Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|                tárgyaltatott s hol gróf Keglevich Béla felszólalására határozatba
 2    I,  1874|               váló határozatot, de hála Keglevich Béla kezdeményezésének és
 3   II,  1881|            felolvasása után föláll gróf Keglevich István.~Egy magyar mágnás,
 4   II,  1882|              Ludvigh János 1866-71.~Gr. Keglevich Béla 1867-69.~Ágai Adolf
 5   II,  1883|              feszes ruhákba öltözködik.~Keglevich Béla gróf a címzéssel tett
 6   II,  1884|                fõkapitány. A szép szõke Keglevich István elmozdult Nyitra
 7   II,  1884|      legpazarabbul bánt az egész Házban Keglevich István gróffal, és mégis
 8   II,  1884|           szóhoz jutni.~Azt mondta neki Keglevich: »Cras tibi, hodie mihi«,
 9   II,  1884|              Kornélra holnap kerül sor.~Keglevich, beszélik ellenségei, azért
10   II,  1884|       Szentkirályi Albert föltûnt, gróf Keglevich kimagasodott és a többi
11   II,  1884|                 Ejh, bizony nem virtus. Keglevich »Zucker«-bõl beszélt.~-
12   II,  1885|            témáját?~Az elsõ szónok gróf Keglevich István. Más ugyan el nem
13   II,  1885|             megindult, meg elállott, de Keglevich még mindig beszélt. Lomhán
14   II,  1885|               egy kis trics-tracsra.~De Keglevich még mindég beszél.~Honnan,
15   II,  1885|        szignatúrája is... Mondjuk, hogy Keglevich végre bevégezte szónoklatát.
16   II,  1885|                 vette elõ, s reá lódítá Keglevich pajzsára ádáz haraggal,
17   II,  1885|             melyik a nagyobb demokrata.~Keglevich István azt állította, hogy
18   II,  1885|            Albert, s kijelentette, hogy Keglevich egyike a legexkluzívabb
19   II,  1885|            asztalára. A »sikk« ragadós. Keglevich István gróftól látta õ azt,
20   II,  1885|           személyes kérdést« provokált.~Keglevich kelt föl elõször, de a Ház
21   II,  1885|             Károlynak adja.)~Most aztán Keglevich István következett.~A fiatal
22   II,  1885|                   Vegyeskereskedés gróf Keglevich Istvánhoz«.~Ma ügyes volt.
23   II,  1885|                viaszkos vásznát.~Közbül Keglevich István beszélt, amit ezúttal
24   II,  1885|            írhatom ki eseménynek, hogy »Keglevich István ma nem beszélt«.
25   II,  1885|         mameluksereg Tiszább Tiszánál.)~Keglevich egyebekben is õszintén nyilatkozott.~
26   II,  1885|             Kevily vagyom a nadrágomra.~Keglevich szinte így tett, bevallotta
27   II,  1885|           érezné itt magát«.~Azután még Keglevich beszélt, de ez egyszer semmit
28   II,  1885|           leragadni (de nem úgy, mint a Keglevich István beszéde alatt), végigjátszik
29   II,  1885|               élesen az arcokat.~Kivált Keglevich beszéde alatt lett tûrhetetlen
30   II,  1885|           képviselõknek a vizitet.~Gróf Keglevich István ijedten fenyegette
31  III,  1886|              legvalószínûbbé: hogy gróf Keglevich István neveztetnék ki az
32  III,  1886|             ember, lám hova jutott«, de Keglevich grófot senki sem szereti (
33  III,  1886|              Tiszának, hogy nevezze ki.~Keglevich István maga is ott sétált
34  III,  1886|                azalatt megbuknék.~Míg a Keglevich István sorsát vonzó triccs-traccsban
35  III,  1886|               egészben akarták megkapni Keglevich Istvánt - fölszeldelés végett.~
36  III,  1886|            köztudomású dolog volt, hogy Keglevich István gróf intendáns, akinek
37  III,  1887|             látható többé a folyosókon, Keglevich István, ki ezideig a balerinák
38  III,  1887|               de egyet mindenesetre. Ma Keglevich István gróf lett föltálalva.~
39  III,  1887|             percben lép be a teremajtón Keglevich.~- Ki vele! Le az intendánssal! -
40  III,  1887| modortalanságszámba menne.~De a szegény Keglevich homlokát nemigen csókolta
41  III,  1887|         megtámadott, és egy kézintéssel Keglevich Istvánnak a szót megkínálja.~
42  III,  1887|            Istvánnak a szót megkínálja.~Keglevich felállott, de szava vész
43  III,  1887|               Nagysokára átveri magát a Keglevich hangja a zsivajon. Hallgatni
44  III,  1887|        bajvívója eltûnt a küzdhomokról. Keglevich otthon egyengeti behorpadt
45  III,  1887|               szívvel tehesse a t. Ház) Keglevich István.~Keglevich István
46  III,  1887|                  Ház) Keglevich István.~Keglevich István volt az indoklás.
47  III,  1887|                 egy másik cenzort, gróf Keglevich Istvánt, aki a darab elõadását,
48  III,  1887|                a kolosszális gondolat a Keglevich István ötleteinek raktárából
49  III,  1887|              csak tán ki nem tölthetett Keglevich az intendánsi széken. Hiszen
50  III,  1887|                 kérdésekre feleljen meg Keglevich István, aki teljesen nevetségessé
51  III,  1887|             engedhette a nagy tapintatú Keglevich István, hogy ez a lázító
52  III,  1887|             lenne:~- Hogy adathatta elõ Keglevich, a kitûnõ mûértõ, ezt a
53  III,  1887|                 írt ez a mi Jókaink.~És Keglevich neve szóba sem jönne. Biztosítom.
54  III,  1887|            megyek. Elmondom a dikciómat Keglevich ellen, mire a miniszter
55  III,  1887|               az »Éljen« volt a szegény Keglevich temetésén a legszomorúbb
56  III,  1888|          szombaton megjelent a karzaton Keglevich Béla (eleinte szöszke hajjal,
57  III,  1888|               kövér megelégedett arcán, Keglevich fent a karzaton szelíden
58  III,  1888|               Podmaniczky Frigyes báró, Keglevich István gróf és Beniczky
59  III,  1888|               év múlva - fenyegette meg Keglevich.~- Minek vállaltad el, szerencsétlen?~-
60  III,  1888|                  hehehe? - kacagott fel Keglevich.~- Nem has kell oda, barátom,
61  III,  1888|            csirke. Ó, te jó naiv lélek.~Keglevich Istvánnak egy ötlete támadt.~-
62  III,  1889|                  Ott van például egynek Keglevich, a híres »szilvási gróf«,
63  III,  1891|                 már a teremben van gróf Keglevich István, aki azonban nem
64  III,  1815|                 is, melyet a derék gróf Keglevich István lobogtatott, s melyért
65  III,  1815|              érdekes zászló pórul járt. Keglevich leesett vele a lórul, és