Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| tehát semmi mondanivalóm róluk. Mind a négy haladás törvénykönyvünkben,
2 I, 1874| kiviláglik a következőkből. Róluk azon kifejezésben, mint
3 I, 1875| olvasóinknak, mit mond e könyv róluk. Élénk tárcaírói modorban
4 I, 1875| kormányt ostorozó ajkait a róluk csurgadozó mézes bölcses
5 I, 1878| amit a közvélemény mond róluk.~Mert hiába, õ nemcsak a
6 I, 1878| lelkesülni; és megcsinálta róluk a maga véleményét, amely
7 I, 1878| Aranyost ismerném, fölteszem róluk, hogy õk sem igen éreznék
8 I, 1878| kalapot s csak azt írjuk meg róluk, amit látunk; dacára, hogy
9 I, 1879| rosszat, amit csak elképzelek róluk, ha nem volna ez az átkozott
10 I, 1879| hogy már eddig mit mondtam róluk, aki pedig nem emlékszik,
11 I, 1879| cikksorozatban. Szóljunk róluk is. A belvárosi választásnál
12 I, 1879| de mégsem tételezem föl róluk, hogy a »parva sapientiát«
13 I, 1879| senki sem elég erõs letépni róluk.~A lelkiismeret bántja,
14 I, 1879| Fölületes nézõ valóban azt hinné róluk, hogy tehetetlen elagottak,
15 I, 1880| szószékrõl, azt mondván róluk, hogy mind valamennyi bolond
16 I, 1880| részletesebben szóljunk róluk, Berki némi otthoniassággal
17 I, 1880| fölületes tudomást szerez róluk s tájékozza magát a színmûirodalom
18 I, 1880| ki magam, megemlékezzünk róluk, mert a biztosi tanács mûködése
19 II, 1890| egy volt tagja véleményt róluk: az lehet alapos vagy alaptalan,
20 II, 1916| Sok szépet hallottam én is róluk. Halmay, Ujházi, Vizvári
21 II, 1881| fumigative nyilatkozott róluk.~Szó volt arról egy téli
22 II, 1881| jutott a boldogság, lemosni róluk a nap porát, salakját.~Oh,
23 II, 1881| személyesen gondoskodik róluk.~Õ vezetgeti a dán doggot (
24 II, 1881| ismerjük, tehát fölösleges róluk szólani. Utánuk egész erdeje
25 II, 1881| ismerjük, tehát lehetetlen róluk szólani.~A Sándor utca denique
26 II, 1881| párbajokat vívni ha nem is - de róluk fecsegni tilos, tilos, tilos...~(
27 II, 1882| vesszük.~Mert tudjuk már róluk, hogy egy kis vizet töltenek
28 II, 1882| s többen. Azt mondhatnók róluk, hogy nagyon rossz szónokok
29 II, 1882| lassankint annyira lekopik róluk, hogy éppen úgy lehetnének
30 II, 1882| egész ismertetéseket írnak róluk. A boltok elõtt, ahol ki
31 II, 1883| valami hazafiasat mondani róluk.~A kis Kálmán még nemrég
32 II, 1883| csak jót hallottam eddig róluk, mert sohase hallottam semmi
33 II, 1883| valami.~Nemrég azt közölték róluk a lapok, hogy Samu és Eszter
34 II, 1883| népdalok születnek s halnak el róluk az ezüstvizû Száva partján...
35 II, 1884| simogatta õket, leverte róluk a port, beléjök kacsintott,
36 II, 1884| asszony lelkesedve említ róluk írt munkájában), de amely
37 II, 1884| sóhajtott.~- Ne is beszéljünk róluk - szólt leverten -, nem
38 II, 1885| hátán is« - mondá egyszer róluk egy nagy befolyású államférfiú,
39 II, 1885| exminisztereket is. Lekopik róluk a penész, s új zománcot,
40 II, 1885| volna elmémet elfordítani róluk, minden tárgy visszavezetett
41 II, 1885| ember voltaképpen tudta róluk, hogy ez Nagy Gábor uram
42 II, 1885| megsimogatta õket, leverte róluk a port, beléjük kacsintott,
43 II, 1885| közönség, mely örökké olvassa róluk, hogy beszélni fognak, azt
44 III, 1886| néprajzi gyûjtõk közöltek róluk, olyanok, mint a kiállítási
45 III, 1886| amit a haláluk után írnak róluk. Az a nehány sor, amit õk
46 III, 1886| mindenki, mert mindenki tud róluk szólani, emezekrõl pedig
47 III, 1886| Én nekik élek azóta, hát róluk is azt hiszem, hogy nekem
48 III, 1886| a cipõit és lecsókoltuk róluk a szent port, mely a haza
49 III, 1887| képviselõházhoz, vegye le róluk az írnok elnevezést, és
50 III, 1888| a közönség akarja, hogy róluk írjunk.~A közönség azt mondja:~-
51 III, 1888| sajtó, nehéz azután lemosni róluk.~A mai ülés~Ezen bevezetés
52 III, 1888| Egyhangú, kopár vidék - mondaná róluk egy tájleíró.~Hátuk mögött
53 III, 1889| komoly emberek, hogy nehéz róluk humorizálni; ellenben Olay
54 III, 1889| visszatérni alkalmilag a róluk elmondandókra.~A MAI ÜLÉS [
55 III, 1889| mi újat mondhatnánk tehát róluk?~Egy-egy olcsó rossz ötlet,
56 III, 1890| legközelebbi padsornak van róluk tudomása. A »Naplóba« ezek
57 III, 1890| sem. Mindenki azt tartotta róluk, hogy magtalanok. Handler
58 III, 1890| gúnyos szatírákat írva róluk. Hiszen annyira elhagyatottak
59 III, 1891| azóta, ahogy azt olvastam róluk nyolc év elõtt, hogy valóságos
60 III, 1891| gyermekek már megnõttek. A róluk vett mértékek nem érnek
61 III, 1891| elenyésztek, de az, amit én írtam róluk, az még megvan.«~Megvan.
62 III, 1894| Az ember azt hitte volna róluk, hogy csak árnyak, ha nem
63 III, 1895| s azóta szépen engedem róluk lehúzatni a megszavazott
64 III, 1895| dolgokban, csak nem tudja róluk, hogy eredetiek. Igen, úgy
65 III, 1815| mert ha talál, cikkeket ír róluk, s a honorárium behozza
|