bold = Main text
       Rész,  Esztendo/Fejezet                                                      grey = Comment text

135001  III,  1893    |                                 Bokor János.~Megírtam tehát a kerületembe, hogy Bokor
135002  III,  1893    |                                állásban.~Nosza, jött vissza a válasz, hogy igaz, csak
135003  III,  1893    |                                   is írnok volt kilenc évig a trsztenai járásbíróságnál,
135004  III,  1893    |                                    lett helyezve.~De míg én a levelet megírtam, arra megjött
135005  III,  1893    |                              levelet megírtam, arra megjött a válasz, mire azt vagy tízszer
135006  III,  1893    |                                szolgál még.~- Éppen ez volt a tévedés, méltóságos uram.
135007  III,  1893    |                                    meg jobban, s megtalálod a trsztenai járásbíróságnál.
135008  III,  1893    |                                    írnok. Összesen kis híja a tizenhat esztendõnek.~Az
135009  III,  1893    |                                     államtitkár összecsapta a kezeit:~- Lehetetlen, barátom,
135010  III,  1893    |                                    vagyunk, de azt is, hogy a bürokrácia észjárása is
135011  III,  1893    |                                 Végre is egy írnok kis pont a világon, hadd maradjon örökké
135012  III,  1893    |                                maradjon örökké kis pontnak. A kerületre nézve irreleváns.~
135013  III,  1893    |                            kerületre nézve irreleváns.~Hogy a múlt választáson kisebbségben
135014  III,  1893    |                            kisebbségben maradtam, annak nem a szegény Bokor János az oka,
135015  III,  1893    |                                  eset.~Egyik fõtisztviselõ (a Majzik Károly) lett fölfüggesztve
135016  III,  1893    |                                  kinek óriási rokonsága van a kerületemben. Halomra jöttek
135017  III,  1893    |                         kerületemben. Halomra jöttek hozzám a táviratok, levelek a legbefolyásosabb
135018  III,  1893    |                                 hozzám a táviratok, levelek a legbefolyásosabb választóimtól:~»
135019  III,  1893    |                                 voltam Budán, órákig lestem a minisztert a klubban, a
135020  III,  1893    |                                  órákig lestem a minisztert a klubban, a folyosón s összes
135021  III,  1893    |                                     a minisztert a klubban, a folyosón s összes ékesszólásomat
135022  III,  1893    |                                      hányszor hallottam ezt a mondatot a miniszteri ajkakról!
135023  III,  1893    |                                    hallottam ezt a mondatot a miniszteri ajkakról! Ha
135024  III,  1893    |                                    elõször.~- Mindenesetre.~A Majzik-esetnek az a nagy
135025  III,  1893    |                           Mindenesetre.~A Majzik-esetnek az a nagy bibéje volt, hogy a
135026  III,  1893    |                                    a nagy bibéje volt, hogy a megye képviselõi közül némelyek
135027  III,  1893    |                                     nap, midõn megkérdeztem a minisztertõl, hogy van-e
135028  III,  1893    |                                      kérdém fojtott hangon.~A miniszter megszorongatta
135029  III,  1893    |                                    miniszter megszorongatta a kezeimet és jóakaratúlag
135030  III,  1893    |                                     s rögtön megfogalmaztam a telegramot. »A Majzik-ügyben
135031  III,  1893    |                               megfogalmaztam a telegramot. »A Majzik-ügyben a miniszter
135032  III,  1893    |                                telegramot. »A Majzik-ügyben a miniszter kedvezõ határozatot
135033  III,  1893    |                                gyõztünk.«~Egész este jöttek a köszönõtáviratok. Maga Majzik »
135034  III,  1893    |                            megmentõjé«-nek nevezett. Otthon a kerületben nagy bankettet
135035  III,  1893    |                                    nagy bankettet csináltak a kiderült ártatlanság tiszteletére -
135036  III,  1893    |                                 ivással, lelkes tósztokkal. A fele az én egészségemre
135037  III,  1893    |                                  Csak másnap hûlt el bennem a vér, mikor egész hitelesen
135038  III,  1893    |                                egész hitelesen meghallottam a Házban, hogy Majzikot elcsapták
135039  III,  1893    |                                     hogy Majzikot elcsapták a hivatalából; kétségbeesve
135040  III,  1893    |                           hivatalából; kétségbeesve rohanok a miniszterhez:~- Kegyelmes
135041  III,  1893    |                             Kegyelmes uram, mit cselekedtél a Majzikkal?~A miniszter csodálkozva
135042  III,  1893    |                                    cselekedtél a Majzikkal?~A miniszter csodálkozva nézett
135043  III,  1893    |                                    felelt õexcellenciája -, a hivatalából.~Majzikkal nekem
135044  III,  1893    |                                   volt. Nevetségessé váltam a kerületemben.~A »jól informált
135045  III,  1893    |                         Nevetségessé váltam a kerületemben.~A »jól informált ember«-nek
135046  III,  1893    |                             csúfolnak.~Kikoptam, kimaradtam a Házból. Nyugodtan járogatok
135047  III,  1893    |                                 Házból. Nyugodtan járogatok a klubba, s élvezettel nézem
135048  III,  1893    |                                  klubba, s élvezettel nézem a minisztereket, kikhez nincs
135049  III,  1893    |                                  JUBILEUMA~Talán éppen ezen a napon, ebben az órában,
135050  III,  1893    |                                felsõbb leány­iskolák s csak a Veres Pálné fejében járt
135051  III,  1893    |                                 Veres Pálné fejében járt az a gondolat, hogy a nõket se
135052  III,  1893    |                                    járt az a gondolat, hogy a nõket se ártana esetleg
135053  III,  1893    |                                    Teleki Sándorné. Ugyanaz a két hölgy vezérkedett az
135054  III,  1893    |                                    ülésen, aki most elnököl a jubileum díszülésén. Ugyanezek
135055  III,  1893    |                                   méltósággal tekintenek le a tanácskozó terem faláról -
135056  III,  1893    |                                 azóta! Ah, milyen boldog ez a két úrnõ, hogy nincs oka
135057  III,  1893    |                                 Mert oly hasznosan folyt le a huszonöt év, oly fényes
135058  III,  1893    |                                  meg maguknak.~Bizony pedig a kezdet nem volt könnyû.
135059  III,  1893    |                                    Veres Pálné megindította a mozgalmat; mindenki a koronázásra
135060  III,  1893    |                          megindította a mozgalmat; mindenki a koronázásra gondolt. Szükségesebbnek
135061  III,  1893    |                             Szükségesebbnek látszottak most a szabók és varrónõk, akik
135062  III,  1893    |                                    szabók és varrónõk, akik a ragyogó selyemköntösöket
135063  III,  1893    |                        selyemköntösöket megvarrják, mintsem a nevelõnõk, akik belõlrõl
135064  III,  1893    |                                 Lassan, nehezen is döcögött a dolog s bizony egy hajszálon
135065  III,  1893    |                                   ez erõs egy hajszál volt: a Veres Pálné vasakaratából
135066  III,  1893    |                                Pálné vasakaratából sodorva.~A közöny mellett meg kellett
135067  III,  1893    |                                    egy csomó ósdi nézettel. A jobbmódú nemesség és fõurak
135068  III,  1893    |                                 régen elégnek tartották, ha a kisasszony jól cseveg németül,
135069  III,  1893    |                            franciául és el tudja zongorázni a német zenedarabokat. A nemzeti
135070  III,  1893    |                           zongorázni a német zenedarabokat. A nemzeti motívumok iránt
135071  III,  1893    |                        észrevehették volna II. József alatt a törekvést a magyar elõkelõbb
135072  III,  1893    |                                    József alatt a törekvést a magyar elõkelõbb leányok
135073  III,  1893    |                                 leányok germanizálására. Ez a foganttyú a nemzet szívéhez.
135074  III,  1893    |                             germanizálására. Ez a foganttyú a nemzet szívéhez. Ezekkel
135075  III,  1893    |                                    nemzet szívéhez. Ezekkel a rózsás ujjakkal el lehet
135076  III,  1893    |                                 vezetni az egész nemzetet - a koporsójába. A lateiner
135077  III,  1893    |                                   nemzetet - a koporsójába. A lateiner osztály elégnek
135078  III,  1893    |                                osztály elégnek tartotta, ha a leányai írni, varrni és
135079  III,  1893    |                                     varrni és fõzni tudnak. A kurtább nemességnél pedig
135080  III,  1893    |                                     pedig õsi szólás volt: »a leánynak csak annyi esze
135081  III,  1893    |                                   eresz alá kell menni«. De a nemzetnek magának sokszor
135082  III,  1893    |                                  nem egyszer-kétszer. Ennél a kérdésnél éppúgy, mint igen
135083  III,  1893    |                                  éve, végre megalakulhatott a nõképzõ egylet.~De milyen
135084  III,  1893    |                                 végre ma saját palotájában (a Zöldfa utcában) ünnepelheti
135085  III,  1893    |                                    múlt nimbuszával övezve.~A veres téglaszín palota több,
135086  III,  1893    |                                    egyszersmind monumentuma a magyar nõk áldozatkészségének.
135087  III,  1893    |                                áldozatkészségének. Mindjárt a kapuban ott a fehér márványtábla,
135088  III,  1893    |                                      Mindjárt a kapuban ott a fehér márványtábla, melyen
135089  III,  1893    |                                     szinte tele van, de még a »margó«-ra, úgy gondolom,
135090  III,  1893    |                                      Érdekes itt végignézni a sürgés-forgást valamely
135091  III,  1893    |                          megelevenül az egész ház. Suhognak a selyemszoknyák, szép fehérhajú
135092  III,  1893    |                                 asszonyok lépkednek fölfelé a lépcsõkön, komoly, ünnepélyes
135093  III,  1893    |                         országgyûlésbe mennének.~Lépjünk be a terembe, s íme kitárul egy
135094  III,  1893    |                                  kitárul egy szokatlan kép. A hosszú zöld asztalt csupa
135095  III,  1893    |                                      csak úgy csörög rajtuk a sok gyöngy s ha mozdulnak,
135096  III,  1893    |                                  vagy ellentmondásra rázzák a fejüket, csillognak-villognak
135097  III,  1893    |                    csillognak-villognak ékszereik s lengnek a strucctollak kalapjaikon.~
135098  III,  1893    |                                   kalapjaikon.~Az asztalfõn a két elnök ül: Veres Pálné
135099  III,  1893    |                                    Teleki Sándorné. Elõttük a csöngettyû, de erre csak
135100  III,  1893    |                                   ha megvannak is talán itt a Károlyi Gábor és Vajay-féle
135101  III,  1893    |                                    az illedelem! Szép, szép a kis palota is, de ha ezt
135102  III,  1893    |                                    az illedelmet megvehetné a kormány az országgyûlés
135103  III,  1893    |                                 érte. Nincs itt »zaj« soha. A »Rendre«, »Helyre«, »Ohó«, »
135104  III,  1893    |                                zsongás vehetõ észre. Ez itt a »vihar«. Ha valamit morog
135105  III,  1893    |                               egy-egy éltes matróna. Ez itt a »mennydörgés«. Az általános
135106  III,  1893    |                             tetszést vagy nem tetszést csak a szemekbõl lehet kiolvasni.
135107  III,  1893    |                                    lehet kiolvasni. Azokból a többnyire szép szemekbõl.~
135108  III,  1893    |                                  szemekbõl.~De jaj is volna a lázongónak. Akire egyszer
135109  III,  1893    |                                visszaváltozik az báránynak.~A zöld asztalnál csak a választmányi
135110  III,  1893    |                            báránynak.~A zöld asztalnál csak a választmányi tagok ülnek
135111  III,  1893    |                             választmányi tagok ülnek és még a jegyzõ, az egyetlen szakállas
135112  III,  1893    |                                  szakállas és bajuszos lény a választmány ülésein; de
135113  III,  1893    |                                  dallamos hangon csevegi el a jelentéseket (hej ha egyszer
135114  III,  1893    |                                tanár és egypár hû férj, aki a feleség nyilvános szereplését
135115  III,  1893    |                                     Milyen gondatlanok ezek a férjek, nem hogy fõznének
135116  III,  1893    |                                  fõznének ezalatt odahaza.) A terem elõhajójában egy kosár
135117  III,  1893    |                              Istenem, hogy fut az idõ! Mire a »Vasárnapi Újság« új huszonöt
135118  III,  1893    |                            ötvenéves jubileumra ugyanezeket a képeket újra közli, már
135119  III,  1893    |                                  újra közli, már akkor ezek a kedves ici-pici bakfisek
135120  III,  1893    |                                    bakfisek fognak ott ülni a zöld asztalnál ugyanolyan
135121  III,  1893    |                                    komoly arccal, mint most a t. választmányi tagok. Csak
135122  III,  1893    |                                     arról, hogy ugyanezeket a képeket közli a »Vasárnapi
135123  III,  1893    |                                 ugyanezeket a képeket közli a »Vasárnapi Újság« új huszonöt
135124  III,  1893    |                                    négy-öt palotája is lesz a nõképzõ egyesületnek a magyar
135125  III,  1893    |                                 lesz a nõképzõ egyesületnek a magyar birodalmi székvárosban.~
135126  III,  1893    |                             birodalmi székvárosban.~Ezekbõl a képekbõl csak kettõ marad
135127  III,  1893    |                                    csak kettõ marad meg: az a két kép, mely ma még az
135128  III,  1893    |                                  élõ eredetiekre tekint alá a terem falairól s melyeknek
135129  III,  1893    |                              huszonöt év megneveli, bevonja a kegyelet aranyos csillámú
135130  III,  1893    |                                    anyái emberöltõkön át, s a tündéri tanuló korból ez
135131  III,  1893    |                                    tündéri tanuló korból ez a két arc mindig meg fog elevenedni
135132  III,  1893    |                                   elevenedni az emlékekben, a tisztelet és tekintély hangulatos
135133  III,  1893    |                                    beragyogva.~Érdemes élni a közügyeknek.~A POLITIKAI
135134  III,  1893    |                                 Érdemes élni a közügyeknek.~A POLITIKAI SZAGOK~(Húsvéti
135135  III,  1893    |                                     kérdeztem, mert ez volt a kedvenc témája. Ha hazakerült,
135136  III,  1893    |                                    Nagyon kellemetlen szagú a lába.~Sok-sok év elmúlt
135137  III,  1893    |                                     is képviselõ lettem, az a politikus pedig kimaradt
135138  III,  1893    |                                    politikus pedig kimaradt a választásoknál, mert a kormány
135139  III,  1893    |                             kimaradt a választásoknál, mert a kormány igen lanyhán vette
135140  III,  1893    |                                  kormány igen lanyhán vette a dolgát. Fájt neki ez a kimaradás,
135141  III,  1893    |                                vette a dolgát. Fájt neki ez a kimaradás, s bár fõrendiházi
135142  III,  1893    |                                  lett, mégis sokat tûnõdött a kormány »hálátlanságán«
135143  III,  1893    |                              egykori szavaira -, mert immár a te lábadnak is kellemetlen
135144  III,  1893    |                           kellemetlen szaga van.~Valóban ez a politika. A legillatosabb
135145  III,  1893    |                                      Valóban ez a politika. A legillatosabb lábak is egyszerre
135146  III,  1893    |                               kezdenek rossz szagúak lenni. A hívei elmaradoznak az egykor
135147  III,  1893    |                             fölséges orr! - mondják. Ah, az a csodálatos, megbecsülhetetlen
135148  III,  1893    |                                  szimat! Észrevenni valakin a friss rezedaillatot, aki
135149  III,  1893    |                                    illatozott és észrevenni a másikon, hogy a lábából
135150  III,  1893    |                                  észrevenni a másikon, hogy a lábából rossz szagok párolognak
135151  III,  1893    |                                rossz szagok párolognak ki - a lábából, amelynek nyomain
135152  III,  1893    |                               nyomain tömegek jártak eddig.~A politikát két dolog teszi:
135153  III,  1893    |                                  politikát két dolog teszi: a szag és a szagolás. Aki
135154  III,  1893    |                                  két dolog teszi: a szag és a szagolás. Aki se nem szagos,
135155  III,  1893    |                                    nem tud, az menjen innen a pokolba - mert minden ezen
135156  III,  1893    |                                minden ezen alapszik.~Persze a szagok is különfélék, az
135157  III,  1893    |                                  ezért komplikált mesterség a politika. E nélkül nagyon
135158  III,  1893    |                                    jószagú lehet itthon, de a bécsi Burgban igen kellemetlen
135159  III,  1893    |                                    Ösmertem embereket, akik a rozmaringtól elundorodtak,
135160  III,  1893    |                               ambróziát.~S mekkora variáció a szagok közt! Milyen bizonytalanság,
135161  III,  1893    |                                 illatszerész úgy találta ki a mai napok legbódítóbb parfümjét,
135162  III,  1893    |                                egészséges nõ levetett ingén a szûzies test ott ragadt
135163  III,  1893    |                                    szokta az ingét levetni.~A mi politikusaink bizonytalanul
135164  III,  1893    |                                     bizonytalanul fürkészik a szagok divatosságát és jövõjét.
135165  III,  1893    |                          divatosságát és jövõjét. Különösen a vezetõknek van szükségük,
135166  III,  1893    |                                szagra, õk megelégszenek, ha a nagyobbak érintkezése érzik
135167  III,  1893    |                                   érintkezése érzik rajtok. A pirítós kenyérnek nincsen
135168  III,  1893    |                              kenyérnek nincsen szaga, de ha a fokhagyma hozzáér, akkor
135169  III,  1893    |                                    õk! Ha akácillatot lehel a vezér, jámbor mamelukja
135170  III,  1893    |                                  akar jázminillatot, boldog a fakéreg szagával. Ha azonban
135171  III,  1893    |                                fakéreg szagával. Ha azonban a vezér kellemetlen szagú
135172  III,  1893    |                                     kellemetlen szagú lett, a hû mameluk elóldalog fölséges
135173  III,  1893    |                                  sohase szagolhat úgy, mint a rózsa, s a rózsa se veheti
135174  III,  1893    |                              szagolhat úgy, mint a rózsa, s a rózsa se veheti fel a levendula
135175  III,  1893    |                                     s a rózsa se veheti fel a levendula illatát, még ha
135176  III,  1893    |                              illatát, még ha megpukkadna is a vágytól - igaz ellenben,
135177  III,  1893    |                               vágytól - igaz ellenben, hogy a dohos hordó szagával sem
135178  III,  1893    |                                Lehetséges, magától illan el a rossz szag, mint a kámfor,
135179  III,  1893    |                                 illan el a rossz szag, mint a kámfor, de honnan támad
135180  III,  1893    |                               kámfor, de honnan támad akkor a jó illat? Az is magától?
135181  III,  1893    |                                  illat? Az is magától? Vagy a rossz szagból? Erre nincs
135182  III,  1893    |                                szagból? Erre nincs felelet. A szag átcserélési processzus
135183  III,  1893    |                                      összezsugorodott, mint a radírgumi, amellyel már
135184  III,  1893    |                                  foltot kiszedtek. Már csak a Károlyi Gábor tekintélye
135185  III,  1893    |                                  Gábor tekintélye tartotta. A vajdadolmány ezüstgombjai
135186  III,  1893    |                                     távollét után megjelent a két utolsó ülésen a Házban,
135187  III,  1893    |                               megjelent a két utolsó ülésen a Házban, a íme, csodálkozva
135188  III,  1893    |                                     utolsó ülésen a Házban, a íme, csodálkozva tapasztalhatta,
135189  III,  1893    |                                   értette. Talán, hogy csak a Házban jelent meg, a klubban
135190  III,  1893    |                                   csak a Házban jelent meg, a klubban nem? Vagy talán,
135191  III,  1893    |                                szagú?~Amint végigimbolygott a folyosókon, amerre ment,
135192  III,  1893    |                                   hogy kezet fogjanak vele. A Ház összes orrait kellemes
135193  III,  1893    |                                Látod, amíg nem volt igazad, a pártod mindég veled ment;
135194  III,  1893    |                             egyetlen egyszer volt igazad és a pártod mindjárt cserbenhagyott.~
135195  III,  1893    |                             közvélemény! Vén szamár, akinek a bölcsességfoga ki nem nõ
135196  III,  1893    |                                   az õ igazságában hiányzik a logika minden ingredienciája.
135197  III,  1893    |                              egyforma megítélés alá jutnak. A krinolin csúf, utálatos
135198  III,  1893    |                                  diadallal fog visszatérni; a pillangós fõkötõ gyönyörû
135199  III,  1893    |                                    látjuk többé. Így van ez a világ eleje óta és így is
135200  III,  1893    |                                levezetni logice, miért lett a Szilágyi Dezsõ lábának kellemetlen
135201  III,  1893    |                                     s éppen akkor, midõn az a láb gyõzelmi ütemre lépkedett?
135202  III,  1893    |                                mindjárt, mint mészárszékben a húst, a csontjaival együtt.~
135203  III,  1893    |                                  mint mészárszékben a húst, a csontjaival együtt.~A púroszok
135204  III,  1893    |                                 húst, a csontjaival együtt.~A púroszok úgyszólván ellen
135205  III,  1893    |                                   nekünk Kalchast!« ez volt a jelszó, a béke ára.~Kalchast
135206  III,  1893    |                                Kalchast!« ez volt a jelszó, a béke ára.~Kalchast nem lehet
135207  III,  1893    |                                kiadni... Mit mondana rólunk a világ, ha harci gyõzelem
135208  III,  1893    |                                      ha harci gyõzelem után a legjobb katonát adnók ki?
135209  III,  1893    |                                    és mosolyogva mossuk meg a kezeinket. Vizünk is van,
135210  III,  1893    |                                 várt. Mint láva hömpölygött a hír, hogy a költségvetésnél
135211  III,  1893    |                                     hömpölygött a hír, hogy a költségvetésnél le fogják
135212  III,  1893    |                                      jósolták mindenfelé. - A fegyverek ropogni fognak,
135213  III,  1893    |                                     meg fogják sütni - csak a tálra volt kíváncsi, amiben
135214  III,  1893    |                                parlamentáris tálat akart. S a költségvetés éppen olyan.~
135215  III,  1893    |                                   olyan.~Nyugodtan jött fel a vesztõhelyre a költségvetés
135216  III,  1893    |                                     jött fel a vesztõhelyre a költségvetés napján.~S íme,
135217  III,  1893    |                                     behajigálták az emberek a szögletekbe, s a költségvetés
135218  III,  1893    |                                    emberek a szögletekbe, s a költségvetés lefolyt röviden,
135219  III,  1893    |                                bevégzõdve.~Szilágyi bámult, a Ház is bámult. Mosolyogva
135220  III,  1893    |                                   szállongott s ringatózott a napfényes levegõben.~Hogy
135221  III,  1893    |                                   történt ez, mi volt benne a rugó? Talán megijesztette
135222  III,  1893    |                                  Talán megijesztette valaki a Házat, hogy Szilágyi után
135223  III,  1893    |                                  Szilágyi után Darányi lesz a miniszter? Talán felültette
135224  III,  1893    |                                     Talán felültette valaki a Házat, hogy Szilágyi összeveszett
135225  III,  1893    |                            keressétek hogyan, s ne fûzzetek a dologhoz okoskodást.~Hiszen
135226  III,  1893    |                              mondván: Íme, mégis mily bölcs a maga hóbortjaiban a parlamentarizmus.
135227  III,  1893    |                                   bölcs a maga hóbortjaiban a parlamentarizmus. Gyorsan,
135228  III,  1893    |                            ócskákból csinál magának újakat.~A WEKERLE ORVOSA~Levél Schmittely
135229  III,  1893    |                                 Levél Schmittely Józsefhez, a Pesti Hírlap segédszerkesztõjéhez)~
135230  III,  1893    |                                      Kedves barátom!~Tegnap a szerkesztõségben elbeszéltem
135231  III,  1893    |                                szerkesztõségben elbeszéltem a »Wekerle és környezete«
135232  III,  1893    |                                    látom, meg is íratta, de a szórakozott író (talán szerelmes)
135233  III,  1893    |                           szórakozott író (talán szerelmes) a legfontosabbat bennfelejtette
135234  III,  1893    |                               legfontosabbat bennfelejtette a kalamárisában.~Pedig azt
135235  III,  1893    |                                     Anton, aki zálogba adta a dolgot, se Gyula, a kis
135236  III,  1893    |                                    adta a dolgot, se Gyula, a kis Sándorka személye körüli
135237  III,  1893    |                            originális alakok, nem nyújtanak a Wekerle vonzó egyéniségéhez
135238  III,  1893    |                                     úgy azonban Spitzer úr, a pilisi doktor - akit egy
135239  III,  1893    |                                     az esetet, amit például a Murai pajkos tolla igen
135240  III,  1893    |                                 használhatna.~Mikor Wekerle a tél elején beteg volt, sorba
135241  III,  1893    |                             megvizsgálták, összedisputáltak a vizsgálat eredménye felett,
135242  III,  1893    |                                     abban állapodtak meg:~- A kegyelmes úr meggyógyul
135243  III,  1893    |                            engedelmeskedik rendeleteinknek.~A miniszterelnök, aki a legfõbb
135244  III,  1893    |                      rendeleteinknek.~A miniszterelnök, aki a legfõbb hatalom mézesheteit
135245  III,  1893    |                                meggyógyulok? Igen vagy nem?~A tudós professzorok összenéztek.
135246  III,  1893    |                                     Ki tudja mi lakik ebben a hatalmas emberben? Hm, ez
135247  III,  1893    |                                 csak ember, kegyelmes uram, a legfeljebb hozzávetõleg
135248  III,  1893    |                             legfeljebb hozzávetõleg szólhat a bajokhoz. A siker mindég
135249  III,  1893    |                            hozzávetõleg szólhat a bajokhoz. A siker mindég az isten kezében
135250  III,  1893    |                                mindég az isten kezében van.~A beteg miniszterelnök idegesen
135251  III,  1893    |                         Engedelmeskedjem is s mégsem biztos a fel­gyógyulás? Akkor hát
135252  III,  1893    |                                    éppen csakúgy nem biztos a felgyógyulás.~Így került
135253  III,  1893    |                               került Wekerléhez Spitzer úr, a pilisi doktor, akinek meg
135254  III,  1893    |                              doktorom, ön gyógyít engem, de a saját intencióim szerint.~
135255  III,  1893    |                                punktum.~Így lett Spitzer úr a Wekerle kedvenc háziorvosa.
135256  III,  1893    |                                 háziorvosa. Fel is gyógyult a miniszterelnök két hét alatt
135257  III,  1893    |                                  orvos ijedten csapja össze a kezeit:~- De hiszen ez nem
135258  III,  1893    |                           excellenciádnak nincs gyomorbaja.~A miniszterelnök a lábával
135259  III,  1893    |                                gyomorbaja.~A miniszterelnök a lábával toppant.~- Egy szót
135260  III,  1893    |                                vomica kell. Érzem.~Az orvos a fejét csóválja s dörmögve
135261  III,  1893    |                                csóválja s dörmögve írja meg a receptet. Végre is - vigasztalja
135262  III,  1893    |                                Végre is - vigasztalja magát a pilisi Aeskulap - a kegyelmes
135263  III,  1893    |                                   magát a pilisi Aeskulap - a kegyelmes úr furcsa páciens,
135264  III,  1893    |                                   legalább egészséges, mint a makk.~BEVEZETŐ A RIMASZOMBATI
135265  III,  1893    |                           egészséges, mint a makk.~BEVEZETŐ A RIMASZOMBATI FELOLVASÁSHOZ~
135266  III,  1893    |                                  uraim!~Mielõtt hozzáfognék a felolvasásomhoz, minthogy
135267  III,  1893    |                                     sem lehetetlen.~S végre a legfõbb mentségem, hogy
135268  III,  1893    |                                   merek, mint kellene ebben a szívemnek édes városban,
135269  III,  1893    |                                    és vonzón élt szívemben. A nyargaló esztendõk semmit
135270  III,  1893    |                                 alusznak, mélyen, csendesen a fagyott kövek szomorú városában,
135271  III,  1893    |                                    kövek szomorú városában, a szép híres szombati temetõben,
135272  III,  1893    |                                    szombati temetõben, ahol a halálfejû lepkéktõl úgy
135273  III,  1893    |                      gyermekkoromban. Jaj, valami halottnak a lelke!~Ha most azok a lepkék
135274  III,  1893    |                             halottnak a lelke!~Ha most azok a lepkék mind kiszállnának...
135275  III,  1893    |                                     zsörtölõdtek közöttünk. A derék, gömbölyû háziasszonyom,
135276  III,  1893    |                                     gömbölyû háziasszonyom, a híres fõztû Dobos néni,
135277  III,  1893    |                                   most is meglátszik rajtam a kosztja; a hatalmas Perecz
135278  III,  1893    |                                meglátszik rajtam a kosztja; a hatalmas Perecz bácsi, a
135279  III,  1893    |                                    a hatalmas Perecz bácsi, a szûrszabó, aki pompás meséket
135280  III,  1893    |                                      és az egészen mindegy. A Helikon végre is csak egy
135281  III,  1893    |                                  mint üveges hintóban. Nos, a Perecz meséi ugyancsak talyiga
135282  III,  1893    |                                     bácsi:~»Nem lehet ezzel a névvel, édes öcsém«, akkoriban
135283  III,  1893    |                                  változás harminc év alatt! A kedves tanáraimból csak
135284  III,  1893    |                                 tanáraimból csak kettõ van, a kis házacska, ahol laktam,
135285  III,  1893    |                               házacska, ahol laktam, eltûnt a nagy világegyetembõl. Ma
135286  III,  1893    |                                      Fû terem ott s burján. A füvek rám bámultak közömbösen,
135287  III,  1893    |                               vártunk, de egy kis esõt.«~Ha a ház sincsen meg, hol lehet
135288  III,  1893    |                                sincsen meg, hol lehet akkor a kis íróasztal, amely az
135289  III,  1893    |                                engem oda, ahová akarom.«~És a kis asztalka, mint a mesebeli
135290  III,  1893    |                                     És a kis asztalka, mint a mesebeli sovány csikó a
135291  III,  1893    |                                     a mesebeli sovány csikó a gazdáját, megrázkódott és
135292  III,  1893    |                                 múlva vissza is hozott arra a helyre, ahonnan elindultam.
135293  III,  1893    |                               elindultam. Mert bizony annak a kis íróasztalnak köszönhetem,
135294  III,  1893    |                                pingálta át azóta az idõ, ez a szorgalmas, bolondos piktor.
135295  III,  1893    |                                   piktor. De hát hol vannak a többi pajtások? S hol vannak
135296  III,  1893    |                                 pajtások? S hol vannak azok a szép szõke, barna leányok,
135297  III,  1893    |                                    Szemem elõtt szétfolynak a képek. Száz meg száz emlék
135298  III,  1893    |                                   Száz meg száz emlék tódul a fejembe, s szinte elfelejtem,
135299  III,  1893    |                               voltaképp e bevezetésben csak a hangomat akartam mentegetni.~
135300  III,  1893    |                              Egyszerû kénytelenségbõl tehát a magam hangjával olvasom
135301  III,  1893    |                                  magam hangjával olvasom el a Hány óra? címû rajzomat.~
135302  III,  1893    |                                 Elek Gusztáv Magyarországon a legkitûnõbb lövõ, akit »
135303  III,  1893    |                                  kétségtelenül többször is, a földobott tallérokat egymásután
135304  III,  1893    |                              tallérokat egymásután lõtte át a pisztolya golyójával, anélkül,
135305  III,  1893    |                                   hibázott volna.~Hát ezzel a tallérlövõ Elek Gusztávval
135306  III,  1893    |                                     fõherceg, ki ott állott a közelben, nevetve jegyezte
135307  III,  1893    |                                      hogy nem visel tallért a nyakán.~II. A gróf és a
135308  III,  1893    |                                 visel tallért a nyakán.~II. A gróf és a titkár~Egy Teleki
135309  III,  1893    |                                     a nyakán.~II. A gróf és a titkár~Egy Teleki grófnak
135310  III,  1893    |                                    hívtak, hogy Gyárfás. Ez a Gyárfás igen okos, képzett
135311  III,  1893    |                                     valamivel többet tudott a gazdájánál, aki a közéletben
135312  III,  1893    |                                    tudott a gazdájánál, aki a közéletben szerepet játszott
135313  III,  1893    |                                    szpícselt.~Hogy pedig ez a Gyárfás többet tudott, mint
135314  III,  1893    |                                 Gyárfás többet tudott, mint a gazdája, azt az is bizonyítja,
135315  III,  1893    |                                  azt az is bizonyítja, hogy a gróf által elmondott beszédeket
135316  III,  1893    |                                   vett, elkezdett konyítani a grófra, s megfogadta, hogy
135317  III,  1893    |                                      Végsõ kétségbeesésében a gróf halkan odaszólt hozzá:~-
135318  III,  1893    |                                    Hogy van, Gyárfás?~Amire a mellette ülõ titkár fölállt,
135319  III,  1893    |                             mutyiban írnak egy színdarabot. A mesét meg is csinálták,
135320  III,  1893    |                                     mesét meg is csinálták, a jelenetezésben megegyeztek
135321  III,  1893    |                                     elsõ jelenetéhez, amely a hõs és a hõsnõ párbeszédével
135322  III,  1893    |                                 jelenetéhez, amely a hõs és a hõsnõ párbeszédével kezdõdött.~
135323  III,  1893    |                              kezdõdött.~Hozzáfogott és írta a párbeszédet. Egy napig,
135324  III,  1893    |                                 Pákhra.~- Mi lesz már azzal a színdarabbal?~- Hja, barátom -
135325  III,  1893    |                                 Pákh Albert - nagy baj van.~A hõs és hõsnõ olyan jóízûen
135326  III,  1893    |                                       Persze, hogy nem lett a darabból semmi.~AZ ALELNÖKSÉG~
135327  III,  1893    |                                     mely fölött már ritkult a haj. Hosszúkás, hideg, szinte
135328  III,  1893    |                                    ravaszságból állanak - s a másik ötven grammot egyéb
135329  III,  1893    |                                állásból emelkedett magasra, a parlament alelnöki székébe,
135330  III,  1893    |                                   elnökibe.~Hogy mi volt ez a végzetes hajszál? Ugyanaz-e,
135331  III,  1893    |                               elnökké, mert harmadéve, mint a szabadelvû párt szónoka
135332  III,  1893    |                                     már kicsinynek látszott a nagy piedesztálra.~Annyi
135333  III,  1893    |                          piedesztálra.~Annyi bizonyos, hogy a szerencse útján ez volt
135334  III,  1893    |                                   mégis az volt az elsõ.~Ez a felsülés volt-e oka, vagy
135335  III,  1893    |                           tekintélyére ártalmasan hatott ez a mellõzés, a képviselõi körökben
135336  III,  1893    |                            ártalmasan hatott ez a mellõzés, a képviselõi körökben suttogni
135337  III,  1893    |                                    rossz kedvvel vett részt a pártélet porondján, ahol
135338  III,  1893    |                                 Ezután háttal fordult hozzá a szerencse. Mindenféle kellemetlenségek
135339  III,  1893    |                                  szerezni többé nem tudott. A lefelé guruló ember benyomását
135340  III,  1893    |                                   kezdte tenni. Azután jött a Montbach-ügy; ennek hátterében
135341  III,  1893    |                                   meg. Ekkor történt ellene a bûnügyi följelentés.~S itt
135342  III,  1893    |                                  talán nincs ma elõttünk ez a megdöbbentõen szomorú történet,
135343  III,  1893    |                              történet, hogy egy liften kell a másvilágra mennie.~Minden
135344  III,  1893    |                                   másvilágra mennie.~Minden a maga útján folyt volna le,
135345  III,  1893    |                                  maga útján folyt volna le, a láthatár eltisztul vala
135346  III,  1893    |                                 eltisztul vala csendesen, s a kellemetlen nyomo­kon kívül,
135347  III,  1893    |                                hibák és inkorrektségek. Ezt a véget õ nem érdemelte.~Hanem
135348  III,  1893    |                                véget õ nem érdemelte.~Hanem a végzet az volt, hogy nem
135349  III,  1893    |                               mondott le az elnökségrõl. Az a hideg, okos, számító ember
135350  III,  1893    |                                      hogy még õ sem ösmerte a világot.~A világ berzenkedni
135351  III,  1893    |                                    õ sem ösmerte a világot.~A világ berzenkedni kezdett.
135352  III,  1893    |                             elnökségrõl? Ez nem járja! Mint a Ház alelnöke hurcoltatja
135353  III,  1893    |                                  alelnöke hurcoltatja magát a vizsgálóbíró elé. Ez már
135354  III,  1893    |                                     erkölcsi testület ahhoz a Ház, hogy annak idején megadja
135355  III,  1893    |                                   annak idején megadja neki a szatiszfakciót.~Ezek a nézetek
135356  III,  1893    |                                 neki a szatiszfakciót.~Ezek a nézetek ütötték fel magukat
135357  III,  1893    |                               Bokross legtartósabb várában, a szabadelvû pártban is, mindig
135358  III,  1893    |                                  erõsebben, úgy, hogy végre a minisztertanácsban is megbeszélés
135359  III,  1893    |                               székbõl.~Dübörögve közeledett a Nemezis.~Az erõs, ruganyos
135360  III,  1893    |                                    mindent.~Érezte, hogy ez a vég. Ha így kell megválnia
135361  III,  1893    |                         megmaradhat-e többi díszes állásain a bankoknál és egyebütt, ahonnan
135362  III,  1893    |                                  ahonnan kenyerét szerezte?~A felelet bizonyára csak az
135363  III,  1893    |                                    mit õ erõs vértnek hitt, a megölõje lett - mert megtartotta
135364  III,  1893    |                                    is, mikor oly nehéz lett a vállán, hogy nem bírt vele.~
135365  III,  1893    |                                mihelyt õ gyenge lett ahhoz. A stréberség katasztrófája
135366  III,  1893    |                                  szépen fogom megindokolni.~A kaszinóból is mozgalomnak
135367  III,  1893    |                                     érkezett, hogy kitörlik a tagok közül.~Minden jött,
135368  III,  1893    |                                     De hová?~Íme megadta rá a szomorú feleletet, de higgadtságát,
135369  III,  1893    |                                    magával vitte...~KI LESZ A MOSONI FŐISPÁN?~Az »Angol
135370  III,  1893    |                                     azóta az Angol királynõ a nagyfejû politikusok fészke,
135371  III,  1893    |                                    üldögélnek és unatkoznak a hetvenes évek óta: nem éppen
135372  III,  1893    |                                     mindegy, éppen olyanok. A szabadelvû pártból mindég
135373  III,  1893    |                                    mindég fejlõdnek alakok, a »Deák-asztal«-hoz valók.~
135374  III,  1893    |                                     Deák-asztal«-hoz valók.~A Deák-asztal a mozdulatlanság
135375  III,  1893    |                                    hoz valók.~A Deák-asztal a mozdulatlanság szimbóluma.
135376  III,  1893    |                                  mozdulatlanság szimbóluma. A szegény asztal most is azon
135377  III,  1893    |                                 szegény asztal most is azon a helyen áll, ahol Deák halála
135378  III,  1893    |                                  ahol Deák halála napján. S a törzstagok most is úgy ásítanak
135379  III,  1893    |                                    se tud soha semmit. Mert a párt korifeusai ülnek itt,
135380  III,  1893    |                                    itt, akik igen vigyáznak a szavaikra, a politika ama
135381  III,  1893    |                                 igen vigyáznak a szavaikra, a politika ama begombolt óvatos
135382  III,  1893    |                              begombolt óvatos alakjai, akik a hallgatás kiaszott emlõin
135383  III,  1893    |                               Susogva, halkan beszélgetnek. A horvát miniszter ugyanabból
135384  III,  1893    |                                 horvát miniszter ugyanabból a piros virágos csészébõl
135385  III,  1893    |                                 virágos csészébõl szürcsöli a feketéjét, amelybõl Bedekovics
135386  III,  1893    |                                    mit ettek, mit csináltak a madarai egész nap. Ma tizenöt
135387  III,  1893    |                                beszélt ebben az órában azon a helyen. E madarak szinte
135388  III,  1893    |                               madarak szinte hozzátartoznak a Deák-asztal agglegényeinek
135389  III,  1893    |                                 agglegényeinek családjához. A horvát minisztereknek a
135390  III,  1893    |                                     A horvát minisztereknek a három társország, Horvát-Szlavon
135391  III,  1893    |                                 madarak sorsa is úgyszólván a reszortjukhoz tartozik.
135392  III,  1893    |                                       Mit csinálnak, Lajos, a madaraid?« Most Josipovich
135393  III,  1893    |                              Egyebekben semmit se változott a Deák-asztal.~Néha egy-egy
135394  III,  1893    |                                amelyben semmi célzás nincs. A Bourbonok korából valót.
135395  III,  1893    |                                     mert az prejudikálhatna a kormánynak és az nem helyes,
135396  III,  1893    |                                 fölemlegetik, hogy »meghalt a szegény Béla« de arra az
135397  III,  1893    |                                 nagy sokára, mikor már ezek a tények is érettek.~- Ma
135398  III,  1893    |                                   érettek.~- Ma elrontottam a gyomromat - panaszkodik
135399  III,  1893    |                                    valóban tiszteletreméltó a levegõ ez asztal körül.
135400  III,  1893    |                                    meg is csörren... Ez itt a zaj. S az öreg óra ketyeg
135401  III,  1893    |                                   zaj. S az öreg óra ketyeg a falon, tiktak s megy lomhán,
135402  III,  1893    |                                   lomhán, nesztelen. Ez itt a haladás.~Néha egypár fiatal
135403  III,  1893    |                                    odavetõdik, ezekbõl lesz a succrescentia. Ez nagy esemény.
135404  III,  1893    |                             succrescentia. Ez nagy esemény. A Deák-asztalnál roppant elevenség,
135405  III,  1893    |                                     csodálkozás volt, midõn a napokban egy idegen úr lépett
135406  III,  1893    |                                 hogy képviselõk között van, a jobbra esõ szomszédjához,
135407  III,  1893    |                                 tudja képviselõ úr, ki lesz a Moson megyei fõispán?~Hallatlan!
135408  III,  1893    |                                   csak arról, hogy mi volt.~A miniszter fanyarul - mondá:~-
135409  III,  1893    |                             bifszteket rendelt idõközben és a balsó szomszédjához fordult:~-
135410  III,  1893    |                                    társaság, akkor útközben a lépcsõkön szólított meg
135411  III,  1893    |                                  Mit gondol ön - kérdé - ád a belügyminiszter arra valamit
135412  III,  1893    |                                belügyminiszter arra valamit a fõispáni kinevezéseknél,
135413  III,  1893    |                                  húsz-huszonöt évet töltött a közigazgatás élén, mint
135414  III,  1893    |                                       Nem, semmit - felelte a szürke alak.~Az idegen úrnak
135415  III,  1893    |                                    Az idegen úrnak megnyúlt a képe.~- Az elég baj, az
135416  III,  1893    |                                 szerencsém?~- Én Tóth Imre, a Moson megyei alispán vagyok.
135417  III,  1893    |                                    gyanítani, hogy ez talán a belügyminiszter lehetett.)~
135418  III,  1893    |                               belügyminiszter lehetett.)~De a mosoni alispán nem gyanított
135419  III,  1893    |                                    ment, ahol szállva volt, a Hungária felé, hogy holnap
135420  III,  1893    |                                     hogy holnap újra kezdje a politikai körökben a fürkészõ
135421  III,  1893    |                                 kezdje a politikai körökben a fürkészõ kérdezõsködést.~
135422  III,  1893    |                                 kérdezõsködést.~Amint ment, a vestibule-ben találkozott
135423  III,  1893    |                                   neki s ajkán lebegett már a kérdés: »Ki lesz a mosoni
135424  III,  1893    |                             lebegett már a kérdés: »Ki lesz a mosoni fõispán?«, de csak
135425  III,  1893    |                                  Prileszky megmondta volna, a saját mellére ütve.~- Hát
135426  III,  1893    |                                hazamehet, s megkíméli magát a fölösleges fáradságtól és
135427  III,  1893    |                                     ezek között egyszer sem a magáét.~Nem tudom, igaz-e
135428  III,  1893    |                                magáét.~Nem tudom, igaz-e ez a történet, de beszélik. Beszélik,
135429  III,  1893    |                                  beszélik. Beszélik, de nem a »tények asztalá«-nál, ott
135430  III,  1893    |                                    egy-egy politikai adomát a Bourbonok korából.~Meglehet,
135431  III,  1893    |                              korából.~Meglehet, nem is igaz a dolog, talán nem is létezik
135432  III,  1893    |                             bizonyosat nem tudunk sem errõl a szcénáról, sem arról a titokról,
135433  III,  1893    |                                errõl a szcénáról, sem arról a titokról, hogy ki lesz a
135434  III,  1893    |                                    a titokról, hogy ki lesz a mosoni fõispán.~MIKSZÁTH-ASZTAL~(
135435  III,  1893    |                                      MIKSZÁTH-ASZTAL~(Levél a szerkesztõség tagjaihoz)~
135436  III,  1893    |                                     Nem tudom melyitek írta a »Pesti Hírlap« tegnapi számába
135437  III,  1893    |                                 Hírlap« tegnapi számába azt a néhány kísérõ szót a Szabó
135438  III,  1893    |                                    azt a néhány kísérõ szót a Szabó Endre hozzám írt költeményéhez,
135439  III,  1893    |                                   írt költeményéhez, melyet a Vasárnapi Újságból vettetek
135440  III,  1893    |                        Mikszáth-Társaság floreszkál valahol a városban.~Mindenekelõtt
135441  III,  1893    |                                  helyzetben vagyok én azóta a klubban? A wippek éber szemmel
135442  III,  1893    |                                  vagyok én azóta a klubban? A wippek éber szemmel néznek
135443  III,  1893    |                                   hajlamok közül ez elõttük a legveszedelmesebb. A belügyminiszter
135444  III,  1893    |                                elõttük a legveszedelmesebb. A belügyminiszter egészen
135445  III,  1893    |                                    hogy élek-e én még, vagy a halál után vagyok? Vannak
135446  III,  1893    |                                csakugyan ránk férne.)~Az is a lét mellett bizonyít, hogy
135447  III,  1893    |                                    senki sem vágyik.~És még a gáncsot, a csipkedést, a
135448  III,  1893    |                                   vágyik.~És még a gáncsot, a csipkedést, a félreértéseket
135449  III,  1893    |                                    a gáncsot, a csipkedést, a félreértéseket mind eltûrném,
135450  III,  1893    |                            félreértéseket mind eltûrném, de a megnövekedett tekintélyemet
135451  III,  1893    |                                    elviselni. Nem vagyok én a tekintélyre alkotva.~Érzem,
135452  III,  1893    |                                 mert éreznem kell, hogy itt a sok országnagy és excellenciás
135453  III,  1893    |                                      Rettentõ kevélység fut a fejembe. Micsoda? Hiszen
135454  III,  1893    |                                  vagy Tisza Kálmán-Társaság a világon? Csak az egy Zichy
135455  III,  1893    |                              fölemelt fejjel lépdelek végig a klub termein, társtalanul,
135456  III,  1893    |                                  termein, társtalanul, mint a Vajda János üstököse, senkit
135457  III,  1893    |                                 tovább, ezt az unalmat, azt a nagyságot - vegyétek le
135458  III,  1893    |                             démentinek, ösmerjétek be, hogy a Mikszáth-Társaság csak az
135459  III,  1893    |                                   az illetõ újdonság írónak a fejében létezik. Rossz elképzelni,
135460  III,  1893    |                                      Rossz elképzelni, hogy a lapok többi közleményei
135461  III,  1893    |                                     is csak ennyire igazak!~A dolog úgy áll, kedves barátim,
135462  III,  1893    |                                   de nem Mikszáth-Társaság. A pincérek és a különféle
135463  III,  1893    |                            Mikszáth-Társaság. A pincérek és a különféle borfiúk így neveznek
135464  III,  1893    |                                    hónapnak egy napján (ezt a napot Murai Károly tûzi
135465  III,  1893    |                                    közt van Endrõdi Sándor, a jeles poéta, a Ház Naplójának
135466  III,  1893    |                              Endrõdi Sándor, a jeles poéta, a Ház Naplójának szerkesztõje.
135467  III,  1893    |                          szerkesztõje. Õ viseltetik irántam a legtöbb respektussal, mert
135468  III,  1893    |                                    tekintélyt Szabó Endre s a végén mindig ezzel búcsúzik
135469  III,  1893    |                                   az akadémiai tag.) Itt ül a szelíd lelkû Sebõk, nógatja
135470  III,  1893    |                                társországainak pesztonkája, a hatalmas vállú Pósa, akin
135471  III,  1893    |                                nélkül jelenik meg.)~Kavarog a füst, de nem a tömjén. Sõt
135472  III,  1893    |                                      Kavarog a füst, de nem a tömjén. Sõt Kenedi Géza,
135473  III,  1893    |                                   nézeteit.~Beh messze járt a valóságtól az az újdonság
135474  III,  1893    |                                     úgy adta elõ, mintha ez a kompánia az én udvaromat
135475  III,  1893    |                             bizonyítja be, hogy kedd van, s a többieket valamennyit. Dehogy
135476  III,  1893    |                                     szerényen meghúzódhatom a szelíd lelkû Nagy Miklós
135477  III,  1893    |                                  van, ahová máris nyomkodom a helyeket apai ravaszsággal
135478  III,  1893    |                                  helyeket apai ravaszsággal a két fiacskámnak. Általában
135479  III,  1893    |                                   imponálhat, akkor egyedül a László Mihályé imponál -
135480  III,  1893    |                                imponál - mert kétszer lehet a neve napját tartani.~Ilyen
135481  III,  1893    |                                    napját tartani.~Ilyen ez a kompánia. Nincs semmi célja,
135482  III,  1893    |                             tartozunk egymást.« És ez ellen a paragrafus ellen soha egyik
135483  III,  1893    |                                     egyre történik tehát az a csoda, hogy itt tíz embert
135484  III,  1893    |                                   egy rakáson.~De elég arra a hírre helyreigazításul ennyi,
135485  III,  1893    |                                   ti pedig, kedves barátim, a »Pesti Hírlap«-ban, tegyetek
135486  III,  1893    |                                      ban, tegyetek le arról a csúnya szokásról, mely most
135487  III,  1893    |                                   megtesz az ország nyakára a maga munkatársai közül egy
135488  III,  1893    |                               emellett minden eszközzel üti a reklámot. Levén vagy huszonöt
135489  III,  1893    |                                    aztán minden lap beveszi a maga legnagyobb írója mellé
135490  III,  1893    |                                    írója mellé Jókait (mint a ferbliben a sántát). Az
135491  III,  1893    |                                    Jókait (mint a ferbliben a sántát). Az ország csak
135492  III,  1893    |                                   ország csak úgy turkálhat a nagy írók közt.~Hagyjátok
135493  III,  1893    |                                Hagyjátok el, ha mondom, ezt a rossz szokást, vagy ha nem
135494  III,  1893    |                                  nem lehet abbahagyni, mert a többi lap is úgy tesz, válasszatok
135495  III,  1893    |                                   válasszatok meg mást erre a nagyságra (hiszen elvállalja
135496  III,  1893    |                                    megtanultam én azt, hogy a fa, akármilyen magas dombra
135497  III,  1893    |                                   Egy barátunknál töltöttük a napot (én és két írótársam)
135498  III,  1893    |                                 napot (én és két írótársam) a budai hegyek közt. Ebéd
135499  III,  1893    |                                    elõtt egyet barangoltunk a villája környékén. Alattunk
135500  III,  1893    |                            házfedeleivel, mintha aludnék, s a fölszálló párák a lélegzete