Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| jövedelem mellett 9 747 000 forint kiadást okoztak s
2 I, 1874| tiszta jövedelem csak 2 713 000 forint. Ha így menne a gazdálkodás
3 I, 1874| a veszteség összege 848 000 forint. Az állami vasgyárak
4 I, 1874| több jövedelem, mint 21 000 frt. A szénbányák vesztesége
5 I, 1874| sajnálatos tényt, hogy 6.000 munkás van a fõvárosban
6 I, 1874| jog megadóztatása után 600 000, a bélyeg- és illetéktörvény
7 I, 1874| Budapestet értesíti, hogy 5.000 frtot szavaztak meg egy
8 I, 1874| immel-ámmal megszavaz 3.000 forintot oly hangon, mintha
9 I, 1874| haza megmentésére, ki 4.000 frankot küldött a »Magyar
10 I, 1875| Minélfogva az alaptőke csak 25 000 forintot tesz, ami természetesen
11 I, 1875| teendõit, tegye azt, hogy az 1 000 ft-on aluli kereseteket
12 I, 1875| fel a költségvetésbe 45,000 forintot oly célból, hogy
13 I, 1878| rézpénzt Budára, hogy ez a 10 000 frt összegyûljön, és ma
14 I, 1878| fennállása alatt majdnem 60.000 frtig vette igénybe. A vidéki
15 I, 1878| koncesszió ára. Öt forinttól 60 000-ig. ~A hiúz és róka szövetsége.
16 I, 1878| Athenaeum nyomtatja ugyan, de 60 000 forint évi bérösszeggel
17 I, 1878| szubvencionálják évi 12 000 frttal a független Kelet
18 I, 1878| lakosainak száma jelenleg 50,000, kik közt mintegy 35,000
19 I, 1878| 000, kik közt mintegy 35,000 mohamedán van, s ezeknek
20 I, 1878| leírni lehetetlen. Mintegy 10 000 fõnyi néptömeg tapsolva,
21 I, 1878| pedig azon hadsereg csak 100 000 emberbõl állt, mi fog történni,
22 I, 1878| mi fog történni, ha 250 000 ember fog táplálék után
23 I, 1878| legfontosabb pontokat 50-60 000 emberrel megrakni, a mozgósított
24 I, 1879| elnökének választatott, 20 000 frtos alapítványt tett egyházi
25 I, 1879| megjelölhetõ a foglalkozása. Van 14 000 vállalkozó, hivatalnok,
26 I, 1879| gõzmalommal, mely egy gõzgéppel 68 000 mázsa lisztet gyártott,
27 I, 1879| melynek gyártmánya 500 000 akóra rúg, ehhez járul még
28 I, 1879| alapíttatott 2000 részvénnyel s 200 000 Ft. részvénytõkével, továbbá
29 I, 1879| levõ »Kézmûvesbank« 100 000 Ft alaptõkével, a »Szeged-Csongrádi
30 I, 1879| érdekelt betéttel és 178 000 váltó-tárcával, a »Szegedi
31 I, 1879| Gyártelep Részvény Társulat« 500 000 forint részvénytõkével.~
32 I, 1879| küldemények a két vasúttal 50 000 tonnát, a hajóval érkezõk
33 I, 1879| pártkérdés, de amikor a 250 000 frank fölosztásáról van
34 I, 1879| percsórai kormánybiztos 200,000 Frt kölcsönt vett föl, dacára
35 I, 1879| mert az árlejtéskor 200,000 köbölre írták ki a versenyt,
36 I, 1879| együtt. Mert pl. aki 30.000 Frt-ot nyerhet rövid idõ
37 I, 1879| emellett harmadrészét a 800.000 katonát tartó közös sereg
38 I, 1879| azért szavazunk-e meg 800,000 katonát és 100 millió költséget,
39 I, 1879| Úgy látszik, hogy a mi 800,000 katonánk csak arra való,
40 I, 1880| a szemlaki uradalom 820 000 forintért, tiszta jövedelme
41 I, 1880| forintért, tiszta jövedelme 23 000 frt; tinójárási puszta 2.
42 I, 1880| tinójárási puszta 2.400 000 forintért államkötvényekben,
43 I, 1880| gimnázium Budapesten, 800 000 forintért, mely építkezésnél,
44 I, 1880| vagy elismervény nélkül 829 000 forint kikölcsönöztetett.
45 I, 1880| célokra adományozott 20 000 forint...~Vegyük az e forrásokból
46 I, 1880| keresztülvitelére elõirányzott 7-800 000 forint oly kevés, miként
47 I, 1880| találja követelni az 580.000 forintját?~Ami Szeged elleni
48 II, 1881| megye csak körülbelül 490.000 frt adót fizetett, 1780-
49 II, 1881| fizetett, 1780-ban már 700.000-nél is többet. Ellenben
50 II, 1881| megye adója 1723-ban 1.600,000, 1780-ban már csak 1.450,
51 II, 1881| 1780-ban már csak 1.450,000, 1847-ben csak 1 millió.~
52 II, 1881| népessége 1798-ban 1.538,000 lélekre ment, 1847-ben 2,
53 II, 1881| lélekre ment, 1847-ben 2,845,000-re; a 12 felföldiben 1787-
54 II, 1881| felföldiben 1787-ben 1.589,000 lakott, és ezek 1847-ig
55 II, 1881| ezek 1847-ig csak 1.943,000-re szaporodtak.~Nemzetiségi
56 II, 1881| ítéltetett. 1851-ben 100,000 pengõ forint váltságdíj
57 II, 1881| írók segélyegyletének 10,000 frtnyi alapítványával.~Eötvös,
58 II, 1883| holtteste feltalálójának 5 000 forint jutalom ígértetik,
59 II, 1885| Múzeumra kérte a szokásos 100 000 forintot. (Egy »0« szerinte
60 III, 1886| majdnem többet ér annál a 20 000 frtos artézi kútnál; különösen
61 III, 1886| eltekintve attól, hogy 20 000 frt sem dagasztja semmiféle
62 III, 1887| az építési költségbõl 600 000 forintot a zsebébe csúsztathasson.~
63 III, 1887| szerint Körmendy elõbb 5 000 forintért vissza akart lépni
64 III, 1887| majd a választás után 6 000 forintért a kérvényezéstõl.~...
65 III, 1891| négyezer forint, ma valami 12,000 forint, szóval potomság,
66 III, 1815| jártak Meszlényiék a 15.000 forinttal, jól járt a mándlis
|