Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|           szegezve, kinek az illető piktor, kopjával átvert vérző szívét
 2    I,  1879|           hanem egy-két odavetõdött piktor kedvéért Keszler átvitte
 3    I,  1879|           fotográfiát róla? kérdé a piktor.~- De már én fotográfiát
 4    I,  1879|         gombokkal ennyi az egész.~A piktor nevetett az eredeti embernek,
 5    I,  1879| elérzékenyüléssel szorongatta meg a piktor kezeit:~- Nagyon jó... fölségesen
 6    I,  1880|            a fekete csészéit.~A JOÓ PIKTOR~A piktorok a világ legsajátszerûbb
 7    I,  1880|         micsoda a mestersége.~A Joó piktor nem tartozott ezek közé,
 8    I,  1880|        festette meg a bor, mert Joó piktor nem ivott a Hyppocrene forrásából,
 9    I,  1880|    jószerencse« volt az ivás a »Joó piktor«-ra. Mindig ezt leste, várta.
10    I,  1880|         burkus királlyal sem.~A Joó piktor valaha csakugyan jó piktor
11    I,  1880|          piktor valaha csakugyan jó piktor volt. Fiatal korában, mondják,
12    I,  1880|            kérdezi, hogy hát a »Joó piktor« hol van?~Volt, nincs. Minek
13    I,  1880|        csordult a »potya«, melyet a piktor olyan nagyon szeretett.
14    I,  1880|             minek lenne akkor a Joó piktor is? Olyan összenõtt két
15    I,  1880|       tenyészett benne.~Szegény Joó piktor - utoljára már ember is
16    I,  1880|           hol földhöz vágják.~A Joó piktor mind eltûrte ezt, mert hiszen
17    I,  1880|           jött többé Szegedre a Joó piktor. Odakünn maradt Szatymazon.
18    I,  1880|         költeni, ha mondták »Igyál, piktor«.~Most már még erre sem
19    I,  1880|            a mezõnek, mintha valami piktor lenne.~Tíz év múlva megmosolyogjuk
20    I,  1880|           fotográfiát róla? kérdé a piktor.~- De már én fotográfiát
21    I,  1880|      gombokkal, - ennyi az egész.~A piktor nevetett az eredeti embernek,
22    I,  1880|        megelégedéssel szorongatta a piktor kezeit:~- Nagyon jó... fölséges
23   II,  1912|          van, hogy olyat még Gabara piktor se fest, - még ha megharagszik
24   II,  1882|             püspök kalapot emel egy piktor elõtt.~Kár azokért a régi
25   II,  1882|           hímzésekkel, hogy olyat a piktor se csinál: nefelejcsvirágok,
26   II,  1882|       vagyok.~- Palóc ez? - szólt a piktor halkan, hozzám fordulva.~-
27   II,  1882|          Lapaj kunyhója! - kiáltá a piktor lelkesedve. Menjünk oda!
28   II,  1882|         virágok és füvek! - mondá a piktor.~- No, ugye gyönyörûek!~
29   II,  1882|        nagyszerû fogadtatásom.~De a piktor nem értett abból egy betût
30   II,  1883|             volt egy nagy tehetségû piktor (most már abból is zsandár
31   II,  1883|           abból is zsandár lesz).~A piktor, minthogy több hónapig szállásoltak
32   II,  1884|          pajtását:~- Hja, én bizony piktor vagyok, szobaképeket festek...~-
33   II,  1884|             hajtani, és hazamegy.~A piktor kétségbe van esve, mit tegyen.
34   II,  1885|           az ajtónál, hol az ifjabb piktor nemzedék használta a legkegyetlenebb
35   II,  1885|            Nem tudom, mit csinál. A piktor fiam szép képet küldött
36   II,  1885|            között pedig (noha kevés piktor van, aki egyszer-másszor
37  III,  1886|       habozók, ezt a mintát, amit a piktor kigondolt.~Hatalmas sötét
38  III,  1886|        tenni, tehát széppé tette.~A piktor megérdemelte a gáncsot,
39  III,  1886|            T. HÁZBÓL [márc. 23.]~Ha piktor volnék, lerajzolnék egy
40  III,  1886|           ismét fölingerlé az egyik piktor egy csalánhegyû megjegyzésével.~-
41  III,  1886|               Hja - sóhajtott fel a piktor -, mikor lesz Pestnek annyi
42  III,  1887|           Nem is akadt még arra élõ piktor, aki egy fõvárosi mosást
43  III,  1888|              egy másik varrólány.~A piktor~Vannak a mi lépcsõházunkban
44  III,  1888|             nyelvek is. Íme a derék piktor, aki nagy kalabrázi kalapjában
45  III,  1888|             lépcsõházban.~A szegény piktor arca halvány, sápadt, mint
46  III,  1888|            lábbelikészítõ mûhely, a piktor lakásadó gazdájának mûhelye,
47  III,  1888|            háromlábú szék, melyen a piktor szabad óráiban mûködik,
48  III,  1888|           történetet kolportálnak a piktor cipõirõl.~Gyanútlan házbeliek
49  III,  1888|           megrongált lábbelijüket a piktor gazdájához vitték orvoslásra.
50  III,  1888|            hasonló cipõt láttak - a piktor lábán.~A gyanútlan házbeliek
51  III,  1888|          mertek küldeni javításra a piktor házigazdájának atelier jelleget
52  III,  1888|       mûhelyébe.~És íme nemsokára a piktor felemás cipõkben jelent
53  III,  1889|           jól esznek-isznak, csak a piktor a hibás, aki irigyen abban
54  III,  1892|         tanúvallomások nyomán. Nagy piktor lehet az!~- Nem ér semmit -
55  III,  1893|           ez a szorgalmas, bolondos piktor. De hát hol vannak a többi
56  III,  1894|     házbeliektõl.~Ez volt a téma. A piktor le is rajzolta becsülettel,
57  III,  1894|              hörgé. Oh, az a szamár piktor! Oh, az a piktor! Jaj, már
58  III,  1894|             szamár piktor! Oh, az a piktor! Jaj, már most mit csináljunk!~-
59  III,  1894|             Én vagyok az oka, nem a piktor. Engem szidjanak, ne a piktort.
60  III,  1894|        fantáziájuk. A fantázia nagy piktor, s már elõre lefesti a ravatalt,
61  III,  1895|       szomszédságában. A gyors kezû piktor rögtön papírra vetette kinek-kinek
62  III,  1895|           melynek belsejébe vezet a piktor. Nagyon a határon lehet
63  III,  1895|           magam, mert ebbõl ugyan a piktor (Eberle Adolf) egy mákszemnyit
64  III,  1895|          háttérben Ábrányi Lajos, a piktor is, aki valamikor Solymosi
65  III,  1896|            egy képet, valami bolond piktor festhette, szarvasok; zergék,