távolság az õ és a Szapáry
131389  III,  1892    |                      elõrehatolásnak, az a távolság az õ és a Szapáry széke között nem
131390  III,  1892    |                              érdemes képviselõje kezdte meg a vitát, mint idõkitöltõ elõfutárja
131391  III,  1892    |                                 elõfutárja Apponyinak, amíg a fõrangú társaság összegyûlik.~
131392  III,  1892    |                                   Bár nem bírt megmenekedni a közhelyektõl, mondott sok
131393  III,  1892    |                                    olyan hangon, mint mikor a vajat köpülik; hivatkozott
131394  III,  1892    |                                  kézdivásárhelyi lakosok és a Szacsvay ismerõsei.~Beszélt
131395  III,  1892    |                                 Szacsvay ismerõsei.~Beszélt a választási visszaélésekrõl,
131396  III,  1892    |                                     tudták megválasztatni. (A két skribler éppen jelen
131397  III,  1892    |                                    szégyenkezve dugta fejét a pad alá.)~Szacsvay körülbelül
131398  III,  1892    |                                 Apponyi után Kovács József, a hajdúnánási képviselõ mutatta
131399  III,  1892    |                                    mutatta be magát, akivel a szép szakállak szaporodtak
131400  III,  1892    |                                   szakállak szaporodtak meg a Házban. Igaz, hogy már egy
131401  III,  1892    |                                     egy kicsit megcsipkedte a dér, de azért még mindig
131402  III,  1892    |                                      Azért mondom ezt, mert a patikák külsõ ajtajain Aeskulap
131403  III,  1892    |                              szintén nem akarom kisebbíteni a gilisztákat csak a beszédjére
131404  III,  1892    |                              kisebbíteni a gilisztákat csak a beszédjére akar lenni gyönge
131405  III,  1892    |                                  ütött, ahová célzott, mert a horvátoknak és szászoknak
131406  III,  1892    |                                     referálom az eredményt.~A két bemutatott szélsõbali
131407  III,  1892    |                                   Egyébiránt majd meglátjuk a többit.~Addig ne konstatáljuk,
131408  III,  1892    |                             konstatáljuk, hogy »ínség van«.~A MAI ÜLÉS~[márc. 11.]~Végre
131409  III,  1892    |                                      Végre egy ingyen ülés! A nemzet szülõi nem kapnak
131410  III,  1892    |                                   megelõzõleg felajánlották a szegény inséges tótoknak.
131411  III,  1892    |                                    zsák krumplit lehet azon a pénzen venni.~Az ingyen
131412  III,  1892    |                                     fölötte, eltörpítették. A löllei republikánus ma már
131413  III,  1892    |                                 rettegett veszedelmes volt. A miniszterek elsápadtak,
131414  III,  1892    |                                    le nem merte venni kezét a csöngettyûrõl, amíg beszélt.~
131415  III,  1892    |                                   van.~Talán õ maga most is a régi még; õ nem lett puhább.
131416  III,  1892    |                                  lett puhább. De mit ér, ha a Ház idegei keményedtek meg.~
131417  III,  1892    |                                     keményedtek meg.~Ma már a lapjaikat veszik elõ a képviselõk,
131418  III,  1892    |                                  már a lapjaikat veszik elõ a képviselõk, ha Szalay beszél.
131419  III,  1892    |                                 Rexa Pálról, Belicskai Béni a körmeit vagdalja, Jókai
131420  III,  1892    |                                    komponál, Rakovszky Géza a fiókját rendezi; az elnök
131421  III,  1892    |                                   fiókját rendezi; az elnök a magánleveleinek olvasásába
131422  III,  1892    |                                  hiszen Szalay Imre beszél. A jó, a szelíd, a tapintatos
131423  III,  1892    |                                   Szalay Imre beszél. A jó, a szelíd, a tapintatos Szalay
131424  III,  1892    |                                     beszél. A jó, a szelíd, a tapintatos Szalay Imre.
131425  III,  1892    |                            tapintatos Szalay Imre. Rohonczy a látcsövét veszi elõ és a
131426  III,  1892    |                                    a látcsövét veszi elõ és a rendes szemléjét tartja
131427  III,  1892    |                                     rendes szemléjét tartja a karzat felett. Ma is elég
131428  III,  1892    |                                   felett. Ma is elég csinos a karzat. Szapáry Gyula fog
131429  III,  1892    |                                   Gyula fog beszélni. De ha a karzat értéke döntene, akkor
131430  III,  1892    |                                    fel, kitanítva õfelségét a követendõ politikára nézve;
131431  III,  1892    |                                     kisded pártja helyeselt a különben csinos beszédben
131432  III,  1892    |                                      s gyorsan benépesültek a padok. Az elnök aggodalmasan
131433  III,  1892    |                               aggodalmasan pillantott végig a nyüzsgõ, mozgó, elhelyezkedõ
131434  III,  1892    |                                  fény.~No most! No most!~De a miniszterelnök elsõ szavainál
131435  III,  1892    |                                    templomi csend terült el a Ház felett, úgyhogy a szóló
131436  III,  1892    |                                    el a Ház felett, úgyhogy a szóló hangja elhatott mindenüvé.~
131437  III,  1892    |                                  elmeéllel kihasítva azokat a támadási anyagból, hogy
131438  III,  1892    |                                     támadási anyagból, hogy a mai nappal elsõrendû debattere
131439  III,  1892    |                                    elsõrendû debattere lett a parlamentnek; de ami Szapáryt
131440  III,  1892    |                                igazi államférfivá teszi, az a diszkréció, mellyel gondolatait
131441  III,  1892    |                                     gondolatait elõadja. Az a mûvészet, hogy valamit elmondva
131442  III,  1892    |                                  kell abból elhallgatni. Az a bizonyos mesteri színtelenség,
131443  III,  1892    |                              színtelenség, mely jéghidegen, a tárgyilagosság puritán pongyolaságával,
131444  III,  1892    |                                   Érvei ostorok, amelyeknek a végét elnyesi, hogy ne csípjenek,
131445  III,  1892    |                                 éppen mostan, nagy adomány.~A párt mindinkább átmelegedett.
131446  III,  1892    |                                    mindinkább átmelegedett. A Horánszky arca lassan-lassan
131447  III,  1892    |                                   halkan, szinte ildomosan; a zajongást azonban nem bírta
131448  III,  1892    |                                idegesen mozdult meg, de még a csöngettyûjéhez sem nyúlt,
131449  III,  1892    |                                     Két Bánffynk volt, mind a kettõt elpusztította a rák.
131450  III,  1892    |                                 mind a kettõt elpusztította a rák. A te rossz platentád
131451  III,  1892    |                                 kettõt elpusztította a rák. A te rossz platentád nem a
131452  III,  1892    |                                    A te rossz platentád nem a rák lesz, se a bika, se
131453  III,  1892    |                                platentád nem a rák lesz, se a bika, se a skorpió, hanem
131454  III,  1892    |                                     rák lesz, se a bika, se a skorpió, hanem egy kappan.~
131455  III,  1892    |                               kappan.~Szapáry hangja mintha a sikerrel izmosodott volna,
131456  III,  1892    |                                 székén. Kõrösi lelkesedett, a mamelukok vidáman, pezsgõ
131457  III,  1892    |                                    még némi gunyorosság, ez a kis ördög, picinyke gnóm.~
131458  III,  1892    |                                     Mintha észrevette volna a szónok, mert éppen áttért
131459  III,  1892    |                                     éppen áttért Apponyira, a tegnapi beszédére, mely
131460  III,  1892    |                                  hangon volt tartva, mintha a nemzeti párt gyõzött volna.~
131461  III,  1892    |                                 párt gyõzött volna.~Apponyi a fejét rázza, s még gúnyosabban
131462  III,  1892    |                                 annak kinyilvánítását, hogy a hatalom az õ kezeibe megy
131463  III,  1892    |                              Szapáry készen volt. Belenyúlt a fekete kabátja zsebébe s
131464  III,  1892    |                                   kabátja zsebébe s kivette a mai nap legmérgesebb lövegét
131465  III,  1892    |                                    német kiáltványt, melyet a zsibbasztó csöndben felolvasott.~
131466  III,  1892    |                                   hahota zuhogott fel utána a kormánypadokon.~Apponyi
131467  III,  1892    |                                    pártnak hogy elronthatja a kedvét! Lankadtan, hosszú
131468  III,  1892    |                                  Sághy Gyula legott levette a fekete selyemsapkáját is
131469  III,  1892    |                                    fekete selyemsapkáját is a fejérõl, olyan alázatos
131470  III,  1892    |                                     éljenorkánban befejezte a beszédjét, még a köpcös
131471  III,  1892    |                                  befejezte a beszédjét, még a köpcös Kolosváry István
131472  III,  1892    |                               általános derültséget keltett a Házban. Élénken ment ki
131473  III,  1892    |                                     Házban. Élénken ment ki a híre a folyosókra a büfébe
131474  III,  1892    |                                      Élénken ment ki a híre a folyosókra a büfébe és mindenüvé:~»
131475  III,  1892    |                                 ment ki a híre a folyosókra a büfébe és mindenüvé:~»Itt
131476  III,  1892    |                                   büfébe és mindenüvé:~»Itt a sün! Megkerült a sün!«~A
131477  III,  1892    |                            mindenüvé:~»Itt a sün! Megkerült a sün!«~A MAI ÜLÉS~[márc.
131478  III,  1892    |                                    a sün! Megkerült a sün!«~A MAI ÜLÉS~[márc. 12.]~A mai
131479  III,  1892    |                                      A MAI ÜLÉS~[márc. 12.]~A mai ülés az aperuk, malíciák,
131480  III,  1892    |                                 nagy frázisok kongnak, mint a szobranyeban és a skupstinában,
131481  III,  1892    |                                      mint a szobranyeban és a skupstinában, vagy nehézkes
131482  III,  1892    |                                 után), mint Ausztriában, ma a francia kamara pezsgõ szellemét
131483  III,  1892    |                                      játszi modorban vívtak a szónokok, akár a Dumas képzeletbeli
131484  III,  1892    |                                     vívtak a szónokok, akár a Dumas képzeletbeli hetyke,
131485  III,  1892    |                                párbajok voltak. Beöthy Ákos a miniszterelnökkel polemizált.
131486  III,  1892    |                                    Ügyes, elegáns vívó, aki a cselfogásokhoz is ért. Darányi
131487  III,  1892    |                          megjegyzéseivel sebet vágott magán a lovason is de a Rozinantenak (
131488  III,  1892    |                                vágott magán a lovason is de a Rozinantenak (a pártnak)
131489  III,  1892    |                               lovason is de a Rozinantenak (a pártnak) is jutott.~Darányi,
131490  III,  1892    |                                   excellenciásnak« címeznek a pártban (mert hiába, a parlamenté
131491  III,  1892    |                             címeznek a pártban (mert hiába, a parlamenté az iniciatíva,
131492  III,  1892    |                                   parlamenté az iniciatíva, a fölség csak megerõsíti),
131493  III,  1892    |                                    fölség csak megerõsíti), a mai nappal se lett még excellenciás,
131494  III,  1892    |                               gúnyosan, hol szelíden; s bár a zaj többször kitört a balon,
131495  III,  1892    |                                   bár a zaj többször kitört a balon, bár Károlyi Gábor
131496  III,  1892    |                                elparentáltak önök bennünket a »Pesti Napló«-ban, de ne
131497  III,  1892    |                                     betegségnek mégis halál a vége.~A beszéd végeztével
131498  III,  1892    |                             betegségnek mégis halál a vége.~A beszéd végeztével öt percnyi
131499  III,  1892    |                                  emelkedett.~Öt perc! Ennyi a halhatatlanság.~Egy pille
131500  III,  1892    |                                   Egy pille egy hónapig él, a tiszavirág egy napig, egy